Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám, szerda
prognőzfsaínak kidolgozására, a kölcsönösen szállított áruk árának meghatározására, a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítése kérdéseinek komplex tanulmányozására. Gondot fordítanak az egyes KGST-országokban a hazai árak kialakítása módszereinek tanultnányozására és az árak közeledésének lehetőségére. , Az integráció" folyamata szükségszerűen törvényszerűvé teszi a nemzetközi szocialista piac tervszerűségének megszilárdítását és a kölcsönös árucsere rendszerének tökéletesítését. A külkereskedelem problémái közé tartozik a KGST-orszá- gok árucseréjében az árak meghatározása. Az árak meghatározása a következő időszakban az eddig érvényes elvekből indul ki, ami azt jelenti, hogy a kapitalista piac konjukturá- lis befolyásától megtisztított világpiaci árak bázisán fogunk kereskedni. A tagállamok megállapodtak, hogy felülvizsgálják a külkereskedelmi árak rendszere tökéletesítésének lehetőségét azzal a céllal, hogy ez a rendszer a világárakból induljon ki, de egyúttal ösztönözze az integrációs folyamat fejlesztését. Felülvizsgálják az árképzés módszertanainak közeledését is. Az árak és a külkereskedelem területével szorosan függnek öss^e a deviza és a pénzügyi kapcsolatok. A Komplex Program intézkedései arra irányulnak, hogy ezek a kapcsolatok az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet játsszanak. E téren a KGST-országok egyik alapvető következtetése az a határozat, hogy 1972—1973-ban meghatározzák az egyes nemzeti valuták gazdaságilag indokolt és kölcsönösen megállapodott árfolyamát. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az egyes integrációs akciók gazdasági hatékonysága meghatározásának megkönnyítéséhez, elsősorban a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció területén. A KGST-tagállamok kölcsönös fizetési kapcsolataiban az átszámítási rubel 1964-től a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tagállamai elszámolási valutaegységének funkcióját tölti be. Az a célunk, hogy ez a valutaegység a lehető legtökéletesebben teljesítse a nemzetközi szocialista valuta alapvető funkcióit — az értékmérték funkcióját, a felhalmozási és fizetési eszköz funkcióját, és biztosítsuk átszámítha- tóságát, valamint árfolyamának és aranyfedezetének realitását. 1972-ben intézkedéseket tanulmányoznák és készítenek elő a kollektív valutának (átszámítási rubel) a nemzeti valutákra való beválthatósága bevezetésére, valamint intézkedéseket a nemzeti valuták kölcsönös beválthatóságára. Ez a folyamat hosszadalmas lesz, mivel ezek a kérdések nem oldhatók meg elszigetelten csak pénzügyi téren. A nemzeti valuták beválthatóságának megoldása például a csereáru elegen- dőségét is feltételezi. Már a Komplex Program előkészítése folyamán néhány intézkedést fogadtak el a fizetési kapcsolatok, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tevékenysége tökéletesítésére. A gazdaságilag megindokolt kamatok meghatározásával növekedett a rövid idejű hitelek szerepe az aktív és a passzív műveletekben, annak érdekében, hogy a hitelmechanizmus aktívan hasson a KGST-tagországoknak a kereskedelmi szerződésekből eredő kötelezettségeik teljesítésére. A KGST-tagországok hosszú lejáratú hitelkapcsolatai továbbra is a kétoldalú kormányközi hitelek formájában fejlődnek. Megalakult a Nemzetközi Beruházási Bank, amely 1971- ben kezdte meg működését. A bank legfontosabb feladata, hogy mozgósítsa a pénzeszközöket, valamint hiteleket nyújtson elsősorban azokra az akciókra, melyek összefüggnek a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlődésével, a KGST- országok nyersanyag- és tüzelőanyag-alapjának kibővítésével, és az olyan objektumok felépítésével, amelyek a szocialista közösség összes országának hasznot jelentenek. Az alaptőkét több mint egymilliárd átszáfnítási rubelben határozták meg és a kölcsönös kereskedelemben az export nagysága szerint osztják szét a résztvevő államok között. Az alaptőke 70 százalékát a tagállamok átszámítási rubelben helyezik el a bankban, 30 százalékát pedig más valutákban. A Nemzetközi Beruházási Bank által támogatott objektumok kiválasztásakor figyelembe veszik a népgazdasági tervek, a beruházások, a termelés szakosítása és kooperációja területén folytatott együttműködésről folytatott tárgyalásokon tett javaslatokat. A Nemzetközi Beruházási Bank által hitelezett