Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

Aki a múltba tekint vissza és a jövőbe lát, néha-néha megáll, hogy az úton, melyen sorsunk a múltból a jövő felé halod, alaposan és jól szétnéz­zen. Ilyenkor számba veszi: hol jár, meddig jutott. Még orra is jut ideje, hogy pillantást vessen a mérföldkőre, mely híven jelzi a megtett út nagy­ságát Szeretnénk mi is megállítani egy pillanatra kedves olvasóinkat, hogy be­mutathassuk: Levice (Léva) városa és környéke ezen az úton hol jár, med­dig jutott. Többen talán mindjárt a cím elolvasása után felteszik a kérdést: Mit mond egy város címere a mai kor emberének? Túl­zás lenne azzal válaszolni, hogy semmit, hisz a címer számot tart mindenkor azok érdeklődésére, akiket emlékezésük, sorsuk a városhoz és környékéhez köt. És talán az idegeneket, a távoli tájakon élőket is érdekli, hogy miért éppen olyan a város címe­re, mint amilyen azon a képeslapon, melyet ebből a városból kapott. Városunk címere a legrégibb, hivatalos városi pecsét rajza szerint: kétfarkú, buzogányt, majd a későbbi korokban rózsát tartó oroszlán, előtte három csáté nő ki a földből. Ennek jelen­tése: a lakosság diadalt aratott a várost környező természet fö­lött, a vár tövében elterülő mocsarakat termékeny szántóföldek­ké változtatta. A címer alapszíne kék, az oroszlán sárga, a rózsa piros, a csáté zöld. Ezekből a színekből választották ki városunk színeit, a zöldet és a sárgát. A zöld a földművelést, a sárga pe­dig lakosságunk gazdagságát jelképezi. SIKEREK, PROBLÉMÁK ÉS TERVEK Városunk, Levice [Léva] énekkari mozgalma 100 éves évfordulójának méltó megünneplésére került sor tavaly a „Vox Humána 71“ kórus- fesztivál keretében. Nagy visszhangja volt en­nek az akciónak. Felkerestük Pomothy László elvtársat, a CSEMADOK városi szer­vezetének kultúrfelelősét és tőle további in­formációkat kértünk a szervezet munkájára vonatkozólag • Elégedett az énekkar sikerével? — Mindannyian örvendünk, hogy az újjá­szervezett énekkar, mely „Fáklya“ néven mu­tatkozott be, elismerést vívott ki. Műsorát ta­valy mintegy 15 000 vendég hallgatta meg. Az idén az énekkar benevez a Kodály-napok- ra, és más kerületi és országos versenyekre is. Szórakoztató előadásokat tart a szovjet katonák számára. Tánccsoportunkkal együtt pedig egy egész estét betöltő közös műsorra készül. A siker további jó munkára kötelezi az énekkart. • Mire készülnek a színjátszók? — A színjátszók sikerrel mutatták be Tóth Miklós Kutyaszorító című színdarabját. Meg­nyerték a járási verseny második helyét és a Jókai-napokon díjat kaptak a zsűritől. Már sok helyen vendégszerepeitek, és folytatják ven­dégszereplésüket. Közben bemutatót terveznek. Szolovics „Kolduskomédia“ című művének be­mutatását tervezik. Szó van arról Is, hogy ma­gyarországi turnéra indulnak. • Egyéb rendezvények? — Tudományos, ismeretterjesztő előadásokat tartottunk „A magyar nép története“ címen. Szervezetünk székhazában Lenin-estet, Komen- ský-estet tartottunk. • Milyen problémáik vannak? — Főleg anyagi gondok ... És az, hogy az értelmiség, főleg a pedagógusok passzivitása fékezi munkánkat. Az aktivitás főleg a fiata­lokra jellemző. Csakhogy irányítani kellene tevékenységüket. Ebből a szempontból nem megfelelő a járási és a városi szervek támo­gatása sem. • További terveik? — Szervezetünk tagságának létszáma 450. Ezt a létszámot szeretnénk növelni. Főleg ak­tív tagokkal. Ezen a téren főleg a fiatalokra számítunk. Oj erőkkel a munka is sokkal jobban menne. Félmillióval több A közepesen gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik Bory (Ne­mesben) község szövetkezete. Húsbeadásuk tervét tavaly 170 szá­zalékra, gabonatermesztési tervüket pedig 135 százalékra telje­sítették. így a pénzügyi gazdálkodás terén is túlszárnyalták a tervezett határokat, mégpedig félmilló koronával. A munkaegység értéke 18 koronáról 20.50 koronára emelkedett. Ügy látszik hogy jövőre sem akarnak lemondani a többletről mert a szövetkezet tagsága az idén nagyobb tervfeladatok te'is sítésére vállalkozott. Az előző évihez viszonyítva 170 százalék’-í? nagyobb tervfeladatokat tűztek ki maguk elé. Például: tavaly '3r mázsa sertéshúst adott be a szövetkezet, az idén már 1200 mázsa sertéshús beadását vállalta. Mérlegen az efsz munkája A marsall nyomában Siklós hegyen járt valamikor Malinovszkij marsall, a felszabadító szovjet hadsereg egyik parancsnoka. Itt volt egy megfigyelőállás. Ma a hegytetőre épített bun­ker fölött emlékmű magaslik. Messziről látni... Eljöttek ide és megkoszorúzták az emlékművet Kalná nad Hronom (Garamkálna) község magyar iskolájának pionírjai. Nem első cselekedetük, hogy falujukból más­hová is elmennek, s mindenhol öregbítik községük, is­kolájuk hírnevét. Az iskola táncköre például tavaly még a žetlezovcei (Zselíz) dal- és táncünnepélyen is szerepelt. Vezetőjük Patassy Elek elvtárs, az is­kola igazgatója. Érdemes még megemlíteni, hogy a marsall nyomában járó növendékek néhány év óta olyan modern iskola- épületben tanulnak, melynek 18 tanterme, 2 irodája, egy fizikai, egy biológiai szaktanterme és 5 szertára van, pedig a felszabadulás óta hányszor tervbe vették, hányszor kihagyták felépítését... KEDVES VENDÉG, Elena Loidis szovjet tanárnő hozta el a szovjet pionírok üdvözletét a levicei (Lé­va) KAI tanulóinak körébe, ami­kor előadást tartott az iskola ta­nulói számára. Alkonyodik. Kálna nad Hro­nom (Garamkálna) község ha­tára fölé lassan-Iassan sötét leplet borít az éjjel. Legalább ez védje meg a zöldellő vetést, ha már hiányzik a dajkáló hó- takarói Percről percre fogy a fény ... De nem fogy a munka a szövetkezet elnökének, Vra­na András elvtársnak az asztaláról, mert most éppen a kimutatások alapján az efsz múlt évi munkáját próbálja mérlegre tenni. — Átlagos volt — magyaráz­za —, mert a kiugró sikerek mellett, nem önhibából eredő, visszaesés is jelentkezett... Véleményét számokkal, ada­tokkal is alátámasztja. Az efsz 205 tagja 1057 hektáron gazdál­kodik. Az elmúlt év sikerét a gabonatermelés eredményei jel­zik. Hektáronként 45,3 q búzát, és 36,7 q árpát takarítottak be. Jó termést adott a dohány és a repce is. Viszont a hosszan tartó szárazság nem kedvezett sem a kukoricának, sem a cu­korrépának. Az állattenyésztés külön fe jezet. A borjaknál átlagosan napi 0,70 kg-os súlygyarapodást terveztek. Napi 0,82 kg-os súly gyarapodást értek el. A marha­hizlalás terén 0,73 kg-os terve­zett súlygyarapodás helyett na­pi 0,83 kg-os volt a súlygyara­podás. Viszont a tejtermelés te­rén nem sikerült túlteljesíte­niük tervüket olyan mérték­ben, ahogyan feltételezték, de egy tehén átlagos, napi 7 lite­res hozamát 7,25 literre emel­ték. Gondot jelent a mérlegelés, hisz a tagság előtt részlete­sen elemezni kell majd minden apróságot. Az elnök, ha gond­terhelt is, derűlátó: „Azért a legjelesebb dolgozóknak, a traktorosoknak és az állatte­nyésztőknek bőven jut majd a részesedésből.“ És tekintetével már újabb ki­mutatásokat mérlegel: a terve­ket. Tavasszal ezek megvalósí­tásához kezd majd az efsz tag­sága. A POSTAHIVATAL számára új épü­letet építenek majd Kálna nad Hronom (Garamkálna) községben. Ezáltal még a község arculata is szebb lesz, mert az új postahivatal épületét a főút mentén építik majd fel. HŰSZ ÉVVEL ezelőtt leplezték le Bory (Nemesbori) községben a két világháborúban elesettek tisz­teletére emelt emlékművet. Gondo­zását a fiatalok vállalták. Tavaly az emlékmű környékét körülkerí­tették és parkosították. Tavasztól őszig viruló rózsák bizonyítják az életüket feláldozó hazafiak iránti megbecsülést. A TERV SZERINT december végén Kálna nad Hronom (Garamkálna) községében átadják rendeltetésé­nek az áruházat, melynek építése 1 millió 300 ezer koronába kerül. Mór dédnagyapja is Tizenüt éve vadászgazda Malý Kiar (Kiskér) község­ben Gyuris Gyula, de a vadászat iránti szeretete szinte veleszületett, hisz már a dédnagyapja is vadász volt. Függetlenül a családi hagyománytól, szép ered­ménnyel dicsekedhet. Eddig 50 őzet, 30 vaddisznót, 6 szarvasbikát és néhány száz apróvadat lőtt. Az özek közül egyik aranyérmes. A vaddisznók közül a leg­szebb általa elejtett példány egy 2 métermázsás, 25 centiméteres agyárű kan volt. Milyen legyen a vadász? — kérdeztük tóle. Magabiz tosan felelt: Aki igazán szereti a természetet, és nem csak öldöklést lát a vadászatban, hanem a vad védel­mét és szeretetét is. JALTA VÁROS 0. számú középis­kolájának pionírjaival is kapcso­latot teremtett a levicei (Léva) KAI-ban működő „Sura“ pionírcsa­pat. Levelezés útján már évek óta kapcsolatot tartanak az alexand- rovi szovjet pionírokkal. EZER ÓRA társadalmi munkát aján­lott fel a faluszépítési akció ke­retében Kálna nad Hronom (Ga­ramkálna) községben a CSEMA­DOK helyi szervezetének tagsága. Ugyanakkor tervbe vették a helyi iskola könyvtárának bővítését is. Összeállították: a levicei (Léva) ifjú tudósítók körének tagjai: Kiszela Erzsébet, Gyuris Gabriella, Kacián Magdolna, Nagy Izabella és Sztribula Sándor. Városunk címere Röviden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents