Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám, szerda

NE AZ ASZTAL MELLŐL...! A galántai járásban a köz­pontilag irányított üzemek és a nemzeti bizottságok hatás­körébe tartozó vállalatok a múlt évben kötelezettséget vállaltak, hogy az áruterme­lés tervét 24 millió 970 ezer koronával teljesítik túl. Nem kis összegről van szó. A tervek minden üzemben „szorosak“, éppen ezért nem lehet balkézzel dobálózni a milliókkal! A galántaiak azon­ban jól meggondolták a dol­got, felmérték a lehetősége­ket és — nem utolsó sorban — munkához fogtak. S az eredmény? A központilag irá­nyított üzemek dolgozói a vállalást több mint 16, a nem­zeti bizottságok irányította üzemek pedig közel 11 millió koronával teljesítették túl. Ezt az örvendetes hírt a napok­ban megtartott járási szak- szervezeti konferencián hoz­ták nyilvánosságra. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges, hogy míg egyes üzemek el­keseredett harcot folytatnak az állami terv teljesítéséért, hazánk több járásában — így a galántaiban is — terven fe­lül kitermelt értékekkel gaz­dagítják népgazdaságunkat?! Nem varázspálcával, hanem mindenekelőtt átgondolt szer­vezőmunkával, a mindenütt található tartalékok szünte­len feltárásával, hasznosításá­val, a formalizmustól mentes és rendszeresen kiértékelésre kerülő szocialista munkaver­seny széles körű alkalmazásá­val érik el ezeket az eredmé­nyeket. Ehhez a munkához nyújthat óriási segítséget a dolgozók munkakörülményeit és a ter­melés feltételeit jól ismerő szakszervezet. Ahol ez a leg­több dolgozót maga köri tö­mörítő szerv az irányító mun­kába bevonja a munkásokkal, gépekkel, berendezésekkel napjában közvetlen kapcsolat­ba kerülő műhelybizottságo­kat, javaslataikat, észrevéte­leiket nem fekteti el „ad ac­ta“ a fiókokban, hanem ma­gas jogkörét kihasználva meg­valósíttatja azokat a vállalat­vezetőséggel, a jó eredmé­nyek nein maradhatnak el. A szakszervezetnek a látványos, de hasztalan munkamódsze­rektől el kell zárkóznia, a bürokratikus és alibista ügy­intézés helyett az össz-társa- dalmi érdekeket előmozdító, sokszor fáradtságos szervező­munkát kell meghonosítania. Segítenie, de egyúttal értékel­nie is kell a dolgozók kezde­ményezését és kíméletlen har­cot kell folytatnia azok ellen, akik megszegik a technoló­giai fegyelmet és nem hasz­nálják ki a munkaidőt. A már említett kitűnő ered­ményeket elérő galántai já­rásban a szakszervezet nagy gondot fordít a szocialista munkaverseny kiszélesítésére. 13 üzem kapcsolódott be a Mindenki szocialista módon mozgalomba. Az ipari üzemek járnak elöl jó példával, ugyanis eddig már 69 munka- csoport 757 tagja nyerte el ebből a családból a szocialis­ta munkabrigád címet. A mun­kaversenybe bekapcsolódó kollektívák és egyének száma egyre bővül, amit a szakszer­vezet járási konferenciáján is­mertetett számadat is bizo­nyít: 183 munkacsoport több mint 240U tagja kapcsolódott be a versenybe. A galántai járásban a szak- szervezet üzemi bizottságai messzemenően támogatják a többtermelést hatékonyan elősegítő újítómozgalmat is. Jó munkájuk eredményeként a járás területén a múlt év­ben több mint 4U0 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a dol­gozók. Dicséret illeti azokat a technológusokat, mérnökö­ket, műszaki beosztásban dol­gozó szakembereket is, akiket a szakszervezetek és a válla­latvezetőségek az újítási ja­vaslatok elbírálásával és a termelésbe való mielőbbi be­vezetésével bíztak meg. Igye­kezetüket minden szónál szeb­ben egy számadat bizonyítja: a járás területén több mint 10 millió korona értékű újítá­si javaslatot realizáltak. Az elmondottakból kitűnik, hogy keresni kell az üzemek­ben azokat a területeket, ahol költséges beruházások nélkül, ésszerűsítéssel, gazdaságosabb anyagmozgatással növelni le­het a termelékenységet. Ezt a munkát azonban nem vé­gezhetik el a szakszervezet vezetői az asztal mellől! Nap- ' jában találkozniuk kell a ter­melésben közvetlenül részt­vevő munkásokkal, techniku­sokkal. Az adminisztratív munka mellett ez jelentős többletet igényel, de megéri, amint azt a galántai járás példája is mutatja. KOMLÚSI LAJOS A Zoja-brigád n eggelizés közben az öl- ™ töző hosszú asztalánál ültek. Mielőtt bekopogtattam az ajtón, a közelben levő férfiak' tréfásan fülvédőt emlegettek, ami jó védelmet nyújt a zaj­ártalom ellen ..., mert ugye­bár, ahol csaknem húsz nő van együtt... Lehet, hogy az idegen jelen­léte okozta, de a fiileki Kovo­smalt öntödéje tágas csarnoká- nak sarkában meghúzódó női öltözőben ezúttal csöndesség uralkodott, mint egy iskolai tanteremben tanítás alatt, ahol a tanító bácsi kérdéseire ille­delmesen, és rendszerint szűk­szavúan válaszolnak a tanulók. Pedig Nagy elvtárs, a szocialis­ta verseny fő üzemi felelőse ugyancsak biztatta őket, hogy: „Most mondják meg, ami a szí­vüket nyomja, ne akkor, ami­kor egymás között vannak.“ Aztán ahogy fogyni kezdett a papírszalvétába csomagolt tízórai, mind jobban felenge­dett a hangulat, az asszonyok, lányok beszédesebbé váltak, és sok mindent elmondtak önma­gukról, munkájukról és problé­máikról. A Zoja szocialista munkabri­gád kollektívája az öntöde magkészítő műhelyében 1960 óta dolgozik együtt. Létszámuk húsz fő körüli, kisebb változá­sok történnek néha, átmeneti­leg kisegítenek más műhelyben is egy-két dolgozóval. Egyéb­ként az üzem dolgozóinak törzsgárdájához tartoznak a bri­gádtagok, legtöbbbjük sokéves, sőt több évtizedes dolgozója a Kovosmaltnak. Külön kiemel­ték, hogy a brigád az 1968— 1969-es években sem esett szét, a válságos időszakban is ösz- szetartottak és becsülettel vé­gezték munkájukat. Az öntödei magkészítés — bár az üzemben hagyományosan női foglalkozás — elég nehéz fizikai munka. A laikusok ked­véért mondjuk el, hogy a ho­mokból készült, megfelelő for­mákba „vert“ és kemencében kőkeményre kiszárított öntvény­magot az öntöde formázó! által készített mintákba helyezik, hogy az öntvény belsejének, például a húsőrlőnek megadja a szükséges formát. A magké­szítést ma is úgy végzik, mint évtizedekkel ezelőtt, a vasfor­mákba fakalapáccsal, kézi erő­vel préselik a homokot. Az egyik probléma, amit említettek és megoldását sürgették: a gé­pesítés. A kérdés a megoldás útján van. Zara Gyula mester elmondta: a kollektív szerző­désben is rögzítették, hogy az idei év első felében üzembe helyezik az NDK gyártmányú Cold-Box gépet, ami legalább nyolcvan százalékkal fogja AZ ERVENVESliLES UTJÁN 1972. III. 8 — Bocsásson meg, hogy csak most tudok magával beszélget­ni, de reggel még a gyermekei­met sem tudtam előkészíteni az iskolába, már reggel hatkor ott állt a szövetkezet autója a há­zunk előtt, sietni kellett fontos ügyekben Bratislavába. Tudja, ilyenkor, az évzáró taggyűlés után és a tavaszi munkák kü­szöbén rengeteg intéznivalója akad az embernek — Mondja Mária Machanová, a Hamulia- kovói Efsz fiatal elnöknője. Szavaiban egy percig sem ké­telkedtem, mert amíg ő Bratis­lavában intézte az efsz dolgait, én a szövetkezet dolgozóitól a következőket tudtam meg róla: mint könyvelőnő 1965-ben ke­rült a szövetkezetbe, de később odaadó, becsületes munkája alapján vezető közgazdásznak nevezték ki. Példás munkájá­val, emberi magatartásával eb­ben a funkcióban is kiérdemel­te a szövetkezeti tagok bizal­mát és az idei közgyűlés alkal­mából az efsz elnökévé válasz­tották. • Milyen sikerrel zárult az elmúlt gazdasági év és mik a tervei a jövőt illetően? — ér­deklődtem az újdonsült elnök­nőtől. — Az elmúlt év gazdasági eredményeivel meg vagyunk elégedve. A mezőgazdasági nyerstermelést 101 százalékra, az árutermelést pedig 133 szá­zalékra sikerült teljesíteni. A jövőben lényeges változásokat eszközlünk a termelésben, a melléküzemági termelést 1 mil­lió 300 ezer koronával csök­kentjük és figyelmünket