Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk Jamngra várva... A szövetségi parlament mai ülésén teszi le Szadat egyipto­mi, Khadafi líbiai és Asszad szíriai elnök az alkotmányos es­küt. Ezt követően vasárnap kerül sor az Arab Államok Sző- « vétségé elnökt tanácsának ülésére, melyre Kairóba várják a palesztinai ellenállási mozgalom vezetőit is. A hétvégének ezek az eseményei betetőzik azokat az arabközi konzultáció­kat, melyekre a napokban került sor. S a folytatás: Szadat elnök jövő hétre tervezett khartúmi megbeszélése Nimeri szu­dáni elnökkel. Mindezek jelzik az arab diplomácia élénkségét, s a kezde­ményezések fokozását a közel -keleti feszültség csökkentése érdekében. Nem könnyű ez, hiszen a ,,se béke, se háború“- állapot nemcsak a belső feszültséget fokozza, s a megszállt területek felszabadítását odázz za el, hanem az újabb és újabb izraeli támadások miatt — mint azt a dél-libanoni és a Szí­ria elleni támadások is mutatták — rendkívül ingataggá te­szik a helyzetet. 1972. III. 11. A teljes konfrontáció programja Néhány hete annak, hogy az egyiptomi kormányt átalakítot­ták, s meghirdették a teljes konfrontáció elvét. Ez a gya­korlatban elsősorban a belső front megszilárdítását célozza, s jelenti az izraeli agresszió következményeinek a felszámo­lását, valamint a felszabadító harcra való sokoldalú felkészü­lést. Bármennyire is megszokott világjelenség azonban, hogy a diákság érzékenyen reagál a po­litikai változásokra, fordula­tokra, mégis meglepetést kel­tett, hogy a kairól egyetemis­ták a kormányátalakítás Után sztrájkokon, tüntetéseken, gyű­léseken és röplapokon követel­ték a kftzel-keleti kérdés radi­kális megoldását. Persze, az il­lúziók és a türelmetlen düh nem minden esetben jó tanácsadó, s az arab világ — ahogy azt Szadat elnök is kifejtette — nincs abban a helyzetben, hogy meggondolatlan katonai kalan­dokba bocsátkozzék. S bár a diákok megmozdulásában — egyiptomi jelentések szerint — „külső erők“ is közrejátszottak, kétségtelenül jelzi azonban azt a belső türelmetlenséget is, mely az ötödik éve felé tartó válság miatt az országban ke­letkezett. A csalódottság érzé­sét fokozta a válság elhúzódá­sa, s az a tény is, hogy a „dön­tő évnek“ mondott 1971 nem hozott megoldást. Az airab egység erősítése A közel-keleti kérdés rende­zése szempontjából döntő fon­tossága van az — egyébként belső ellentmondásokkal küsz­ködő — arab egység erősítésé­nek. Feltehetően ezt a célt szolgálta Szadat elnök szaúd- arábiai, valamint kuwaiti út­ja, mely egy szélesebb körű arabközi konzultáció keretébe illeszkedik. Nyugati találgatá­sok ugyan Fejszál király köz­vetítését emlegették Washing­ton felé, az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott korlátlan tá­mogatása korlátozása kérdésé­ben; ennél azonban valószínűbb­nek látszik az eszközök és erő­források számbavétele, valamint a közös akciók hatékony meg­szervezésének kérdése. Ez utóbbira azért is van szükség, mivel az amerikai Phantomok mellett — ahogy azt a Daily Express közölte — egy angol cég két tengeralatt­járót készít izraeli megrende­lésre.. A gyakorlatban ez a tory- kormány közel-keleti politikájá­nak változását jelezheti. Az arab egység erősítését követeli az is, hogy a gerillákkal leszá­moló Husszein jordániai király az arabok közti elszigetelődé­séből úgy próbál most kitörni, hogy különbékét