Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

-.'í- xir, \*gg* .'^.$1.“yjd* " >„* . „1. A párt vezetésével egyesítsük és összp a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Froitt sze nak következetes megvalósítására. Határozott; szusanak a hatékonyság növelésére vonatkozó színvonalának további növekedése.” %-r ý. GtIS Bízott a CSK CÉLTUDATOSAN ÉS HATÁROZOnAN EUGEN TURZO ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETI BI­ZOTTSÁGA VEZETŐ TITKÁRÁNAK A KERÜLETI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN ELHANG­ZOTT BESZÁMOLÓJÁBÓL A nyugat-szlovákiai kerület vállalatai az elmúlt évben 1,8 %-al túlteljesítették évi termelési ter­vüket és az előző évhez viszonyítva 7,9 %-al, azaz 1,5 milliárd koronával növelték a termelés terje­delmét. Túlteljesítették a munkatermelékenység tervét, melynek növekedése gazdasági szempont­ból helyesen előzte meg az átlagkeresetek növe­kedését. A kedvezőtlen időjárás ellenére is jó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban. Túl­léptük a felvásárlás állami tervét a növény- és az állattenyésztésben. Az építkezési vállalatok is tel­jesítették termelési és munkaterm?lékenységi ter­vüket. 11 949 lakást fejeztek be kerületünkben, s ez a szám a legmagasabb a többi kerület ered­ményeihez viszonyítva. Nem teljesítették azonban a lakónegyedek technikai és közszolgáltatási ter­vét. A fejlődés alapvető hiányossága az 1971-es év­ben az volt, hogy nem valósítottuk meg teljes mértékben a CSKP XIV. kongresszusa által ki­tűzött feladatot — a népgazdaság hatékonyságá­nak sokoldalú növelését a növekedés intenzív tényezőinek teljes érvényesítése alapján. Ez első­sorban az újratermelési folyamat minőségi muta­tóinak fejlesztésében nyilvánul meg. Nem sikerült összhangot teremteni a termelési feladatok telje­sítése és a termelési költségek között. 37 válla­latban javult ugyan az anyagi és egyéb költségek lefordítás! aránya, azonban 31 vállalatban tovább romlott a helyzet. Ezek közé tartozik a Duslo Sa­la (Vágsellye, a Juhocelpap Štúrovo (Párkány), a Smeral üzemek és a Skloplast Trnava, valamint a Pezinoki és a Zlaté Moravce-1 Téglagyár. Ezek és még további vállalatok okozták, hogy kerüle­tünkben 0,7 %-al gyorsabb volt a termelési költ­ségek növekedése, mint a termelésé. A hatékony­ság csökkenéséhez hozzájárult a készletek és a munkabérek aránytalan növekedése is. További nagyon fontos terület, amely csökkenti kerületünkben a termelés hatékonyságát, az épít­kezési beruházás. A beruházók által befektetett munkák és szállítások értéke tavaly 6 milliárd 342 millió korona volt, ez 4,8 %-al több a tervezett­nél, és 1970-hez viszonyítva 20,5 %-al növekedett. Az 1972-es év eddig teljesen fel nem dolgozott és jóvá nem hagyott vállalati terveit az jellemzi, hogy a termelést a központilag irányított vállala­tok — az élelmiszeripari vállalatokon kívül — 10,6 %-kal növelik, ami 0,6 %-kal több az előirány­zottnál. Ez az ütem gyorsabb a tervezett országos és szlovákiai átlagnál. Gyorsabb az 1971-es év fejlődési ütemétől is, és a dinamika megőrzése, valamint a gazdasági színvonal területi kiegyen­súlyozása szempontjából összhangban van a párt politikájával. Leggyorsabb a növekedés a vegy­ipari vállalatokban (17,5 %) és a közszükségleti iparban (12,5%). Majdnem egyharmadával növek­szik a termelés a trnavai Skloplast-ban, a Nitrai Textilipari Gépgyárban, a štúrovói Juhocelpap-ban és a Salai Duslo-ban. öt vállalatban ennek ellenére csökkenő tendenciájú a termelés, ami az egyes vállalatok értékesítési problémáival magyarázható. Ilyenek például a Brezovai Fémszövő Vállalat, a Nitrai Azbesztcement Üzem, a Seredi Nikkelkohó stb. Az építőiparban a vállalatok az alapvető építő­ipari termelés növekedését 80 % helyett csupán 64 %-ban biztosítják a munkatermelékenység nö­velésével. A vállalatok 1422-vel több dolgozót kö­vetelnek és 40 millió koronával több bérköltséget igényelnek. Így a munkatermelékenység 7,7 % he­lyett csak 7 %-kal az átlagkereset pedig 1,9 % he­lett 2,2 %-al növekedne. A vállalatoknak körülbe­lül negyedrésze gyorsabb ütemben akarja növelni az átlagbéreket, mint a munka termrlékenységét. A külkereskedelem területén a vállalatok a ki­vitel 1,5 %-os csökkentése mellett 22,7 %-al ter­vezik növelni a behozatalt. A kivitelre való terme­lés csökkentését tervezi a trnavai autógyár, a hlo- hoveci Slovakofarma és a komárnói hajógyár A behozatalra nagyobb igényeket támaszt a boša- nyi bőrgyár, a tlmafiei Energetikai Gépgyár és a ZDA Partizánske. A beruházók idei vállalati tervei alapján a mun­kák és a szállítmányok tervezett értéke az ipari üzemekben — az élelmiszeripari vállalatokon kí­vül — 1972-ben 1 milliárd 724 millió koronára tehető, ami 26,3 %-al kevesebb az előző évinél, mellett 17 vállalatban eddig még rendezetlenek a beruházás kérdései. A Salai Duslo ammőniákgyártő részlegének 1972. VI. 1-re tervezett üzembehelyezése három hónappal eltolódik. A štúrovói Juhocelpap „Dech- tochema“ részlegét már tavaly át kellett volna ad­ni, a befejezést komoly kolaudációs okok miatt 1972-re halasztották. A pezinoki Faimpregnáló Üzemben késett a turbogenerátor üzembehelye­zése, a hlohoveci Huzalgyárban elmaradt egyes technológiai berendezések üzembehelyezése stb: Hiányosságok vannak az iskolai és az egészségügyi építkezések területén is. így például a malackyi kórházat az 1968 novemberi és 1969 júniusi ha­táridők leteltével a Trnavai Mélyépítő' Vállalat még 1971 júniusára, sőt az 1971. év végéig sem fejezte be. Nagyon kedvezőtlenül alakul a termelési fo­gyasztás. Az anyagi és az egyéb költségek része­sedése a kerület termelési teljesítményében az 1970-es 70,87 %-ról 1971-ben 71,38 %-ra emelke­dett. Ezzel összefüggésben követelni fogjuk a gaz­dasági vezetőktől és az üzemi szervezetektől az anyagfelhasználás elemzését, a hozrascsot válla­laton belüli érvényesítését és a személyi anyagi érdekeltség helyes alkalmazását. Nagyobb mér­tékben kell kihasználni az újítói mozgalmat, mert a gyártmányok technikai előkészítésében jelentős kihasználatlan tartalékok vannak. A munkaterme­lékenység szempontjából nagy jelentőségű a mun­kaidő jobb kihasználása. Habár tavaly a kerület ipari termelésében 0,4 %-os javulást értünk el, mégsem lehetünk elégedettek a munkaidő jelen­legi 91,6 %-os kihasználásával. Gustáv Husák elvtárs, az SZLKP Közép-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának márciusi ülése alkalmából megláto­gatta a Banská Bystrica-i Slovenka n. v. dolgozóit. Hu­sák elvtársat J. Kováčik mérnök, a vállalat igazgatója kalauzolta végig a vállalat termelési részlegein. Foto ČSTK írta: JÁN GRÁČ mérnök, az SZLKP I A CSKP és az SZLKP legutóbbi plenáris ülése célul tűzte népgazdaságunk fejlesztésének to­vábbi feladatait, amelyek a XIV. kongresszus határozatainak teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az a politikai irányvonal, amit a párt a CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisi plénuma után tűzött ki, lehetővé tette a megelőző fejlő­dés veszélyes tendenciáinak megállítását. A párt vezető szerepének felújításával, a szocia­lista állam és a terv funkcióinak, az irányítás alapvető eszközeinek megerősítésével kedvező kiindulási alap alakult ki gazdasági életünk to­vábbi dinamikus fejlesztése számára. A CSKP XIV. kongresszusa a párt gazdaság- politikájának fő céljaként a lakosság szükség­leteinek jobb kielégítését s a dolgozók bizton­ságos életének további megszilárdítását tűzte ki. E cél teljesítése a népgazdaság állandó fej­lődésétől és hatékonyságának állandó növelé­sétől függ. Ez az összefüggés arra kötelez min­ket, hogy hatékonyabban használjuk ki az adott termelési-technikai alapot, fejlesszük a to­vábbi progresszív termelési ágazatokat, erősít­sük az egységes csehszlovák népgazdaságot, és teremtsük meg a feltételeket gazdaságunk ha­tékonyabb bekapcsolásához a szocialista gaz­dasági integráció folyamatába. Igényes, de reális gazdasági program ez, melynek megvalósításához a gazdasági növeke­dés valamennyi tényezőjének intenzívebb ki­használásával juthatunk el. Sürgetően előtérbe kerülnek a dinamikus fejlődés biztosításával kapcsolatos feladatok, amelyek mindenkitől céltudatos, konstruktív munkát igényelnek. Ezek a feladatok, amelyek jelenlegi gazdasági problémáink áthidalását és a pártos gazdaság- politika célkitűzéseinek következetes realizá­lását szolgálják, az ötéves állami terv és az évi terv keretében jutnak kifejezésre. Teljesítésük magában foglalja a különböző fokú párt- és állami szervek, vállalatok vezető gazdasági dol­gozóinak, a társadalmi szervezeteknek és a dolgozók széles rétegeinek mindennapi tevé­kenységét és gondoskodását. Mögöttünk van az 1971-es év, az ötödik öt­éves terv első esztendeje. Ebben az évben ál­talában pozitív eredményeket értünk el mind országos, mind szlovákiai viszonylatban. Az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szállítások terén a tervezettnél dinamiku­sabb volt a fejlődés, javult a szilárd fűtőanya­gokkal és a villanyenergiával való ellátás, megerősödött a belkereskedelem stabilitása. Kedvezően teljesítettük külkereskedelmi ter­vünket is. A kivitel jóval meghaladta a beho­zatalt, és megszűntek a szocialista országokkal szemben kialakult tartozásaink. Eredményeinket legjobban tükrözi az a tény, hogy Szlovákia területén a társadalmi termék előállítását 7,6 %-kal növeltük, és az eddigi felmérések szerint a nemzeti jövedelem is el­éri a tervezett színvonalat. Különösen kedvező eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelésben, mind a növény- termesztésben, mind pedig az állattenyésztés­ben. A tervezett húsfelvásárlást 15 200 tonná­val, a tejfelvásárlási 9 millió literrel, a tojás­felvásárlást pedig több mint 74 millió darab­bal teljesítettük túl. A mezőgazdasági dolgo­zók az év folyamán biztosították a lakosságnak az alapvető élelmiszerekkel való folyamatos ellátását. A népgazdaság szükségleteivel összhangban jelentős gyarapodást értünk el a nyersvas, a hengerelt anyagok, a fémlemezek, a műanya­gok, az ipari trágyák, a lábbeli és a bútor ter­melésében. Az elmúlt évben 36 300 lakás ké­szült el, ami 1700-zal több a tervezettnél. Ez a pozitív fejlődés lehetővé tette, hogy a dolgo­zók életszínvonalának területén is életbe lép­hessenek a tervezett intézkedések. Az elmúlt évet általában úgy értékelhetjük, hogy főleg a mennyiségi feladatok terén ér­tünk el pozitív eredményeket, és ezáltal meg­teremtettük az életszínvonal további emelésé­nek alapfeltételeit. Bár az elmúlt évben túlsúlyban voltak a nép­gazdaság fejlesztésének pozitív irányzatai, nem -hunyhatunk szemet a létező problémák és fo­gyatékosságok felett. További fennmaradásuk nemcsak a tervezett feladatok tárgyi teljesíté­sét, de a hatékonyságnak a XIV. kongresszus által különösen hangsúlyozott növekedését is veszélyeztetné. A pozitív eredmények ellenére az építkezési beruházások terén az elmúlt évben csak rész­ben csökkent a befejezetlen építkezések szá­ma, és nem a tervezett mértékben. Ehhez az is hozzájárult, hogy nem sikerült rendet te­remteni a beruházási költségvetések állandó növekedésében. Bár a CSKP Központi Bizottsága és az ille­tékes kormányok intézkedéseinek következté­ben általában javult a helyzet, éspedig első­sorban a kivitelező vállalatok jobb összponto­sításában, az építkezési beruházások ágazati struktúrájának betartásában és az új építkezé­sek megkezdésének szabályozásában, mégsem sikerült elhárítani minden fogyatékosságot az építkezési beruházások területéről. Az újratermelési folyamat hatékonyságát je­lentős mértékben csökkenti a termelési fo­gyasztás növekedése is, főleg az anyagi és a rezsiköltségek terén. A további fejlődés problémáinak megoldása, gazdasági adottságainknak optimális kihaszná­lása megköveteli a vezető dolgozók munka- módszereinek állandó tökéletesítését mind az állami és a gazdasági szervezetekben, mind pe­dig a pártszerveknél. El kell érnünk, hogy a problémák ismerete, az irányító apparátus tu­dása és képessége összhangban legyen a poli­tikai és a szakmabeli munka növekvő igényes­ségével. A párt vezető szerepét érvényesíteni Ss gazdasági programját gyakorlatban megva­lósítani annyit jelent, mint ismerni a problé­mákat, és a fő kérdéseket idejében, színvonala­san és konkrétan megi ra van szükség a népj lami végrehajtási ten ilyen értelemben kell daságpolitikájával össz két is. Az 1971-es év eredi lése megmutatja, hogy re, miben rejlenek fog lémáink, milyen forrí nunk az állami tgrvbe elérése érdekében. A nek 1972-es végrehajtó! egységes népgazdasági a termelés tényezőin összpontosítja a figyel folytonosságának javít sok hatékonyabb képz A növekedés dinami megteremti a feltétele zéppontjába a társada olyan tényezői kerülje minőségi színvonala és maximális gazdaságos: nológiai fegyelem m kifejezésre kerül, hoj növelésében gyorsabb .tunk, mint a társadal lésében. Az utóbbinál vekedés, a nemzeti ji kedése pedig 6,1 %-os két az ipari termelés sági termelés 3,7 %-o kék 9,1 %-os növelési Ez a fejlődési ütem lagban tervezettnél, pártnak a két ország megszüntetésére,-von« A terv a döntő jele jezésére és minél éld összpontosítja az es: fontos objektumok ÖTÉVES TERVÜI

Next

/
Thumbnails
Contents