Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

KÖDBEN Sűrű, áthatolhatatlan ködben összeütközik két, egymás mö­gött haladó gépkocsi. — A mindenit, miért kapcsol­ja ki a fényszórót? — szitkozó­dik a hátsó gépkocsi vezetője. Mire a másik: — Elnézést, de a saját gará­zsomban azt csinálok, amit akarok! kíváncsiság Az egyik vendéglőben három Ismerős békésen üldögél és sö- rözget. Egyszer csak megjelenik egy társuk, hatalmas véraláfu- tással a szeme alatt. — Mondd, kérdek — kíván­csiskodik az egyik cimbora — hogy szerezted ezt a monoklit a szemed alá? — Én úgy — feleli a sérült — hogy megkérdeztem egy fic­kót, mitől van a szeme alatt kék folt... — Tudja, én pillangó szeretnék lenni, szállnék virágról virágra és beporoznám hibájukat... Hagyja abbaI Maguknak, férfiaknak, csak erkölcstelenségen jár az eszük! (V. Renöín rajza) HALADÁS Az egyik üzemrészleg vezető­je büszkén mutatja a legújabb gépcsodát: — Ez a gép négy ember mun­káját végzi el egymaga! — És ki ellenőrzi? Erre is van öt szakemberünk. VALLOMÁS Kiss és Nagy beszélget. — Tudod, Feri, — mondja Nagy —, életem legszebb élmé­nyeit a filmeknek köszönhetem. — Olyan szívesen jársz mozi­ba? — Nem én, banem a felesé­gem... KÉP A JÖVÖBÖL — Nézd a szemérmetlent, eb- be n a miniruhában maszkái! (Schwott Lajos karikatúrája) — H a még egyszer azt merészeli mondani, hogy magá­nak volt előnye, akkor szétverem a fejétI (Jezs) KÉRDÉS — Mondd, Jenő, tart még a nagy szerelem közted és Kati között? — Ugyan. Már egy éve egy­bekeltünk ... AKKOR IS Sopánkainé megkérdi férjét: — Karcsi, akkor is fogsz sze­retni, ha ősz hajam lesz? A férfi a fejét csóválja: — Hogy kérdezhetsz ilyet, Irma? Persze, hogy foglak, hi­szen akkor is szerettelek, ami­kor vörös, szőke, meg lilás ha- j«4 volt! HARISNYA Egy társaságban a férj hal­kan a felesége fülébe súgja: — Ferde a harisnyád varrása. Az asszony elpirulva megiga­zítja a harisnyát, majd megkér­di: — A másik harisnyám rend­ben van? — Rendben. Az varrás nél­küli ... ORVOSNÁL — Kedves asszonyom, a férjé­nek teljes nyugalomra van szük­sége. Kerülnie kell az Izgalmat és az idegeskedést. — Rendben van doktor úr, de nekem új kosztümre van szük­ségem ... BÍRÓSÁGON A bíró megkérdi a vádlótól: — A vádlott azt mondta ma­gának, hogy hülye. Igaz ez? — Igen, kérem. — Hát akkor meg miért vá­dolja őt? NYAKKENDŐ Egy férfi be akar menni Mon- te-Carlóban a kaszinóba. A por­tás eléje áll: — Bocsánat, uram — mondja udvariasan —, nyakkendő nél­kül nem lehet bemenni! A férfi tiltakozik: — Hogyhogy nem lehet, hi­szen ott áll egy férfi ing nél­kül! — Igen, kérem, de az az úr nem jön, hanem távozik ... NEHÉZ ESET Hosszú hajú fiatalember ha­jat vágat. — Milyen legyen a frizura? — kérdezi a borbély. Mire a fiatalember: — Hosszabbra szeretném ... NŐI DOLGOK Kovácsné és Szabóné találkozik az utcán: — Hallom, szívem, hogy tegnap karambo­loztatok. Nem történt nagyobb baj? — Nem, kérlek. A fér­jem ugyan a kórházban fekszik, de az autón nincs egy karcolás sem! — Doktor úr, már egy hónapja nem láttam a felesége­met! (Szpilki) HAKNI Kultúrműsor az egyik vidéki művelődési házban. A közönségnek nem tetszik a vérszegény produk­ció. Először csak fejcsóválva szemlélődnek, de az­után nemtetszésüknek hangot is adna!'. Amikor a füíyülés már nagyon erős volt, a színpadra lép a kon'eranszié éc '3y szól: Csend legyen, lert külön en újrakezdjük a TIZENÖT Társaságban szóba kerül a nyelvészet híres professzora, aki otthon, energikus felesége mel­lett köztudottan papucshős. — Képzeljétek el — sóhajt egyik tanítványa —, milyen szörnyű lehet az, ha az ember tizenöt nyelven beszél és soha egyiken sem jut szóhoz. 1RODABAN Szabó odalép kollégájához: — Nagy úr, fogadja őszinte részvétem! — De mi történt kérem? — he­begi Nagy elfehéredve. — A feleségem egy űj kosztü­möt vett, és most ment megmu­tatni az ön feleségének ... SKÖT VICC A skót fulladozik. Szerencsé­jére arra jön egy férfi, beug­rik érte, és a partra vonszol­ja. Néhány perc múlva a skót magához tér az ijedelemtől, körülnéz, majd a zsebeiben kezd kotorászni. — Mit csinál? — kérdi tőle a megmentője. A skót fel sem nézve vála­szolja: — Semmi az egész, csupán azt nézem meg, hogy nem ma­radt-e véletlenül hal a zse­bemben. ÉJSZAKA Egy düllögélő féirfi megkéri az egyik járókelőt: — Mondja, hány csomó van a homlokomon? — Kettő. — Akkor már jó. Még egy csomó és hazaérek... Kérem tisztelettel, én na­gyon helyesnek tartom, hogy harcolunk a víz és a levegő szennyeződése ellen, mert nagyon szeretem az életet, márpediq víz és levegő nél­kül az emberi élet elképzel­hetetlen és hát én is ember vagyok, ámbár akadnak, akik ezt cáfolják. Mindenkit meg kell büntetni, aki szeny- nyezi a vizet és a levegőt, még engem is, mert én is füstölök annyit, mint egy közepes kapacitású gyár ké­ménye. De ezzel kapcsolatban kénytelen voltam arra gon­dolni, hogy az UNESCO ezt az esztendőt Nemzetközi Könyvévnek minősítettel Na kérem, mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ebben az év­ben az egész emberiségnek több könyvet kellene vásá­rolnia, több könyvet kelle­ne olvasnia. Azt kellene el­érni, hogy az emberiség a könyvet ugyanolyan fontos­nak, nélkülözhetetlen élet- szükségletnek tartsa, mint a vizet, vagy a levegőt. Ugye, hogy igazam van? Nekem mindig igazam van, amíg meg nem cáfolnak. De akkor — könyörgöm — az is igaz, hogy ezen a terüle­ten is harcolni kell a szeny- nyeződés ellen — az embert szellem, az emberi tudat szennyeződése ellen! Akkor mielőbb üzembe kell helyez­ni a jóízlés és az igényes­ség szellemi szűrőberende­zéseit meg kell akadályozni, hogy szellemI bacilusgazdák fertőzhessék az emberiséget, meg kell akadályozni a nyomtatott művek okozta toxikációt. Mert kérem tisztelettel, az ilyen fajta szennyeződés még nagyobb károkat okoz­hat, mint a víz, vagy a le­vegő szennyezettsége — ez ugyanis (bocsánat a kifeje­zésért/ hülyít! Mert tetszik tudni kedves Embertársak, ha elolvasom például Tho­mas Mann, vagy Makszim Gorkij valamelyik művét, akkor okosabbnak, szellemi­leg rugalmasabbnak, élén- kebbnek érzem magam, de ha elolvasom jack Barom- feu „Emberfej a mákos tész­tában“ c. rémregényét, ak­kor érezhetően butulok, szel­lemem összelöttyed és úgy érzem magam, mint egy iáült paralizlsben szenvedő sündisznó. Vagy ha elolva­som a nemi élet titkait bon­colgató — tudományos máz­zal leplezett — pornográfi­át, akkor hozzám képest a 98 esztendős nőgyűlölő pá­pai prelátus kimondottan közveszélyes liliomtipró. Harcoljunk tehát a szeny* nyeződés ellen, de ne csu­pán a víz és a levegő, ha­nem a szellem szennyezése ellen is! Persze amíg a könyvüzle-1 tek polcain Agatha Christie, Jack Baromfeu a sláger, amíg a kedves olvasóknak olyan könyveket kínálnak, amelyekből kétséget kizáró­an megállapíthatia hogy a gyermeket nem a gólya hoz­za. amíg hatalmas példány­számban jelenik meg az ó- indiai szerelmi élet titkait boncolgató, elemző és leíró „irodalom“, amíg értelmet­len marhaságokat „szürrea­lista“ és „modern“ ,,irodal­mi alkotásként" sóznak a vevők nyakába — addig nem a harcos elszántság érvénye­sül, hanem a minden mos­lékban kéjesen röfögő paci­fizmus! PÉTERFI GYULA — Ez az étel hidegI — Érdekes, az az úr, aki ezt az a dagot egy órával ezelőtt visszaküld­te, melegnek találta...

Next

/
Thumbnails
Contents