Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám, szerda
N gyobb a Szovjetunió szerepe mint nyersanyag, tüzelőanyag, szén és különféle anyagok szállítójáé. A KGS1 íliamok szá mára fontos nyersanyag-forrást jelent. A Szovjetunió szállítmányai fedezik csaknem százszázalékosan kőolaj- és nyers- vasbehozatali szükségletünket, 75 százalékra a kőolajtermékek, a műtrágyák behozatalának szükségletét, több mint 60 százalékra a gyapot, a hengerelt áru, a kőszén- és a mangánérc-szükségletet, ‘csaknem 85 százalékra a vasércszükségletet és 50 százalékra a koksz- és a faszükségletet. A Szovjetunió 1971—1975-ben az előző ötéves tervben szállított 138 millió tonnáról 243 millió tonnára emeli kőolaj szállítmányát a KGST-országokba, 14 milliárd kilowattóráról 42 milliárd kilowattórára a villanyenergiát és 72 millió tonnáról 94 millió tonnára a vasércet. Óriási piacán biztosítja a KGST-országok feldolgozó ágazatai termékeinek felvásárlását. A KGST-álla- mok által exportált gépek és berendezések mintegy 50 százalékát veszi át. A KGST-országok hajó-, hajóberendezési és a vágányokon közlekedő járművek kivitelének 60 százaléka a Szovjetunióba kerül, a vegyipari és élelmiszeripari berendezések kivitelének kétharmada irányul a Szovjetunióba. A Szovjetunió gép- és berendezés-szükségletének mintegy kétharma dát a KGST-országokban rendeli meg és az ipari, valamint a közszükségleti cikkek behozatalának hozzávetőlegesen 70 százalékát szintén a KGST-országokban veszi. A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat, drágaköveket, kőolajat, földgázt és élelmiszert szállít, és gépeket, berendezéseket és más ipari termékeket hoz be. A világon nincs még egy olyan ország, amely beleegyezne a kereskedelem ilyen struktúrájába, amely minden KGST-ország számára, így Csehszlovákia számára is. nagyon előnyös és életfontosságú. A Szovjetunió sok gépet és berendezést szállít ezekbe az országokba. Ezeket a szállítmányokat gyakran a Szovjetunió műszaki segítsége kísérte a népgazdasági objektumok építésénél. A Szovjetunió a magas műszaki színvonallal és beruházási segítségével lehetővé tette számos ország számára a nyersanyag- és az anyagalap fejlesztését és a feldolgozó- ipar kiépítését. A KGST-országok az elmúlt években széles körű tudományos-műszaki együttműködést folytattak a Szovjetunióval, amely nagy segítséget jelentett a szocialista közösség minden országában a műszaki haladás fejlesztésében. Különösen most, amikor a KGST-országai a tudományos-műszaki forradalom szakaszába lépnek, koncentrálni kell az összes szocialista ország erőit. Elképzelhetetlen, hogy a KGST-országok a Szovjetunió — mint fejlett ipari ország, a progresszív ágazatok, pl. a nukleáris fizika, a kibernetika, a korszerű vegyipar, az elektronika, a számítótechnika és az ipar automatizálása, a tudomány és technika terén magas színvonallal rendelkező ország — segítsége és részvétele nélkül oldhatnák meg népgazdaságunk fejlesztésének strukturális és más problémáit. A KGST-tagországok együttoííködésének további elmélyítése és tökéletesítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése komplex programjának egyes alapvető . - intézkedéseiről A KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex program olyan dokumentum, amely meghatározza a konkrét utat és intézke- deséket a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés területén, meghatározza a gazdasági integráció kulcsfontosságú kérdéseit és mechanizmusát, melyet szakaszonként, 15 —20 éven belül valósítanak meg. Az intézkedések egybehangolt rendszerét tartalmazza, melyeket három csoportra oszthatunk. a) A KGST-tagországok együttműködésének rendszerét és mechanizmusát tökéletesítő intézkedések; bj az anyagi szféra területén hozott intézkedések; ej szervezési, illetőleg intézményes jellegű intézkedések. A rendszerre vonatkozó intézkedések területébe tartozik elsősorban a KGST-tagállamok tervező tevékenységének tökéletesítése Eddig a tagállamok kölcsönös együttműködése terén a szocialista tervszerűség elsősorban a népgazdaság ötéves fejles£lési terveinek koordinálásában nyilvánult meg. Az együttműködés következő szakaszában egész rendszer alakul ki, amely