Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó
Beszélgetés Indira Gandhival ORIANA jALLACI: A legkíméletlenebb kérdéssel kezdem, ön győzött, fölényesen győzött egy háborúban. De nem vagyunk kevesen, akik ezt a győzelmet vési ilyes győzelemnek tekintjük. INDIRA GANDHI: Nézze, az élet mindig tele un veszélyekkel és én nem hiszem, hogy a veszélyeket kerülni kell. Azt hiszem, azt kell tennünk, amit helyesnek tartunk. És ha ez, amit helyesnek tartunk veszéllyel jár ... rendben v"»t vállalni kell a veszély - ockázatát. Az én filozófiám mindig ez volt: soha nem gondoltam az elengedhetetlenül szükséges tettek következményeire. A következményeket később vizsgálom meg, amikor az új helyzet előáll és akkor az új helyzettel nézek szembe. Ennyi az egész, ön azt mondja, hogy ez a győzelem veszélyes. Én azt mondom, hogy ma még senkt sem tudja megmondani, hogy v ín veszélyes lesz-e, s hogy ma még nem látom azokat a kockázatokat, ame- lyekr- utal. Ha azonban ezek i kockázatok valóra válnak ... az új valóság szerint fogok eljárni. Remélem, hogy ez pozitív beszédnek hangzik. — Gandhi asczony, ön Ismeri azt a vádat, amely szerint ezt a háborút önök, Indiaik provokálták, és önök támadtak elsőként. Mit válaszol erre? — Válaszom: elismerem, hogy segítettünk a Mukhti Ba- hintkat. Ha tehát az egész folyamatot tekintjük, akkor erről a segítségtől és ettől a pillanattól kezdve, igen: ml kezdetni nyeztünk. De nem tehettünk másként. Nsm tarthattunk .Izraillló menekültet országunkban, nem viselhettünk al ti tudja mennyi ideig egy ennyire bizonytalan helyzetet. A menekültek áradatának nem lett volna vége: ellenkezőleg. Folytatódott és folytatódott és folytatódott volna, míg végül bekövetkezett volna a robbanás. Már nem voltunk képesek ellenőrizni a menekültek érkezését: saját érdekünkben meg kellett állítanunk! Ezt mondtam el Nixonnak és a többi államfőnek, akiket felkerestem, hogy megpróbáljam elhárítani a háborút. Ha azonban magát a háború kirobbanását vesszük figyelembe, mindenképpen el kell lomerni hogy a pakisztániak íámadtak. ök törtek ránk repfllőg?psiK kti: azon a délutánon bt órakor, amikor az első 1 jmbák Agrára hulltak. Ennek ki-vettet ztében a pakisztániaknak sikerült elfobialniuk bizonyos tei ületünket. Természetesen fel voltunk készülve: tudtuk, uogy valaminek történnie kell. — És a kínaiak? A kínaiak is Pakisztán mellett álltak és ha nem téver’ak, Kína India legnagyobb potenciális ellensége. — Nem. Nem látom be, miért kellene az indiaiaknak és a kínaiaknak ellenségeknek lenniük. Ml nem akarunk ellenségeik lenni. Ha ők akarnak, semmit sem tehetünk: de nem hiszem, hogy ezt valóban akarják, mert nem hiszem, hogy ez végső soron javukra szolgálhat. Ami magatartásukat illeti ebben a háborúban ... nos az a véleményem, hogy ügyesebbek voltak az amerikaiaknál. Bizonyos, hogy könnyebb dolguk volt: ha akarták volna, többet tehettek volna Pakisztánért. Igen vagy nem? A hetedik flottát az amerikaiak küldték a Bengáil-öbölbe, nem a kínaiak. — Én ezt a háborút makacsul testvérháborúnak látom. Ezt megmondtam Aurora és Niazi tábornoknak is. És mindketten azt felelték: „alapjában véve testvérek vagyunk“. — Nem alapjában véve: ténylegesen. Az Indiaiak és a pakisztániak a szó szoros értelmében testvérek. Tudom, hogy ön meglepődött, amikor Dacca bevétele után a pakisztáni és az Indiai tisztek kezet nyújtottak egymásnak. De tudja-e, hogy 1965-ig hadseregünkben és a pakisztáni hadseregben olyan tábornokokkal találkozhatott, akik valóban testvérek voltak? Vér szerint testvérek, egyazon apának és anyának gyermekei. — Bhutto azt mondja, hogy kész lenne államszövetségre lépni Indiával. Hogyan gondolkozik erről Gandhi asszony? — Tudja )... Bhutto nem nagyon kiegyensúlyozott ember. Amikor beszél, sohasem érthető, hogy tulajdonképpen mit akar mondani. Mit akart mondani ez alkalommal? Hogy barátunk akar lenni? Mi régóta barátai akarunk lenni, én mindig ezt akartam. — Ön mindig az el nem kötelezettség politikáját hirdette, azután tavaly augusztusban aláírta az Indiai—szovjet barátsági szerződést. Nincs a kettő között ellentmondás? — Nem, nem mondhatnám. Mert, mit Is jelent az el nem kötelezettség? Azt jelenti, hogy nem tartozunk semmiféle katonai tömbhöz és fenntartjuk magunknak a jogot, hogy függetlenül más országok befolyásától, bármely ország barátai legyünk. Mindez változatlan maradt az iYidial—szovjet szerződés aláírása után és a többiek mondhatnak vagy gondolhatnak, amit akarnak: a ml politikánk nem fog megváltozni a szerződés miatt. A szerződés mindenesetre létezik — mondja ön — és más helyzetbe hoz bennünket a Szovjetunióval szemben, mint amiben a többi országokkal szemben vagyunk. Igen, a szerződés létezik. Nem is csak egy oldalról létezik... A nemzetközi teendők tekintetében azonban a szerződés nem változtat semmit. Nem akadályoz meg bennünket abban,. hogy más országok barátai legyünk: ahogyan ténylegesen vagyunk is. Nem tiltja meg nekünk, hogy az el nem kötelezettséget gyakoroljuk: ahogyan ténylegesen gyakoroljuk Is. Akar többet tudni róla? Az aláírás után egy hónappal valaki azt kérdezte Csou En-lajtól: mit gondol róla. És Csou En-laJ azt felelte: „Nem változtat a dolgon. Nem látom be, miért Is változtatna?“ L’EÜROPEO Levélszekrény- konjunktúra Andorrában • A Pireneusokban fekvő „mini-ország“, Andorra 700 éves történetében a múlt év végén járulhattak először a nők is a választási urnákhoz. Akkor választották meg a 15 500 lakosú, 465 négyzet- kilométer területű ország legfelsőbb szervének, a Nagy Tanácsnak a tagjait. Andorra hat közigazgatási ' területe 4—4 képviselőt küld a „Völgyek Háza“ elnevezésű kormányzó szervbe. A „választási küzdelemben“ ez a rendelkezés némi bonyodalmat okozott. A fő völgy lakói — itt fekszik Andorra fővárosa a háromezer lakosú La Vella is — arra hivatkoztak, hogy ezen a területen találhatók a fő turista központok és üzletek. Itt húzódik az egyetlen autóút is, amely Andorrát összeköti a külvilággal. Ezért alkotmányreformot követeltek, amelynek értelmében több képviselőt küldhetnének a Nagy Tanácsba. Andorra la Vellában és az autóút mellett fekvő községekben virul a kereskedelem. A hivatásos adócsalók köreiben elterjedt a hír, hogy a miniatűr államban nagyobb előnyökhöz jutnak, mint például Lichtensteinben, vagy San Marinoban. A községi szolga úgyszólván minden nap újabb és újabb cégtáblákat és levélszekrényeket Külföldi cégek táblái díszelegnek Andorra la Vella utcáin. erősít fel a főváros utcáinak falaira, amelyek külföldi társaságok ottlétét hivatottak bizonyítani. Andorra alkotmánya ugyanis sokkal nagyobb előnyöket biztosít az adózás terén, mint Franciaország vagy Spanyolország. Andorra lakosai egyáltalán nem fizetnek adót. 1278 óta, amikor Seo ďe Urgel, spanyol püspök és de Foix, francia gróf szerződést kötött, amelynek értelmében együttes jogot nyertek „Andorra völgyeinek hercegségére“ (hivatalos elnevezés) Franciaország és Spanyolország Andorra „védnöke“. Pompidou francia köztársasági elnök de Foix gróf 49. jogutódjának számít. Ezen a címen még nemrégen is évi járadékot kapott Andorrától: 960 frankot, egy sonkát, két tyúkot és 4 sajtot. (NBI). MINDENRŐL A hegyi patakok mentén, tavak és mocsarak környékén, a rozsnyói völgyben, valamint a Sajó mentén gyakran találkozhatunk ezzel a kecses, karcsú madárral, amely az énekesmadarak (Passeriformes) rendjébe, a billegetőfélék ÍMotacillidae] családjába tartozik. Némely vidéken leánykamadár néven ismerik. Testhossza 18, szárnyszélessége 8—9, csőre pedig másfél centiméter. Télen az öreg hímek nyaka fehér, a mell felső része barna, a szemöldöksáv világosbarna színű. Nyáron a hímek felső teste hamuszürke a fejen és a háton némi zöldes árnyalattal. A farkfedő tollak olajsárga, a szélső tollak pedig sárga színűek. Az öreg tojó sokban hasonlít a hímhRZ. de nyáron a begy tájéka sárgásbarna árnyalatú Költöző madár. A telet Afrikában, Arábiábán tölti, viszont enyhe időjárás esetén néhány példánya nálunk is átfelel. Márciustól szeptember végéig, október elejéig marad hazánkban. Közvetlenül a vizek mellett sziklapárkányokra, lyukakba és hidak alá fűszálakból, levelekből, mohából építi fészkét. Április második felében 5—6 szürkés, vagy zöldesfehér alapon barna foltokkal tarkított tojást rak. Két hét a kotlási idő. A fiókák 12 napig maradnak a fészekben, június elején másodszor költ a tojó. Védett madarunk vízirovarokkal, illetve azok lárváival táplálkozik. R. T. A lúdtalp gyógyítása Világszerte sok embernek okoz kisebbségi érzetet a lapos talp, vagy népies nevén lúdtalp. A csecsemőknél ez természetes jelenség, hiszen a talp boltozata még nem alakult ki, nem erősödött meg. Rövid idő múltával azonban megszilárdulnak a lábfej csontjai, eltűnik a lapos talp. A gyermekek óvodás korában végzett orvosi vizsgálatok mégis arról tanúskodnak, hogy körülbelül 60—70 százalékra tehető a lúdtalp gyakorisága. A felnőtteknél is alig valamivel kedvezőbb a helyzet. Különösen az álló foglalkozást végzők körében fordul elő gyakran. A pincér, szakács, pék, elárusító szakmában dolgozók talpának hosszabb idő múltával a haránt és néha a hosszanti boltozata is ellaposodik. Befelé dől a sarok és ív alakban fut le az Achilles-ín, a belső boka pedig erősen kiugrik. A láb Ilyenformán megváltozott szerkezete zavarólag hat annak statikai és dinamikai funkciójára. Allás és járás közben előbb érzéktelenség, majd később fájdalom lép fel. Ezzel természetesen romlik a járóképesség A lúdtalp gyógyítása mindenekelőtt orvosi kezelést, ortopéd gondozást igényel. Legalább Ilyen fontos azonban a gyógytorna is. Az izületi szervek megerősítésére speciális talpboltozat-erősítő és lábtartást javító gyakorlatokat kell végezni. Erre a következőket javasoljuk: 1. járás behúzott lábujjakkal. 2. Állásban a sarkat kifelé emelvs lábujjállás, majd a sarok leengedés«. 3. Kéz segítségével a lábfej hátrahúzása és elengedése. 4. Ülésben az egyik láb mellé elhelyezett kavics, vagy fadarab átemelése a másik láb uj- jaival. 5. Ülésben a lábujjak ter- pesztése lábfej emeléssel, majd az ujjak összehúzása és hajlí- tása. 6: A talpi felszín masszírozása két kézzel az ujjaktól a sarokig. 7. Futólépés befelé fordított lábfejjel, sarokemeléssel és a sarkak leengedésével. 8. Állásból sarokra emelkedés, a lábujjak erőteljes emelése és leengedése. 9. Ülésben a lábfej erőteljes hajlítása, feszítése a lábujjak behúzásával és terpesztésével. 10. Kötélhúzás lábfejjel. 11. Fadarab előre tolása és hátrahúzása a talpi felszínnel. 12. Ülésben nagyobb ruhadarab felemelése a lábujakkal és összehajlítása. A felsorolt gyakorlatokat akár szórakozásképpen is végezhetjük. BONCSEK LÁSZLÓ MINDENKINEK Börtönben lett1 bajnok Az amerikai ökölvívó sport egyik kiemelkedő versenyzője, a légsúlyú Bobby Hunter. Kérdéses azonban, hogy indulhat-e a legközelebbi olimpiai játékokon, ugyanis 1967 óta egy dél-karolinai börtön lakója, ahol tizenhét éves büntetését tölti. Verekedés közben elkövetett emberölésért ítélték el az akkor tizennyolc éves fiatalembert. A börtönben kezdett rendszeresen edzeni. Tavaly már első helyet szerzett a pán-amerikai játékokon. Ekkor börtöntársai fedezték saját és kísérője — börtönőre — költségeit. Most közölték, hogy ugyanerre hajlandók, ha Huntert az amerikai olimpiai bizottság benevezi Münchenbe. (PARIS MATCH) Hegyi billegető jl R t* I á7J 1 Lili
