Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

MOST MERRE ? m A z ifjúság helyzete minden társadalmi rendszerben az ország gazdagsá­gától és nem utolsósorban attól függ, milyen módon történik a termelt javak elosztása. Szocialista rendszerünkben ezeknek a javaknak az elosztása az egész társadalom, így a fiatalok érdekeit is szolgálja. Pártunk XIV. kong­resszusa foglalkozott az ifjúság tudományos ismeretekre való felkészítésével, mert ettől függ nagymértékben, milyen gyorsan tudjuk megvalósítani hazánk­ban a tudományos-műszaki forradalmat. Most, hogy a tudományos-műszaki forradalom ajtaján kopogtatunk, nem lehet közömbös számunkra, milyen irányú az ifjúság előkészítése a jövőben előttünk álló feladatokra. A közelmúltban megtartott választások is bizonyították, hogy ifjúságunk részt kér a társadalom vezetéséből. Ez a fiatalok érettségéről, felkészültsé géről tanúskodik, s azt igazolja, hogy pártunk és kormányunk bízhat a fiat? lókban. ifjúságunk egyik fontos feladata az életre való felkészülés. Ez pedig rend szeres munkát igényel mind az előkészítőtől, mind az előkészülőtől. Az isko­lák legfelsőbb osztályaiban már elhangzott a kérdés, ki hova megy az isko­lai tanulmányok befejezése után. Általános középiskolába, szakiskolába, a fő­iskola milyen tagozatára? Az érettségiző fiatalok között leggyakrabban az képezi a vita tárgyát, hova menjenek tanulni? Most, a pályaválasztás időszakában szerelnénk felhívni figyelmüket olyan tényekre, amelyek nem lehetnek közöm­bösek számunkra és a társadalom szá­mára sem. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a főiskolák jogi, orvosi, pedagó­giai kara túlzsúfolt, a gépészeti és más technikai karokra viszont kevés volt a jelentkező. Tény, hogy számtalan fiatal­nak tudomása sem volt arról, milyen tanulási lehetőségek léteznek, és ha köz­vetlenül a felvételi vizsgák előtt tudo­mást is szereztek arról, hol és mit ta­nulhatnak, már. nem volt idejük arra, hogy felkészüljenek a különböző főisko­lákra. A bevezetőben azt mondottuk, hogy a tudományos-műszaki forradalom aj- faján kopogtatunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben egyre több gépész­re. vegyészre és technikusra lesz szükségünk. Évről évre növekszik a társada­lom igénye olyan képzettségű fiatalok iránt, akik a főiskolák technikai irány­zatú ágazatán nyertek képesítést. A statisztikai adatok szerint kevés azoknak a magyar fiúknak és leányok­nak a száma, akik a technikát választják. Nem mondhatjuk, hogy ezen a té­ren versenyben állunk hazánk többi nemzetének fiaival. Még ma is sok az olyan fiatal, aki inkább lemond a tanulásról, mintsem a technikára jelent­kezzen. Az általános középiskolákon végző fiatalok ma már jó szak-, sőt nyelvi tudással rendelkeznek ahhoz, hogy nemcsak a jogi, az orvosi, a pedagógiai és más humánus tagozatokon állják meg a helyüket. Még csaknem fél év áll rendelkezésünkre. Próbáljuk meg felkelteni fiataljaink figyelmét a technika iránt. A magyar pedagógusok sokat tehetnek ennek érdekében. Törekedjenek arra, hogy elsősorban is a szülőket győzzék meg, mert nagyon sok esetben a szülők idegenkednek attól, hogy fiuk vagy lányuk technikai irányzatú közép- vagy főiskolán tanuljon. Országjárás közben sokszor felmerült a kérdés, mi az oka annak, hogy hazánk déli területein kevés a magyar ajkú műszaki dolgozó. Ennek oka el­sősorban az, hogy kevés magyar fiatal tanul a technikai főiskolán. Mindannyiunktól függ, hogy a hazánk déli részén épülő üzemekben hány magyar műszaki dolgozó érvényesül majd. Fiataljaink előtt is nyitva állnak a főiskolák kapui, csak élni kell a lehetőségekkel. A második félévben a mű­szaki főiskolákra készülő fiúknak és lányoknak, pedagógusok segítségével, módjuk van alaposan felkészülni a felvételi vizsgákra. Ha lelkiismeretesen tanulnak, megállják majd a helyüket. PÉK VENDEL A Veiké Kapušany-i (nagykaposij beat-fesztiválon a képen látható zenekar bizonyult a legjobbnak. Az együttes alapító tagja, szólóéne­kese és gitárosa Milan Barlog. A zenekar további tagjai: Dadu Gyula, Kovács László és Balogh Attila. Kedvenceik: Zalatnay Sarolta, Peter Spálený és Bobb Dylan. Reméljük a tavaly júniusban alakult zene­karról még sok szépet hallunk. KURCSIK MÁRTA Dallamok szárnyán A SZISZ ebedi színjátszó csoportjának tagjai Nägel Jó­zseffel, a hnb titkárával. Csak akarni kell! Az obidi (ebedi) ifjúsá­gii szervezet éveken keresz­tül helyiség-gondokkal küszködött, míg 1967-ben felépült a helyi igényeket kielégítő kultúrház. Itt ka­pott egy helyiséget a szer­vezet, amit ízlésesen be­rendeztek. A fiatalság rá­jött arra, hogy sokkal kel­lemesebben , kul túrái tab- ban töltheti itt az idejét, mint a kocsmában. De már körülbelül egy éve tataroz, ni kezdték a kisdedóvó épületét, így a kultúrház kisebb helyiségeiben he­lyezték el az alapiskola két osztályát, s az újon­nan alakult SZISZ-szerve- zetet, amelynek jelenleg 37 tagja van, ideiglenesen helyiség nélkül maradt. A fiatalok — meg Nágel Jó­zsef, a hnb titkára is — bíznak abban, hogy rövide­sen megoldódnak a klub- helyiséggel kapcsolatos problémák, s az ifjúság sok szép terve valóra vá­lik. Az obidi fiatalok eddigi tevékenysége valóban arra enged következtetni, ha visszakapják klubhelyiségü­ket, sokrétű munkát vé­geznek majd. Hiszen így, „mostoha körülmények kö­zött“ sem tétlenkedtek. Góra Tibor, az ifjúsági szervezet elnöke elmondot­ta, hogy bekapcsolódtak a faluszépítési akcióba: be­tonoztak, parkosítottak, vasat gyűjtöttek. A választások idején 16 SZISZ-tag agitációs tevé­kenységet fejtett ki, s a fotokör biztosította az agi­tációs központ részére az anyagot. A hnb elnöke, Vrtelik József előadással egybekö­tött beszélgetést tartott a fiataloknak napjaink kül- és belpolitikai helyzetéről, valamint az 1968-as esemé- n yekről. A közeljövőben még egy belpolitikai elő­adással akarják politikai látókörüket bővíteni. A kultúra fejlesztéséhez is hozzájárultak. Az elmúlt évben Lovicsek Béla Vég­állomás című darabját mu­tatták be, az idén pedig S lo twinski—S kowromski Az igazgató úr nevenapja című darabbal lépnek a közönség elé. Nágel József — a darab betanítója — szavai szerint nehéz egy színdarabot „összehozni“, mert a fiatalok egy része tapasztalatlan a színját­szás terén, másrészt né­hány szereplő váltakozó műszakban dolgozik, s nem járhat rendszeresen a pró­bákra. Az obidi fiatalok továb­bi tervei is figyelemre mél­tók. Ha megoldódik a he­lyiségprobléma, szeretné­nek rendezni egy író-olva­só találkozót, valamint megszervezni /egy orvosi előadást a fiatalok prob­lémáival kapcsolatban. A helyi iskola tanulóinak a gyermeknapot akarják em­lékezetesebbé tenni egy kis műsoros délután rendezé­sével. A fiatalos lendületben, a tenniakarásban Obidon sincs hiány. A község ve­zetőinek s az ifjúságnak az együttműködése nagy­ban hozzájárul a kis Duna menti falu fejlesztéséhez. KREMMER LÁSZLÖ ■B SL&itrára igyekeztünk, de a ■* fővárostól mintegy 60 kilométerre levő gőzölgő, sis­tergő csőrengeteg, a Seredi Nikkelgyár szinte mágnesként vonzott bennünket. Nem bán­tuk meg a kis kitérőt. Két ba­rátságos fiatal lányt — Weisso- vá Annát és Jaroslava Knižovát — ismertünk meg, és egy röpke félóra alatt megtudtuk, hogy 70 tagja van a gyár mellett műkö­dő ifjúsági szervezetnek, s a fiatalok az eszmei-nevelő és épí­tőmunka mellett kulturális te­vékenységgel is foglalkoznak. A múlt évben 362 brigádórát dolgoztak a munkahelyek szeb- bététele érdekében és 5000 kg. vashulladékot gyűjtöttek. A na­gyobb ünnepek tiszteletére le­dolgozott brigádmunkáért ka­pott jutalmat a nemeckái isko­la építésére ajándékozták. — A múlt év elején még csak 25-en voltunk — mondotta Weissová Anna — de aztán ko­moly munkához láttunk. Az üzemi pártszervezet és a tömeg­szervezetek tagjaival felkeres­tük azokat a munkahelyeket, ahol nagyobbrészt fiatalok dol­goznak. Ismertettük az ottani munkásokkal, technikusokkal a SZISZ programját, munkatervét, célkitűzéseit, és látogatásaink nem voltak hiábavalók. Amikor már mintegy ötvenen lehettünk, bekapcsolódtunk az Ifjúsági Fényszóró mozgalomba, s mun­mindent élőről kellett kezdeni. A fiatalság az üzemi pártszerve­zet vezetésével 1970-ben tette meg az első, reményekre jogo­sító, de eléggé bátortalan lépé­seket. Aztán ment minden, mint a karikacsapás. — A gyár kapuján kívül is tudnak rólunk — * mondja Ja­roslava Knižová. Közülünk né­Nikkelgyári fiatalok kánk eredménye! 220 000 koro­na értékű elfekvő anyagot ta­láltunk. A Fényszóró „rávilágí­tott“ azokra a munkahelyekre is, ahol nem takarékoskodtak az elektromos árammal. Gyűj­töttünk színes fémeket is ... Míg Anna beszél, arra gondo­lok, milyen sok nehézséget kel­lett leküzdeniük, mire ismét fel­lendítették az üzemben az ifjú­sági szervezet munkáját! 1968— 69-ben a Seredi Nikklegyárban is csak formálisan létezett, de érdemleges tevékenységet nem fejlett ki a CSISZ. Lényegében hányán pionírvezetőként dol­goznak a seredi iskolákban. Tudjuk, hogy a pionírok egy­szer a helyünkbe lépnek, ezért úgy készítjük fel őket a SZISZ tagságra, hogy a kellő ismere­tek birtokában meggyőződésből lépjenek majd be a szervezetbe. Ľudovít Slovák, a SZISZ üze­mi szervezetének elnöke sza­badnapos. A két lány azonban talpraesetten válaszolt minden kérdésre. Megtudtuk, hogy a seredi SZISZ tagok közül öten kérték felvételüket Csehszlová­kia Kommunista Pártjába, hogy a nyár folyamán „Az SZNP nyomdokain“ akció kere­tében meglátogatták a történel­mi nevezetességű helyeket. A nikkelgyári fiatalok jól is­merik a szervezetben dolgozó tagok munkájának fogyatékos­ságait is. Sok még a nem szerve­zett fiatal. Előfordultak esetek, hogy a SZISZ aprólékosan ki­dolgozta egy közös kirándulás vagy kultúrprogram tervét, és sok fiatal indokolatlanul távol maradt. Nem mindennapos je­lenségről van szó, de a vezető­ség felfigyelt ezekre a negatív megnyilvánulásokra, és igyeke­zett fényt deríteni arra, ki és hol követhetett el hibát? Az üzemben az évzáró gyűlés után három alapszervezetet ala­pítottak és 14 pontból álló ha­tározatot fogadtak el. A felada­tok konkrétak, határidőhöz kö­töttek. Elérkeztek a munka ne­hezebbik részéhez: teljesíteniük kell a határozatot, melyet egy­hangúlag elfogadtak. A Szocialista Ifjúsági Szövetségi első kongresszusának, valamint a SZISZ kerületi, konferenciáinak üdvözlésére szervezték meg a „Fiatalok expedíciója“ elnevezésű nemzetközi hangversenyt. Az Ifjú­sági Utazási Iroda autóbuszaival március 4-én cseh énekesek két csoportja és a szocialista orszá­gok fiatal táncdalénekesei érkez­tek köztársaságunk 60 városába. A hosszabb ideig tartó hang- versenykörutat a Pragokoncert rendezőiroda és a SZISZ SZKB készítette elő. A fiatalok meghall­hatják Alena Ti,chát, Márle Webe- rovát, Zdena Lorencovát, Elena Lukášovát, Božena Medkovát és Jifí Pron műsorát. A hazai mű­vészekhez csatlakozik az NDK- bell Dina Straat, a romániai Dida Drágán és a jugoszláv Srdjan Bres- kovics. További 13 fellépést készít elő a SZISZ, melynek keretében a következő énekeseket hallhat­ják a fiatalok: Helena Vrtichovát, Jana Matysovát, Jifí Štedroňt, a magyarországi Balás Esztert, a bolgár Nadka Petrová Georgijevát, és a lengyel Stefan Záchot. A mű­vészek Morvaországban, valamint a nyugat- és kelet-szlovákiai ke­rületben lépnek fel. SZISZ-híradó • Tíz hónappal ezelőtt alakult meg a 28 tagú SZISZ szervezet Báčon (Bacsfa). A fiatalok szín­játszó csoportot alapítottak és ed­dig négy előadást tartottak. Bács­ién a SZISZ tagok részt vesznek a faluszépítési munkákban is. Vál­lalták: 500 brigádórát dolgoznak le. (Nagy Miklós leveléből] # A Steiner Gábor Hajógyárban 362 tagja van a SZISZ nek. A fia­talok értékes munkavállalások teljesítésével köszöntik a jelentő­sebb évfordulókat. Első: Fazekas Ágnes (komlósi) Mikszáth Kálmán szüle­tésének 125. évfordulója alkalmából a CSEMADOK Vefký Krtíš-i (Nagykür­tös) járási bizottsága iro­dalmi vetélkedőt szerve­zett. A döntőt, amelyet a szécsénkei (Sečianky) kul- túrházban rendeztek. Fa­zekas Ágnes nyerte. Ági, a šahyi (Ipolyság) gimnázium LI* A. osztályá­nak tanulója, szabad ide­jében sokat olvas. Legjob­ban a szépirodalmat ked­veli. Az olvasás mellett szeret rajzolni. — Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy megnyer­ted a versenyt? — Nagyon örültem. Pe­dig nem akartam részt ven­ni a versenyben, mert ar­ra gondoltam, hogy a fel­készülés a tanulás rová­sára megy. De most már úgy érzem, megérte. Sokat tanultam és tudtam meg járásunk nagy szülöttjé­ről. Sokat segített Korpás Pál tanár elvtárs. Könyve­ket kölcsönzött, és ha va­lamit nem értettem, szíve­sen megmagyarázta. Apu­kám is sokat segített. Azt hiszem. mindkettőjüknek azzal fejeztem ki legszeb­ben hálámat, hogy sikere­sen helytálltam. DEÁK TEREZ

Next

/
Thumbnails
Contents