Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám, szerda

Csehszlovákia Kommunista Pártjának gazdaságpolitikája a CSKP XIV. kongresszusa után A marxizmus—leninizmus klasszikusai sokszor hangsúlyoz­ták, hogy az egész szocialista társadalom építésében elért sikerek döntő mértékben a szocialista gazdaság fejlesztésében elért sikerektől függnek. A szocializmus végleges győzelme tehát arra támaszkodik, hogy milyen hatékonyan tudja ez az új társadalmi rendszer megoldani a népgazdaság fejlődésének valamennyi minőségi és mennyiségi kérdését, milyen kedvező feltételeket alakít ki a társadalom anyagi és kulturális érde­keinek, valamint szükségleteinek egyre teljesebb kielégíté­séhez. A kommunista párt ezért tevékenységében állandóan gondot fordít gazdaságpolitikája koncepciójának kialakítására, és céltudatosan keresi az utakat sikeres megvalósításához. A mai bonyolult népgazdasági problémák helyes megoldását és az ország gazdaságának további távlati fejlesztését pártunk el­sőrendű politikai feladatának tartja, mivel ez közvetlenül érinti minden egyes állampolgár életét, társadalmunk min­den tagjának életszínvonalát. A dolgozók elsősorban gazda­ságpolitikánk eredményei alapján értékelik a párt egész po­litikáját és pártunknak azt a képességét, hogy országunkban teljesíteni tudja vezető szerepét. A gazdaságpolitikát úgy jellemezhetjük, mint pártunk el­képzelésének vagy koncepciójának összességét a meghatáro­zott időben végbemenő gazdasági folyamatok céltudatos be­folyásolásában. A párt gazdaságpolitikája magában foglalja a gazdasági fejlődés tartalmát és céljait, de elválaszthatatlan része a célok megvalósítása, formáinak és módszereinek meg­határozása, beleértve a politika megvalósításához szükséges intézményes szervezési és káderfeltételek kialakítását. A párt társadalmi vezető szerepéből következik, hogy gaz­daságpolitikája meghatározza országunkban a politika min­den szubjektumát, és határozott kiindulópontot jelent az állam gazdaságpolitikájának kialakításában. Az állami szervek a szó cialista állam gazdaságpolitikájában applikálják a párt gaz­daságpolitikáját, s a kötelező gazdasági tervek, a konkrét irány­elvek és utasítások formájában dolgozzák fel. A párt vezető szerepe alapján és mindennapi tevékenysége által gazdaságpolitikája meghatározott koncepciójával össz­hangban megteremti a legjobb politikai, társadalmi és ideoló­giai feltételeket a folyamatos, tervszerű gazdasági fejlődéshez, a társadalom szükségleteihek kielégítéséhez és a szocialista életmód fejlesztéséhez* A csehszlovák gazdaság fejlődésének dinamikája A csehszlovák gazdaság mai magas színvonala hazánkat a világ gazdaságilag legfejlettebb országai közé sorolja. Ez a kommunista párt által vezetett dolgozók céltudatos törekvé­sének az eredménye. A párt politikája megnyerte a dolgozók tömegeit a szocializmus építése bonyolult programjának meg­valósítására, amihez a munkásosztály és a dolgozó nép 1948 februári győzelme nyitotta meg az utat. Országunkban az elmúlt negyed évszázad alatt szocialista termelési viszonyokat létesítettünk, kiépítettük a szocializmus óriási anyagi, műszaki alapját, amely magában foglalja a műszakilag fejlett ipart és építőipart, az intenzív mezőgazda- sági nagyüzemi termelést, a sűrű közlekedési hálózatot és a széles körű tudományos-műszaki alapot. A lakosság valameny- nyi rétegének életszínvonala rendkívül emelkedett, eltávolí- tottuk az életszínvonal-különbözőseget az egyes szociális ré­tegek, az ország egyes területei, valamint a város és a falu között. Népünknek a szocialista építés során tanúsított építő tö­rekvése eredményeit mérlegelve jogosan lehetünk büszkék. Az ország nemzeti jövedelme 1948-tól csaknem a négyszeresé­re növekedett és a személyi fogyasztás a háromszorosára. A legfontosabb gazdasági ágazatok mai nagyüzemi alapja — a szocialista termelési mód és a szocialista nemzetközi gaz­dasági integráció feltételei közepette — olyan erőt képvisel, ami biztosítja a gazdaság további dinamikus fejlődését, és ezáltal az életszínvonal további emelésének feltételeit, a la­kosság létbiztonságának megerősítését. Az ipari termelés, gazdaságunk magva, 1937-hez viszonyít­va a hétszeresére növekedett, miközben teljesen megváltozott a struktúrája. Az ipari termelésben és struktúrájában emelke­dett a progresszív ágazatok részaránya. A gépipar és a ko­hóipar, amely 1938-ban az egész termelés 25 százalékát biz­tosította, ma már több mint 40 százalékát biztosítja. A vegy­ipar termelése 1937-ben a termelés 2 százalékát adta, míg 1970-ben részaránya már több volt mint 7 százalék. A második legjelentősebb gazdasági ágazatnak, a mezőgaz­daságnak, a szocialista építés folyamán alapjában megválto­zott a jellege. Ma már teljes mértékben a szocialista ter­melési viszonyokra támaszkodik, melyek kedvező alapot biz­tosítanak ahhoz, hogy az állatenyésztésben, a növényterme­lésben és a takarmányiparban a korszerű nagyüzemi termelés érvényesüljön. A mezőgazdaság az utóbbi években gazdasá­gunk stabilizálásának fontos tényezője lett. A többi ágazatban, az építőiparban és a közlekedésben is sikeresen fejlődött a termelés. Országunk gazdasági fellendítésében nagy szerepet játszott a tudományos-kutató tevékenység fejlesztése. Csehszlovákiá­nak a háború előtt gyakorlatilag nem volt saját kutatóalapja, ma azonban ezen a területen már csaknem 150 000 dolgozó tevékenykedik. A kommunista párt rendkívüli figyelmet szentel Szlovákia fejlesztésének. E feladat sikeres biztosítása elválaszthatatlan része volt a nemzetiségi kérdés következetes megoldásának. A háború előtti időszakban Szlovákiának a cseh országré­szekkel szembeni gazdasági lemaradását 40—50 évre becsül­ték. Ma Szlovákia államunk gazdaságilag fejlett része, ipari termelése meghaladja az egész Csehszlovákia háború előtti ipari termelését. Ezenkívül produktív mezőgazdasági nagy­üzemi termeléssel rendelkezik. Szlovákiában az ipari termelés a 12-szeresére növekedett. A dolgozók száma elérte a 621 ezret, és 1937-hez viszonyítva csaknem hatszorosára növekedett. Széles körű változásokat eszközöltek a termelés struktúrájában és műszaki színvonalá­ban. Döntő szerepe van a vegyiparnak, a gépiparnak és a kohászatnak. A mezőgazdasági termelés 86 százalékkal emel­kedett, a munkatermelékenység pedig a háromszorosára nö­vekedett. Szlovákiában 1948-ban az egy főre eső nemžeti jövedelem a cseh .országrészekben egy főre eső nemzeti jö­vedelem 58,7 százalékát képezte, 1970-ben már 81,7 százalé­kát. Szlovákia részaránya Csehszlovákia nemzeti jövedelmé­nek kialakításában csaknem 27 százalék. Szlovákia gazdasági fejlődésének és a cseh országrészekkel való gazdasági ki­egyenlítődésének programja a két testvérnemzet egységes állama építésének alapköve, és teljes mértékben megfelel a nemzetiségi politika lenini elveinek. A munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség a CSKP vezetésével tanúsított építő lelkesedésének eredményei pozi­tívan tükröződnek az állampolgárok anyagi és kulturális színvonalában. Az életszínvonal elért foka a gazdaságilag fejlett országok közé juttatta országunkat. Teljes alkalmaz- tatottságot értünk el. Jelentősen lerövidült a munkaidő, amely a legrövidebbek közé tartozik a világon, a szabadságok vi­szont a leghosszabbak közé. Jelentősen emelkedett a munká­sok, az alkalmazottak reálbére és a szövetkezeti parasztok bevételei. Jelentősen emelkedtek a szociális juttatások. Nö­vekedett a személyi és a társadalmi fogyasztás is. A lakos­ság műveltsége és kulturális színvonala magas, minőségileg magasabb szintre jutott a szociális biztosítás és az egészség- ügyi gondoskodás, amely döntő mértékben ingyenes. Ä nyug­díjkorhatár nálunk alacsonyabb, mint a kapitalista államok-

Next

/
Thumbnails
Contents