Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-13 / 61. szám, hétfő
M 1972. II. 13. 3 A BOLGÁR NŐ A gyengébb nem — a társadalomi pillére A MODERN IPARI ÁLLAM elképzelhetetlen dolgozó nő nélkül. A termelési folyamat éppúgy, mint a közigazgatás és a társadalom valamennyi szakasza a nő fokozott részvételét igényli csaknem valamennyi foglalkozási ágazatban. van jelentős szerepe. Nagy megbecsülésnek és tiszteletnek örvend mint anya is. Valaha a gyermekek a szántóföldön jöttek a világra — ma az ország valamennyi részében bölcsődék és óvodák hálózata épült ki. A rohamos iparosodás! folvaJSk. 3EE3EJ3EKZ2EI A FEGYVERBARÁTSÁG JEGYÉBEN A szovjet hadsereg déli hadseregcsoportjának alakulatai és a magyar néphadsereg csapatai, magasabb egységei között igen intenzív, rendszeres a munkakapcsolat. Ez nem korlátozódik közös hadgyakorlatokra, hanem igen összetett és állandó jellegű. Különösen lemérhető ez a szovjet és a magyar alakulatok politikai akcióinak, a pártós a KISZ-, illetve Komszomol- szervezetek együttműködésének tükrében. 1971-ben a szovjet és a magyar magasabb egységek politikai munkásai 23 közös elméleti konferenciát és csaknem 900 közös ünnepséget, megemlékezést, tanulmányi kirándulást rendeztek. Több mint félezer volt az együttesen lebonyolított üzem- és termelőszövetkezet-látogatások száma. A szovjet katonafiatalok Komszo- mol-szervezeteinek és a magyar egységek KISZ-szervezeteinek közreműködésével a múlt évben több mint 300 közös baráti estet tartottak szovjet és magyar katonafiatalok részvételével. Ezekre gyakran a közeli üzemek, termelőszövetkezetek, középiskolák fiataljait is meghívták. A szovjet és a magyar hivatásos katonaművészek 114 esetben adtak közös műsort a szovjet, illetve a magyar laktanyákban, a katonák öntevékeny művészeti csoportjai pedig 234 esetben léptek fel közös rendezvényen. A szovjet és a magyar katonák részvételével megtartott sportrendezvények, versenyek száma egy év alatt megközelítette a nyolcszázat. Tűzszerészek, robbanótestek A magyar néphadsereg illetékes szervének munkatársai ösz- szegezték a tűzszerészek 1971- ben végzett munkájának eredményeit. Az összesített adatok szerint a múlt évben 2789 bejelentés érkezett a polgári lakosság részéről újabban felfedezett, különféle, második világ- háborús eredetű, veszélyes robbanótestekről. Az ugyancsak 1971-es bejelentések alapján újabb 55 hektár szántóföld, rét és erdőterület aknamentesítése szükséges, s a jelenlegi nyilvántartás szerint a mentesítendő területek teljes nagysága 914 hektár. A magyar katonai tűzszerészek munkája az elmúlt év folyamán jelentősen fejlődött. Számos intézkedés és segítség révén meggyorsult a mentesítés, javultak e veszélyes munka körülményei és biztonsága. MIG-ek az országúton Nemrégiben a Lengyel Nép- köztársaság egyik körzetében —• a szocialista hadseregek repülőszakértőinek jelenlétében — a lengyel néphadsereg légiereje nagyszabású bemutatót tartott. A gyakorlatnak az adott különleges jelentőséget, hogy a nagy sebességű vadászgépek és vadászbombázók nem a szokásos repülőtérről, hanem az erre a célra előkészített országúti szakaszokról startoltak. (A szélesebb, kifutó pályának is megfelelő autópályák betölhetik a szükségrepülőterek szerepét). A tűzerő növekedése az NDK nemzeti néphadseregében Miként az NDK-ban megjelenő „Militär Presse-Dienst“ című kiadvány hírül adja, a