objektumokat korszerűen, magas műszaki tudományos színvonalon kell tervezni, és biztosítani kell a termelés magas színvonalát, mégpedig alacsony termelési költségekkel. Az objektumok ideiében történő üzembe helyezése és a magas műszaki tudományos színvonalú termelés biztosítja a hitel megtestesülését és a kamatok megfizetését. A fizetési fegyelem respektálása és a rentabilitás biztosítása érdekében határozza meg a bank a kamatokat, figyelembe véve a hitelek esedékességét és#a hitel fajtáját. A bank már több hitelt nyújtott, illetve ígért a KGST-tagálla- moknak. A gazdasági együttműködés rendszerében új elem a közvetlen kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek fejlesztése. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének folyamatában kibővül a minisztériumok és más szervek együttműködése, a gazdasági szervezetek és á tudományos kutató- intézetek közvetlen szerződéses kapcsolatai. A Komplex Program fontos része az anyagi termelés terén hozott integrációs intézkedések összessége. Ezek a kérdések a népgazdaság valamennyi ágazatát — az ipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést, az építőipart és a vízgazdálkodást is érintik. A Komplex Program utal e kérdések megoldásának útjaira, módszereire és szakaszaira. E konkrét akciók megvalósítása megerősíti a komplex együttműködést az anyagi termelés területén. Az iparban az integrációs folyamat a közös akciók útján fejlődik, pl. az ipar alapvető nyersanyag- és tüzelőanyag-ágazataiban a javaslatok a sokoldalú együttműködésre, a közös szükségletek felkutatására és meghatározására, és a szükségletek kielégítése racionális lehetőségeinek meghatározására irányulnak. Elsősorban az egyes KGST-országok természeti gazdagságának közös kihasználásáról van szó, valamint a feldolgozó iparágazatok szakosításának és kooperációjának fejlesztéséről. Elsősorban azokban az ágazatokban fejlesztjük a hosszú lejáratú és stabil kötelezettségeket, amelyek döntő módon befolyásolják a népgazdaság hatékony struktúrájának kialakítását. Ebben az együttműködésben széles körben érvényesítik a szakosításról és kooperációról . kötött gazdasági megállapodásokat és szerződéseket. A mezőgazdaság és élelmezés szakaszán a Komplex Program azt a célt követi, hogy az együttműködés további fejlesztése alapján növeljük a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek gyártásának hatékonyságát, és egyúttal hatékonyan kihasználjuk minden egyes ország saját gazdasági és természeti feltételeit. A közlekedésben az integrációs javaslatok azt a célt szolgálják, hogy megteremtsük a műszaki és gazdasági feltételeket a KGST-tagországok korszerű, egységes közlekedési rendszerének kialakítására, elsősorban tovább fejlesszük a progresszív vasúthálózatot, a leghatékonyabb módon szállítsuk a nyersanyagokat, automatizáljuk a közlekedési hálózat irányítását stb. Az egész Komplex Programot áthatja a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jogi alapjának a tökéletesítése. Ez abból a tényből adódik, hogy az integrációs folyamatban a gazdasági együttműködés új formáit az állam befolyásolja, és megköveteli a megfelelő jogi szabályozást. A Komplex Program számos feladatát jogi téren a KGST- országok jogi tanácsadóinak testülete oldja meg, amely már 1970-ben létesült. A Komplex Program által meghatározott feladat teljesítése megköveteli, hogy már most bizonyos intézményes változásokat hajtsunk végre a KGST szerveiben. A Komplex Program fontos része a pozitív érdekeltség elve, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy önként vegyenek részt a gazdasági együttműködés egyes formáiban. A tagállamoknak nem kell részt venniük az együttműködés olyan formáiban, melyekről azt gondolják, hogy nem lennének számukra gazdaságilag előnyösek. A gazdasági együttműködés kialakuló új formáihoz mindjárt a legelején, vagy később is csatlakozhatnak. A KGST-tagországok együttműködésének valamennyi területére vonatkozó integrációs intézkedéseket, melyeket a Komplex Program tartalmaz, még nem zárták le. Az új tapasztalatok és az országok gazdasági fejlődése szüntelenül megköveteli, hogy újabb égető feladatokat oldjunk meg, melyek szintén megkövetelik a tagállamok szoros együttműködését. Ezért a Komplex Program értelmezése is arra utal, hogy a szocialista gazdasági integráció fejlesztése folyamán a programot állandóan kibővítjük, pontosabbá tesszük. 8
