Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1972. március 19. A NAP kei — Bratislava: 5.58, nyugszik: 18.01 óra­kor. Košice: 5.42, nyug­szik: 17.45 órakor. A HOLD kel: 7.21, nyugszik: 23.47 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK JÓZSEF nevű kedves olvasóinkat ■ 1832 ben született VÁM- BÉRY ÁRMIN közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista (+1913) ■ 1902 ben halt meg TOLNAI LAJOS költő, fró, szerkesztő, a 19. sz. végi magyar prózairodalom egyik jelentős képviselője (szül.: 1837). A következő tartóiméból Egymásért, együtt Balázs Béla cikke (3. oldal) A közjót szolgálta Németh János riportja (4. oldal) Nincs még fecske e tájon... Szilvássy József cikke Januis Pannonius halálának 500. évfordulójára (7. oldal) V " \ Rá sem ismernének Tőzsér Lajos riportja (9. oldal) Ahol a gerlék csokolóznak Moyzes Ilona elbeszélése (10—11. oldal) Ötéves tervünk döntő éve Ján Gráö mérnöknek, az SZLKP KB népgazdasági osztálya vezetőjének cikke (12—13. oldal) A Falls Roatlon Sebes Tibor belfasti riportja (14. oldal) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK összekötő kapocs Evekkel ezelőtt, amikor Levicén (Léván) jártam, a városi nemzeti bizottságon újságolták, hogy munkájukat nagyban elősegítik a polgári bizottságok. Mindjárt több példát is hoz­tak fel: összegyűjtötték a kötelezettségvállalásukat, szervezik a brigádmunkákat, egyszóval: lehet rájuk támaszkodni. Így volt ez több más városban is. Szerepüket, küldetésüket azonban nem értelmezték minde­nütt egységesen. A közelmúltban megjelent novellizált tör­vény, amely a nemzeti bizottságok munkáját és jogkörét ha­tározza meg, pontosabban körvonalazza a polgári bizottságok jogi helyzetét is. Erre elsősorban is azért volt szükség, mert a polgári bizottságok munkáját újra felújítják. A közeljövőben sor kerül tagjaik megválasztására, mégpedig ötéves megbíza­tási időszakra. A polgári bizottságok a városokban, az egyesített, illetve a több településből álló községekben tevékenykednek majd. Meg­választásukat legkésőbb május végéig kell megejteni. A kör­zetek nagyságától! függően az új polgári bizottságok 5—15 ta- gúak lesznek. Amint a terminus mutatja, az idő sürget, mi­előbb hozzá kell fogni a polgári bizottságok jövendő tagjainak kiválasztásához, mégpedig úgy, hogy a választások előtt szer­zett tapasztalatokat most is kamatoztassuk. A jelölésnél fi­gyelembe kell venni a párt vezető szerepét, azt, hogy megfe­lelő arányban kerüljenek bele a nők és a fiatalok. Tagjai kö­zé jó volna javasolni azokat a volt képviselőket is, akik ugyan a múlt választási időszakban jól dolgoztak, de az idei válasz­tásokon nem jelölték őket, ugyanakkor gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek. Hogy mit várunk a polgári bizottságoktól? Ezek a nemzeti bizottságok választott aktívái lesznek, többek között segítenek megismertetni a lakossággal azok határozatát és teljesítésére aktivizálják a lakosságot. Természetesen felkarolják a válasz­tók kezdeményezését, mégpedig úgy, hogy javaslataikat a nem­zeti bizottságokhoz továbbítják. Tehát lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság bizonyos mértékben a polgári bizottságokon keresztül befolyásolhassa a nemzeti bizottságok munkáját. Se­gítenek a képviselőknek a körzetükben végzett tömegpolitikai munkában. Tájékoztatják a lakosságot a köz érdekében vég­zett tennivalókról, így például a karbantartás helyzetéről, se­gítenek meghatározni a szolgáltatási hálózat szétlielyezését, és ellenőrzik azok színvonalát, valamint felügyelnek az üzle­tek és a vendéglők nyitvatartási idejének betartására. Számos egyéb feladat is hárul a polgári bizottságokra az egészségügy, a kultúra, a szociális ügy, valamint a lakáshely­zet rendezése terén. Többek között javaslatot tesznek a gyer­mekek óvodába, bölcsődébe, az öregek szociális otthonokban való elhelyezéséről stb. Sokrétű munka vár tehát rájuk. Éppen ezért nagy gonddal, körültekintéssel kell e választásokat előkészíteni, kiválaszta­ni a jelölteket. A polgári bizottságok ugyanis az összekötő ka­pocs szerepét töltik be a lakosság és a nemzeti bizottságok között. Segítenek az akcióprogram, valamint olyan intézkedé­sek megvalósításában, amelyek a köz javát szolgálják. Né­hány helyen nem véletlenül nevezik a közelgő eseményt „kis választásoknak“, s ha ez így van, úgy kell megvalósítani, hogy e választások nagy dolgok megvalósítására ösztönözzenek. N. J. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A szikla sorsa A Földközi-tenger térsége az elmúlt betekben meglehetősen mozgalmas volt. Vészterhes fellegek gyülekeztek Ciprus felett, s tovább tartott az alkudozás Málta és a brit támaszpontok kér­désében. Űj fejleménynek számít, hogy a brit kormány — 11 évi hallgatás után — tárgyalásokat kezdett Spanyolországgal, Gibral­tár ügyében. Cipruson az évek óta fennálló veszélyt csak fokozta a görög kormány, valamint az egyházi méltóságok nyílt felhívása, hogy Makariosz elnök adja át a hatalmat a Görögországgal való egye­sülés híveinek. Ezzel tehát ismét napirendre került az enozisz kérdése, melyre azonban a ciprusi tömegek a Makarioszt támo­gató hatalmas szimpátiatüntetéssel válaszoltak. S bár a ciprusi „éghajlat“ továbbra is nyugtalanító, s a görög enozisz mellett a „kettős enozisz“, tehát a sziget görög—török megszállása is felmerült, pillanatnyilag azonban nyitott kérdés, s nem tudni, hogy a szigetország elleni ármánykodások hogyan végződnek. Máltán, a Földközi-tenger másik „feszültségpontján“ sem tör­tént előrehaladás. Az alkudozás a máltai kormány és az angolok között tovább folyik, sőt az olaszok is próbáltak besegíteni, ered­ményre azonban eddig nem jutottak. Bár mindent elkövetnek, hogy a NATO érdekekon ne essék csorba... Még az állítólagos „szovjet veszély“ emlegetéséről sem feledkeztek meg. Ezzel ma­gyarázták legalább is azt, hogy a John F. Kennedy és az Inde­pendence nevű óriási repülőgép-anyahajókat a térségbe vezényel­ték. A szovjet flotta földközi-tengeri jelenléte, persze, csak ürügy. Bár kétségtelenül jelzi azt is, hogy az erőviszonyok a vi­lágnak ebben a térségében is megváltoztak. Ez a jelenlét ugyanis — az imperialista hatalmak hegemóniáját megszüntetve — a ha­ladó és békeszerető erők ügyét segíti. Nem véletlenül jelentette ki Szadat egyiptomi elnök: „Üdvözöljük a szovjet hadihajókat a Földközi-tengeren. Ez baráti flotta és a mi biztonságunkat is szolgálja“. Közben új alkudozások kezdődtek, Gibraltár ügyében. Douglas- Home és Lopez Bravo külügyminiszterek között az első menet azonban nem hozott eredményt, csupán abban állapodtak meg, hogy a Sziklával kapcsolatos véleménykülönbségek továbbra is fennállnak. Lopez Bravo júliusi londoni meghívása azonban azt jelzi, hogy az angolok megpróbálják a brit—spanyol ellentéteket — NATO-szövetségeseik kívánságára — rendezni. Mert a Gibraltár kérdése állandóan visszatérő téma. Az angolok ugyanis az ENSZ-határozat ellenére sem adták vissza a Sziklát, ahol 1704 óta leng a brit lobogó. Sőt, az 1969-ben kirobbant vál­ságot úgy intézték el, hogy népszavazást tartottak, — a hova­tartozás eldöntésére. A lakosság — a függő helyzetben levő terü­letek történelmében páratlan módon — a brit jelenlét mellett döntött. (Ez elsősorban Gibraltár földrajzi helyzetével és az itteni viszonyokkal magyarázható. Az életszínvonal ugyanis a brit ko­ronagyarmaton kétszer-háromszor olyan magas, mint Spanyolor­szágban.) Válaszként a spanyolok lezárták az utakat, s ötezer vendégmunkásnak megtiltották, hogy angol területre lépjenek. Később hadihajó-demonstrációval próbáltak a spanyolok az ENSZ- határozatnak nyomatékot adni. A hadászati szempontból még ma is jelentős 425 méter magas Eurőpa-pont körüli alkudozások tehát megkezdődtek. Nincs ki­zárva, hogy az angolok Spanyolország NATO-tagságával, vagy eset­leg közös piaci felvételével próbálnak engedményeket kicsikar­ni.. . A brit—spanyol közeledésnek azonban csak kompromisszum lehet az ára. Nehezen lehet ugyanis elképzelni a hatalmi érdekek feladását a Földközi-tenger ilyen kulcsfontosságú stratégiai pont­ján. Különösen a máltai lecke után ... FONOD ZOLTÁN A „szabad világ“ szabadságszobra ... (Jefimov rajza) Hétfőn hazánkba érkezett a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével. A prágai vár Trón. termében Todor Zsivkov elvtárs Ludvík Svobodának, a CSSZSZK köztársasági elnökének és Gustáv Husáknak, a CSKP KB fő­titkárának átadta a „Sztará planyina" rendet szalaggal. (ČSTK felvétele)' A szombaton megnyílt lipcsei vásárt megtekintette Erich Ho- necker, az NSZEP KB első titkára, valamint Willi Stoph minisz­terelnök is. A felvétel a csehszlovák pavilonban készült. (ČSTK felvétele) Szoborsors A Könyvkultúra Szlovák Központja és a Szlovák Könyvkereske­delmi nagyvállalat a bratislavai Művészetek Házában hétfőn Könyvtermés címmel kiállítást rendezett a nemzetközi könyv­év alkalmából. A kiállítást Miroslav Válek, az SZSZK művelő­désügyi minisztere nyitotta meg. (ČSTK felvétel©) E heti karikatúránk ■ ■ -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents