Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám, kedd

A NEMZETKÖZI NŐNAP ELŐTT TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS A nemzetközi nőnap előtt világszerte előkészületek foly­nak az ünnep méltó megünnep­lésére. Az alábbiakban az elő­készületekről számolunk be, a hírügynökségek jelentése alap­ján. MOSZKVA A Szovjetunióban mint min­den évben, az idén is felkészül­nek a nemzetközi nőnap hagyo­mányos méltó megünneplésére, hisz éppen a szovjet országban érvényesülhettek először a nők, s nemcsak a közéletben, hanem a legnagyobb tiszteletnek és megbecsülésnek örvendenek mint anyák, mint az új nemze­dék nevelői is. A nők foglalkoz­tatottságának színvonala pél­dául világvizonylatban a Szov­jetunióban a legmagasabb: el­éri a 96,5 százalékot. Valameny- nyi munkaképes nő vagy dolgo­zik, vagy tanul. A szovjet or­szágban a nők aktívan részt vesznek a szovjet állam irányí­tásában is. A szövetségi köztár­saságok legfelsőbb tanácsaiba 2045 nőt és az autonóm köz­társaságok legfelsőbb tanácsai­ba 1135 nőt választottak be. A helyi szovjetekben 992 936 nő dolgozik, tehát a képviselőknek csaknem a fele nő. A népgaz­daság különböző területein vég­zett kiváló munkáért több mint egymillió szovjet nő részesült magas állami kitüntetésben. Hogy a nemzetközi nőnap mi­lyen nagy ünnep, azt legjobban a szovjet virágüzletek alkalma­zottai tudják. E napokban csu­pán Moszkvában napi 300 ezer szál virág eladására számíta­nak. BUDAPEST Ne legyen egy női munka­hely sem virág nélkül — ez Magyarország lakossága kiseb­bik felének — a férfiaknak a A TASZSZ HÍRMAGYARÁZÓJA A CIPRUSI FEJLEMÉNYEKRŐL jelszava, és ezzel számolnak a virágkereskedésekben is. A két­millió lakosú magyar főváros virágüzleteiben e napokban több mint 200 ezer szál szegfű, 25 ezer tulipán, 10 ezer hóvi­rágcsokor és számos más virág vár a vevőkre. VARSÓ A legnagyobb ajándék, ame­lyet a lengyel nők március 8. alkalmával kaptak: a szülési szabadság meghosszabbítása. Az első gyermek születésénél e szabadság 12 hétről 16 hétre emelkedik, a további gyerme­keknél pedig 18 hétre. Ez nem kis ajándék, hisz a Lengyel Népköztársaság szocialista szek­torában 10 millió dolgozónak csaknem 40 százalékát nők al­kotják, s emellett a dolgozó nők átlagkora 33 év. SZÓFIA Bulgária azok közé az orszá­gok közé tartozik, ahol a nők élete az utóbbi évek folyamán igen megváltozott. 1946-óta a nők foglalkoztatottsága csak­nem hétszeresére növekedett. HANOI Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradal­mi kormány külügyminisztere, a Dél-Vietnam felszabadulásáért küzdő Nőszövetség elnökhelyet­tese üzenetben üdvözölte az amerikai nőket március 8-a al­kalmából. Az üzenet egyebek között rámutat, hogy az Egye­sült Államok Dél-Vietnamban állomásozó csapatainak gyors és teljes kivonására vonatkozó követelés megvalósítása — a DIFK hétpontos terve alapján — azt is elősegíti, hogy az amerikai anyák és feleségek mielőbb viszontlássák fiaikat, férjüket. Moszkva — Jurij Kornyilov, a TASZSZ megfigyelője írja: Washingtonban hivatalosan bejelentették, hogy az ameri­kai kormány elhatározta, fel­újítja a katonai segítségnyúj­tást Görögországnak. A kül­ügyminisztérium szóvivője sze­rint a segély összege évi 70— 71 millió dollár lesz. A Penta­gon vezetői már tárgyalnak Athénban sugárhajtású Phan- toin-gépek szállításáról. A fegy­verszállítás az az ár, amelyet a Pentagon Görögországnak fi­zet azért, hogy Pireuszban megengedte a 6. amerikai flot­ta állandó támaszpontjának felépítését. Az amerikai katonai segítség újbóli megadása a fekete ezre­desek rendszerének és a pireu­szi támaszpont felépítése idő­ben nem véletlenül esik egybe a ciprusi helyzet heves rosz­szabbodásával. Ciprusra már régóta nehezedett a Pentagon és a NATO nyomása. A görög kormánykörök biztosították ma­guknak Washington támogatá­sát és ismét kitűzték az enó- zisz, Ciprus Görögországhoz csatolása jelszavát. Nem kétséges, hogy Wa­shington és Athén összeeskü­vése és a ciprusi helyzet rosz- szabodása ugyanannak a lánc­nak a szemei, a Pentagon és a NATO közös ,,földközi-tenge­ri stratégiájának“ része. A Pen­tagon és a NATO „Görögország —Ciprus“ hadművelete veszé­lyes lépés, amely ellentétben van a biztonság és a béke meg­szilárdítása érdekeivel. A világ közvéleménye éppen így érté­keli az USA és a NATO csel­szövéseit a Földközi-tenger ke­leti részében. Tanácskoznak a Közös Piac pénzügyminiszterei Párizs — Tegnap kezdődött meg Brüsszelben a közös piaci pénzügyminiszterek újabb hét­napos konferenciája. A francia sajtó hétfőn ezzel kapcsolat­ban egyöntetűen hangsúlyozza, Franciaország az értekezleten arra igyekszik majd rávenni közös piaci partnereit: hatéko­nyabb közös stratégiát dolgoz­zanak ki annak érdekében, hogy megvédjék a Közös Piacot az amerikai pénzügyi politika Nyugat-Európa számára káros kihatásaitól. A Figaro rámutat, hogy Gis- eard D’Estainq francia gazda­sági- és pénzügyminiszter a hét végén Versailles-ben a nem­zetközi pénzügyi élet számos vezető képviselője előtt mon­dott beszédében kereken eluta­sította a francia kormány ne­vében Washingtonnak ezt a spekulációját, hangsúlyozta: „immár véget ért az európai valuták lebegtetésének és újra felértékelésének kora, mint ahogy véget ért a dollár töme­ges felvásárlásának kora is“. Válságjelek és provokációk VALAMENNYI AMERIKAI POLITIKAI FOGOLYÉRT Angela Davis interjúja a TASZSZ-nak 1972. ;ii. 7. Kommentárunk A z arab világ történésének központjában általában a közel-keleti események állnak. Azok az arab államok, amelyek nem játszanak közvetlen szere­pet a közel-keleti viszályban, olykor a hallgatás homályába burkolóznak. így van ez Marok­kóval is, pedig itt sem állt meg az élet. A hatvanas évek dere­kán a Ben Barka üggyel kapcso­latos botrány elcsitulása után Rabat csak tavaly júliusban hal­latott magáról, amikor magas rangú tisztek csoportja az ural­kodó életére tört és hatalomát­vételt kísérelt meg. Az elvetélt puccsot követő események, a vé­res megtorlás ismert, s vissz­hangjuk ma is érezhető. Most azonban az uralkodó lépett fel kezdeinényezően, s ezért figyel­tetett fel magára Marokkó. Marokkó az iszlámnak ez a földje, ahol a múlt különös frigyre lépett a jelennel: szigo­rúan érvényesek a próféta tör­vényei, a mohamedán tanításból kifolyólag határtalan tekintélye van az uralkodónak, akit az ország méltóságai is kézcsókkal köszöntenek, középkori viszo­nyok jellemzik a nép zömét alkotó parasztságot, viszont Ra­bat a Nyugat felé