Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám, szombat

IGÉNYES MÉRCÉVEL A GONDOS ELŐKÉSZÍTÉS kez­dettől végig megmutatkozott a fifakovói (Fülek) Kovosmalt öntödei alapszervezetének év­záró taggyűlésén. Az öntöde a vállalat nagyon fontos részle­ge, munkája — mennyiségi és minőségi szempontból egy­aránt — nagyban befolyásolja a termelést. Természetes tehát, hogy Zara Gyula, az alapszer­vezet elnöke a bizottság évzáró beszámolójában a pártmunká­val összefüggésben apróléko­san részletezte a gazdasági eredményeket és feladatokat. Emellett nem mellőzték a párt­élet más szakaszait sem, ha­nem ezekkel is mélyrehatóan foglalkoztak. A gyűlés jó előkészítése ab­ban is megnyilvánult, hogy a beszámoló — egy elvtárs híján, aki tartós betegsége miatt hu­zamosan kiesett a szervezet te­vékenységéből — személyen­ként, tömören értékelte az alapszervezet minden tagjának munkáját és magatartását. A rövid jellemzés természetesen nem adhatott teljes képet a kommunisták egész évi tevé­kenységéről, azonban találóan rátapintott a pártéletben és a termelőmunkában való részvé­telük leglényegesebb részére. Nézzük meg például az olvasz­tókemencénél dolgozó Nagy József kohász jellemzését: „Pártfeladatát minden esetben teljesíti, pontosan és hiányta­lanul részt vesz a pártoktatás­ban és a taggyűléseken. A ter­melésben mindent megtesz azért, hogy az olvasztókemen­ce által okozott kiesés minél rövidebb legyen. Egyéni tervét száz százalékon felül teljesíti. Az összüzemi pártbizottság el­lenőrző és revíziós bizottságá­nak tagja. A CSKP megalakítá­sa 50. évfordulójának tiszteleté­re vállalt 50 óra helyett 124 órát dolgozott le brigádmunká­ban.“ Ehhez hasonló a többi értékelés is. Magától értetődő, hogy nem hallgatták el az egyes elvtársak tevékenységében ta­pasztalható fogyatékosságokat sem. Néhány kommunistánál megjegyezték, hogy pártfelada­tukat csak részben teljesítet­ték, többnek pedig a nevelő­munkába keli fokozott mérték­ben bekapcsolódnia. Az érté­kelés tartalmazta azt is, hogy ki hányszor hiányzott a párt- gyűlésekről és a pártoktatás­ról. Az elvtársak munkájának felmérése azt mutatja, hogy igényes mércét állítottak ma­guk elé, s tevékenységüket ab­ban a tudatban összegezhették, hotrv egészében becsülettel Kuruc Sándor felvétele SOK KICSI SOKRA MEGY Ha összefogna a törzsgárda elkészítése jutott. Ma már egy dolgozó 6 nadrágot varr meg ugyanannyi idő alatt, és nem a régi minőségben, hanem új szabványok szerint, sokkal job­ban. De még ez sem a végleges szint. Vannak még kihasználat­lan lehetőségek, amelyeket a jövőben nem szabad elkerülni. — Egy alkalommal — mond­ja Varga Ferenc — a Német Demokratikus Köztársaságban megtekintettem egy hasonló konfekciós üzemet. Kis üze- mecske, olyan, mint a miénk, mégis előbb állnak mint mi. Na­gyon tetszett, hogy ott nem al­kalmaznak minőségi ellenőrt. A dolgozók egymást figyelmezte­tik a hibára. Minőségi ellenőr­zés nélkül Is jó minőségű ké­szítményeket szállítanak Lipcse és Drezda áruházaiban. Egysze­rűen elképzelhetetlen, hogy va­laki selejtes ruhát varrjon. E tekintetben az üzem vezetősége teljesen megbízik a dolgozók­ban. Nálunk is szeretném ezt a rendszert megvalósítani. A dol­gozókban bízom, de úgy érzem, hogy pillanatnyilag ezt még nem tudjuk megvalósítani. De csak pillanatnyilag. Ha össze­fogna a régi törzsgárda, akkor akár a