szándékszik kötni Izraellel. A Neue Züricher Zeitung a közelmúltban Husz- szein közvetítőjére, dr. Anvar Nuszajbira hivatkozva erről már mint kész tényről számolt be. A haladó arab államok tömörülése Arabközi vonatkozásban is nagy jelentőségűnek mondható, hogy a hét elején Damaszkusz- ban aláírták a szíriai haladó pártokat egyesítő Nemzeti Ha­ladó Front szervezeti szabály­zatát és programnyilatkozatát. Az Arab Szocialista Újjászületés (Baath) Pártját s további négy baloldali pártot — közte a Szí­riái Kommunista Pártot — tö­mörítő front feladatai között az első helyen említi a meg­szállt arab területek felszaba­dítását, valamint az arabok nemzeti egységének erősítését. A tömörülés — határozott po­litikai programjával, s célkitű­zéseivel — nemcsak belpoliti­kai, hanem arabközi vonatko­zásban is elősegítő je lehet egy határozottabb arcélű nemzeti egység létrehozásának. EMSZ-közvetítés és az izraeli manőverek Jarring decemberi megbízatá­sa óta mindössze annyi történt, hogy a puhatolózó tárgyaláso­kon tájékozódott az érintett fe­lek álláspontjáról. Az utóbbi időben pedig olyan hírek ter­jedtek el, hogy valamiféle újabb memorandumra készül, mely • — enyhébb formában, mint a műit év februárjában — megkísérli a felek elkötelezett­ségeit tisztázni. Nehéz azonban bízni ennek sikerében, mivel Izrael eleve visszautasít minden olyan kí­sérletet, mely a megszállt te­rületekről való kivonulást kö­veteli. A „feltétel nélküli“ kon­zultációk számára csak időnye­résre jók, ahogy a biztonságos határokra való hivatkozás 1s a területi követeléseket próbálja igazolni. Márpedig mindez el­fogadhatatlan az arabok számá. ra. Még akkor is, ha Egyiptom jelenleg nincs is abban a hely­zetben, hogy a béke megterem­tése, vagy a háború kezdemé­nyezése kérdésében megszün­tesse a felemás helyzetet Egyiptom még a múlt év feb­ruárjában egyértelműen leszö­gezte: hajlandó békeszerződést kötni Izraellel, biztosítani a biztonságos határokat, s a ha­józás szabadságát az egyipto­mi szuverenitás alá eső víziuta- kon stb. Izrael azonban halla­ni sem akar a megszállt terü­letek kiürítéséről. S most nem­csak azt szuggerálja a világnak, hogy a Közel-Keleten változott a helyzet, s a megszállt terü­leteken arabok és zsidók „bé­késen“ élnek, hanem az erő­szakkal való fenyegetésekről sem mondott le. S az elterelő izraeli manőverek közé tarto­zik a Szuezi-csatorna megnyi­tására tett javaslat is, misze­rint az új határokban a víziút megnyitása után állapodnának meg. Ezekre a veszedelmes próbál­kozásokra Egyiptomnak egyet­len válasza lehet — írta a kö­zelmúltban az Al Ahram —, hogy „becsapja az ajtót az ame­rikai próbálkozás előtt“. Politikai rendezést! A politikai rendezés lehető­ségeihez Egyiptom azonban vál. tozatlanul ragaszkodik. S bár a katonai erőfeszítések fokozá­sáról — Izrael magatartása mi­att — nem mondhat le {sőt az utóbbi napokban a „fontos kér­dések“ sorában a megszállók elleni gerillahadviselés meg­szervezése is szóba került), haj­landó azonban arra is, hogy az ENSZ-közvetítő jelenlétében egy asztalhoz üljön Izraellel... Az EAK és az arab nép békés megoldást szorgalmazó törek­vésében maga mögött érzi a Szovjetunió és a Szocialista or­szágok erejét. Ezek az országok a konfliktus kezdete óta párt­fogolják az arab ügyet, és a térség népeinek igazságos bé­kéjét. Nem ezeken az erőfeszí­téseken, hanem Izrael — és az Egyesült Államok — magatartá éán múlott azonban eddig is, hogy az egyre türelmetlenebbé és nyugatalanabbá váló Közel- Keleten a béke kilátásai to­vábbra is olyan távolinak tűn­nek ... FONOD ZOLTÁN A lengyel sajtó a csehszlovák—lengyel szerződés 25. évfordulójáról 7 Varsó — A lengyel lapok tegnap behatóan foglalkoztak a csehszlovák—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírá­sának 25. évfordulójával. A Trybuna Ludu „Csehszlová­kia és Lengyelország barátságá­nak és együttműködésének to­vábbi fejlesztéséért“ címmel kö­zölte Václav Hüla csehszlovák miniszterelnök-helyettes cikkét. A lengyel lapok hangsúlyozzák a CSKP és a LEMP történelmi érdemeit a csehszlovák és a lengyel dolgozók osztályszoli­daritásának megszilárdításában és rámutatnak, hogy a CSKP és a LEMP a nemzetközi mun­kásmozgalom szilárd láncsze­meként határozott, elvhű har­cot vív az antikoinmunista és antiszocialista erők egység­bontó kísérletei ellen. A Slowo Poivszechne „Barát­ság, biztonság és együttműkö­dés“ című cikkében hangsúlyoz­za, hogy a csehszlovák—len­gyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a szocialista országok kötelékeinek fontos részét al­kotja. A Zycie Warszawy „A barát­ság gyakorlata“ címmel ripor­tot közöl a csehszlovák és len­gyel vasutasok együttműködésé­ről Nový Bohumín és Chalupki vasútállomásokon. Hangsúlyoz­za, hogy a barátsági szerződés hosszú évekre megfelelő kere­tet adott a csehszlovák—len­gyel sokoldalú kapcsolatok fej­lesztésének. A proletár intemacicndizmus és a nemzeti érdekek Moszkva — Az antiimperia- lista harc erősítése megkövete­li a proletár internacionaliz­mus fokozásának és sokoldalú megvalósításának szükségessé­gét. A szocialista közösség fej­lődésének jelenlegi szakaszát az jellemzi, hogy erősödik a közösségi tényező, ami a védel­mi erőfeszítések még szorosabb összehangolásában, az együttes külpolitikai 'tevékenységben, a KGST-hez tartozó országok szo­cialista gazdasági integrációja komplex programjának kidol­gozásában és elfogadásában fe­jeződik ki — írja Hermann Axen, a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára a pénteki Pravdában „A proletár internacionalizmus és a nemzeti érdekek" című cikké­ben. Hermann Axen hangsúlyozza, hogy a szocialista országok közössége a történelem leghala­dóbb társadalmi rendszerének magva. „Á nemzetközi munkásosz­tály forradalmi harcának ta­pasztalatai szerint enyhén szól­va egyoldalú az a vélemény, hogy csupán saját országának erősítésével egy szocialista ál­lam kommunista pártja elegen­dő mértékben teljesíti nemzet­közi kötelezettségeit. Az ilyen megközelítés leszűkíti a prob­lémát, figyelmen kívül hagyja a történelmi tapasztalatokat és elvonja a figyelmet az együt­tes akciók szükségességéről“ — mutat rá Hermann Axen. A cikk szerzője megállapítja, hogy mint Kína fejlődése mu­tatja, a szocialista országokra nézve a legfőbb veszély a mar­xizmus—leninizmustól és a pro­letár internacionalizmustól va­ló elhajlás. A kispolgári nacio­nalizmus gyengíti az egész mozgalmat és az imperializmus malmára hajtja a vizet, különö­sen akkor, ha ez a nacionaliz­mus — mint a kínai vezetők politikájában — kispolgári so­vinizmussal és szovjetellenes- séggel társul. „A inaoizmus ideológiája és politikáia súlyos kárt okoz a szocializmus ügyének, de nem képes feltartóztatni a nemzet­közi erőviszonyoknak a hala­dás javára