Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

EüOOtlOOOD EGYENiOGOSAG - PROB1EMAKKAL A CSKP XIV. kongresszusa nagyra értékelte a nők szere­pet szocialista társadalmunk építésében. A kongresszus min­den állami és gazdasági szerv­nek, valamint társadalmi szer­vezetnek feladatául tűzte ki a dolgozó nők élet- és munkakö­rülmények megjavítását és szé­lesebb körű társadalmi tevé­kenységük teltételeinek megte­remtését. Hogyan teljesítik a megbízott szervek e feladato­kat? Erről és számos egyéb, a nők helyzetével összefüggő kér­désről beszélgettek a Kvéty munkatársat dr. Emílián Ham- mernikkal, a CSSZK munka­ügyi és népjóléti miniszterével. A beszélgetés egy részét — mi is közöljük: • Miniszter elvtárs, a nők helyzete minden társadalomban problematikus, nálunk is, van e téren megoldásra váró prob léma. — Társadalmunk a nőket po­litikai, szociális és kulturális té­ren egyaránt teljesen egyenjo- gúsította. Ezt a tényt még a szocializmus ellenségei is elis­merik. Az egyenjogúsítás azon­ban már nem jelenti azt, hogy a nők helyzete az új szocialista társadalmi rendszerben problé­mamentes. A nők elsődleges és pótolhatatlan feladata az anya­ság és a gyermeknevelés. A nők társadalmi és családon belüli egyenjogúságának alapja, sze­mélyiségük teljes kibontakozá­sának, adottságaik és képessé­geik tökéletes érvényesítésének viszont elengedhetetlen feltéte­le: gazdasági és társadalmi te­vékenységük. A nők foglalkoz­tatottsága tehát pozitív jelen­ség, mely a fejlett szocialista társadalomban a nők javát szol­gálja, és ma az egész világon a társadalmi ős technikai fejlő­dés egyik kísérő jelensége. Más­részt viszont ez hjzonyos ne­hézségeket okoz a családi kö­telesség teljesítésénél. Ezt a problémát látnunk kell, számol­nunk kell vele, és meg kell oldanunk. A nők gazdasági te­vékenységének átlagos korhatá­ra 35—40 év, viszont lényege­sen rövidebb az az időszak, amelyben gyermeket szülnek, és a gyermeknevelés leköti Ide­jük jelentős részét. Ezt figye­lembe kell vennünk olyan In­tézkedések jóváhagyásiánál, amelyekkel a nők, az anyák és a többgyermekes családok helyzetén akarunk javítani. • Ez azt jelenti, hogy foko­zottabban kell gondoskodni a nőkről. — A közösségi élet kevés te­rületén értünk el olyan magas fokot, mint az anyák és gyer­mekes családok szociális és egészségügyi életkörülményei­nek biztosításában. Ezt hang­súlyozza a párt XIV. kongresz- szusának határozata is. A szo­ciális program kidolgozásában és megvalósításában első helyen a többgyermekes családok és ifjú házasok támogatása szere­pel. — A szociális és egészségügyi intézkedések és közszolgáltatá­sok bevezetésénél a fő súlyt ezek népesedést növelő jellegé­re és a kiskorú gyermekekről való gondoskodásra helyezzük. Ezúttal azonban szem előtt kell tartanunk, hogy ezen intézkedé­sek hatékonyan segítsék a dol­gozó nőket. A gyakorlatból tud­juk, hogy az anyák a szülés után maguk gondoskodnak ugyan gyermekükről, de aztán vissza akarnak térni munkahe­lyükre. Ezért nemcsak a mun­kajogi feltételek és munkakö­rülmények megteremtésével is hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a nők jól végezhessék munkájukat és teljesíthessék anyai hivatásukat is. • Hogyan biztosítják a dol­gozó nők jogi védelmét, és ho­gyan gondoskodik a Munkatör- vénykönyv a nőről mint anyá­ról? — A CSSZSZK alkotmánya 20. és 27. cikkelyében a nők­nek a férfiakkal egyenlő mun­kalehetőségeket és munkára va­ló jogokot biztosít, tekintetbe véve a nők fiziológiai felépíté­sét és az anyasággal Járó köte­lességeket is. így pl. szabályoz­za, milyen munkahelyen nem dolgozhatnak nők, továbbá, a nők éjszakai munkára való be­osztását, (a 18 éven aluliak, a terhes nők, és az 1 évnél fiata­labb gyermekről gondoskodó anyák nem dolgozhatnak éjsza­kai műszakban.) stb. A Munka­törvénykönyv lehetővé teszi a terhes nők és a 15 éven aluli gyermekről gondoskodó anyák számára a munkaidő lerövidíté­sét, vagy más előnyösebb be­osztást. 1970. Január elsejétől minden nő gyermeke második életévének betöltéséig fizetet­ten szabadságon maradhat a munkaviszony felbontása nél­kül. Így az anyasági szabadság leteltével is biztosított számára a munkalehetőség. Ha a szabad­ság ideje alatt újabb gyermek­nek ad életet, anyagi támoga­tásra jogosult. Így az anya lel­kiismeretesen gondoskodhat gyermekéről. • Hogyan tartják be ezeket a szabályzatokat a gyakorlatban? — Ezen szabályzatok betar­tása az irányítás minden fokán kötelező. Sajnos, e téren még vannak hibák. Kormányunk az utóbbi időben néhányszor fog­lalkozott a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások be­tartásával és bizonyos intézke­déseket hozott a helyzet meg­javítása érdekében. Azt, hogy miként teljesíthetik feladatai­kat a nők a családban, a mun­kahelyen kívüli körülmények is befolyásolják. Itt a tökéletesebb közszolgáltatásokra, üzletháló­zatra, közlekedésre, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok és egyéb, a gyermekekről gondos­kodó intézmények jobb ellátott­ságára gondolok. Az utóbbi két évtizedben e téren igazán sokat tettünk, és továbbra is a dolgo­zó nők érdekelt szolgáló intéz­kedésekre helyezzük a fő súlyt. • Javul e a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete? — A mezőgazdaságban dolgo­zó nők munkája a legfárasztóbb és a legnehezebb munkák közé tartozik. Sok esetben mégsem értékelték megfelelően, sőt né­ha le Is becsülték. A szövetke­zetek megszilárdulásával, a me­zőgazdasági termelés fejlődésé­vel javult a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete is. Ami a jogi védelmet, valamint a szo­ciális és egészségügyi gondos­kodást illeti, a mezőgazdaság­ban dolgozó nők lényegében ugyanolyan jogokkal rendelkez­nek, mint a nemzetgazdaság többi ágazatának női dolgozói. A még létező eltérések (pl. a nyugdíj esetében) a jövőben ki­egyenlítődnek. Az új szociális intézkedések teljes mértékben vonatkoznak a mezőgazdaság­ban dolgozó nőkre is. • 1971 októberétől új, az anyákat és a több gyermekes családokat érintő szociális in­tézkedések léptek érvénybe; miért éppen ezeket az intézke­déseket realizálták? — Hazánkban a népesedési irányzat az utóbbi években nem kielégítő. Ezért részesítettük előnyben az ifjú házasokat és a több gyermekes családokat érintő intézkedéseket. A múlt év októberétől az anya újszü­lött gyermeke második életévé­nek betöltéséig havi 500 korona gyermekgondozási segélyt kap, ha egyidejűleg egy másik, még iskolaköteles gyermekről is gondoskodik. Ezzel egyidejűleg a szülési segély is 1000-ről 2000 koronára emelkedett. A népese­dési politika célja, hogy az egy családra eső gyermekek számát átlagosan 2,5-re emelje. Persze csupán az anyagi támogatás nem hozná meg a kívánt válto­zást. Egyaránt fontos tényező a megfelelő társadalmi légkör ki­alakítása, hogy növekedjen az anyák Iránti tisztelet, továbbá, hogy az ifjúságot, — lányokat és fiúkat — megfelelően előké­szítsük a szülő szerepének be­töltésére. Ha nincs külön szobája ... Serdülő gyerekeink csak akkor érzik jól magukat otthon, ha leg alább egy sarokban berendezked­hetnek, gyűjteményeikkel kényel­mesen elbabrálhatnak, s az éppen időszerű szenvedélyüknek hódol­hatnak. A lakásban adjunk sarkot a gyermeknek, hogy egyéni elkép zelési alapján rendezkedjen be. Lám, képUnkön két öreg éjjeli szekrényből — egy régi asztallap segítségével — Íróasztal született. Színes olajfestékkel vagy ragasz tós tapétával korszerűsíthető. A falra ugyancsak befestett vagy be ragasztott műanyag táblát szere lünk fel, amelyre akár gombostű vei lehet felerősíteni a „fontos dolgokat“: a kedvenc énekes fény képét, az üzeneteket, vagy az ép pen elkészült ,,műalkotást“. 1. Derékban fűzőszerűen szűk kabát. 2. Barna, fehér és bézs szfnösszeállítású geometrikus mintás empriméből kreált ruha és kosztümegyüttes. 3. Különösen fiataloknak nagyon csinos ez a fehér vízhatlanított pamutszövetkabát. Különleges tűzésdíszí­téssel és patentkapoccsal tervezték. 4. Fekete alapon fehér pöttyös organdi ruha csinos kiegészítője a fekete bársonyspencer. 5. A széles hajtásokkal bővülő ruhát barnás színű, hosszú pamutvászon mellény egészíti ki. B. Fehér organdi blúz az idén nagyon divatos tengerész gallérral és a derékon masnival. 7. A Chanel-ház nagyon elegáns és divatos ajánlata: a fehér mellény, a fehér gallér és a mandzsetták. A divat megkomolyodott Ezt a hírt kaptuk Párizsból. A nagy divathacacáré meg­szűnt. A maxikabát nem söpri a földet, a miniszoknya sem „revüsíti“ a nőket. A párizsi nagy divatszalonok Idei legfőbb törekvése: érvényre juttatni a nőiességet. A kollekciók — az előző évek torzulásaival szemben — kiegyensúlyozottabbak és elegánsabbak. A szoknyák hossza megállapodott. A sajtóban olykor túlzottan Is kiélezett mini-maxi csata már a múlté. Előre látható volt, hogy az életmódnak leginkább megfelelő ruhahossz az úgynevezett Chanel-hosszúság — mély tér­dig ér, vagy a térdet néhány centiméterrel fedi — győz. (Chanel volt az a párizsi divattervező, aki népszerűségét, világsikerét annak köszönhette, hogy mindig a nők több­ségének a dolgozó nőknek tervezett.) 1972 tavaszán a divat egyszerű, komoly, de nőies, sőt, gyakran kislányos. A komolyságot és az egyszerűséget példázzák a képen látható modellek Is. A kabátok rézsútos szabása elegendő ahhoz, hogy min­dent megváltoztasson, kihangsúlyozza a felsőtestet, töké­letesítse a sziluettet. A kehely formájú modellek nagy gallérját fehér vagy sötétkék gyapjúszövetekből szabják, a ruha anyagával bélelik, s sportosan felhajtják. A szoknyák kiszélesednek és hullámoznak a térd körül, az esti modellek szétnyílnak, mint a virágkelyhek. Kont­rasztként néhány nagy szalonnál újra láthatjuk az el­felejtett testhezálló modelleket. A szoknyákat egyenes felöltők, háromnegyedes és lapos hátú öves kabátok alatt is hordják. Üjra divatosak a kosztümök. Sok rövid fazont tervez­tek a legkülönbözőbb stílusban. Kedveltek a kardigán­kosztümök. A spencer kabátkákat még estélyi ruhákhoz is tervezik. Az idei kollekciókban jól érvényesül a hen­gerész hatás". A matróz-, vagy ha jobban tetszik, tenge­részdivat, minden változatban jelentkezik: fehér pantal­ló, csokoládébarna, kétsorosán gombolt matrózgalléros blézerrel, aranygombos tengerészkabát vászonnadrággal, kockás tavaszi kabát, antilop, matrózgallérral és kézelő­vel, matrózgalléros kötényruha. Szóval matróz — minden mennyiségben. Nem tudjuk, hogy a matrózfoglalkozásnak van-e korhatára, de a matrózruhának okvetlenül legyenl A ruhák szabásánál visszatérnek a hagyományokhoz. Láthatjuk ismét az élénk ingruhákat, gyakran gallérok­kal és virágokkal díszítve. Sok ruha készült „princesse“ stílusban, nagyon rövid ujjal és kiszélesedő szoknyával. A nőiesség visszatérése azért helyet ad a pantalló- együtteseknek is. A pantallókat fehérneműanyagból ké­szült romantikus blúzok élénkítik. Minden kollekcióban fontosak a blúzok. A tiszta gyap­jú, könnyű szövetek és jerseyk mellett jó helyet kaptak a pikék, az organdik, a pamutcslpkék. Minden divatter­vező készített fehér piké mellényt, angol madeirás blú­zokat. Nappalra az imprime shantungot ajánlják. Mind­egyik divatház alkalmazza a fehér gallért és mandzset­tát. Az alapszínek száma csökkent a korábbihoz képest. A legtöbb tervező színei nyugodtabbak és korlátozottak. A fehér nagyon fontos helyet foglal el, egyedül, vagy még gyakrabban keverve, vagy egy részletként A gyen­géd színeket az organdiknál és a csipkéknél alkalmaz­zák. Az élénk színek főleg a virágmintás impriméken láthatók. A színek közül a piros, a sötétkék, a fekete, a csoko­ládébarna, a szürke, s a fáradt rózsaszín szerepel gyak­ran. Ismét megjelenik a pelerines kabát, a pelerin vo­nalú ujjaszabás, a mellény, a felhajtott szárú, bő nadrág, a kétféle anyagból készült ruha. TiiR5iiDninN

Next

/
Thumbnails
Contents