a gazdaság-politikáról folytatott kozultáclókból, a távlati és az ötéves tervek egybehangolásából és a közös tervezésből indul ki. A kiindulópontot a gazdaságpolitika alapkérdéseiről folytatott konzultációk jelentik. Elsősorban azoknak a problémáknak a megtárgyalásáról van szó, melyek jelentősen befolyásolják a tagországok kölcsönös gazdasági kapcsolatainak fejlődését. Ezenkívül megvitatják a népgazdaságok fejlődése fő irányvonalának a tudományos-műszaki politikában, a szociálisgazdaságpolitikában folytatott együttműködés kérdéseit és más problémákat is. A konzultációkat a KGST szervei keretében mint sokoldalú tárgyalásokat, valamint az illetékes államok kétoldalú tárgyalásait szervezik meg. A tervezés terén az első szakaszt a prognózisok feldolgozása, mint a távlati népgazdasági tervek összeállításának egyik feltétele jelenti. Kidolgozzák a társadalom szociális, gazdasági és kulturális fejlődésének prognózisát, a szocialista világpiac fejlődésének általános gazdasági prognózisát stb. A KGST állandó bizottságaiban sok prognózist dolgoznak ki. így pl, a tüzelőanyag- és energiafogyasztásról 2000-ig, a termelés, a kohászat, egyes gépipari ágazatok és a közszükségleti cikkek gyártásának fejlődéséről 1985-ig, illetve 1990-ig. A következő szakasz a népgazdaság legfontosabb ágazatai és más termékek termelése távlati, 10—20 évre szóló terveinek koordinálása. Ma ez a koordináció a tüzelőanyag- és energetikai alap, a nyersanyagalap, a vaskohászat, a petto- kémia, a komplex gépi rendszerek gyártásának fejlesztésére, és a tudományos-műszaki forradalom fejlesztéséhez szükséges más berendezések gyártásának fejlesztésére irányul. A tervezés rendszerében döntő helye van a népgazdaság ' ötéves fejlesztési tervei koordinálásának. Ezek a tervek magukban foglalják a műszaki haladás, a nyersanyag és termelési alap fejlesztésének, a specializáció és kooperáció fejlesztésének alapvető irányzatait, A KGST országok e koordináció eredményei alapján kötik a megfelelő nemzetközi gaz dasági szerződéseket vagy megállapodásokat. A népgazdaság ötéves terveinek koordinációja továbbra is kétoldalúan és sokoldalúan folyik. Oj tényező az ipar és a termelés egyes ágazatainak közös tervezése. Jelenleg kísérletileg közösen tervezik egyes típusú megmunkálógépek, elektronikai, számítástechnikai berendezések, hengerelt árufajták, csövek stb. gyártását, A KGST-or- szágöknak az egyes típusú megmunkálógépek tervezésében folytatott együttműködésére vonatkozó megállapodás tervezete például a munkálatok egész komplexumát határozza meg így a prognózisok, valamint a fejlődés és a kutatás műszaki irányzatának előkészítése, a termelés szervezése, és a kölcsönös szállítmányok. A tervezés terén az intézkedések ösz- szességét a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése során szerzett tapasztalatok kicserélésével kapcsolatban folytatott együttműködés zárja le. Magasabb szakaszba lép a tudományos-műszaki «ffyüttmű- ködés is. Ma a tudomány és technika fejlődése rendkívül meggyorsítja az új tdományos ágazatok kiépítését. Ez megköveteli, hogy hatékonyan kihasználjuk a tudományos kutatási apparátust, amely a KGST-országokban már nagyon széles körű és magas színvonalú. A munkamegosztás következetes érvényesítése, a szakosítás és a kooperáció legmagasabb formáinak érvényesítése ezen a területen megfelel a tudománynak a tudományos-műszaki forradalom viszonyai közti inter- nacioüalizálása irányzatának. A Komplex Programmal kapcsolatos munkálatok fontos eredménye a tudományos-műszaki együttműködés területén a tudomány és a technika 18 legfontosabb problémájának kiválasztása, amelyek megoldásában érvényesíteni fogják az együttműködés új formáit, melyeket' komplexen, minden összefüggésben megoldanak A Komplex Program intézkedéseinek másik területe a külkereskedelemre és az árképzésre vonatkozik. A következő időszakban gondot fordítanak elsősorban a szocialista világpiac terjesztésére és stabilitásának növelésére, a KGST-országok gépekkel és berendezésekkel folytatott kölcsönös kereskedelmének kibővítésére, a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre és az egyéves jegyzőkönyvekre, a szocialista világpiac
