Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

osítsuk az állami és a gazdasági szervek, zeteiék erőit a párt gazdaságpolitikája- an váltsuk valóra a CSKP XIV. kongresz- lyvonalát mert ettől függ népünk élet­Mmá v/, v • f« s» iú'i&MÉÉN-* --• ••• >•' Husák elvtársnak, Q CSKP Központi |d főtitkárának előadói beszédéből B februári ülésén V A KOMPia SZOCUUISTA SMÜAÜÍII- gazdasagi Haink te^esnéséneh hatásos eszköze >omír Štrougal elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tag- a Szövetségi Kormány elnöke kelet-szlovákiai körútja □Imából a humennéi Chemlon vállalatba és a Kelet- wákiai Vasműbe látogatott. Képünkön Štrougal társ érdeklődéssel szemléli a vasöntés folyamatát :ánk legnagyobb kohászati kombinátjában. 1972 elején az ötödik ötéves terv feladatai tel­jesítésének döntő fontosságú szakaszához értünk. Olyan szakasz veszi kezdetét, amelyben elsődleges jelentőségük van a növekedés intenzív tényezői­nek. A gazdasági fejlődés igényes programjának teljesítése a tervszerű Irányítás egész rendszeré­nek tökéletesítése mellett megkívánja az összes dolgozó aktív részvételét Is. A gazdaságpolitika valóra váltásában mindenki közvetlenül részt vesz, teljesítése a közös cél által vezérelt dolgozók mil­lióinak alkotó frí?e«..jnységétől függ. Ugyanakkor az a feladatunk, hogy az emberek áldozatkészségét, aktivitását és alkotó lelkesedé­sét helyes mederbe tereljük — elérjük valameny- nyi rendelkezésre álló forrás és tartalék legna­gyobb mérvű kiaknázását. Leszögeztük, hogy ha­zánkban már lényegében kimerítettük az extenzív fejlődés forrásait. Ezt úgy értjük, hogy gyarapí­tásuk lehetőségei már korlátozottak. Ez viszont semmiképpen sem jelenti azt, hogy a rendelkezé­sünkre álló forrásokat maradéktalanul kiaknáztuk, és e tekintetben már nem kereshetjük a gazdasági fejlődés kiegészítő forrásait. Ismeretes, hogy hiányt szenvedünk munkaerőben, és ez sok eset­ben gátolja a termelés további növelését. Ezzel ellentétben gyakran közömbösen megbékélünk a munkaidő be nem tartásával, nem harcolunk elég­gé hatásosan a felületesség és fegyelmezetlenség, a munkaszervezés hiányosságai ellen, aminek kö­vetkeztében nem minden dolgozó nyújtja azt, ami megfelelne keresetszintjének. A népgazdaság tartalékai feltárásának és latba- vetésének, a társadalom termelési alapjaival való magasabb szintű gazdálkodásnak alapvető esz­köze a dolgozók alkotó aktivitásának fejlesztése, elsősorban a szocialista munkaverseny, az újító­mozgalom, Illetve a komplex szocialista racio­nalizáció valamennyi formája útján. A komplex szocialista racionalizáció felöleli a dolgozók aktív részvételét a termelési és a tár­sadalmi folyamatok irányításában és menetében. Ezalatt a szocialista társadalom anyagi és szelle­mi forrásai céltudatos feltárásának és gyarapításá­nak folyamatát értjük, a gazdasági Irányítás egyes szintjein ' és a társadalmi tevékenység minden területén az átfogó és kölcsönös kapcsolatban ál­ló műszaki-szervezési intézkedések közvetítésé­vel. A racionalizáció törekvéseinek célja az idő le­hető leggazdaságosabb kihasználása, ami a gaz­dasági mozgás törvényszerűségeinek egyike. Idő­szerű gazdasági feladatainkkal kapcsolatban célja a népgazdaság szüntelen tökéletesítése és intenzi- fikálása, valamint a társadalmi munkatermelé­kenység tartós növelése. A komplex szocialista racionalizáció döntő fon­tosságú eszköze a legkedvezőbb munkafeltételek kialakítása. Ezért elválaszthatatlanul összefonó­dik a munka humanizálásának folyamatával, és ki­alakítja az alkotó munka szüntelen kibontakozó- óásának feltételeit. A CSKP XIV. kongresszusa gazdasági program­jának teljesítése során a komplex szocialista ra­cionalizáció központi fontosságú politikai és gaz­dasági láncszemmé válik, amely gazdasági gya­korlatunk távlati útját képezi. Ez az fit elvezet a munka és a termelési fegyelem színvonalának rendszeres emeléséhez. Ezért érvényre kell jutnia minden szférában — a termelésben, a körforgás­ban, az igazgatásban és a gazdasági irányítás min­den szintjén. E feladat teljesítése természetesen megkívánja, hogy megfelelő figyelmet szenteljünk a konkrét racionalizálási programok kidolgozá­sának, és rendszeresen irányítsuk, egyeztessük és ellenőrizzük megvalósításukat. A racionalizálási programokat jelenleg feltétle­nül mélyrehatóan át kell értékelnünk és maxi­mális mértékben az év döntő fontosságú felada­tainak teljesítésére kell irányítanunk. Ez nem­csak az irányítás magasabb szintű láncszemeiben szükséges, hanem főleg a vállalatokban, mivel a racionalizáclós intézkedéseket elsősorban ott ér­vényesíthetjük a legkonkrétabban. A párt vezető gazdasági szerepének következe­tes érvényesítése a gazdasági program sikeres tel­jesítésének alapvető feltétele. Ez a párt szervei és szervezetei konkrét mindennapos munkájában megkívánja a politikai szempontok érvényesíté­sét a gazdasági problémák megoldásában, vagyis a gazdasági jelenségek és feladatok megoldása során politikai és társadalmi-szociális Jellegük­nek, illetve a dolgozókra gyakorolt befolyásuk­nak tekintetbe vételét. A párt szervei és szerveze­tei adott hatáskörükben kísérjék gondos figyelem­mel és ellenőrizzék a gazdaságfejlesztési felada­tok teljesítését. A termeléssel közvetlen kapcsolat­ban álló pártszervezetek rendelkeznek az ellen­őrzés jogával, ami a párttagoknak lehetővé teszi az aktív részvételt a munkahelyek gazdasági kér­déseinek megoldásában és irányításában. Az ötödik ötéves terv feladatainak sikeres tel­jesítése lehetővé teszi a szükségletek magasabb szintű kielégítését, gyarapítja hazánk gazdasági potenciáját és műszaki-gazdasági bázisát, elmélyí­ti kapcsolatunkat a szocialista országok gazda­ságával. Ez megnyitja a népgazdaság tartós fellen­dítésének, a társadalmi élet valamennyi területe fejlesztésének útját. I- I­K DÖNTŐ ÉVE népgazdasági osztályának vezetője Ilyen hozzáállás­ig fejlesztése ál­teljesítéséhez, és daní a párt gaz­további kérdése­lek rövid értéke- í jutottunk előbb- sságaink és prob- kell mozgósíta- fogalmazott célok daság fejlesztésé­> az SZSZK-ban az szerves részeként >b kihasználására izámít a termelés valamint a forrá- s felhasználására. >ben az évben is gy a figyelem kö- nelés növelésének int pl. a termelés lelő szerkezete, a nunka- és a tech- sa. Ez azáltal is emzeti jövedelem fejlődésre számí- lelési érték növe­> á tervezett nő­tt tervezett növe- it az eredménye- )s, a mezőgazda­építőipari mun­írjuk elérni. )b az országos át- izhangban van a zöttl különbségek 'őjiyvanalával. építkezések befe- mbe helyezésükre Egyúttal olyan is megkezdjük, amelyeknek meghatározó szerepük lesz a szlo­vákiai ipar korszerű szerkezetében. A személyi fogyasztás területén legfőbb fel­adat a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Ez szoros összefüggésben van a gyártási és a kereskedelmi munka színvonalával. Továbbra is számítunk a lakosság személyi jövedelmének növelésére, mégpedig az anyagi források képzésével és a munkatermelékenység növekedésével összhangban. Az idei terv jellegzetessége, hogy kifejezőb­ben támaszkodik az intenzifikációs tényezőkre. Ez szükségessé teszi, hogy állandóan javítsuk a források létrehozásának és felhasználásának minőségi oldalait, hogy ne csak a terv globális teljesítését tartsuk szem előtt, hanem az egész újratermelési folyamat hatékonyságát. Lépés­ről lépésre kell megbirkóznunk a termelés igényességének kérdéseivel, eleget téve a mi­nőség és a gazdaságosság követelményeinek a termékek gyártásában és forgalmazásában, s növelve a munka-, a technológiai és a terve­zési fegyelmet. A párt-, az állami és a gazdasági szervek összpontosított igyekezetével, valamint az épí­tőipari dolgozók kezdeményezésének fejleszté­sével az utóbbi két évben /felszámoltuk a la­kásépítés terén mutatkozó több éves lemara­dásokat. Kedvezően hatottak ezen a téren a CSKP Központi Bizottságának intézkedései az 1969—1970-es években, amelyek a lakásépítés feltételezett ütemének biztosításához szükséges anyagi alapok fejlesztésére irányultak. Ebben az évben 37 938 lakást kell átadnunk, ebből 23 938 lakás készül megrendelésre, ami csaknem 2500 lakással több, mint a megelőző évben. A lakásépítésben figyelembe vesszük a nagyobb ipari központok igényeit, a munka­erők stabilizálását a termelési-technikai alap legfontosabb ágazataiban, a gépiparban, a vegyiparban és a feldolgozó iparban. Az elmúlt évben elért eredmények a CSKP XIV. kongresszusának határozatából indultak ki, s a CSKP és az SZLKP legutóbbi plenáris ülései pedig a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez szükséges alapvető feladatokra hívják fel valamennyi párt-, állami és gazda­sági szerv figyelmét. Az idei év az ötéves terv célkitűzéseinek elérése szempontjából döntő év lesz. A gazdaságosság és a társadalmi munkater­melékenység növelésének jelentős tartaléka van a munkaidő jobb kihasználásában. Bár 1971-ben az előző évhez képest félszázalékos javulást értünk el, még mindig nem értük el az 1965-ös színvonalat. Az 1970-es januári plé­num ebben a vonatkozásban pozitívan hatott, a Szlovákiában elért eredmények azonban még mindig nem kielégítők. Ha legalább 1 °/o -kai sikerülne növelni a munkaidő kihasználásának fokát, ez Szlovákia gazdaságában évente mint­egy 200 millió korona értékű többtermelést eredményezne. Fogyatékosságok tapasztalhatók még az ala­csony színvonalú szervezés okozta veszteség­idők felszámolásában is. Éles ellentét mutat­kozik a munkaképtelenség és az egészségügyre fordított társadalmi eszközök mennyisége kö­zött. Az utóbbi években jelentősen elszaporod­tak az ún. „egészséges betegek“ esetei, ami ellen következetesebb harcot kellene folytat­nunk. Kétségkívül nagy veszteségeket okoz a nagy­mértékű munkaerő-vándorlás is, amely 1970-ben 25 %-os volt. Ez elsősorban a notórikus „ván­dormadaraknak“ köszönhető, akik nem akarják magukat alávetni az igényes munkafegyelem­nek, és sokan csak a konjunkturális előnyöket akarják élvezni. A munkaerő-vándorlás évente több százmilliós kárt okoz a társadalomnak. Komoly társadalmi problémát jelent az is, hogy a munkaképes polgárok egy része csak alkalmilag dolgozik, a munkát kerüli, és a tár­sadalom rovására él. Az ilyen élősködők ellen szigorúbban kell fellépni olyan értelemben, hogy a munkaképes polgároknak nemcsak a javak elosztásából, de azok előállításából Is ki kell venniük a részüket. A hatékonyság növelésének legnagyobb tar­talékait azonban a termelési alapok kihaszná­lásában találhatjuk. Ismerünk olyan eseteket, amikor az újonnan létesített korszerű kapaci­tásokat sem használjuk ki elegendő mértékben. A párt a felsorolt problémák megoldásának egyik fontos módszerét a komplex szocialista racionalizációban látja. Ebben az időszakban a komplex szocialista racionalizációt főleg a ter­melés minőségi vonatkozásaira kell irányítani, az alapok jobb kihasználására, az élő munkával és az anyagokkal való takarékosságra, a ter­mékek minőségi tulajdonságainak javítására, tehát olyan intézkedésekre, melyekhez nem mindig szükséges új beruházás. A racionalizáció számára nemcsak a mes­terek és a technikusok irányító táborát, de a munkásokat is meg kell nyerni. Meg kell ma­gyarázni nekik, hogy a racionalizációnak nem a munkaintenzitás növelése a célja, mint a kapitalista társadalomban, hanem a nagyobb hatékonyság elérése elsősorban a jobb szerve­zés által. Ezeknek a gyorsan ható forrásoknak a ki­használása főleg Szlovákia gazdaságában fon­tos, részben további gazdasági források létre­hozása, részben pedig a gazdasági kiegyenlítő­dés szempontjából, melyben egyre inkább a fej- iődés minőségi oldalai kerülnek előtérbe. Pártunk eddigi tevékenysége folyamán több bonyolult problémát tudott megoldani. Ha a párt gazdaságpolitikáját a dolgozóknak vilá­gosan megmagyarázzuk, támogatásuk nem ma­rad el. Az előző gazdasági év, amelyben a dol-< gozók a terv túlteljesítése érdekében széles körű aktivitást és kezdeményezést fejtettek ki< ékes bizonyítéka ennek. Minden feltételünk ad­va van, hogy a gazdaság hatékonyságának nö­veléséért folytatott harcot Is sikerrel folytas­suk, s így a CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozatát ezen a téren is teljesítsek

Next

/
Thumbnails
Contents