tekint, óvato­san kaput nyit a technizálódás- nak és modernizálódásnak, de csak annyira, hogy a nagyváro­sok ragyogásán túl ne éreztes­se hatását a nyugati liberaliz­mus szelleme s ne vesse árnyé­kát az iszlám uralkodójának trónjára. Ennek ellenére évek óta éle­ződtek Marokkó belső ellenté­A marxista filozófusnő köszö­netét mondott a határozott tá­mogatásért, amelyet az Ameri­kában és külföldön, egyebek között a Szovjetunióban élő ba­rátaitól kapott a börtönben el­töltött 16 hónap alatt és kije­lentette, hogy éppen ez a tilta­kozó kampány volt a legfonto­sabb tényező kiszabadulásában. Angela végezetül kijelentette a szovjet tudósítónak, szeretné felkeresni a Szovjetuniót és el­látogatni más szocialista orszá­gokba is. Párizs — Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese a kommunista polgármestereknek Montreuilban tartott értekezle­tén vasárnap mondott beszédé­ben részletesen elemezte a je­lenlegi politikai helyzetet Fran­ciaországban, s rámutatott, mi­után a kormány politikája egy­re több nehézségekbe ütközik és az élet különböző területein válságjelek mutatkoznak, a ha­talom birtokosai — az ultraba­los csoportok manipulálásával — a nagyszabású provokációk módszeréhez folyamodnak. A cél az, hogy az erőszak és a megfélemlítés légkörét teremt­sék meg, hogy megossszák a dolgozókat és szervezeteiket, s újra fellendítsék a kommunista­ellenes kampányt. De semmi­féle provokációnak nem szabad elfordítania a demokratikus erőket az igazi ellenfelük, a monopóliumok hatalma elleni egységes akciótól. Szombaton délután zajlott le Párizsban a Renault művek előtt nemrég történt véres pro­vokáció áldozatának, a 23 éves Pierre Overenynek a temetése. A temetést rendező ultrabalos csoportok, trockisták és maois­ták, ezt az alkalmat is fel­használták kommunistaellenes jelszavak hangoztatására. Nyil­ván nem véletlen, hogy hétfőn az egész polgári sajtó vezető helyen számol be a temetés le­folyásáról, különösen kiemelve az ott hangoztatott kommunis­taellenes jelszavakat. A L’Humanité vezércikkében Ron Andrieu, a lap főszerkesz­tője, rámutat, sajnálatos, hogy a francia Szocialista Párt ve­zetősége is képviseltette magát ezen a tüntetésen, pedig kez­dettől fogva nyilvánvaló volt annak a kommunistaellenes jellege. tei, elsősorban a szociális el­lentétek. Halmozódott a gyúlé­kony anyag, mely másutt már régen lángra lobbant volna, de itt a Korán szelleme máig is bénítóan hat a tömegek aktivi­tására. Nem véletlen, hogy a marokkói ellenzék külföldön kezdett szer­vezkedni, itt bontotta ki harci zászlaját s hirdette meg az egyesülés jelszavát. A királyi tást ígért. Szavának beváltásá­ra bizonyos késedelemmel most került sor. A március 1-1 nép­szavazással elfogadtatott alkot­mányreform formai változást je­lent a hatalom gyakorlásában, amely továbbra is az uralkodót illeti meg. Az uralkodó, aki ta­valyi megmenekülését a puccsis- ták kezéből Allah különös ke­gyelmének tekinti, így vezette be reformját: „Egyedül én vagyok Reform - uralkodói kegyből udvar felismerte a veszélyt: Pá­rizsban orvgyilkos végzett Ben Barkával, a Népi Erők Nemzeti Szövetsége elnevezésű ellenzéki tömörülés népszerű vezetőjével. Az ellenzéket azonban mégsem lehetett lefejezni. A hangulat, amelyet