történő megváltozá­sát“. A kommunista világmozga­lomban visszaszoríthatok a jobb- és „baloldali“ opportuniz­mus erői. Korunkra az jellem­ző, hogy fokozódik a szocialis­ta közösséghez tartozó államok, a kommunista és munkáspártok egysége és összefogása, erősö­dik szövetségük a forradalmi, nemzeti felszabadító mozga­lommal és m kapitalista orszá­gokban tevékenykedő imperia­listaellenes erőkkel“ — hang­súlyozza Hermann Axen. ELISMERI WASHINGTON A BANGLA DESHT? Washington — Az amerikai szenátus külügyi bizottsága ha­tározatot fogadott el, amely a Bangla Desh Népi Köztársaság elismerésére szólítja fel az amerikai kormányt. A határoza­ti javaslatot több mint 30 sze­nátor terjesztete elő. A bizott­ság elnöke, Frank Church sze­nátor kijelentette, reméli, hogy a szenátusi határozat meggyor­sítja az amerikai kormány dön­tését. Hasonló tartalmú hatá­rozatot fogadott el a múlt hé­ten a képviselőház külügyi bi­zottságának egyik albizottsága. Karachi — A pakisztáni kor­mány, noha szóban a tárgya­lásos rendezés mellett foglal állást, a gyakorlatban mindent elkövet, hogy fenntartsa a fe­szültséget India és Pakisztán között. Pakisztán ENSZ-képvi- selőjét utasították, hogy „hív­ja fel a Biztonsági Tanács el­nökének figyelmét“ a kasmíri tűzszüneti vonal mentén kiala­kult helyzetre. A pakisztániak azt állítják, hogy az indiai fél megsérti a tűzszünetet. Genf — Az Egyházak Világ­tanácsa bejelentette, hogy 13 millió dolláros segélyprogra­mot hagyott jóvá a Bangla Desh Népi Köztársaság javára. A segélyprogramot, amelynek keretében élelmiszert, gyógy­szereket, építőanyagot, szállító eszközöket és ipari felszerelé­seket szállítanak a Bangla Desh-nek, a következő 16 hóna­pon keresztül bonyolítják le. Idegesség a repülőtéren Pattanásig feszültek az ide­gek a TWA amerikai légitársa­ság körüli zsarolási ügyben. A Kennedy repülőtéren csütörtö­kön villámgyorsan kiürítették a légitársaság éttermét, miután a vendégek valahonnan furcsa, ketyegő hangot hallottak. A rendőrség háromnegyed­órás vizsgálat után sem talált robbanóanyagot, a pánikot fel­tehetően egy falióra okozta. Szinte ezzel egyidőben kü­lönleges idomított kutyákat vit­tek egy TWA-gépre, ahol a le­génység egy leltárban nem sze­replő mentőládát talált. A TWA képviselője szerint a helyzet nem túl súlvos, az ismeretlen zsarolók kedd óta nem jelent­keztek bár a légitársaság egyet­len centet sem fizetett ki az általuk követelt kétmillió dol­lárból. ötödször az élen Csang Kaj-sek marad Tajpej — A tajvani Kuomin­tang Párt Központi Bizottsága ismét Csanq Kaj sekel ielölte Tajvan elnöki tisztségére. A 84 éves Csang Kaj-sek egy februári beszédében visszavonu­lási szándékát íelezte; később azonban — Nixon pekingi láto­gatását követően — kijelentet­te, hogy ,,a megváltozott hely­zetre való tekintettel hajlandó indulni a március második fe­lében sorra kerülő elnökválasz­táson, ha a közvélemény úgy kívánja“ A Kuomintang Párt jelölése formailag csupán pártakciónak minősül, mivel Tajvan .elnökét a nemzetgyűlés ülésszaka vá­lasztja meg. Megválasztása ese­tén az agg politikus ötödször töltené be az elnöki tisztséget. Csang Kaj-sek a Központi Bi­zottság ülésén nem volt leien, a döntésről később tájékoztat­ták. ANGELA DAWIS pere tárgya­lásának ideiglenes esküdtszéke, amely kilenc nőből és három férfiból áll, már együtt van. A védelem és a vád képviselője azonban minden indoklás nél­kül megvétózhatja akármelyi­kük jelölését elfogultságukra hivatkozva. Az esküdtek között jelenleg egyetlen néger asszony foglal helyet. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára tegnap negyedszer ta­lálkozott Vorster dél-afrikai kormányfővel. Zárótanácskozá­suk napirendjén ismét a Déi- Afrika által jogtalanul bitorolt Namíbia lakosságának helyzete szerepelt. EL FERROL északnyugat-spa­nyolországi kikötő tüntető mun­kásaira a rendőrség tegnap tü­zet nyitott. Egy munkás életét vesztete, tizenketten megsebe­sültek. GUS HALLT, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkárát és Jarvis Tynert, az Ifjúmunkások Felszabadulási Szövetsége Végrehajtó Bizottsá­gának elnökét Alabama állam­ban hivatalosan regisztrálták mint a komfnunista párt elnök- és alelnökjelöltjét. A SZOVJET KORMÁNYKÜL­DÖTTSÉG, amely Vlagyimir Ki­rillin miniszterelnök-helyettes vezetésével részt vett a lengyel —szovjet tudományos-műszaki együttműködési szerződés alá­írása 25. évfordulójának ün­nepségein, befejezte lengyelor­szági látogatását. AZ AFRIKAI EGYSÉG SZER­VEZETE 36 tagországának mun­kaügyi miniszteri értekezlete Egyetemes Afrikai Szakszerve­zeti Központ létesítését szor­galmazza. ANDREJ BARÖÁK Csehszlo­vák külkereskedelmi miniszter Bagdadban csehszlovák—iraki gazdasági és műszaki együttmű­ködési egyezményt írt alá. AZ IVAN PETER külkereske­delmi miniszterhelyettes vezeté­sével Kenyában járt csehszlo­vák kormányküldöttség tegnap Tanzaniába utazott. A FRANCIA HATÓSÁGOK megtagadták a beutazási en­gedélyt Bernadette Devlintől. Az ismert ír polgárjogi har­cosnak március 14-én kellett volna beszédet mondania Bor- deaux-ban az észak-ír problé­máról. PISÁBAN csütörtökön este nagyszabású tüntetés zajlott le. A Szent Pál téren Luigi An- derlini független baloldali sze­nátor beszélt a több ezer főnyi tömeghez és élesen elítélte a kereszténydemokrata vezetőség­nek a fasizmus régi és új for­máival szemben tanúsított bé- külékeny magatartását. PADOVÁBAN csütörtök este incidensekre került sor egy szélsőjobboldali diáktüntetés során. A rendőrség könnygáz­gránátokkal igyekezett szétosz­latni a sisakot viselő és botok­kal felfegyverzett fiatalokat, akik benzines palackokkal és kövekkel védekeztek. Az össze­csapás során leégett egy rend­őrautó, és több mint húsz diá­kot letartóztattak. Az Olasz KP padovai bizottsága elítélte mind az ultrabaloldali provokációt, mind pedig a rendőrség brutá­lis beavatkozását. JAO KUANG, a Kínai Népköz- társaság új kanadai nagyköve­te, aki a kínai ENSZ-képvise- let élére kinevezett Huang Hua helyét veszi át, megérkezett ál­lomáshelyére. A JAPÁN SZOCIALISTA PÁRT április elején tizenkét tagú küldöttséget indít a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség célja, hogy előse­gítse Japán és a népi Korea kapcsolatainak fejlődését. A ja­pán pártküldöttség két hetet tölt a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban. Csaknem egyidejűleg, egy másik japán pártküldöttség utazik a Kínai Népköztársaságba. A kínaiak ugyanis látogatásra hívták meg a jobboldali irányzatú Demok­rata Szocialista Párt képvise­lőit. A SACLAYI ATOMKUTATÖ KÖZPONT munkatársainak és dolgozóinak 80 százaléka lépett sztrájkba csütörtökön. A mun­kabeszüntetéssel az elbocsátá­sok, a munkakörülmények rom* lása ellen tiltakoznak. \

Next

/
Thumbnails
Contents