Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám, csütörtök
TISZTA ÚTON - SÁROS ÚTON Az autóbusz megállójától csúszós, sáros országút vezet kifelé a faluból. A kisebb-nagyobb mélyedésekben, kátyúkban legtöbbször bokáig süly- lyed a gyalogos ember lába. Cipő, csizma még csak véletlenül sem úszhatja meg szárazon, ha viselőjének házon kívül akad elintéznivaló dolga. Talán ezért néptelenek az eső- szemerkélős hétköznapi délelöt- tön a tetszetős külsejű családi házak alkotta utcasorok. A falu idősebbje talán naphosz- szat ki sem mozdul a szépen kovácsolt vaskerítések mögül. Inkább még a melegre húzódva, a homályosodó ablaküvegen át kémleli a ritkulni nehezen akaró felhőfüggöny mögé rejtőzött eget. A legtöbben biztosan éppen azon mérgelődnek, hogy semmiképpen sem akar jobbra fordulni az idő. Pedig jócskán akadna már dolog a határban. Simí- tóznl, boronálni, műtrágyát kellene szórni, aztán vetni a magot. Az őszieknek ugyan jól jön az eső, mert száraz volt a tél, viszont a tavasziakkal sem lehet már sokat várni. Egyik-másik községben a sár még mindig amolyan szükséges rossz. Ha évközben kiadó- sabb eső áztatja a határt, megpihenhet a hosszú, munkával teli hetek után az elfáradt földművelő. Ősszel meg azoknak kedveznek a borús, csöpögős napok, akik idejében elvégezték az összes mezei munkát, meghúzták az utolsó mély barázdát is. Sajnos, nem mindenütt alakult így a helyzet. A bíňai (bényi) szövetkezet tagjai nemigen örülhetlek még az idei enyhe télnek sem. Olyan nehézségekkel küzdöttek, hogy a tavalyi száraz őszön sehogy sem sikerült idejében pontot tenni a munkák végére. — Sajnos, volt némi lemaradásunk — mondta Csermák Borisz, az 1436 hektáros gazdaság elnöke. — De nemcsak rajtunk múlott mindez. Ugyanis már a korábbi években is rengeteg volt itt a baj. Állandóan kevés volt a munkaerő, a géppark is kiöregedett. Az állat- tenyésztésben egyre jobban növekedtek a problémák. Az előző vezetőség mintegy ötmillió korona veszteséggel zárta a hetvenes évet. Ehhez a tavalyi esztendőben újabb kétmilliót kellett hozzászámolni, ami szintén a rosszul szervezett munka eredményeként könyvelhető el. Nem kis megdöbbenéssel hallgattam a szövetkezeti elnök szavait. Jó ideje már annak, hogy járom az országot, kilincselgetek a földművesszövetkezetek irodáiban, de ilyesmivel még sehol sem fogadtak. — Mi volt ennek az oka? — Egyszerűen mondva, nemtörődömség. A közérdek helyett több esetben inkább az egyének érdeke került előtérbe. Sajnos, akadtak olyanok is, akik minél nagyobb hasznot akartak húzni a számukra előnyös beosztásukból. Néhányau szinte aranybányának hitték a szövetkezetet. — Hogyan történhetett ez meg? — Biztosan voltak olyanok, akik tudtak erről, mégis hallgattak. Aztán hamarosan meglazult a munkafegyelem is. S mikor már valami megindul a lejtőn, azt nem éppen könnyű dolog megállítani, visszafordítani. Hétmillió korona megbecsülendő összeg. Egész sor korszerű gépet, berendezéseket lehet annyi pénzért vásárolni, amelyekre pedig most mindennél nagyobb szüksége lenne a szövetkezetnek. Vagy akár más formában is be lehet fektetni a bővített újratermelésbe. Az alig százötven tagot számláló földművesszövetkezet előző vezetői közül néhányan, sajnos, egészen másként gondolkoztak, tervezgettek. Annak idején ráadásul még az is elkedvetlenítette a lelkesedők maroknyi csoportját, hogy kevés gonddal művelték a földet, s az állatállománnyal sem törődtek eleget. Ahhoz sem kellett volna már hosszú Idő, hogy sorjában összedűljenek az istállók. — Az egyes munkaszakaszokon, sajnos, még ma is gyakoriak a heves szóváltások — mondta szomorúan az elnök, aki alig egy esztendeje került a szövetkezet élére. — Néhányan még mindig úgy tesznek, mintha nem akarnák megérteni, hogy gyökeresen kell változtatni a helyzeten. Amikor az erő- és munkagépekre terelődik a szó, ismét elborul a sokat tapasztalt elnök arca. — Legfájóbb problémánkat éppen a gépek okozzák, ugyanis mintegy kilencven százalékuk elavult. Kevés újat tudtunk eddig venni. így rengeteget kell javítani. Kiszámítottuk, hogy a traktorok és a munkagépek csaknem mindegyike körűibeSzövetkezeti járási konferencia 1972. III. 16. Amint már hírt adtunk róla, szombaton a Dvory nad Zita- vou-i (udvardi) kultúrházban 206 szavazati joggal rendelkező földművesszövetkezeti küldött részvételével megtartották a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás egységes földművesszövetkezeteinek kongresszus előtti járási konferenciáját. Az egybegyűltek a Nyugat-szlová- Jtiai kerületi pártbizottság, valamint a járási pártbizottság képviselőivel és a járási mező- gazdasági társulás szakembereivel együtt megtárgyalták a járás mezőgazdasági termelésében az utóbbi négy esztendő alatt elért eredményeket. Megállapították, hogy ma már a járás mezőgazdasági földterületének mintegy ötven százalékát olyan társult földművesszövetkezetek művelik, amelyben a termelés egyik-másik ágazata szakosított. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a VII. szövetkezeti kongresz- szus óta eltelt idő alatt 9985 koronáról 11717 koronára sikerült felemelni az egy hektár mezőgazdasági földre jutó bruttótermelés értékét. Jelentős növekedés mutatkozik azonban a többi eredménymutatónál is. Négy évvel ezelőtt például az érsekújvári járásban 581 millió lió 549 ezer korona volt az árutermelés összértéke, ma 698 millió 304 ezer korona. A négy évvel ezelőtti 33,4 mázsáról 42,8 mázsára növekedett a búza átlagos hektárhozama. Búzából a járásban tavaly a Cerníki Efsz tagjai 53,4 mázsát takarítottak be a vetésterület hektárjáról. Nagyot fejlődött a szövetkezetek állattenyésztése is. Amíg 1968-ban 33 465 000 liter tejet fejtek, tavaly már 41 591 000 litert adtak a közellátásnak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a járásban átlagosan 508 literrel emelkedett az évi fejési átlag. Az elért termelési eredmények ismertetése és megvitatása után a konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták azt a határozati javaslatot, amely párt- és kormányszerveinket biztosítja arról, hogy a szövetkezetek tagjai minden igyekezetüket az ötéves terv mutatóinak maradéktalan teljesítésére fogják fordítani. Ezt követően az egyes földművesszövetkezetek képviselői harminctagú küldöttséget választottak az egységes földművesszövetkezetek április 26—28-án Prágában sorra kerülő VIII. országos kongresszusára. E nevezetes esemény tiszteletére a járás szövtekezetesei vállalták, hogy idei tervfeladataik teljesítése mellett, terven felül 3157 mázsa takarmányt, 306 600 mázsa cukorrépát, 107 000 liter tejet, 90 000 tojást, 500 kiló gyapjút, 1173 mázsa húst, 10 mázsa mákot és 90 mázsa szőlőt termetnek. A kötelezettségvállalások összértéke 5 millió 930 ezer korona. A járás néhány földművesszövetkezete további kötelezettségekkel fogja köszönteni az országos kongresszust.-lylül kétszer annyi ideig van a javítóműhelyben, mint a földeken. Ha nem segítenének a szomszédos földművesszövetkezetek, talán el sem tudnánk képzelni, hogy mi lenne itt a csúcsmunkák idején. A hallottak alapján talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy szorult helyzetbe, már-már a szakadék szélére jutottak a szövetkezet becsületes tagjai is, néhány lelki- ismeretlen, beosztásával visz- szaélő nemtörődömsége, felelőtlensége miatt. Szerencsére az új vezetőség tagjai hamarosan rátaláltak a helyes útra. A Csehszlovák Állami Bank és a járási mezőgazdasági társulás együttesen közel négymillió koronás segítséget nyújtott ehhez. Viszont még így sem kimondottan egyszerű dolog gyorsan helyrehozni mindent. Az új ötéves tervidőszak következő két-három esztendejét mindenesetre sokkal hasznosabb lenne a tervfeladatok teljesítésére, a termelés továbbfejlesztésére és nem utolsósorban a szövetkezeti tagok életkörülményeinek javítására fordított becsületes munkával eltölteni. A járási mezőgazdasági társulás szakemberei négy évre kidolgozott konszolidációs tervet készítettek a szövetkezet számára. Részletesen meghatározták a járható út szinte minden méterét. A tervek szerint 1974-ig el kell majd érni az akkori járási termelési átlagot. Szó se róla, korántsem egyszerű dolog ez, de megvalósítható, reális feladat. Egy esztendő még az emberek életében sem hosszú idő. A földművesszövetkezetek „történetében“ pedig különösen n’övid. A bényiek fölé tornyosult gondok, nehézségek ellenére azonban mégis örvendetesek már a tavalyi gazdálkodás zárszámadási eredményei is. Bár a hetvenegyes terv sok mutatójában nem sikerült még elérni a járási átlagot, a tavalyelőttihez hasonlítva mégis sokat javult a szövetkezet helyzete. Aránylag jó termést sikerült betakarítani a gabonafélékből. Búzából közel 35, árpából 31, kukoricából morzsol- tan negyven és fél, dohányból pedig húsz mázsa termett hektáronként. A szövetkezet vezetői és tagjai a jó évzárás örömére elhatározták, hogy két éven belül teljesen helyreállítják a közöst, minden téren rendezik a helyzeted A termelés színvonalának emelésére az állattenyésztésben is formálódnak már a lehetőségek. Sorjában rendbe hozzák az istállókat, nagy gondot fordítanak az állomány gyarapítására. Sajnos, a tartási viszonyok még nem kimondottan korszerűek, ennek ellenére azonban egyre jobbak az elért eredmények. Tavaly a sertéshizlalásban 49, a szarvasmarha-hizlalásban pedig nyolcvan dekás volt az átlagos napi súlygyarapodás. Lemaradás csak a tejtermelésnél mutatkozik. Mindössze 570 000 litert fejtek a tervezett 600 000 helyett. A harmincezres lemaradás viszont csaknem teljes egészében a kiöregedett tehén- állománynak tulajdonítható. Ugyanis nemrégen még több olyan állatot is tartottak, amelyek napi termelése alig két-három liter volt. Minden bizonnyal hamarosan meghozza majd eredményét a régen szükségessé vált állomány felfrissítése. Pillanatnyilag gondot okoz még a munkaerő- hiány is. Talán már nem sokáig, hiszen az évente tizennyolc-húsz nyugdíjba vonuló szövetkezeti tag helyébe sikerül már újakat is toborozni. A szövetkezet udvarán láb- szárnyi mély a sár, a latyak. Kocsikeréken, traktorgumin, no meg a csizmatalpon is bőven kijut belőle a simára aszfaltozott főútra. Alig győz bosz- szankodni miatta a „tisztaruhás“ idegen, amíg valahogyan felvergődik az árokparti betonjárdára. Hiszen, ha csak ez okozna már bosszankodást, mérgelő- dést... LALO KÁROLY Miroslav Anger felvétele Hatvanöt éve jelent meg a Kassai Munkás A Kassai Munkás, a Szociáldemokrata Párt hetilapjának első száma 1907. március 16-án jelent meg. Kezdetben csak helyi jellege volt. A Magyar Tanácsköztársaság idején felvette a „Szocialista- Kommunista Munkások Magyar- országi Pártjának hivatalos közlönye“ címet és a proletár- diktatúrát szolgálta. A Tanács- 'közitársaság bukása után a lap jelentősége egyre nőtt. Szerkesztésébe bekapcsolódtak a fehér terror elől menekült magyarországi emigránsok — /ász Dezső, Mácza János, Háy László. Látószöge rohamosan tágulni kezdett, felfigyelt az európai munkásmozgalom eseményeire. Tiltakozott a magyar fehér terror kegyetlenségei ellen, amelyről a polgári sajtó mélyen hallgatott, beszámolt Szovjet-Orosizország bátor helyt- állásái'ól. Jelentős szerepet játszott a szlovákiai munkásság aktivizálásában. A lap körül tömörült baloldali erők részt vettek a Csehszilovákla Kommunista Pártjának megalakításáért folytatott harcban. A párt megalakulása után a Kassai Munkás (később Munkás) a CSKP hivatalos közlönyeként jelent meg, s napilappá fejlődött. Ez az időszak volt a legjelentősebb történetében. A húszas években az egyetlen magyar nyelvű kommunista napilap volt, és Csehszlovákián kívül a szomszédos országokban is megfigyelhető volt hatása. Következetesen hirdette a kommunista eszméket és a kommunista internacionáli 3mus szel lemében nevelte olvasóit. Nagy jelentőségű volt a lap irodalmi melléklete. Népszerűsítette a magyar baloldali emigráns írókat — Barta Lajost, Kassák Lajost, Gábor Andort, Révész Bélát, Illés Bélát, Hidas Antalt. A haladó cseh írók alkotásaival is megismertette a magyar munkásokat. A Kassai Munkásban jelentek meg először magyar fordításban Petr Bezruč, Karel Čapek, Jaroslav Hašek, Michal Mares, jaroslav Seifert és Jiŕí Wolker versei, illetve elbeszélései. Olvasói betekintést nyerhettek a világirodalomba is. A lap közölte Maxim Gorkij, Walt Whitman, Martin Andersen Nexő, Romain Rolland, Vlagyimir Majakovszkij és más jelentős írók, költők műveit. A CSKP 1921 augusztusában felhívást adott ki a proletkult megalakítására. A kassai párt- szervezet rövidesen csatlakozott a felhíváshoz, s ez a lapban is visszatükröződött. Irodalmi rovata a proletkult munka egyik fő fórumává vált, beszámolt az egyes rendezvényekről, részleteket közölt a műsorokból. Az uralkodó körök természetesen nem jó szemmel nézték a lap haladó irányzatát. Szerkesztői, munkatársai a letartóztatások miatt gyakran változtak, és a cenzúra is egyre gyakrabban zaklatta a lapot. A gazdasági válság évei a Munkás történetének legnehezebb éveit jelentik. Ebben az időszakban híven tükrözi az egyre hevesebb osztályösszecsapásokat, hírt ad a sztrájkokról, tüntetésekről. Szerkesztői közül sokan illegalitásba és emigrációba kényszerültek, és az anyagi gondok miatt újból hetilappá vált. Többszöri betiltás után 1937 júniusában végérvényesen megszűnt. A pártvezetőség határozata értelmében szerepét az 1936-ban megjelent s jellegét nem feltüntető, így könnyebben terjeszthető Magyar Nap vette át. H árom évtizeden keresztül a Kassai Munkás fontos szerepet töltött be a csehszlovákiai és a határon túli kommunista mozgalmak történetében. Lenin szerint az a munkásújság, amely nem hozzáférhető a munkások számára, „nem ér egy garast sem“. Azt is megkövetelte, hogy a munkáslapok foglalkozzanak a munkások mindennapi életéivel, az őket érdeklő kérdésekkel. A Kassai Munkás fennállásának egyes szakaszaiban a nehéz körülmények ellenére is teljesítette ezt a feladatot. CSIZMÄR ESZTER Gazdasági feladatok jegyében A Michal na Ostrove-i (Mi- hályfa) Efsz mellett működő pártalapszervezet évzáró beszámolójában részletesen foglalkozott a CSKP KB határozatainak életbe léptetésével, az 1971-es év gazdasági eredményeinek értékelésével, s nem utolsósorban felsorolta azokat a feladatokat, amelyeket a szövetkezetnek teljesítenie kell az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A növénytermesztést, valamint az állattenyésztést az előző évekhez viszonyítva pozitívan értékelhetjük. A mezőgazdaságban elért sikerekhez nagyban hozzájárult a tápanyagok helyes összeállítása, valamint szakszerű talajba juttatása, ezenkívül a nagyhozamú gabonafajták kiválasztása és időbeni elvetése. A szövetkezet állattenyésztése az elmúlt évekhez viszonyítva szintén lényegesen javult. Ez a javulás annak tulajdonítható, hogy a gondozók a rájuk bízott állatok ellátását fokozottabb szakértelemmel és nagyobb körültekintéssel végezték. A legjobb eredményt a tejtermelésben érték el. A sok pozitív tény értékelése mellett az évzáró taggyűlés a hibákat sem hallgatta el. Például azt, hogy nagyobb gondot kell fordítani a gépi berendezések fokozottabb kihasználására. A szerves és a műtrágya megfelelő alkalmazása, a vegyszeres gyomirtás szintén elősegíti a gazdasági eredmények további javulását. Korszerűsíteni kell a növendékállatok nevelésének technológiáját, ügyelni kell a takarmányadagok megfelelő összeállítására, az állatok tisztántartására és kezelésére. Biztosítani kell az állatok egészségének megóvását. Az említett problémák megoldásának fontosságát mi sern bizonyítja jobban, mint az, hogy egytől egyig helyet kaptak az évzáró taggyűlés határozatában, amelynek teljesítését a pártalapszervezet a jövőben rendszeresen ellenőrzi. CSÓKA IMRE