főként liberális értel­miségiek és politikusok fejeztek ki, annyira forró lelt, hogy ta­valy már magas rangú, mondhat­nánk inkább az arisztokrácia ér­dekeit követő és Nyugati orien­tációjú tisztek kísérelték meg eltávolítani a haladás fő akadá­lyát — az uralkodót. Atyjának, a néhai V. Mohain med királynak hagyományaival szemben a középkori despotát játszó II. Hasszán azonban nem olyan elvakult, hogy ne lássa tisztán a saját szerepét és az el­lenzék lehetőségeit. A tavalyi „rabati Szent Bertalan éjszaka“ után a nép atyja színében pró­bált közeledni a tömegekhez: reformokat, alkotmánymódosí­felelős az ország borzalmas helyzetéért. Ha isten megmen­tette életemet, ezt azért tette, hogy a hatalmat átadjam a nép képviselőinek“. Hogyan képzeli el ezt az ural­kodó, fényt vet rá legutóbbi beszéde. Szakemberekből és pártok fölötti személyiségek­ből álló ideiglenes kormányt ígért, hogy ez az új alkotmány alapján előkészítse a parlamenti választásokat. Hasszán alkotmá­nyos monarchia szellemében, hatalmát azonban teljesen meg­őrizve kívánja kormányozni az országot, nyilván az udvar felé hajló politikusokkal. Ám kik kerülhetnek ki „győztesen“, a nép képviselőiként a készülő választásokból? A két ellenzéki párt — a Watani és a Népi Erők Nemzeti Szövetsége koalíció, amely választási platformra lé­pett, továbbra is korlátozva érzi magát, számos politikusa to­vábbra is börtönben sínylődik. A napokban megrendezett po­litikai tömegper, amelyben 1081 vádlott közül csak 73-at ítéltek el, s csak egy halálos ítélet volt, a kedélyek megnyugtatá­sára szolgált, hogy az uralko­dó megbocsátott azoknak, akik­nek részük volt a tavalyi puccs- kíséretében. A király legutóbbi trónbeszé­dében a nemzeti megbékélést, hangoztatta és világosan kifeje­zésre juttatta, hogy meg akar egyezni az ellenzéki pártokkal, a szakszervezetekkel és a diák- szervezetekkel. Ezek ugyan­is a király szavai és tettei közti ellentmondások láttán nem értettek egyet a felülről javasolt reformokkal és az al­kotmány módosítási népszava­zás bojkottjára szólították fel. A király, hogy fenntartsa a de­mokratizálódás látszatát, nem élt megtorlással, inkább az édesgetés módszeréhez folyamo­dott. Nyilván a tömeghangulat­nak tett engedmény, hogy az új kormánylistán már nem szerepel kebelbarátja, a véreskezű Ufkir belügyminiszter, Ben Barka orv­gyilkosa. Ha a tábornok háttér­be is kényszerült ez még nem jelenti azt, hogy teljesen meg­szűnt a befolyása. M arokkó így további demok­ratikus tömegküzdelmek küszöbén áll. Kimenetelük első­sorban a tömegek öntudatoso­dásának fokától, a haladó egy­ség megteremtésétől és nem utolsósorban az arab világ erő­viszonyainak alakulásától függ. L. L. Waldheim Dél-Afrikában Johannesburg — Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára teg­nap a Dél-afrikai Köztársaságba érkezett. A johannesburgi repü­lőtéren HUgartf Muller, a dél- afrikai rezsim külügyminisztere fogadta. Waldheim még tegnap to­vábbutazott Fokvárosba, hogy találkozzék Vorster miniszter- elnökkel. Tizenegy év óta Waldheim az első ENSZ-vezető, aki a Dél­afrikai Köztársaságba látogat. A főtitkár a namibiai (dél­nyugat-afrikai] helyzet rende­zéséről tárgyal majd az or­szágban. WALTER ULBRICHT, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke fogadta Richard Dvoŕákot, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság berlini nagykövetét. Beszélgeté­sük, melynek keretében megtár­gyalták a mindkét felet érdek­lő kérdéseket, szívélyes légkör­ben folyt le. MIHAIL PROKOFJEV, a Szov­jetunió oktatásügyi minisztere vezette szovjet oktatásügyi dol­gozók küldöttsége, amely a ku­bai oktatásügyi minisztérium meghívására érkezett Kubába, megtekintette az Oriente egye­temet és a „Július 26-a“ Iskola­várost. WILLY BRANDT nyugatnémet szövetségi kancellár megkezd­te tárgyalásait az iráni hivata­los személyiségekkel. A TASZSZ hírügynökség teheráni tudósí­tója közölte, hogy Willy Brandt tegnap találkozott A. Huvajd iráni miniszterelnökkel. KUDARCCAL VÉGZŐDÖTT a neofasiszták nem hivatalos nagygyűlése Ascori Piceno kö­zép-olaszországi tartományi vá­rosban. Giorgio Almirante neo­fasiszta vezérnek a városi szer­vek betiltották, hogy részt ve­gyen bárminemű nyilvános ösz- szejövetelen, ezért kénytelen volt a neofasiszták titkárságá­nak ablakából szólni a nem túl számottevő közönséghez. Ezzel egyidőben a Nép téren hatal­mas manifesztációt tartottak a tartomány fasisztaellenes lako­sai. EDWARD HEATH brit minisz­terelnök Anthony Barber pénz­ügyminiszterrel megtárgyalta az ország gazdasági helyzetet, mivel félő, hogy a bányászok sztrájkját az iparban dolgozó munkások tömeges sztrájkjai követik. Legidőszerűbb a vas­utasok, a mezőgazdasági dol­gozók és a tanítók sztrájkja. SZTEFAN OLSZOWSKI len­gyel külügyminiszter meghívá­sára Varsóba utazott Krister Wickman svéd külügyminiszter. Lengyelországban a nemzetközi helyzetről, az európai bizton­ságról és a biztonsági értekez­letről, valamint a lengyel—svéd kapcsolatokról kíván tárgyalni. MARSHALL GREEN, az ame­rikai külügyminisztérium délke­let-ázsiai ügyekkel foglalkozó titkára Saigonba utazott, hogy megmagyarázza a saigoni kor­mánynak Nixon elnök pekingi látogatásának értelmét. „SZÓLJUNK A HAZÁRÓL“ jel­szó alatt az Olasz Kommunista Párt megkezdte politikai pár­beszédét a választóival. Ä nagygyűlések központi jelszava mindenütt a demokrácia védel­me és fejlesztése, s a jobbol­dal elítélése volt. A KANADAI PARLAMENT sze­nátusának meghívására március derekán hivatalos látogatásra Kanadába utazik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldött­sége. A küldöttséget NyikolaJ Tyihonov, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának képviselője, a minisztertanács alelnöke veze­ti. AZ ARGENTIN RENDŐRSÉG az elmúlt napokban letartóztat­ta az Argentin Kommunista Párt és a többi baloldali szer^ vezet számos tagját. KÉTOLDALÚ VÉDELMI SZER­ZŐDÉS megkötését javasolja Se- kou Touré guineai elnök Go- won nigériai elnöknek. Angela Davis kommunista né­ger filozófusnő, aki nemrég sza­badult ki börtönéből, a kalifor­niai San Jóséban interjút adott a szovjet hírügynökség külön- tudósítójának. Angela kijelentette: az a kampány, amely az Egyesült Államok és számos országban az úgynevezett „Angela Davis- ügy“ lezárásáért bontakozott ki, igen nagy jelentőségű nemcsak a San Jóséban folyó bírósági el­járás, hanem valamennyi ame­rikai politikai fogoly pere szem­pontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents