Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

A CSKP XIV. kongresszusának határozataiból komoly feladatok hárulnak az üzemekre. Az ötéves terv­időszak folyamán - például a trenčíni TOS-üzemben - 50 százalékkal kell növelni a szerszámgépek gyártását. Természetesen nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is lényeges. Mint fenti képünk is szemlélteti, trenčíni konstruktőrök sem tétlenkednek. Korszerű megmunkáló gépeket szerkesztenek. Bal oldali képünkön: A nemzetközi gázvezeték építését nagyban befolyásolja a gépek karbantartása. A gáz­vezeték keleti szakaszán ezt a munkát Štefan Sedlók kollektívája végzi sikeresen. Lenti képünkön: A hlo- hoveci drótgyárban az idén 21 százalékkal növelik a panelházak és az útépítésnél használt dróthálók gyártását. Az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy feladataikat maradéktalanul teljesítik. (ČSTK FELVÉTELE) A társadalom életének konkrét meg­nyilvánulása a fogyasztás, alapja, élte­tő eleme pedig a munka. E kettő szoro­san összefügg egymással, a fogyasztás színvonalát a termelés színvonala ha­tározza meg. Tudatában vagyunk ennek az összefüggésnek, mégis azt tapasztal­tuk, hogy az utóbbi időben inkább a fo­gyasztás állott az érdeklődés közép­pontjában, és a munkáról viszonylag ritkábban tettünk említést. Ennek a jelenségnek több oka lehet, többek között az is, hogy a munka el­választhatatlanul az emberhez tartozik, a vele kapcsolatos kérdések egészen természeteseknek tűnnek, szinte „szóra sem érdemesek". A munka életszükség­let ugyan, de mégis fárasztó, s a ledol­gozott munkaidő után rendszerint más területen keresünk felüdülést. Az embe­rek főleg a kultúra és a sport iránt mu­tatnak érdeklődést, s a beszélgetések folyamán elég gyakran kerül szóba a motorizmus, valamint a turisztika is. Napjainkban sok szó esik az öltözködés­ről, a lakások berendezéséről, a kapható és a nem kapható áruféleségekről, ál­talában az életszínvonalat érintő kérdé­sekről. Nem véletlen, hogy a társadalom ér­deklődése főleg a fogyasztás kérdéseire irányul, hiszen a szükségletek kielégíté­sének szubjektív szempontjai ezen a te­rületen öltenek konkrét formát. A fo­gyasztás elsődleges szerepét a szo­cializmus gazdasági alaptörvénye is hangsúlyozza, hiszen maga a termelés is a társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja. kedéseket léptetett életbe gazdasági életünk minden szakaszán. Mindez az életszínvonal további nö­vekedése, a lakosság jobb ellátása ér­dekében történik. Ezért az egész társa­dalom érdeke úgy kívánja, hogy a pár­tunk által megindított folyamatba tel­jes mértékben bekapcsolódjunk. Gazdasági életünk fejlesztése egyre inkább az intenzív tényezők irányába terelődik és nagyon sok függ attól, hogy az egyes munkaszakaszokon mi­lyen teret biztosítsunk e tényezőknek. Jelentős eredményeket érhetünk el a termelés ésszerűsítésével, a szocialista racionalizáció széles körű érvényesíté­sével. Sok tartalékunk van a nagy telje­sítményű gépek kihasználásában, az anyagfelhasználásban, az anyagmozga­tásban és a termelési körforgás szá­mos területén, melyek feltárásával újabb beruházások igénylése nélkül is emel­hetjük a termelés színvonalát. Az életszínvonal kérdései tehát nem választhatók el o termeléstől, s ha a fogyasztás növelése érdekében tenni akarunk valamit, csakis a termelés szakaszán érhetünk el eredményeket. Nagyon sok függ a vállalatok gazda­sági vezetőitől, akik csak úgy végezhet­nek sikeres munkát, ha a vállalat dol­gozóinak körében megértésre és támo­gatásra találnak. Az ésszerűsítés folya­matában csaknem minden munkahelyen akad tennivaló, csak egy kicsit körül kell nézni és egy kicsit el kell gondol­kozni az adott lehetőségek felett. MAKRAI MIKLÓS Ez a törvény azonban a fogyasztást és a termelést dialektikus egységben fogalmazta meg, és mi — sajnos — haj­lamosak vagyunk ezt a dialektikus egy­séget szem elől téveszteni. Az, hogy a termelésről és a munká­ról általában kevesebbet beszélünk, nem kis mértékben az 1968-as helytelen közi munkamegosztástól való teljes el­szigetelődésbe, s az egységes cseh­szlovák népgazdaság megbontásába. Az infláció veszélye még jobban a vásár­lásra, tehát a fogyasztásra terelte a lakosság figyelmét. Egyre jobban elide­genedtünk a termelés problémáitól, gondjaitól, sürgető feladataitól. politikai és gazdasági irányvonal kö vetkezménye. A gazdasági alap fejlesz­tését az akkori vezetés teljesen elha­nyagolta, és a revizionista elméletek szerint a piaci mechanizmusra várt a feladat, hogy betöltse a gazdasági élet irányító szabályozó és szervező szere­pét. Sajnos, tapasztalnuk kellett, hogy ez az elmélet milyen irányba tereli gaz­dasági életünket: inflációba és teljes gazdasági csődbe, a szocialista nemzet­A CSKP 1969 áprilisi plénuma óta azonban pártunk kitartó és következe­tes harcot folytat a gazdasági életben bekövetkezett fogyatékosságok elhárí­tása, a szocialista tervgazdaság hely­reállítása és megszilárdítása érdeké­ben. A CSKP XIV. kongresszusa, vala­mint a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülése behatóan foglalkozott a termelés problémáival, és a helyzet ala­pos felmérése alapján határozott intéz­

Next

/
Thumbnails
Contents