legin­kább a tejtermelésre fogjuk for­dítani. A kezdeti nehézségek ellenére már ebben az évben 340 000 liter tejet akarunk ter­melni, ami 100 000 literrel több a múlt évinél. Ezenkívül az ál­lattenyésztésre is nagy gondot fordítunk, marhahúsból 750 má­zsát, sertéshúsból pedig 460 má­zsát akarunk eladni. Egy ko­cától jelenleg 18 malacot vá­lasztunk el. Ezek a feladatok elég komoly terhet jelentenek a szövetkezet számára, de úgy érezzük, hogy a meglevő tarta­lékok kihasználásával és a ta­gok odaadó munkájával teljesí­teni tudjuk őket. • Amint hallom, a szövetke­zet tagjai élénken foglalkoznak a szövetkezeti törvényjavaslat­tal. Milyen vélemények alakul­tak ki a tagok körében? — Leginkább a háztáji terü­letekkel kapcsolatban mondtak véleményt. Az én nézetem is az, hogy a háztáji gazdaságnak még elég nagy a társadalmi je­lentősége és csak akkor gon­dolhatunk a megszüntetésére, ha már általánosan magasabb lesz a szövetkezeti termelés színvonala. • Az évzáró közgyűlésen a tagok önt választották képvise­lőjüknek a járási konferenciáira. Mit vár ettől a konferenciától és főleg az efsz-ek Vili. kong­resszusától? — Nagyon sokat várok. Sze­retném, ha végre rendeződné­nek a mezőgazdasági üzemek és a többi szervezet, kereske­Mária Machanová delmi partner közötti jogi kap­csolatok, mert a gyakorlatban elég sok probléma fordul elő ezen a téren. Az is egy fontos kívánságom, hogy a mezőgaz­daságban dolgozó nők jobb munkafeltételek mellett dolgoz­hassanak, mert nézetem sze­rint egyik termelési ágazatban sem dolgoznak annyit a nők, mint éppen a mezőgazdaság­ban. J. SLUKA megkönnyíteni a munkát, és higiénikusabbá, egészsége ebb? teszi a környezetet is. És ha már a mester nevét emlí'e'tük, tegyük mindjárt hozzá azt a dicséretet is, amit a kollektí­váról mondott: „Jó, értékes bri­gád“ — jellemezte őket tömö­ren. Legtöbbet talán az az adat mond, hogy míg 1937-ben a húsőrlő magból műszakonként átlag ötvenkettőt készítettek, ma átlagosan 175-öt termelnek. Pedig a munkamódszer nem változott, azonban annál többet változott a gondolkodásmód és a munkához való viszony. Talán nem is tudatosít­■ ják, hogy a szocialista munkaerkölcs jegyei nyilvánul­nak meg olyan „apróságokban“, amilyet például ottjártamkor ta­ben a törzsgárda legjavából va­lók. Aki nem válik be, az nem maradhat köztük. A selejt okait elemzik és igyekeznek kikü­szöbölni. Keresetükkel, munká­jukkal, elöljáróikkal elégedet- ;ek. Soknak közülük a férje is az örködében vagy a gyár más munkahelyén dolgozik. S hadd áruljam el mindjárt azt is, hogy általában a férjekkel is elége­dettek az asszonyok, „mert se­gítenek otthon — amikor szük­ség volt rá, még a pelenkamo­sásban is.“ Nem árulok el tit­kot (mert nem kértek meg, hogy ne áruljam el), ha el­mondom, hogy néhány fiatal férjnek hamarosan be kell kap­csolódnia a csecsemőgondozás terén megvalósítandó együttmű­ködésbe. Egyébként a brigád tagjai mintegy harminc gyere­ket nevelnek vagy neveltek fel. Három brigádtag még ha­jadon, egy özvegy, és az egy nagymamának már két unokája is van. Családi körülményeik-. 1971-ben készült felvétel a Zoja-brigádrúI pasztaltam. Varga Ilona, a bri­gád vezetője aznap torokfájás­sal jött munkába. Nem volt olyan beteg, hogy szükségesnek tartotta volna az orvosi rende­lő felkeresését, de természetes volt, hogy társnője, Fungács Anna kicserélte vele a munká­ját. Ugyanis az a szokás a bri­gádban, hogy folyamatosan vál­toztatják,"” egyenletesen eloszt­ják a könnyebb és a nehezebb munkát. A brigádvezetőnek az­nap a 10-es húsőrlő magját kel lett volna készítenie, ami a leg­nehezebb munkának számít, magszekrénye a legsúlyosabb. Azt is csak így mellékesen em­lítették meg, hogy a brigád tagjai közül többen sokszor már jóval munkakezdés előtt „ve­rik“ a magot a műhelyben. Mert, ha már olyan korán be­fut az autóbusz meg a vonat, akkor miért vesztegessék az időt tétlen várakozással. Egyéb­ként a közlekedési eszközök menetrendje sokat emlegetett problémája a bejáró dolgozók­nak. A brigád tagjai is elpa­naszolták, hogy a Csákányházá­ról induló autóbusz már 5.10- kor bent van Füleken, a mű­szak pedig csak 6-kor kezdődik, hazafelé viszont 3 órakor in­dul, a műszak pedig 2 órakor ér véget. A Csehszlovák Autó­forgalmi Vállalat illetékesei va­lóban nem tudnák célszerűbben megállapítani a menetidőt? Az üzemi élelmiszerüzletben is bi­zonyára lehetőség nyílna az áruválaszték bővítésére, és az illetékesek bevezethetnék a fél­készáruk elárusítását is. Teljes mértékben indokolt a dolgozó nőknek az az igénye, hogy ha az üzem érdekei megkívánják a szabad szombatokon végzett munkát, akkor gondoskodjanak a nők számára a bevásárlás le­hetőségéről is. A kolektív szellem jó néhány jellemvonása magától értetődő­nek számít a munkabrigádban. Varga Ilona brigádvezető (a brigádról készült felvételen el­ső sorban balról a harmadik) a szakszervezeti műhely tanács­nak és a Nőszövetség összüzemi bizottságának is tagja. Ezenkí­vül a mester segítőtársa, távol­létében helyettesíti, beosztja és irányítja a brigád munkáját. Feladatát, normáját emellett ugyanúgy el kell végeznie, mint a többieknek. Ha gyűlé­sen vagy megbeszélésen hosz- szabb ideig távolmarad, a bri­gád tagjai saját feladatuk el­végzése után, ahogy ők mon­dották, „rávernek a munkára“ és közügyeket intéző társnő­jük feladatát is teljesítik. A Zoja-brigád tagjainak át- lagos életkora negyven­hat év. Ezt a mester árulta el, annak alátámasztására, hogy „stabil“ dolgozók, többségük­ről, lakásviszonyaikról csak jót mondanak. Többen nagy, új csa­ládi házat építettek. A brigád első vezetője Hók Ilonka volt. Négy éve nyugdíj­ba ment, azóta Varga Ilona a vezető. A műhely legrégibb dol­gozója. 1942-től dolgozik a gyárban, 1948-tól pedig az ön­tödében. A brigád legidősebb tagja Sárik Ilona. Ez év őszén lesz ötvenéves. Ez alkalom­ból „az üzem legjobb dolgozó­ja“ kitüntetésre javasolják. A legfiatalabb brigádtag Trizma Erzsébet. Még csak 20 éves, két éve dolgozik a műhelyben. Beszélgetés közben nyitott be az öltözőbe egy fiatal asszony, Ferenc Katalin, akit a brigád átmenetileg, kisegítésképpen a szerelőosztálynak „kölcsönzött“. Most visszajön, és ennek na­gyon örül. Hogy miért? A kér­désre így válaszolt: „Mert itt nagyon összetartó a kollektí­va!“ A Zoja-brigád tavaly kétszer nyerte el a szovjet dolgozók vándorzászlaját. Októberben más brigádhoz került a zászló, „de visszaszerezzük mi azt“ — hangoztatták. Az öntöde párt- szervezetének évzáró taggyűlé­sén is dicsérő szavak hangzot­tak el a brigád munkájáról. Be­csülettel teljesítették a CSKP megalakulása 50. évfordulójá­nak és a párt XIV. kongresz- szusának tiszteletére tett fel­ajánlásaikat. Ennek alapján ja­vasolták őket a „CSKP 50. év­fordulójának brigádja“ cím oda­ítélésére és a kerületi szak- szervezeti tanács kitüntetésére. Idei kötelezettségvállalásuk is elsősorban a termelési terv túl­teljesítésére irányul, mert az öntöde kapacitásának maximá­lis kihasználása nagyon fontos tényezője az üzem zavartalan termelésének. Az első negyed­évben csaknem 8000 öntvény­mag terven felüli elkészítését vállalták és megígérték a tech­nológiai előírások betartását a munkaidő alapos kihasználá­sát, s a selejt csökkentésével 1000 korona megtakarítását tűzték ki célul. Ezenkívül a bri­gád minden egyes tagja 8 óra ledolgozását vállalta az új pio­nírtábor építésénél. Fokozott gondot fordítanak arra, hogy a munkabiztonsági előírások szi­gorú betartásával elejét vegyék a baleseteknek. És természete­sen törődnek politikai művelő­désükkel te, elsősorban a napi sajtó rendszeres olvasásával és a politikai tízperceken való részvételükkel. C ddigi eredményeik garan­“ tálják ígéretük megva­lósítását, és még sok munka- •iker elérését. GÁL LÁSZLŰ

Next

/
Thumbnails
Contents