Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám, szerda

fTOl 1972. IK. 29. 3 ÁLTALÁNOS SZTRÁJK Angela Davis pere megkezdődött. A néger polgárjogi harcos sor­sáért aggódik a világ haladó közvéleménye. (ČSTKJ MEGKEZDŐDÖTT A DAVIS-PER Belfast — Tovább folyik az északír szélsőséges protestán­sok általános sztrájkja, amely szinte teljesen megbénította Ulster életét. Az eddigi számí­tások szerint a 48 órás munka- beszüntetés csupán termelési veszteségben 10,4 millió dollár kárt okoz az országnak. Több helyen a protestánsok erőszakkal akadályozták meg, hogy a katolikus munkások el­kezdjék a munkát. Carrickfer- gus városába megerősített ren­dőri alakulatokat vezényeltek ki, mert a szélsőségesek táma­dást intéztek a munkába igyek­vő katolikusok autói ellen. Portadown és Lurgan város­kákban több összecsapásra ke­lült sor angol katonák és a «öntető protestánsok között, mi­ntán a protestánsok mindkét tárosban barikádokat emeltek Tokió — A japán Külügymi­nisztérium elhatározta, hogy felülvizsgálja az országházion- sági rendszerét, amelynek alap­ja jelenleg a japán—amerikai biztonsági szerződés. Ezt a ja­pán sajtóban szellőztetett hírt a külügyminisztérium nem erő­sítette meg, de nem is cáfolta. A felülvizsgálat állítólag már április 7-én megkezdődik a délkelet-ázsiai országokban akkreditált japán nagykövetek bangkoki értekezletén. A japán kormány egyelőre La Valetta — Dom Mintoff máltai miniszterelnök a képvi­selőházban mondott beszédében — amelyet a televízió is köz­vetített — beszámolt az angol kormánnyal Londonban aláírt megállapodásról. A máltai kormányfő egyebek között utalt a szerződés alá­írását megelőző hosszú tárgya­lásokra. Mintoff közölte azt is, hogy a Londonban aláírt egyezmény mnagy politikai és gazdasági győzelem“ Málta számára. Hoz- *á fűzte, hogy a végső cél el­érése érdekében — ahhoz, hogy Málta megszabadulhasson a katonai szerződésektől — to­vábbi áldozatok szükségesek. A szerződés értelmében Máltának hét éven át évente 14 millió lont sterling bevétele lesz. A máltai miniszterelnök rá­mutatott arra is, hogy míg a régi egyezmény értelmében a máltai támaszpontokat Nagy- Britannia felhasználhatta min­dennemű nemzetközi kötele­az utakon, hogy elzárják la­kóhelyüket a külvilágtól. Wlllam Craig volt északír belügyminiszter, a Vanguard protestáns félkatonai szervezet vezetője kedden felszólította híveit, hogy az északír parla­ment épülele előtt rendezzenek tömeggyűlést. A szélsőségesek az erődemonstrációt úgy akar­ják időzíteni, hogy az egybees­sen a parlament valószínűleg utolsó ülésével. Mint ismere­tes, a jelenlegi kormány és a parlament csupán addig marad hivatalában, amíg az angol par­lament meg nem szavazza kor. inányának döntését, amely át­vette Észak-Írország államigaz. gatását. A konzervatív kormány egyelőre egy évre akarja átven­ni a közvetlen hatalmat Ulster fölött, mert abban bízik, hogy ez az idő elég lesz az északír ellenállás leverésére. tartja magát ahhoz a korábbi álláspontjához, hogy a japán — amerikai biztonsági szerződést sem felülvizsgálni, sem meg­szüntetni nem szabad. Amennyi­ben azonban inegérnek a felté­telei a japán—szovjet és a ja­pán—kínai kapcsolat-rendezés­nek, a tokiói kormány egysze­rűen nem tehet mást, mint hogy felülvizsgálja az ország védel­mi politikáját, beleértve a ja­pán—amerikai biztonsági szer­ződést i* — hangsúlyozzák ja­pán politikai megfigyelők. zettségének teljesítésére, az új egyezmény alapján az angol kormány és a NATO „csak vé­delmi célokra használhatja fel a támaszpontokat“. Közölte azt is, hogy Máltát biztosították: a szigetországban levő támasz­pontokat nem használják fel az arab országok ellen. Nagy-Britannia 1973. január 1-e előtt — folytatta Mintoff — nem csökkenti a szigeten levő polgári alkalmazottainak lét­számát. Bejelentette azt is, hogy a közeljövőben amerikai szakértők küldöttsége érkezik a szigetre kereskedelmi, gazda­sági és pénzügyi problémák ta­nulmányozására, valamint ma­gánberuházások eszközlése cél­jából. A máltai kormány tár­gyalásokat kezd más külföldi kormányokkal is, így például Olaszországgal, az NSZK-val és Kanadával hét millió font ösz- szegű gazdasági segítségről, amelyet kölcsönök, illetve ado­mányok formájában kapna. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára fogadta Fock Jenőt, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttag­ját, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökét. FINNORSZÁG változatlanul reméli, hogy még ebben az esz­tendőben össze lehet hívni Hel­sinkibe az európai biztonsági értekezletet, jelentette ki Ka- levi finn külügyminiszter. A LEMP Központi Bizottsága bővített ülésén elfogadta az 1971—75-re szóló lengyel ötéves terv irányelveit. HAVANNÁBAN ma kezdődik meg a Kubai Ifjú Kommunisták Szövetségének (UJC) 2. kong­resszusa. A kongresszuson Jev- genyij Tyazselnyikovnak, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szovjet ifjúsági küldöttség is részt vesz. A SZOVJETUNIÓ a genfi le­szerelési értekezleten a szocia­lista társadalomközösség orszá­gai nevében is javaslatot nyúj­tott be a vegyi fegyverek gyár­tásának betiltásáért. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN februárban 0,5 százalékkal emelkedtek a megélhetési költ­ségek. A SZOVJET—JUGOSZLÁV gaz­dasági együttműködési bizott­ság Moszkvában megnyílt 8. ülésén elégedetten állapították meg, hogy a Szovjetunió és Ju­goszlávia kereskedelmi kapcso­latai sikeresen fejlődnek. NIXON elnök Rocco Sicilia- no volt kereskedelmi államtit­kárt nevezte ki az újjászerve­zett fizetési tanácsba az üzle­ti körök képviselőjévé. EGON BAHR, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkára New Yorkba érkezett, majd még aznap Washingtonba re­pült és visszatért az NSZK-ba. ALLENDE chilei elnök fogad­ta Tyereskovát, a Szovjet Nőbi­zottság elnökét. GUS HALL, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára küldöttség élén Kubába utazott. A LENGYEL szejm tegnap megkezdte kétnapos tanács­kozását. szeti parancsnokságát, s az olasz Birindelli tengernagynak, az olasz neofasiszták egyik je­lenlegi vezéralakjának, az arab­ellenes hadjárat szorgalmazójá­nak csomagolnia kellett. A támaszpontok sorsa azóta is heves alkudozások tárgya. Eleve világos volt: a kormány pozitív elképzelései ellenére sem képes azonnal és gyöke­resen változtatni a helyzeten, azaz kenyértörésre vinni a dol­got Angliával és a NATO-val. Dom Mintoff ezt nemegyszer az ország gazdasági kiszolgál­tatottságával magyarázta. Így a La Valetta—Róma—London közti „Ingajárata“ során a tá­maszpontok árának „felsrófolá- sára" törekedett. Ezt el is érte, mert a szerződésben rögzített 14 millió font tekintélyes összeg az eredeti kínálatokkal szem­ben. Ugyanakkor Dom Mintoff hangoztatta: „Feladatul tűzzük ki olyan feltételek teremtését, amelyek közepette hazánk nem­csak idegen csapatok, hanem az ezzel kapcsolatos idegen se­gítség nélkül is létezni tudna. E célhoz az út az ipar, a me­zőgazdaság, az idegenforgalom fejlesztésén, a korrupció felszá­molásán keresztül vezet a cél­hoz.“ Mintoff nemcsak 14 millió fontot szerzett az országnak, hanem különféle NATO-orszá- gok, elsősorban az Egyesült Államok, Kanada, Olaszország és az NSZK segélyígéretét is. Bár ezt eredményként könyveli el, kétélű fegyver lehet, mert a jövőben a segélyt nyomás San fosé — A kaliforniai San foséban a vádbeszéd elhangzá­sával megkezdődött Angela Da­vis, a világhírű néger polgár­jogi harcos perének tárgyalá­sa. Albert Harris, Kalifornia fő- államügyésze több mint három óráig tartó vádbeszédét igen egyszerű, ám annál aljasabb és sokfelé vágó tézisre építette fel: Angela Davis szenvedélye­sen szerelmes volt George facksonba, „és e szenvedélye nagyobb volt, mint az emberi élet iránti tisztelete, s még George Jackson öccsének, Jo- nathannak az életét sem kímél­te“. A vádhatóság által előadott verzióban ilyen kulcsszereplő­vé vált két fackson-fivér ter­mészetesen már nem él: George-ot tavaly ölték meg a San Quentin börtönben egy megrendezett szökési kísérlet során, öccse, Jonathan pedig egy balul kiütött fegyveres ak­cióban vesztette életét, amikor túszokat próbált szerezni báty­jának a börtönből való kimen­tésére. A sors iróniája, hogy a vádbeszéd elhangzásával egy- időben San Franciscóban az ugyancsak fehérekből álló es­küdtszék felmentette a néhai George Jackson két fogolytár­sát» az úgynevezett Soledad- testvéreket az alól a vád alól, hogy két éve megöltek egy fe­hér börtönőrt. Santiago — Chilében a népi egységkormány és Salvador Al­lende köztársasági elnök ellen irányuló jobboldali összeeskü­gyakorlására használhatnák fel Máltával szemben. Persze, annak, hogy Anglia és NATO-partnerei részben „beadták a derekukat“, más magyarázata is van. A szovjet flotta földközi-tengeri jelenléte zavarja őket nem éppen békés terveikben s ezért kötötték ki feltételül a szerződésben, hogy Málta nem nyithatja meg hadi­tengerészeti kikötőit a Varsói Szerződés országának hajói előtt. Igaz, hogy máltai részről — nyilván Líbiára való tekin­tetlel — bevették a záradékba, hogy a támaszpontokat nem ve­szik igénybe az arab országok ellen. Mintoff derűlátó és bizakodó. Reméli, hogy a hét év eltelté­vel Málta annyira megerősödik gazdasági téren, hogy akkor könnyen felmondhatja a tá­maszpontok bérletét és megva­lósíthatja „teljes semlegességŕ politikáját. Málta 1967 óta dip­lomáciai kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és re­ményteljes gazdasági együtt­működés indult köztük. Ártana Máltának, ha a beígért nyugati gazdasági segítség esetleg fon­dorlatos eszközként gátolná a szigetország és a szocialista or­szágok együttműködését. Ebben az esetben ugyanis Málta talp- raállása, amit Mintoff oly opti­mistán vall, illuzórikus vágy maradna. A máltai kormány az új szerződést győzelemnek te­kinti, ha nem is lehet ezt tel­jes győzelemnek nevezni. Min­denesetre csorba esett Anglia és a nyugati világ tekintélyén. L. L. Albert Harris hosszadalmas vádbeszédében egyetlen célt követett: emberileg és politi­kailag igyekezett teljesen lejá­ratni, visszataszító színben fel~ tüntetni Angela Davist. Minden indokolás nélkül azt hajtogat­ta, hogy Angélát nem érdekel­te a börtönreforra, nem érde­kelte a társadalmi igazságos­ság, politikai nézetei is csak színes mázt jelentettek, ami mögött egy szenvedélyes nő rejtőzött. Külön felhívta a te­her esküdteket, hogy ne hagy­ják magukat befolyásolni Ange­la Davis nyugodt viselkedésé­től, tudós hírétől. Ezután bő részletességgel ecsetelte a Marín-megyei bíró* ságon történt véres incidenst és annak előzményeit. Elmon­dotta, hogy Angela Davis George Jacksonnal való börtön­beli találkozója óta minden­áron ki akarta szabadítani sze­relmesét és ezért öccsének, Jo- nathannak segített kitervelni az erőszakos kiszabadítási ak­ciót. Maga Angela a vád be­állítása szerint az akció vég­rehajtása alatt a San Francis- co-i repülőtéren várakozott és mihelyt hírül vette a túszfo­gási kísérlet kudarcát, az első géppel Los Angelesbe repült. Harris azzal fejezte be a vád ismertetését, hogy Angélát és filozófiáját erőszakra beállí- tottnak nevezte. vést lepleztek le. Az összees­küvők múlt péntekre időzítet­ték az államcsíny kirobbantá­sát. Jaime Suarez Bastidas, a chi­lei kormány főtitkára Santia- goban tartott sajtóértekezletén közelebbi részleteket közölt az elvetélt puccs-kísérletről. Mint mondotta, az összeesküvés ér­telmi szerzői a reakciós „haza és szabadság“ szervezet tagjai voltak, akik aljas céljuk