közeljövőben is kiala­kulhatna olyan kollektív szel­lem, mint amilyent ott tapasz­taltam. Egymásra kellene csak vigyázniuk. A prémiumot ter­mészetesen az kapná, aki a hi­bát észreveszi és helyrehozza. Akkor nekünk sem kellenének minőségi ellenőrük. Uj üzlethaz Tetszetős kivitelezésű, új üz­letházat kapott Lučenecen (Lo­son) a Pionír-berki városrész. Az 1 millió korona beruházás­sal felépített üzletházban önki­szolgáló rendszerű élelmiszer- bolt, hentesüzlet, büfé, cuk­rászda és a mosoda átvevőhe­lye kezdte meg működését. A lakónegyed régi problémája: a helyben való bevásárlás, ezzel megoldódott. KANIZSA ISTVÁN A hatékony gazdálkodás — napjaink kulcsfontosságú fel­adata — elképzelhetetlen a munkatermelékenység növelése, a technikai fejlődés és a cél­tudatos racionalizáció nélkül. Ez az „egyenlet“ teljes mérték­ben vonatkozik az építőiparra is. Itt is vannak tartalékok, csak fel kell tárni őket. Például a munkaerőhiány, amire az építőipari szervezetek nagyon gyakran hivatkoznak, más ága­zatokban is megnehezíti a fel­adatok teljesítését. Könnyebb lenne a helyzet, ha nem feled­keznének meg arról, hogy még egy látszólag kis ésszerűsítés is több dolgozót takaríthat meg. Erről volt szó a bratis­lavai Magasépítő Vállalat nem­régi sajtóértekezletén is. A vál­lalat keretében a szakszerveze­tek VIII. kongresszusa tisztele­tére tett kötelezettségvállalások 42 ésszerűsítési javaslatot is tartalmaznak, és lehetővé te­szik az idei terv határidő előtti teljesítését. Ezzel kapcsolatban Ivan Pet- rik műszaki igazgatóhelyettes megemlítette, hogy a bratisla­vai Magasépítő Vállalat racio- nalizációs intézkedései távlati jellegűek, amelyek főleg a tech­nológiai folyamatok módosítá­sát érintik. Példaként szolgál­hat erre a lakásépítés új konst­rukciós rendszerére való át­térés a negyedik negyedévtől kezdődően. Ezek az intézkedé­sek azonban beruházásokat is igényelnek. A gyorsan bevezethető racio- nalizációs intézkedések közül megemlíthető például az új rögzítési technika. Az eddigiek folyamán a rögzítési munkákat ún. „nedves eljárással" hajtot­ták végre, vagyis mélyedést vágtak a falba, ahová cement­habarcsba fatuskót vagy vas­konzolt ágyaztak. Ez az eljárás azonban nagyon hosszadalmas és munkaigényes volt, és tech­nológiai kényszerszünetet oko­zott. A rögzítési technika új rendszere a fúrással és a be- lövéssel elhárította ezt a tech­nológiai kényszerszünetet és az egész technológiai folyama­tot lerövidítette. Ezáltal lehető­vé vált egy lakásegységnél 53 munkaóra megtakarítása a tra- díciós munkamódszerrel szem­ben. A további, azonnal ható racionalizációs intézkedések kö­zül megemlíthető még az épü­letelem-szerelés háromműsza­kos rendszere, ami rendkívül meggyorsítja az építkezés üte­mét. A racionalizációs intézkedé­sek javaslatainak többségét ma­guk a termelési részlegek dol­gozói terjesztették elő. A bratis­lavai Magasépítő Vállalat komp­lex szocialista racionalizálása keretében további jelentős in­tézkedések is történtek, ame­lyek együttes értéke 5,4 millió korona megtakarítást jelent. A vállalati kötelezettségvállalá­sokban elfogadott 42 racionali­zációs eljárás által a munka termelékenységét 4,3 százalék­kal növelik és 255 dolgozót ta­karítanak meg. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a látszatra ki­sebb jelentőségű ötleteket is érdemes felkarolni, mert ezek együttesen vállalati szinten is milliókat jelentenek, a dolgo­zók százait takarítják meg, akikre az építőiparnak igazán nagy szüksége van. (Uhrin) A bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozóinak útmutató tevékenysége E gyszerű szalagmunka fo­lyik itt is, mint a világ sok százezer üzemében. Egy férfinadrág száztíz perc alatt készül el, már csak a ki­rakatba kellene helyezni. A ki­rakatokhoz viszont semmi kö­zük sincs a štúrovói (Párkány) varróüzem dolgozóinak. Elvég­zik ezt a kirakatrendezők öröm­mel. Ízléses, kiváló minőségű öltönyöket készítenek itt, és szállítmányaik nagyobbrészt in­kább a külföldi piacokra jutnak el. A varróüzem mindössze 120 alkalmazottal dolgozik. Egy év­tizede létesítették a járásbíró­ság régi épületében, amikor a Város megszűnt járási székhely lenni. Főleg a munkát Igénylő nők egy részét sikerült itt el­helyezni. Varga Ferenc üzemvezető a varroda hőskorát idézi. Nem voltak szakembereik, és a mun­kára jelentkezők sem értettek még a varráshoz. Baj volt a munkafegyelemmel, hiányos volt a felszerelés, egy ideig te­hát ráfizetéses volt a termelés. Nem is az üzem vezetőségén, hanem inkább a dolgozókon múlott, hogy végül is lábra kaphattak. Lassacskán összeko- vácsolódott a szakemberek és a betanított munkások kollek­tívája. A termelési eredmények­hez vezető utat ők kövezték ki. A munka szalagszerű ugyan, de alaposan képzett munkások nélkül mégis elképzelhetetlen, és főleg nem lehet hatékony. Ügyeskezű törzsgárdát kinevel­ni pedig nem egyszerű dolog, hosszú idő kell hozzá. Eleinte természetesen keve­sebbet termeltek. Egy dolgozóra egy műszakban 4 férfinadrág A varroda eddigi fejlődése szembeötlő és elgondolkoztató. A régiek közül Takács Vica, Kollár Valéria, vagy Csányi Te­rézia bizonyára már csak mo­solyognak a kezdet nehézsé­gein. Vajon az irodában segéd­kező Pavlíková Emília átgon­dolta-e már, hogy mennyivel ju­tottak előbbre? A zúgó gépek fölé hajoló és mintás ruhada­rabokat forgató dolgozók fel­fogják-e annak jelentőségét, hogy áruik nagy része külföld­re kerül. Hollandiába újból hatvanezer férfinadrágot szál­lítanak. Rotteradmban a Mara­thon cégek sem okoz gondot az eladásuk, Norvégiába szin­tén sokat szállítottak már. Az oslói lányok bizonyára szintén szívesen hordják a párkányi nők készítményeit. Az üzemi klubhelyiség falán ott függ az NDK-beli Zehdenick város emb­lémája, mint köszönet és elis­merés az említett városba szál­lított konfekcióért. A Szovjetunióba küldhetnék a legtöbb ruhát, de nem győz­nek annyit varrni, amennyit megvásárolnának. Számításba jöhetne az üzembővítés is, előbb azonban a második műszakot kell megszervezni, a termelés így is megkétszereződhet. Eh­hez azonban további szak- és bedolgozott munkásokra lenne szükség, hogy a létszámemelés miatt ne csökkenjen a minőség. Az üzemet a jó minőségű mun­ka emelte ki az ismeretlenség homályából, ezért erre tovább­ra is nagyon kell vigyázni. Kis üzem is lehet hasznos és jöve­delmező, ha jó munkát végez­nek benne és termékei világvi szonylatban is versenyképesek BAGOTA ISTVÁN eleget tettek kommunista kö­telességüknek, munkahelyükön biztosították a párt vezető sze­repének érvényesülését, irány­vonalának megvalósítását AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEN az alapszervezet 29 tagja kö­zül csak egy hiányzott — az is igazoltan. A taggyűlések lá­togatottsága az alapszervezet­ben általában jó. 1971-ben há­rom taggyűlésen százszázalé­kos volt a jelenlét, máskülön­ben 90—97 százalék körül van, és csak két esetben volt ennél kisebb. A hiányzások oka fő­leg betegség, szabadság vagy közéleti tisztségből eredő kö­telesség teljesítése. A taggyű­lések iránti jelentős érdeklő­déshez és a tárgyalások jó szín­vonalához nyilván nagyban hozzájárul a gondos előkészí­tés, a napirendi pontok idősze­rűsége, nem utolsósorban pe­dig az hogy a pártvezetőség rendszeresen figyelemmel kö­veti e pártkötelesség teljesíté­sét. A beszámoló mindjárt a be­vezetőben kiemelte azokat a célkitűzéseket, amelyeket a szervezet munkájában szem előtt tartottak és amihez a to­vábbiakban is igazodni fognak. Rámutatott, hogy a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött felada­tok megvalósítása megkívánja a kommunisták munkájával szembeni fokozott igényessé­get, a pártéletben a kritika és az önkritika teljes kifejleszté­sét, a passzivitás és a forma­lizmus mindennemű megnyilvá­nulásának határozott leküzdé­sét. Hangoztatta azt az alapel­vet — ami nagyon helyesnek bizonyult a szervezet tevékeny­ségében —, miszerint minden egyes kommunistát konkrét pártfeladat végzésével bíznak meg munkahelyén, nemzeti bi­zottságban, társadalmi szerve­zetben, lakóhelyén, hogy teljes elkötelezettséggel valósítsa meg a párt politikáját. Az évzáró taggyűlés a múlt évi munka felmérésével, tapasztala­tainak általánosításával és a további feladatok megjelölésé­vel arra irányult, hogy a párt­tagok aktivitását tovább fokoz­za, és a kongresszusi határoza­tok megvalósításánál növelje részvételüket a szervezet mun­kaprogramjának kialakításában és maradéktalan teljesítésében. AZ EGYIK LEGLÉNYEGESEBB kérdésként foglalkoztak a gyű­lésen a párt tagalapja színvo­nalának rendszeres emelésére vonatkozó központi bizottsági határozat realizálásával. A szer­vezet tagjainak zöme 40—50 év közötti. Harminc évesnél csak három elvtárs fiatalabb. Ez szükségessé teszi, hogy teljes felelősségtudattal gondoskodja­nak az utánpótlásról. Erre vo­natkozóan személyre és névre szólóan kidolgozták az új tag­jelöltek kiválasztásának, felké­szítésének és felvételének programját egészen 1975-ig. Ennek fokozatos megvalósítása biztosítja a pártszervezet meg­erősítését főleg a termelésben dolgozó fiatal munkásokkal. A szervezet idősebb párttagjai gondoskodnak arról, hogy a fiatal dolgozók jó kommunis­tákká nevelődjenek. A tagalap színvonalának rendszeres emelésével össze­függésben foglalkoztak a párt­tagok ideológiai fejlődésének kérdésével, a pártoktatással, s a politikai tömegmunka, a sze­mélyes és a szemléltető agitá­ció fejlesztésének eredményei­vel. A pártbizottság különös gondot fordít arra, hogy a párt­oktatásban való részvételt min­den kommunista elsőrendű pártkötelességének tartsa. Az oktatásban a szervezet mind a 29 tagja részt vesz, ezenkívül 17 pártonkívüli dolgozót is bekapcsoltak. A pártbizottság rendszeresen ellenőrzi az okta­tásban való részvételt és a ta­nítás színvonalát mind az alap­fokú tanulókörben, mind az esti iskolában, és az igazolat­lanul mulasztókat felelősségre vonja. Az évzáró taggyűlés kedvező­en értékelte az öntöde tavalyi gazdasági eredményeit. A dol­gozók a tervhez viszonyítva je­lentősen túlszárnyalták az önt­vény gyártását és a készáru termelését is. Az eredmény an­nál értékesebb, mivel az öntöde termelési feltételei elég nehe­zek, ugyanakkor a tervezett létszámból számos dolgozó hi­ányzik. A gyűlésen név sze­rint megdicsérték azokat a kommunistákat, akik ezen a téren jó példamutatással a leg­többet tettek. A beszámoló megemlítette Bozó Ernő, Teo­dor Baláž, Bóna László, Fukasz Katalin, Horváth Géza, Kurunci László, Nagy József, ifj. Nagy Vilmos, Tuba Zoltán és mások nevét, akik élen jártak a gaz­dasági feladatok megvalósítá­sában. AZ IDEI TERMELÉSI FEL­ADATOK jóval meghaladják a tavalyiakat. Az öntödében a termelés értékét 1972-ben a múlt évihez viszonyítva 40 mil­lió koronával kell emelni. A vállalat feladatainak megvaló­sításában alapvető jelentőségű e cél maradéktalan elérése. Biztosítása múlhatatlanul meg­követeli a pártalapszervezet te­vékenységének, a kommunis­ták munkájának további elmé­lyítését. Természetes tehát, hogy a beszámoló és a vitá nagy figyelmet szentelt az ez­zel összefüggő kérdések rész­letezésének. Különösen sürgető probléma a munkaidőnek az eddiginél sokkal jobb kihasz­nálása. Ezen a téren mindmáig komoly fogyatékosságok ta­pasztalhatók, az ide vonatkozó rendelkezéseket sokan megsze­gik. A gyűlésen kiváltképpen a mesterek felelősségét hangsú­lyozták ezzel kapcsolatban, akiknek a jövőben az eddiginél sokkal határozottabban kell megkövetelniük és biztosítani­uk a munkaidő jobb kihaszná­lását. Rámutattak arra is, hogy a munkahelyeken fokozni kell a rend és a tisztaság követel­ményeinek betartását, mert ez a biztonságos és a jó minőségű munkának egyik fontos köve­telménye. Az ellenőrzés meg­szigorításával és a nevelő munka elmélyítésével elejét kell venni olyan negatív, a szo­cialista munkaerkölcstől ide­gen jelenségek előfordulásának, amely abban nyilvánul meg) hogy egyesek a valóságosnál több munkadarab elkészítését jelentik, minek következtében jogtalan, a termeléssel alá nem támasztott bérhez jutnak. Az öntödében még mindig komoly problémát jelent az igazolat­lan mulasztások száma. Napon­ta átlagosan két dolgozó esett ki ezáltal, ami az amúgy is számottevő munkaerőhiány kö­vetkeztében sok nehézséget okozott. Szükségesnek mutat­kozik a technológiai fegyelem megszilárdítása, a selejt elleni harc fokozása és a gépek ki­használásának növelése is. A leiadatoknak, a problémáknak e futólagos felsorolásából is látható, hogy a pártszervezet­re, a kommunistákra az elkö­vetkező időszakban igényes munka vár. A megnövekedett tervfelada­tok megvalósítása, a nehéz fi­zikai munka megkönnyítése és a termelékenység növelése ér­dekében az öntöde vezetősége számos technikai intézkedés végrehajtását vette tervbe. így például a vasúti síneken tolt csillék helyett akkumulátoros kocsikkal akarják megoldani az öntött vas szállítását és a töb­bi anyagmozgatást. Ez egyéb műszaki intézkedések megoldá­sát is lehetővé teszi majd. Gé­pesíteni akarják a munkát a magkészítő műhelyben, ezenkí­vül több más feladat megoldá­sán dolgoznak. AZ ALAPSZERVEZET ÉLETÉ­NEK minden területét érintette az évzáró taggyűlés tárgyalása. Eredményei, a további tevé­kenység irányait részletesen megjelölő határozat jól meg­alapozza a kommunistáknak a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött feladatok maradéktalan teljesítését célzó munkája sike­rét. GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents