Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám, szerda

Az egyenes út innen Mučín- ba vezet, ha balra térsz, Mul'ká- ra (Kismúlyad) juts'z el, ha pe­dig jobbra térsz, Kalondán ta­lálod magad. Nem vitás, Rapov- cén (Rapp) vagyunk, a lučene- ci (Losonc) járás egyik közsé­gében. Bizony, kevés ilyen köz­ponti fekvésű hely van az or­szágban, a rapovceiek nem kis büszkeségére. S ha ehhez még vasútállomását és a „nemzet­közi vonalon közlekedő“ moto­rosvonatot is hozzászámítjuk, valóságos kis gócpont alakul ki előttünk. Ez a tekintélyes község eddig mindössze 500 hektáron gazdál­kodott, ebből is csak 296 hek­tár volt a szántó, a többi vize­nyős rét az Ipoly árterületében. Tóth János elnök De nem véletlenül említettem a többi község nevét sem, az idén ugyanis a három szomszédos fa­lu, Kalonda, Rapovce és Mulka szövetkezete meglehetősen nagy fába vágta fejszéjét, kö- zösen fognak gazdálkodni, kö­zösen művelik meg a három község határába tartozó ezer- háromszáz hektárnyi földet. Már ami művelhető belőle, mert ha a többnyire vizenyős réte­ket és legelőket leszámítjuk, a három községnek együttvéve is csupán 736 hektár szántója ma­rad. A rapovcei „udvar“ területén térdig ér a sár, de a szövetke­zet irodaháza rangos, talán már akkor Is az egyesülésre gon­doltak, amikor felépítették. Itt tervezgeti a jövőt az egye­sült szövetkezet vezetősége, Tóth János elnök, Közlök Fe­renc közgazdász, Puskailer Mi­lan mérnök, agronómus, Mol­nár Dezső zootechnikus, Ocso- vay Antal gépesítő és a többiek. De nemcsak tervezgetik, hanem szervezik is, az egyesült szö­vetkezetnek ugyanis a „Budúc­nosť“, a „Jövő“ nevet adták. Az egyesülésnek persze csak úgy van értelme, ha az általa nyújtott lehetőségeket ki is használják. Főleg eziránt, az el­gondolások, a tervek és a lehe­tőségek iránt érdeklődtem a szövetkezet elnökénél. De nem könnyű szóra bírni egy ekkora felelősség előtt álló vezetőt. Néhány év múlva könnyebb lesz a válasz, de most, a kezdet kezdetén!? Azonban nem olyan fából faragták Tóth elvtársat, hogy ne vállalná a felelősséget azért is, amit tesz, azért is amit mond. — Én nem mondhatom azt, hogy mindenki őszintén helyes­li az egyesülést — jelenti ki az elnök. — Nem láthatok az em­berekbe. Azt azonban tudom, és a tagok többsége is tudja, hogy apró kis szövetkezetek­ben, egymástól elkülönülve nem lehet már folytatni a gazdálko­dást. Az általános fejlődéssel nekünk is lépést kell tarta­nunk, és saját magunkat fosz­tanánk meg a valódi nagyüzemi termelés gazdasági előnyeitől, ha a régi módszerekhez ragasz­kodnánk. Persze úgy kell intézni a dol­gokat — folytatja —, hogy biz­tosítva legyen minden termelé- lési központ, vagyis minden község gazdasági fejlődése. Megfelelő szakosítással ez el is érhető. A járási termelési igaz­gatóság segítségével kidolgoz­tuk a közös gazdaság távlati fejlesztési tervét, mely szerint a tehenészetet MuTkára összpon­tosítjuk. Nem véletlenül döntöt­tünk így, Itt van ugyanis a já­rás legjobb tehénállománya. Nem sok, csupán 73, de ez mind ellenőrzött tenyészállat és szin­te aranyat ér minden tőlük el­lett borjú. Tavaly 3805 liter volt itt a fejési átlag, ami a szlovák tarka fajtánál tiszta tenyészet­ben nagyon jó eredmény. Mól­nál Dezső elvtárs a mestere en­nek, ő talán többet tudna mon­dani erről. Molnár elvtárs sem éppen bő­beszédű ember. Talán már meg­szokta, hogy az eredmények be­szélnek helyette. Pedig nem az eredményekért teszi azt, amit tesz. Csupán szereti a szakmá­ját, a munkáját, no meg az ál­latokat. A többi aztán már csak úgy jön magától. Most is Šuri- cére siet (Sőreg) malacvásár- lási ügyben, de marasztalom őt, legalább néhány szóra. — Mit mondjak? Van 323 te­henünk — kezdi a szót —, eb­ből 110 Rapovcén, 140 Kalon- dán, a többi pedig Muľkán. Ra­povcén lavaly a fejési átlag 2400 liter, Kalondán pedig 2200 liter volt. Egyébként itt a leg­rosszabb az állomány összeté­tele, 50 tehén tejel itt 2200 li­teren alul. Muľkán még ebben az ötéves tervben felépítünk egy négyszázas istállót. Ide összpontosítjuk az egész tehén- állományt a három szövetkezet­ből. Persze, addigra jó lenne el­érni mindenütt a inulkai rész­leg termelési színvonalát. Kalondán továbbra is megma­radna a borjúnevelés, szárított tejpor alapon, és a meglevő is­tállók korszerűsítése után ide összpontosítanánk a hízó mar­hát. Egyébként pedig tagjai va­gyunk a kooperációban épülő sertéshizlaló vállalatnak. A ser­tésekkel csak addig foglalko­zunk, amíg felépül ez a közös üzem, de annyi kocát, amennyi a három falu Igényeinek bizto­sítására szükséges, továbbra is tartunk majd Rapovcén — feje­zi be mondanivalóját Molnár elvtárs. A további beszélgetés során azt is megtudom, hogy a köz­ponti javítóműhely Rapovcén kap helyet, a másik két udvar­ban csak karbantartók lesznek. Kertészettel Rapovcén is, Ka­londán is foglalkoztak eddig, ezután is fognak, de palántát már csak Kalondán nevelnek elő, itt vannak meg hozzá a legjobb feltételek. A szakosítás tehát ezen a szakaszon már is megkezdődött. Jelenleg a szer­Molnár Dezső zootechnikus vezési kérdések okozzák a leg­nagyobb gondot. A gépek ki­használása érdekében a köz­ponti irányítást kell érvényesí­teni, ugyanakkor figyelembe kell venni a volt szövetkezetek helyi érdekeit is. Keresni kell a szervezés megfelelő módjait, hogy az új hármasfogat köny- nyen járható útra kerülhessen. MAKRAI MIKLÖS Ml VALÓSULT MEG A JAVASLATOKBÓL Napirenden az egészségügy • Ez év elején Szlovákia kórhá­zaiban 29 949 fekvőhely állt a betegek rendelkezésére, a TBC- gyógyintézetekben és a légző­szervi megbetegedéseket gyó­gyító intézetekben 3840, a für­dőhelyeken 7757, a pszichiátriai gyógyintézetekben, 2552 stb., Szlovákiában tehát összesen 45 301 a férőhelyek száma. A gyermekkórházakban, a gyer­mekotthonokban és a bölcső­dékben összesen 20 375 volt a férőhelyek száma. Az SZSZK- ban jelenleg 117 poliklinika mű­ködik, ebből 74 a kórházzal egybekötött kerületi, s kettő a kórházzal egybekötött üzemi poliklinika, 35 az önálló polikli­nika, amelyeknek nincs kórhá­zi részük, és 6 az önálló üzemi poliklinika. Szlovákia 1193 te­rületi egészségügyi körzetre oszlik, ebből 8 a megüresedett. Az egészségügyi berendezések­ben 9436 orvos dolgozik. Az or­vosok túlnyomó többsége — 7768 — a járási népegészség­ügyi intézetekben kapott állást. Szlovákiában összesen 80 000 az egészségügyi dolgozók száma. Ez év elején Szlovákiában 378 gyógyszertár volt. E néhány számadattal kifejezően jelle­meztük az egészségügyi szol­gáltatás alapját. Hamis szolidaritás Természetesen ilyen nagy terjedelemben nem egy hiba és fogyatékosság merül fel. A vá­lasztások előtti gyűléseken több ízben szó volt arról — és ilyen nézeteket vallanak a konkrét esetekben panaszt emelő állam­polgárok is —, hogy leginkább az egészségügyben észlelhető a hamis szolidaritás, a hanyag­ságból, a betegek elleni szándé­kos, néha brutális magatartás­ból, a fogyatékosságok leplezé­séből való következmények elégtelen levonása. Vélemé­nyem szerint helytelen, ha az egészségügyi dolgozók címére a sajtóban és a nyilvánosság előtt tett konkrét és jogos bí­rálatra több esetben az egész­ségügyi dolgozók eléggé spon­tán módon kimondottan vissza- utasítóan reagálnak, mert állí­tólag a kritika csökkenti az egészségügyi dolgozók tekinté­lyét, amelyre pedig főleg az or­vos és a beteg viszonyában nagy szükség van. A közvéle­mény csak elvétve szerez tudo­mást arról, hogy az egészség­ügyben is levonják a következ­ményeket a kötelességek rossz teljesítéséből, az önkényes ma­gatartásból, a korrupcióból stb. Nem tudom, miért ne lehetne bírálni például a levočai pszi­chiátriai osztály főorvosának helytelen eljárását, aki a bete­geket „befogta“ családi házá­nak építésébe, vagy a bábi (nyitrai járás) körzeti orvos el­járását, akit szigorú megrovás­ban részesítettek a betegekkel szembeni vulgáris és lenéző magatartásáért, vagy pedig egy piešťanyi sebészeti rendelő or­vosát azért, hogy megvert egy gyermeket. 1971-ben az állampolgárok még komolyabb panaszokat is tettek egészségügyi dolgozókra, akiket azzal vádoltak, hogy ro­konaik elhalálozása és az elég­telenül működő egészségügyi szolgáltatások dolgozója között okozati összefüggés állapítható meg. Az ilyen panaszokat ala­posan kivizsgálják, az illetékes szakemberek állásfoglalása után levonják a következtetése­ket, illetve az Egészségügyi Mi­nisztérium szakbizottságaiban vitatják meg. Néhány esetet to­vábbi eljárás végett az ügyész­ség elé terjesztettek. Konkrétan a korrupció ellen A választás előtti üléseken és a túlnyomórészt névtelen le­vélírók arra mutatnak rá, hogy az egészségügyi szolgáltatások­nál elburjánzott a korrupció alapján történő, nem objektív előnyben részesítés. Ritkán esik szó azonban nevekről, össze­gekről és ellenszolgáltatások­ról, és még ritkább az arra irá­nyuló készség, hogy valakit egy bizonyos helyen megvesztegeté­sen kapjanak rajta az egészség- ügyi szervektől egészen a bíró­ságig. A leggyakrabban az em­berek jó barátjuknak, vagy kol­légájuknak csak megsúgják, hogy már elintézték a rokkant­sági járadékot, vagy hogy a fe­leségük újra fürdőbe megy, „de tudod ...“ mondják jelen­tőségteljesen és még jelentö- ségteljesebben összedörzsölik az ujjukat... Az ilyen „korrupció elleni harc“ valóban eredménytelen, a nem konkrét pletykákat senki sem vállalja. A korrupció elleni hatásos küzdelem a közvéle­mény megalkuvást nem ismerő, nem fondorlatos együttműkö­dését igényli. Topoľčanyban a középfokú egészségügyi iskola két tanár­nője például az érettségi vizs­gák alkalmával értékes ajándé­kokat fogadott el a diáklányok­tól — arányláncot, gyűrűt. Az iskola igazgatója megrovásban részesítette őket és az ajándé­kokat vissza kellett adniuk. Ze- liezovcében (Zselíz) az ottani kórház gyermekgyógyászati osz­tályának főorvosát több erköl­csi hibával vádolták, beleszá­mítva a megvesztegetést is, ő maga „hálából nyújtott aján­déknak“ minősített. Javaslatot tettek leváltására. A megvesztegetés következe­tes kiküszöbölésére való tekin­tettel a megállapított és ellen­őrzött esetekben le kell vonni az erélyes következtetéseket. Megoldással járó intézkedések A választások előtti gyűlése­ken tett megjegyzésekkel kap­csolatban és az egészségügyi szolgálat objektív javítása érde­kében az egészségügyi ágazat számos rövid és hosszú lejáratú Intézkedést készít elő. Ügyelni fog elsősorban arra, hogy orvo­sokat helyezzen el a Spišská Nová Ves-i, a Stará Lubovňa-i, a čadcai, a Lipt. Mikuláš-i, a bratislavai, a Nové Zámky-i (Ér­sekújvár), a lučeneci (Losonc), a prievidzai, a topoľčanyi és a trenčíni járás körzeteibe, ahol még mindig sok a 3500 lakoson felüli egészségügyi körzet, amelyre egy orvos jut. Az új egészségügyi központokat a központi községek fejlesztési koncepciójával összhangban építik azzal az irányzattal, hogy összevonjanak két-három kör­zetet, hogy lehetővé váljon a kölcsönös együttműködés, az orvosok helyettesítése és az or­vosi műszerek jobb kihasználá­sa. 1975-ig 8 kétkörzetű, 7 há­romkörzetű és 21 egykörzetű felosztást terveznek. A körzet­ben a körzeti orvoson és az egészségügyi nővéren kívül gyermekorvosról és egészség- ügyi nővérről, nőgyógyászról és egészségügyi nővérről, fo­gászról és fogorvosi műtősnőről is gondoskodnak. A körzetek Galáníán a múlt év végén adták át rendeltetésének az új, korszerűen felszerelt poliklinikát. Ez az első része annak a kiterjedt egészségügyi létesítménynek, amelynek kiépítését ezen a helyen ter­vezik. (M. Borodáčová fevétele — ČSTK) túlnyomó részében már biztosi' tották az ehhez hasonló teljes gondoskodást. Szakemberek hiányában azonban még nem lehetünk megelégedve e feladat teljesítésével a čadcai, a žili- nai, a Dolný Kubíu-i, a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) és a ke­let-szlovákiai kerület járásai­nak néhány körzetében. Szlová­kia egészségügyi szolgálata az aránylag szakképzett egészség- ügyi dolgozókat a fekvőhelyes intézményekből a rendelőkbe, főleg a területi, a körzeti és az üzemi egészségügyi központok­ba helyezi át. Ez irányban mély­reható kutatást végeztek arra vonatkozólag, hogy a fekvőhe­lyes intézményekben hány or­vos dolgozik, hogy megállapít­hassák a lehetőségeket a ren­delőkbe való áthelyezésükre. Olyan intézkedéseket foganato­sítanak, hogy a jelentős üze­mekben biztosítsák az egészség- ügyi szolgálatot a második és harmadik műszakban, hogy a poliklinikákon a műszak vége után ügyeletes szolgálatot tel­jesítő orvosok biztosítsák a ren­delői szolgálatot. A szakemberek ellátása terén lemaradt a sabinovi, a rožňavai (Rozsnyó), a krompachyi a gel- nicei, a svidníki, a Královský Chlmec-i (Királyhelmec), a vra- novi, a lučeneci (Losonc), a Ri­mavská Sobota-i (Rimaszom­bat), a Veľký Krtíš-i (Nagykür­tös), a Kysucké Nové Mesto-i, a Zlaté Moravce-i, a šahyi (Ipolyság), a šuranyi (Surány), és a štúrovói (Párkány) polikli­nika. Ezeket mielőbb el kell látni az említett szakemberek­kel. A további — előkészület­ben levő — intézkedéseket leg­alább röviden megemlítjük: O A poliklinikák központi re­gisztráló kartotékjaiban javíta­ni a betegek berendelését a rendelői szolgálatok nyújtásá­ra; $ a fogazatról való gondos­kodásban fokozni a munka ha­tékonyságát, mégpedig a két- műszakos üzemelés bevezetésé­vel a rendelőkben és a labora­tóriumokban egyaránt; 0 bevezetni a szakmai fel­ügyeletet a munkaképtelenek gyógyrendszerének betartása felett, és fokozott figyelmet szentelni az aggok és az idült betegségben szenvedők egészsé­gi problémái megoldásának; Ó kidolgozni a differenciált gyógykezelés új elveit, szem előtt tartva azokat az állapoto­kat, amikor veszélyben van a rendelői vagy a kórházi gon­doskodásban levő beteg élets. Az egészségügyi dolgozók és mások Az egészségügyi szolgálatok hatékonyabb, korszerűbb nyúj­tása lényeges mértékben attól függ, milyen korán adják át rendeltetésüknek az új egész­ségügyi épületeket. Az idén csak a malackyi új kórház át­adására, a Podunajské Biskupi­ce-! (Pozsonypüspöki) tbc- és betegek pavilonjának átadására és a Bratislava-Ružinov-í poli­klinika, a košicei sebészeti pa­vilon, a Štrbské pleso-i Aszt­magyógyító Intézet, a Dolný Ku- bín-i, a poprádi és a breznói kórház építkezésének befejezé­sére és talán még néhány meg­késett átépítés, pl. a bratislavai pszichiátriai klinika átadására számíthatunk. Az egészségügyben tapasztal­ható néhány fogyatékosság el­leni küzdelem végül is a szé­les közvélemény ügye. Sokan ekkor is felkeresik az orvosi rendelőket, amikor nem szorul­nak orvosi gyógykezelésre. Az utóbbi öt év alatt pl. az üzemi és a körzeti rendelők több or­vossal gazdagodtak, lényegesen csökkent az egészségügyi kör­zetre eső emberek száma, s en­nek ellenére az orvos egy mun­kaórájára eső kivizsgált és ke­zelt betegek száma még mindig 8,5. A szakorvosi rendelők és a laboratóriumok Szlovákiában egy év alatt 4 millió beteg fe­lülvizsgálást mutatják ki. Felsoroltam néhány adatot és javaslatot, amelyekkel az egész­ségügyi szolgálat színvonalának emelésével kapcsolatban a köz­vélemény is foglalkozhatna. JAROSLAV MEŠKO

Next

/
Thumbnails
Contents