Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó
A CSKP XIV. kongresszusának határozataiból komoly feladatok hárulnak az üzemekre. Az ötéves tervidőszak folyamán - például a trenčíni TOS-üzemben - 50 százalékkal kell növelni a szerszámgépek gyártását. Természetesen nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is lényeges. Mint fenti képünk is szemlélteti, trenčíni konstruktőrök sem tétlenkednek. Korszerű megmunkáló gépeket szerkesztenek. Bal oldali képünkön: A nemzetközi gázvezeték építését nagyban befolyásolja a gépek karbantartása. A gázvezeték keleti szakaszán ezt a munkát Štefan Sedlók kollektívája végzi sikeresen. Lenti képünkön: A hlo- hoveci drótgyárban az idén 21 százalékkal növelik a panelházak és az útépítésnél használt dróthálók gyártását. Az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy feladataikat maradéktalanul teljesítik. (ČSTK FELVÉTELE) A társadalom életének konkrét megnyilvánulása a fogyasztás, alapja, éltető eleme pedig a munka. E kettő szorosan összefügg egymással, a fogyasztás színvonalát a termelés színvonala határozza meg. Tudatában vagyunk ennek az összefüggésnek, mégis azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben inkább a fogyasztás állott az érdeklődés középpontjában, és a munkáról viszonylag ritkábban tettünk említést. Ennek a jelenségnek több oka lehet, többek között az is, hogy a munka elválaszthatatlanul az emberhez tartozik, a vele kapcsolatos kérdések egészen természeteseknek tűnnek, szinte „szóra sem érdemesek". A munka életszükséglet ugyan, de mégis fárasztó, s a ledolgozott munkaidő után rendszerint más területen keresünk felüdülést. Az emberek főleg a kultúra és a sport iránt mutatnak érdeklődést, s a beszélgetések folyamán elég gyakran kerül szóba a motorizmus, valamint a turisztika is. Napjainkban sok szó esik az öltözködésről, a lakások berendezéséről, a kapható és a nem kapható áruféleségekről, általában az életszínvonalat érintő kérdésekről. Nem véletlen, hogy a társadalom érdeklődése főleg a fogyasztás kérdéseire irányul, hiszen a szükségletek kielégítésének szubjektív szempontjai ezen a területen öltenek konkrét formát. A fogyasztás elsődleges szerepét a szocializmus gazdasági alaptörvénye is hangsúlyozza, hiszen maga a termelés is a társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja. kedéseket léptetett életbe gazdasági életünk minden szakaszán. Mindez az életszínvonal további növekedése, a lakosság jobb ellátása érdekében történik. Ezért az egész társadalom érdeke úgy kívánja, hogy a pártunk által megindított folyamatba teljes mértékben bekapcsolódjunk. Gazdasági életünk fejlesztése egyre inkább az intenzív tényezők irányába terelődik és nagyon sok függ attól, hogy az egyes munkaszakaszokon milyen teret biztosítsunk e tényezőknek. Jelentős eredményeket érhetünk el a termelés ésszerűsítésével, a szocialista racionalizáció széles körű érvényesítésével. Sok tartalékunk van a nagy teljesítményű gépek kihasználásában, az anyagfelhasználásban, az anyagmozgatásban és a termelési körforgás számos területén, melyek feltárásával újabb beruházások igénylése nélkül is emelhetjük a termelés színvonalát. Az életszínvonal kérdései tehát nem választhatók el o termeléstől, s ha a fogyasztás növelése érdekében tenni akarunk valamit, csakis a termelés szakaszán érhetünk el eredményeket. Nagyon sok függ a vállalatok gazdasági vezetőitől, akik csak úgy végezhetnek sikeres munkát, ha a vállalat dolgozóinak körében megértésre és támogatásra találnak. Az ésszerűsítés folyamatában csaknem minden munkahelyen akad tennivaló, csak egy kicsit körül kell nézni és egy kicsit el kell gondolkozni az adott lehetőségek felett. MAKRAI MIKLÓS Ez a törvény azonban a fogyasztást és a termelést dialektikus egységben fogalmazta meg, és mi — sajnos — hajlamosak vagyunk ezt a dialektikus egységet szem elől téveszteni. Az, hogy a termelésről és a munkáról általában kevesebbet beszélünk, nem kis mértékben az 1968-as helytelen közi munkamegosztástól való teljes elszigetelődésbe, s az egységes csehszlovák népgazdaság megbontásába. Az infláció veszélye még jobban a vásárlásra, tehát a fogyasztásra terelte a lakosság figyelmét. Egyre jobban elidegenedtünk a termelés problémáitól, gondjaitól, sürgető feladataitól. politikai és gazdasági irányvonal kö vetkezménye. A gazdasági alap fejlesztését az akkori vezetés teljesen elhanyagolta, és a revizionista elméletek szerint a piaci mechanizmusra várt a feladat, hogy betöltse a gazdasági élet irányító szabályozó és szervező szerepét. Sajnos, tapasztalnuk kellett, hogy ez az elmélet milyen irányba tereli gazdasági életünket: inflációba és teljes gazdasági csődbe, a szocialista nemzetA CSKP 1969 áprilisi plénuma óta azonban pártunk kitartó és következetes harcot folytat a gazdasági életben bekövetkezett fogyatékosságok elhárítása, a szocialista tervgazdaság helyreállítása és megszilárdítása érdekében. A CSKP XIV. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülése behatóan foglalkozott a termelés problémáival, és a helyzet alapos felmérése alapján határozott intéz
