Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám, szombat
A prágai televízió publicisztikai szerkesztősége a közeljövőben képernyőre viszi az állami ellenőrzések nyomán nápfétiyre került hibákat. A „Československá Televize“ című cseh tévéújságban Drahomír Kolder miniszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke nyilatkozott a tv-kritika jelentőségéről. — Egyetértek az ellenőrzés eredményeinek nyilvánosságra hozatalával természetesen figyelembe véve az állami ús politikai érdekeket, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezekkel az érdekekkel bárki is fedezhesse hibáit. Hallgatni a hibákról, amelyekről már a verebek is csiripelnek, rossz szolgálat lenne társadalmunknak. Ezért helyesnek tartom, hogy a televízióban bíráló adások is legyenek, természetesen nem azzal a célzattal, mint a 68-ban sugárzott pszeudokritikai műsorszámok — mondotta a miniszter. A bíráló műsorokban pellengérre kell állítani a tehet- ségtelenšéget, a hanyagságot és az emberek igényeinek semmibe vételét. De élesen el kell határolnunk magunkat mindattól, ami ellentétben áll a szocializmus elveivel és lényegével — s ennek tekintetbe vételével egyértelműen meg kell mondanunk, ki a bűnös. Mert nem a szocializmus végzi rosszul a munkáját s nem rendszerünk az, amely különféle mesterkedésekkel szerez magának előnyöket, hanem mindig konkrét személyek, akiknek nevük és címük van. Cikk a Matica slovenskárai A CSKP Központi Bizottsága elméleti és politikai folyóirata a Nová mysl idei februári számában figyelemre méltó és tanulságos írás jelent meg dr. Ľubor Cunderlik kandidátus tollából a Matica slovenská múltjáról, jelenéről és küldetéséről. A szerző bevezetőjében abból a tényből indul ki, hogy a közelmúltban a szlovák törtétae- lom nemzeti tartalmához való következetlen álláspont egyrészt a szlovák nemzeti sajátosságok nihilista semmibe vételéhez, másrészt pedig a sajátosságoknak a szlovák nép osztályérdekei elé való helyezéséhez vezetett. A szlovák nép hányatott történelmének és nemzeti kultúrájának tartalmi értékelése során kialakult nézetkülönbségek legkifejezőbben a Matica slovenská küldetésének megítélésében nyilvánultak meg. A szerző tanulmányának első felében összefoglalóan ismerteti a Matica slovenská történetét és kimagasló szerepét a szlovák nemzeti politikai mozgalomban a múlt században, a század elején és az első köztársaság megalakulását követő időkben. A Matica slovenská felújítása 1919. január 1-én a szlovák nép nemzeti felszabadulását Is jelképezte. Megállapítja a szerző, hogy a felújított intézmény az 1918-as áilamfordulat utáni években a cseh kultúra képviselőivel való szorosabb együttműködést kezdeményezte. A polgári köztársaság azonban nem tartotta kötelességének gondoskodni a szlovák nemzet legjelentősebb kulturális intézményéről. Az egységes csehszlovák nemzet elméletének állami támogatása is hozzájárult a Matica slovenská tevékenységének gátlásához, ez az ideológia már magában véve is akadályozta a szlovák tudomány fejlődését. Dr. Cunderlik a továbbiakban sámutat arra, hogy a munkásosztály 1948 februári győzelme meggyorsította a szlovák nemzet kulturális fejlődésének ütemét. A szlovák nemzet történetében első ízben fejlesztik és építik állami támogatással a legfelsőbb kulturális intézményeket, így a Matica slovenskát is. Az új helyzetben az önkéntes tagsággal rendelkező Matica egyedül már nem teljesítheti a szlovák kultúra és tudomány fejlesztése terén adódó feladatokat. A Szlovák Tudományos Akadémia megalakulása után a Matica számos intézete az Akadémia kebelébe kerül, s a Matica Flovenská további tevékenységének középpontjában a népnevelő és népművelő munka áll. A nagy múltú intézmény 1954-től kezdve szlovák nemzeti könyvtárrá alakul, tevékenységét főleg a szlovák nemzeti kultúra történetének kutatására, vizsgálatára fordítja. Ezen a téren számos eredményt ért el, amiért többször részesült szlovákiai pártszervek elismerésében. A szerző rámutat arra is, milyen nagy károkat okozott a kulturális élet kérdéseiben Anto- hín Novotný elvszerűtlen magatartása. Amikor Novotný 1967-ben viszautasította a Matica slovenská reprezentatív ajándékát, ez a körülmény nagyon megnehezítette a kommunista párt munkáját az értelmiség körében. Novotnýnak ezt az elhibázott lépését 1968-ban nem egyszer felhasználták a párt kulturális politikája elleni támadásokhoz. Dr. Cunderlik elemzi az 1968- ban kialakult helyzetet is. Többek közt rámutat arra, hogy Dél- és Kelet-Szlovákia vegyes nemzetiségű területein megértek a feltételek a nemzetiségi viszonyok elvszerű lenini megoldására. A helyi szervek, amelyek nem készültek fel e probléma lenini megoldására, vagy amelyeknek nem volt ínyükre az elvszerű álláspont elfoglalása, szabad utat engedtek az ösztönös fejlődésnek. A szlovák nemzeti szervek jogkörének leépítése lehetetlenné tette az érett kérdések központi és egységes megoldását, ez a körülmény tovább tetőzte a problémákat és hozzájárult az 1968—69-es válság elmélyüléséhez. Sok járásban és községben a magyar nemzetiségű lakosság körében az az érzés lett úrrá, hogy az államirányításban nem vesznek részt kellőképpen, a szlovák lakosság viszont azt sérelmezte, hogy a nemzeti bizottság elhanyagolta kulturális igényeinek kielégítését. Főleg hazatelepített szlovákok — ha olyan környezetbe kerültek, ahol a nemzeti bizottságok népművelési intézményei nem tudtak gondoskodni kulturális Igönyeikről — követeltek olyan egyesületi feltételeket, amilyeneket a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének tagjai élveztek. Amikor 1968. augusztus 10-én a Maticáról hozott SZNT-törvény értelmében az Önkéntes szervezet jóváhagyta az alapszabályzatot és megválasztotta új tisztikarát, a kulturális élet, a párt- és az állami szervek Is támogatták a Matica mozgalmát, kifejezve reményüket, hogy a megújult Matica slovenská tevékenységével hozzájárul a nemzeti kultúra fejlesztéséhez és részese lesz a szocialista kultúra kialakításának. A Matica slovenská megújulásának időszakára is rányomták azonban bélyegüket a csehszlovák válságra oly jellemző ellentmondások. A kialakult helyzetben a Matica mozgalom kebelében, noha látszólag egységes, de alapjában különböző programcsoportok alakultak, amelyekkel szemben a vezetőség egészséges erői csak nagy erőfeszítéssel tarthatták magukat. Egyes ambiciózus csoportok a Matica slovenskából politikai pártot szerettek volna alkotni. Némely csoport nacionalizmusa és klerikalizmusa ezt az Intézményt antiszoclalista célokra akarta felhasználni. A bratislavai fiatalok klubja felújította a ludák ideológiát, nacionalista menetet szervezett Dél-Szlovákiában, felújította a Stefanikról szóló burzsoá legendákat. Ezek jellemző megnyilvánulásai azoknak a a szociallstaellenes erőknek, amelyek alá akarták ásni a Matica-mozgalom becsületes követőinek a szlovák nép gazdag haladó hagyományai felélesztésére kifejtett igyekezetét. Az eszmei differenciálódási folyamat a konszolidáció során segített a Matica slovenskának abban, hogy a visz- szahúzó erőket elválassza az egészséges magtól, azoktól, akik garanciát jelentettek ahhoz, hogy a mozgalom tevékenysége a szocialista társadalom, a szocialista ha- zatiság és a proletár internacionalizmus alapelvein fejlődik tovább. A Matica slovenská fő feladata ma: tevékenyen részt venni a szocialista kultúra fejlesztésében. A szűkkebelű nacionalizmus nem lehet az az érté/k, amely megszabja, meghatárolja a Matica slovenská tevékenységének tartalmát. A Matica vezetésében győzött az az állásfoglalás, amely elutasítja a Szlovákiában élő nemzetiségekkel szembeni összeférhetetlenség minden megnyilvánulását. Sőt a Matica slovenská és a többi nemzeti kulturális szövetség közti tevékeny együttműködés tartós értékeket hozhat szocialista kultúránk számára — olvassuk a Nová Myslben megjelen tanulmányban. (sm) Szívvel — lélekkel A ház, melyben járni és beszélni tanultam, vályogból épült. Három kis földes helyisége közül az egyikben hattagú családunk, a másik kettőben pedig a nagynéném há- “rom- és a nagybácsim négytagú családja lakott. A nyomor, a nélkülözés napirenden volt nálunk. Apám szűkös keresetéből nem sokra tellett, s így legtöbbször kukoricakásán és sült burgonyán éltünk. A második világháború alatt apám, aki a húszas években lépett be a CSKP-ba, az új világba, annak eljövetelébe vetett reménnyel és hittel hallgatta az orosz rádió magyar nyelvű adásait. Olyankor mi is kíö- réje sereglettünk, és vele együtt bizakodtunk. Aztán szabad májusok következtek, és én ott meneteltem apámmal a felvonulásokon a munkások között. így foglalja össze ifj. Búra István gyermekkorának éveit. És ezek az évek töltötték meg később tartalommal egész lényét és cselekedetét. — Már az iskolában sokat szerepeltem — mondja. Kultúr- brigádokkal jártuk a falvakat; mozgalmi dalokat énekeltünk, és szocialista építést bemutató színdarabokat adtunk elő. Az öcsémmel kettesben is felléptünk énekszámokkal, s mivel nagy sikerünk volt, a tanítók gyakran szerepeltettek bennünket. A CSEMADOK helyi szervezetébe 1953-ban léptem be, de a helyi szervezet kultúrcso- portjával már akkor felléptem, amikor Túrán (Tőre) megalakult az ország első egységes földművesszövetkezete, 1955-ben tagja voltam a Magyar Népi Együttes tánccsoportjának. Legnagyobb sajnálatomra az együttes még abban az évben felbomlott. Hazajöttem és a CSEMADOK helyi szervezetében tevékenykedtem tovább. A „Csárdáskirálynő“ című operettel bejártuk egész Szlovákiát. Kultúr- tevékenységemet a katonaságnál sem hagytam abba. Tánccsoportot alapítottam, mely magyar, orosz, szlovák és cseh táncokat adott elő. C lőkerül a „Fučík-jelvény“ ^és a „Példás technikai dolgozó“ kitüntetés. — Ezeket ott kaptam — mondja jogos büszkeséggel, majd folytatja. — Leszerelésem után, 1958- ban, a CSEMADOK levicei (Léva] helyi szervezetében Józsa Józseffel közösen népi tánccsoportot szerveztünk. Munkánk eredményes volt. 1962-ben már az erszág hat legjobb népi tánccsoportja közé tartoztunk, s ezért a CSEMADOK Központi Bizottsága anyagi támogatásban részesített bennünket. Minden éven felléptünk Gombaszögön, Želiezovcén (Zselíz), és jártunk Magyarországra is. A legnagyobb elismerésben talán akkor részesültünk, amikor fellépésünket közvetítette a magyar televízió is. Műsorszámaink közül említésre méltó az 1963—64-ben előadott ,,A szlovák—magyar barátság“ és az 1965—66-ban előadott „A szabadság májusa“ című cselekményes táncösszeállítás. A tánccsoportnak jelenleg is vezetője vagyok. Munkámban nagy segítséget nyújt Horváth józsef, aki zongorán játszik a próbákon. — Hogy mivel készülünk most? A CSEMADOK helyi szervezetének kultúrcsoportja március végén egész estét betöltő kultúrműsort ad elő. A tánccsoport egy szólótánccal, három táncképpel és két cselekményes tánccal lép fel. Az utánpótlásról kérdezem. — A Levicei Kilencéves Alapiskola tanulóiból tánccsoportot szerveztem — mondja. Jelenleg azzal is foglalkozom. A Garamvölgye című járási újságot teszi elém. Az egyik cikkben fiának, a „legifjabb“ Búra Istvánnak nevét olvasom. Rózsa Sándor szerepben betyárnótákat énekelt, melyekkel nagy sikert aratott. — A feleségem szólótáncos volt — mondja István —, de a három gyerektől a táncra már nincs ideje. Azt, hogy én a táncosokkal foglalkozom, teljes mértékben megérti. P ásztor Lajos elvtárstól, a CSEMADOK járási titkárától már előbb megtudtam, hogy István évek óta tagja a CSEMADOK levicei helyi szervezete vezetőségének, s a járás falvaiban működő tánccsoportoknak szakmai tanácsaival nagy segítséget nyújt. Kulturális tevékenységét rendkívül pozitívan értékelte. Munkájáról lelkesen beszél. — Földgyalusként dolgozom a járási építkezési vállalatnál — mondja. A kollektívánk nagyon jó. Tervemet mindig teljesítem, s ezért már kétszer kaptam meg „A szocialista munka úttörője“ címet. Persze, vannak részlegek, ahol hiányosságok mutatkoznak, de pártszervezetünk, melynek különben vezetőségi tagja vagyok, behatóan foglalkozik a munkafegyelem megszilárdításával, s bízom abban, hogy ennek eredménye is lesz. Szerényen és jóleső érzéssel veszi tudomásul, amikor elmondom, hogy Lakos András elvtárs, a szállítási és mechanikai osztály vezetője, mint munkáját szerető és a gépeket megkímélő emberről nyilatkozott róla. — Különben most építkezem — tereli másra a szót. A kétszobás állami lakásból ősszel a családommal négyszobás saját lakásba költözöm. Amikor megkérdezem, hogy az építkezés mellett hogyan jut ideje a kultúrmunkára, mosolyogva válaszolja: — Este sajnos nem lehet dolgozni. Aztán a népi milíciára terelődik a szó. — 1957-től vagyok párttag — mondja. Apám egy ideig munkásőr volt, s én is úgy éreztem, hogy közöttük a helyem. Helytállását Demény László elvtárs, a népi milícia levicei törzsparancsnoka így jellemezte: S/ ommunista család sarja. Mint öntudatos dolgozó, önként lépett sorainkba. Feladatait mindig pontosan és lelkiismeretesen teljesítette. 1968- ban szilárdan állást foglalt szocialista vívmányainknak szövetségeseink általi megvédése mellett. Internacionalista szellemű és szívvel-télekkel támogatja ezt a társadalmat, melyért sokoldalú tevékenységével nagy áldozatokat hoz. Azt hiszem, nincs mit hozzátennem. A tettei beszélnek. TÖZSER LAJOS ^MHIRRETÉS ÁLLÁS ■ Adminisztratív munkaerőt felveszünk. Feltétel: szlovák és magyar nyelvtudás, helyesírás, gépírás. Telefon: 551-83. ÚF-38 ■ A Duna szerdahelyi Felvásárló Üzem keres azonnali belépéssel Dun. Stredára, Lehnicére és Ru- hovcére — raktárosokat, — közgazdászokat és — technikusokat. ÚF-37 ■ Kultúrpolitikai munkához értő, kellő politikai ismeretekkel, szervező képességgel és hajtási jogosítvánnyal rendelkező személyt keresünk a CSEMADOK járási titkári tisztségének betöltésére. Az érdeklődök jelentkezésüket — mellékelve hozzá életrajzukat — a következő címre küldjék: CSEMADOK járási titkársága, Galanta. ýF-35 ■ Eladó Cortina 1300. Kása, Bratislava, Dohnányiho 10., telefon 633-36. 0-297 ■ Eladó Škoda 110 L kitűnő állapotban, 15 000 km. Ár megegyezés szerint. Cím: Tallósi János, Hurbanovo 283., okr. Komárno. 0-285 H Vennék kisebb családi házat vagy nagyobbnak a felét Bratislavában. Lehet javítás előtt. Jelige: Nem sürgős. 0-280 91 Vennék szövetkezeti vagy magánlakást Stúrovón. Jelige: Május. 0-293 S§3 Eladó ház Tőrén, okr. Levice, három szoba, két konyha, üveges folyosó, 15 ár kert, 12 ár udvar. Ár megegyezés szerint: Cím: Molnár Pavel, Levice, Sokolská 54. Ű-303 S3 Vándorkocsi méhekkel eladó. Jelige: Szép. Ű-307 ■ 30/162 hajadon technikus megismerkedne hozzáillő férfival, jelige: Kassai Dóm. Ü-290 ■ Megismerkednék Ű-201 „Mostoha sors“ jelige hirdetőjével. Jelige: Tavasz. 0-289 ■ Elvált asszony keresi özvegy vagy elvált, víg kedélyű férfi ismeretségét 60—65 évig. Jelige: Árvácska. 0-288 IS 47/170 barna férfi szeretne megismerkedni hozzáillő nővel, lehet elvált vagy özvegy. Jelige: Unalmas egyedül. 0-302 9 47/165 társaság hiányában megismerkedne magyarul beszélő, komoly, intelligens férfival 50 évig. Jelige: Kassa. 0-305 ü Szeretnék megismerkedni 0-232 „Rossz egyedül“ jelige hirdetőjével. Jelige: Szerénység. 0-304 ■ Jelentkezem a „Kikelet“ 0-268 jeligére. Jelige: Hóvirág. 0-306 ■ Kétszobás, nagy kertes házat azonnal elcserélek 1—2 évig bármilyen kis lakásért Bratislavában. Jelige: 20 km Bratislavától. 0-281 KÖSZÖNTŐ Kuruc Sándor felvétele ^ Cséplő Istvánnak Vojnicén 63. születésnapja alkalmából kicsit megkésve minden jót kívánnak és szívből gratulálnak Samko, Teruska és Mócár 0-295 |£9 Drága jó édesanyánknak, Ré- s ő Zsiginondnúnak Dolné Sali- byn (AlsószeliI 70. születésnapja alkalmából sok erőt és egészséget kíván szerető leánya, Ilonka, veje, Vili, unokája, Margitka és fia, Zoli 0-217 IQ idősebb Szalay Jánosnak, drágja jó édesapánknak Horný Pôtoňon 75. születésnapja alkalmából sok szeretettel gratulál két lánya, két fia, két menye, két veje és kilenc unokája. 0-309 H A legjobb, legszorgalmasabb édesapának, Veréb Jánosnak Simonyin születésnapja alkalmából šok örömet, jó egészséget kíván felesége, lányai Marika, Vilmi- lte, fia Jani, veje Pali, menye Manci és kis unokája, Darinka. 0-242 köszönetnyilvánítás ■ Köszönetíinket fejezzük ki mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a 31 éves korában hirtelen elhunyt Andruska Vilmost drága jó fiúnkat, testvért, férjet, édesapát és részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-287 [i Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára drága jó édesapánkat, Lacza Jánost a vojnicei (Bátorkeszi) temetőbe és részvétükkel, virágadományaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. Külön köszönetét mondunk az énekkarnak. A gyászoló család 0-294 1972. III. 11. 6 Képernyőre o hibákat