vég­rehajtása érdekében érintkezés­be léptek a rendőrség és a hadsereg tagjaival is. Tájékoztatása szerint a pucs- csisták vezetője Alberto Green nyugalmazott tábornok és Artu­ro Marshall Marchese, a hadse­reg volt őrnagya volt. A puccs­kísérlettel kapcsolatban letar­tóztatott személyeket hadbíró­ság elé állítják — fűzte hozzá. Alberto Green nyugalmazott tábornokot két másik volt tiszt és egy polgári személy társasá­gában őrizetbe vették. Arturo Marshall Marchese volt őrnagy ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Az összeesküvők a közrend megzavarására és a kormány megdöntésére törekedtek. Allende elnök a meghiúsított puccskísérlet ügyében össze­hívta az államblztonsági ható­ság legfelsőbb tanácsát. Egyéb­ként hétfőn a köztársasági el­nöki palotában a népi egység politikai tömörüléséhez tartozó pártok vezetői vitatták meg az összeesküvés különböző aspek­tusait. Az elnöki palotában tar­tott ülésen Hernan del Canto belügyminiszter részleteket kö­zölt a puccslsták szándékairól. Tájékoztatójából egyértelműen kitűnt, hogy a puccskísérletben oroszlánrészt vállaltak külföldi szervezetek, elsősorban az ame­rikai CIA. Az ügyben folyik a vizsgálat, további letartóztatások várha­tók. Kommentárunk l/özel egy éve tarló alku­id dozás ért véget a most megkötött máltai—brit szerző­déssel, amelynek értelmében további hét évre meghosszab­bították a szigetországban levő brit támaszpontok használatát, illetve bérletét. A múlttal szem­ben a változás először is ab­ban van, hogy Anglia mellett a NATO-államok is igényt tar­tanak a támaszpontok felhasz­nálására, és természetesen e címen „beszállnak az üzletbe“, azaz hozzájárulnak a sok vi­szályt szülő bérleti díj fizeté­séhez, másodszor Anglia meg­annyi alkudozás után bele­egyezett, hogy az eredeti öt­millió helyett évi 14 millió font bérleti díjat fizessen — szö­vetségeseivel együtt. A máltai támaszpontok kér­dése tárgyalások, diplomáciai utazgatások maratonját indítot­ta el. Málta szerepe kétségte­lenül megnőtt az után, hogy Angliának fel kellett adnia „Szueztől keletre“ elterülő po­zícióit és a még mindig ren­dezetlen közel-keleti helyzet­tel kapcsolatban, földrajzi fek­vésénél fogva fontos tengeri erőd lett. Egy cseppet sem két­séges, hogy az Imperialista vi­lág bármikor felhasználhatta volna az arab világ haladó erői ellen. Málta helyzetében változást hozott a Munkáspárt hatalom­ra jutása. Dom Mintoff kormá­nya pozitív programot dolgo­zott ki, s ez egyrészt az ország gazdasági felemelkedésére, másrészt a támaszpontokkal kapcsolatban a nyugati függő­ség felszámolására irányult. Mi­vel e két szempont szorosan összefügg egymással, várható volt, hogy Málta új külpoliti­kai kibontakozása nehézségek­be fog ütközni. Málta útkereséséhez az im­pulzust az adta meg, hogy az Á máltai maratón utóbbi években az említett okokból mindinkábbb be akar­ták vonni a szigetországot a NATO hatáskörébe, amivel egy esetleges háború alkalmával megsemmisítő csapásnak tet­ték volna ki a Gozo és Comino szigetekkel együtt 316 négyzet- kilométer területű országot. Nem utolsósorban gazdasági okok is serkentették Málta emancipálódását. Az 1964 óta független szigetállam a hosszú brit uralom következtében mo­nokulturális gazdasági jellegű lett, rá van utalva a külföld segítségére vagy együttműkö­désére. Meglevő, főként feldol­gozó jellegű iparának 75 szá­zaléka egyébként is idegen, brit kézben van, s az ország kül­kereskedelme állandó deficittel küszködik. A 320 ezer főnyi la­kosság idült négyszázalékos munkanélküliségben szenved. A máltai munkáspárti kor­mány első határozott lépése függetlensége védelmében ta­valy nyáron történt, amikor ki­tessékelte a NATO haditengeré­Felülvizsgálat POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI GYŐZELEM Összeesküvés Chilében

Next

/
Thumbnails
Contents