német néphadsereg egy-egy gépkocsizó lövészhadosztályának tűzere- je 1956, tehát a hadsereg születési éve óta jelentősen megnövekedett. Ha az 1956-os szintet 100-nak vesszük, a tűzerő 1970 végéig 140 százalékra növekedett. Ez az emelkedés elsősorban a Kalasnyikov-családhoz tartozó kiváló lövészfegyverek rendszeresítésének köszönhető. E fegyvereknek igen kedvező a Támadás előtt... (B. Cerný felv.) A mongol néphadsereg ünnepe A Mongol Népi Munkáspárt I. kongresszusa után 1921 elején arra a következtetésre jutott, hogy az országban az erőviszonyok a dolgozók javára megváltoztak, és kialakultak a kedvező feltételek a fegyveres felkelésre. Ezért a kongresszus elhatározta, hogy mielőbb meg kell alakítani a partizánosztagokat és a népi katonaság törzskarát Szünhbátar vezetésével, aki négy forradalmi ezredet vezetett a csatába Kjahta városnak a kínai militaristáktól való felszabadítására és 1921. március 18-án ezt a várost fel is szabadította. A mongol népi katonaság győzelmet aratott első, a jól fegyverzett ellenfelével vívott küzdelmében. Kjahta bevételének stratégiai jelentősége volt, mivel ezáltal lehetővé vált a forradalom további kibontakoztatása. A népi katonaság Kjahta felszabadítása után felszámolta a fehérgárdista bandákat, amelyek Mongólia túlnyomó részében kifosztották a lakosságot. Itt elsősorban Ungern báró 11 ezres seregéről van szó. Az ideiglenes mongol népi kormány kérelmére szovjet katonaság jött segítségül, s rövid időn belül felszabadították egész Mongóliát. Később a japán militaristák ellen harcoltak, akik szüntelenül zavarták Mongólia határvidékét. Különösen nehéz küzdelmek zajlottak le a Halhin-Gol fo- lyónál, ahol az egyesített mongol- s szovjet egységek parancsnoka G. K. Zsukov, a Szovjetunió későbbi marsallja volt. A mongol néphadsereg a második világháború végén részt vett a szovjet katonaság oldalán a Japán ellen vívott harcokban. Alakulatai és egységei rendkívül nehéz feltételek mellett ezer kilométeres utat tettek meg, több várost és falut felszabadítottak. A mongol néphadsereg ma korszerű fegyverekkel, haditechnikával rendelkezik, mindene megvan, — rakétái, páncélosai, tüzérsége, légi hadosztálya, — amire szüksége van egy modern hadseregnek. Mindez elsősorban a Mongol Népi Forradalmi Párt érdeme, amely rendkívüli gondoskodást szentel hadseregének, amely harci hagyományainak jegyében éberen őrködik vívmánya — a szocialista társadalom felett. miČÁTEK alezredes tűzgyorsaságuk, s az alkatrészek és a lőszer szabványosításával az utánpótlás is lényegesen egyszerűsíthető. Míg korábban a karabélyonként! lövések száma legfeljebb 30 lehetett percenként (csakis egyes lövéssel), addig a mai korszerű sorozatlövő fegyverekkel 100 lövés adható le percenként. (Géppuskával, golyószóróval természetesen ennél jóval több.). A szovjet katonai kiadó 1972-es programjából A moszkvai katonai kiadónak a nyilvánosság részére szánt 1972-es programjában mintegy 288 mű megjelentetése szerepel. A különböző kiadványok igen széles skálát ölelnek át a katonai elmélet és a katonapolitika általános és egyes speciális területein. Az 1970-ben, Friedrich Engels születésének 150. évfordulója alkalmából Moszkvában megtartott tudományos konferencia anyagát egybefoglalva, gyűjteményes kötetet adnak ki „Friedrich Engels és a hadtörténet“ címmel. Szerzői közösség dolgozik „A szovjet fegyveres erők tudományos vezetésének kérdései“ című nagyobb művön. A kiadó programjában szerepel a Nagy Honvédő Háború időszakának elemzésével foglalkozó „A győzelem stratégiája“ című könyv megjelentetése is. A csapatok erkölcsi-politikai és pszichológiai felkészítésének tapasztalatait általánosítja a hamarosan sajtó alá kerülő „A harckészültség fontos tényezői“ című mű. A második negyedévben két tankönyvet is kiadnak. Az egyik a katonai pedagógia időszerű kérdéseivel, a másik pedig a katonai pszichológia újabb kutatási eredményeivel foglalkozik. A katonai akadémiák és iskolák számára igen hasznos kiadványnak ígérkezik a „Politikai és katonaföldrajz“ című könyv. Korunk aktuális problémáit állítják reflektorfénybe a „Vietnam harcban az amerikai ag- resszorokkal“, a „NATO-orszá- gok hadseregei“ és „Az amerikai imperializmus háborúi“ témájú művek. Ugyancsak széles körű érdeklődésre tarthat számot a szovjet páncélos csapatok 1941—45-ös harctevékenységét elemző tanulmány, továbbá a harcászat és a hadművészet egyes problémáit elemző kisebb terjedelmű könyvek. A moszkvai katonai kiadó előzetes programjában 27 cím utal technikai jellegű, kilenc pedig a polgári védelemmel kapcsolatos munka várható kiadására. B. I. A Szovjetunió * • I ** m u j n&sei Tavaly ezzel a címmel 18 embert tüntettek ki. Közéjük tartozik Pjotr Osztapenko berepülő pilóta, aki az E-266 jelzésű szuperszónikus vadászgépével három világrekordot állított fel. 1000 kilométeres távolságot két tonna megterheléssel majdnem óránkénti 3600 kilométeres sebességgel tett meg. Oleg Homutov mérnök a katapultáló berendezések kipróbálására specializálta magát. Az utóbbi időben ezt a berendezést a szuperszónikus repülőgépekben, a lehető legnagyobb magasságokban próbálja ki. Vaszilij Kolosenko egyedülálló teljesítményeket nyújtott helikopter pilótájaként. Az MI-6, 8 és 10 típusú gépeken legénységével együtt világrekordot ért el és a V-12 óriáshelikopterrel rekordsúlynak számító 40 tonnás terhet emelt a magasba. Sikerrel repülte be az Északi-sarkot, az Északi-sark ötödik állomásán egy úszó jégtáblára szállt le, a Himalája hegyeiben megmentette egy hegymászó életét, ezenkívül segédkezett egy svájci kötélpálya építésénél. (T) A bolgár nő szépsége közismert, számos költő megénekelte. A bolgár nők azonban nemcsak szépségükről híresek, hanem arról is, hogy megállják a helyüket a társadalmi élet minden terén. A bolgár nők aktívan részt vettek a hazájuk felszabadításáért vívott hősi harcokban az Oszmán iga alól, (Bulgária csaknem 500 éven át török uralom alatt sínylődött és csupán 1878- ban szabadították fel II. Sándor cár orosz csapatai], A török iga alól történt felszabadulás Után azonban a bolgár törvények a nőket még mindig nem tartották éretteknek arra, hogy bekapcsolódjanak a közéletbe és nem tartották szellemileg egyenértékűeknek a férfiakkal, így azután a nőknek gyakorlatilag semmilyen politikai joguk nem volt. Ennek az igazságtalan és egyenlőtlen helyzetnek Bulgáriában csupán a szocialista forradalom 1944. szeptember 9-i győzelme vetett véget. E győzelemhez nagy mértékben hozzájárultak a bolgár nők is. Megnyíltak a kapuk a bolgár nők igazi emancipációja előtt. Már 1944 októberében törvénybe iktatták a két nem egyenjogúságát. Ez volt a kezdet. A szocialista Bulgária 26 éves fejlődését nem utolsósorban a nők helyzetében bekövetkezett páratlan fejlődés szemlélteti. E rövid időszak alatt teljesült a bolgár nők évszázados álma. Az űj szocialista társadalom lehetővé tette a bolgár nők számára alkotó képességeik szabad kibontakoztatását, és a nők tömegei éltek ezzel a lehetőséggel. Míg 1948-ban a nők hányada a foglalkoztatottság tekintetében 24 százalékot tett ki, ez az arány 1969-ben már 43 százalékra emelkedett. Különösen nagy a nők részvétele a közvetlen termelési ágazatokon kívül fekvő területeken. Az egészségügyben dolgozók 71 százaléka, az oktatásügyben, a kultúra és a művészet terén tevékenykedőké 65 százaléka, a pénzügy és biztosítás terén a dolgozók 64 százaléka nő. A közép- és főiskolai képzettséggel rendelkező szakemberek 46 százaléka nő, és ha emellett tekintetbe vesz- szük, hogy a foglalkoztatottak számának 43 százalékát képviselik a nők, akkor kitűnik, hogy száz dolgozó nőre több szakember jut, mint száz férfire. Ezen impozáns számadatok láttán nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezeket az óriási eredményeket egy nemzedék időszaka alatt érték el. A szocialista Bulgáriában a nőnek nemcsak mint az anyagi- és szellemi értékek alkotójának mat következtében óriási paraszttömegek vándoroltak a városokba, és az asszonyok fokozott mértékben bekapcsolódtak a munkafolyamatba. A munkahely és a család ellátása sokkal nagyobb terheket ró a nők vállára, mint a férfiakéra. Ezért szükséges a nők számára a legelőnyösebb feltételeket megteremteni, hogy eleget tehessenek kettős feladatuknak, mint anyák és mint a termelési folyamat részvevői. A bojgár társadalom minderről gondoskodik. A fokozott feladatoknak megfelelően a terv előirányozza, hogy 1975-ig valamennyi gyermeket hároméves koráig bölcsődében és a gyermekek 75 százalékát hétéves korig óvodában helyezhessék el. E célkitűzés megvalósítása lényegében megoldja a bolgár nők problémáit. Bulgáriában a születések számának emelkedése jelentős mértékben összefügg a közszolgáltatások és a gyermekgondozás megjavításával. A fizetett szülési szabadság és a gyermekek számához igazodó családi pótlék szintén nagy segítséget jelent. A dolgozó anya ezenkívül fizetett szabadságot kap beteg gyermekének ápolására, mindaddig míg az orvos szükségesnek látja. Az intézkedések arra irányulnak, hogy az anyák lehetőleg maguk gondoskodhassanak gyermekükről első életévükig. Elena Lagadonova, a Bolgár Nőszövetség elnöke a BKP X. kongresszusán többek között rámutatott, hogy Bulgária dolgozó lakosságának a felét nők alkotják, és az állam arra törekszik, hogy a nőket egyre nagyobb mértékben mentesítse a fáradságos háztartási munkáktól és támogassa a gyermek- neveléssel kapcsolatos feladatok megoldásában. A tudományos-műszaki forradalom megköveteli, hogy a nők növeljék szakképzettségüket és kivegyék részüket a termelésből. Az új bolgár ötéves tervben ezért fontos feladatként szerepel az anya támogatása, a gyermeknevelés megkönnyítése, továbbá a közszolgáltatások javítását célzó intézkedések. A MAI BOLGÁR NO nemcsak mint munkaerő és anya, hanem nem utolsósorban mint szocialista hazájának polgára is rendkívül öntudatos. Jól tudja, hogy a szocialista rendszernek köszönheti mindazokat a vívmányokat, amelyek lehetővé teszik és megkönnyítik a nők érvényesülését a termelőmunkában éppúgy, mint a társadalom irányításában. (VOLKSSTIMME ). ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI
