Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
'It Már áll ä fúrótorony Én, kis szikra fogadom... Leles (Lelesz} községben valamikor szép kastélyt építettek a papok. Ma mezőgazdasági iskola van benne. A feljegyzések szerint a kastély földszinti részét és a kápolnát 1180-ban építették, a templomot pedig 1350- ben. Az első emeletet és a bástyákat 1650-ben építették hozzá, míg a második emeletet 1750-ben. A kastélyépület hű mását, százszorta kisebb alakban, én is felépítettem. 72 cm széles és 97 cm hosszú. A tornya majdnem 1 méter magas. Felépítéséhez 106 csomag hurkapálcikát, mintegy 10 600 pálcikát és 120 tubus ragasztót használtam fel. Műanyagból készítettem a cserepeket. Szinte olyanok, mint a valódiak. A toronyóra pedig pontosan mutatja az idő múlását, mert az valódi óra. Szkala Bertalan Női futballisták Tavaly, májusban 15 leány jelentkezésével alakult meg Jelka (Jóka) községben a női labdarúgócsapat. Az edzések erőssége napról napra fokozódott. Rövid idő alatt tudomást szereztek a csapat munkájáról a környéken is: meghívták őket a kajali sportnapra. Nagy létszámú hazai szurkolósereg kíséretében indultak első, nyilvános szereplésükre. 2:1 arányban nyerték meg első mérkőzésüket. Ezután vetődött fel a gondolat: viszonozni kellene a kajaliak vendégszeretetét. Nagyszabású sportnapot rendeztek. Rég nem voltak oly sokan a futballpályán, mint akkor. Még a hetvenéves nénikék is kiballagtak megnézni a sportújdonságot. És a lányok otthon is bizonyítottak: 3:0 arányú győzelemmel hagyták el a játékteret. Az első gól egyéni akcióból született. Hegyi Mária, a bal- összekötő, a pálya feléről indulva kicselezett öt játékost, és 20 méterről hatalmas bombát zúdított a kapu jobb felső sarkába. Halay István vezetésével azóta is folytatják sikeres szereplésüket. Mindenütt győztesen hagyják el a játékteret. A női futballisták sportvezetői, Kúr Ernő, Moško Stefan, Szabó Tamás, Ravasz József és a többiek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a női labdarúgócsapat népszerű legyen, és további sikerekkel gazdagíthassa a község sportéletét. Gaál Miklós Százszorta kisebb A Galovo (Nagymegyer) városból kivezető čičovi (csicsói) út mentén, az utolsó ház mellett forrásvízre bukkantak a kutatók. December 1-én megkezdték a kút építését. Január első hetében pedig a fúrótorony építését, melyet hamarosan be is fejeznek. Az előzetes számítások szerint a 2500 méter mélységből feltörő víz hőmérséklete állandóan 80—85 fokos lesz. Ha a víz fürdésre is alkalmas lesz, akkor hamarosan termálfürdőt is építenek. A tervekben 4,5 millió koronát biztosítottak erre a célra. Ha minden munka jól halad, még az idén. júliusban megkezdik a fürdő építését. Kelemen Gabriella Ezekkel a szavakkal kezdődött a fogadalomtétel, amikor Samorín (So- morja) város kultúrházá- ban összegyűlt a KAI negyven elsős és másodikos tanulója, hogy a pionírcsapat vezetője szikrákká avassa őket. A fogadalomtételre hatodikos és hete- dikos pionírok készítették fel a gyermekeket. Jel- Vényt és igazolványt is kaptak a kis szikrák. Bábjátékos pionírok néhány bábjáték bemutatásával tették számukra emlékezetessé a fogadalomtétel napját. Néhány év múlva ezek ä gyermekek már tudatos nevelés, megfontolt előkészítés után válnak majd pionírokká. Kimer Károlyné Amatőr fotós felvétele Mula (Múlyad) községben fotókiállítást rendeztek. Nagy László és Vámos Gábor 52 felvételét mutatták be. „Kinek, melyik fotó tetszik“ jelmondat alapján szavaztak is a látogatók. A leadott szavazatok alapján első helyre egy szövetkezeti tagokat ábrázoló felvétel került, míg a második helyre az itt közölt, „Őszi idill“ elnevezésű kép jutott. Szép volt a kiállítás. Mindkét' fotósnak gratulálunk! Budai József A felvételt Nagy László készítette. Házi fácános Bizonyára sokan láttak már az állatkertben díszfácánokat. de kevesetj gondoltak arra, hogy vajon lehet-e ezeket, háziállatokként tartani. Pedig lehet. Mi, a čalovói (Nagy- megyer) példa nyomán erre vonatkozólag személyesen, vagy levélben, szívesen adunk tájékoztatást. Hazánkban több fajtájuk Is elterjedt. Az aranyfácán (Chrysolopus pictus), az ezüstfácán (Gennaeus n.), a gyémántfácán (Cnr. am- herstiae) tenyésztése kezdőknek ajánlható. Egy kakas és három tyúk képezi a családot. 3X3 méteres alapterületű és 1,5—2 méter magas volierbe (ketrecbe) kell elhelyezni őket. Úgy osszuk be a ketrecet, hogy fedett része is legyen, lehetőleg' az északi oldalon, ahol esőzés, havazás idején men- helyet kapnak. A tyúk kétéves, a kakas hároméves korában fejlett. Amikor tavasz idején a kakas a tyú- kocskát kergeti, és ,.be- gyeskedik, páváskodik“ körülötte, nagyon szép. Szárny tollai t a földön húz. za, és 80 cm-es farktolla legyezőszerűen nyílik szét. A tyúkok évente kétszer tojnak, 10—20, néha 30 darab tojást. Kétszer kotlának, és csibéiket felnevelik. Aki már látott díszfácánt, és kedve, lehetősége van tenyésztésére, bizonyára hamarosan beszerez néhányat, és házi fácánost létesít majd. Takács Endre Még jobban! Ötvenlagú énekkar nép- dalcsokorral köszöntötte azokat, akik Orech. Po- tőií (Dióspatony) községben eljöttek a CSEMADOK he^ lyi szervezetének évzáró taggyűlésére. Mihályi Mária beszámolójából kitűnt, hogy a szervezet jó munkát végzett a múlt évben. Külföldi résztvevővel kórusfesztivált rendeztek, színdarabot mutattak be, népdal fesztivált szerveztek. De még jobban szeretnének dolgozni. Ezért úgy tervezik, hogy rendszeresen fognak gyűlésezni, az énekkarba fiatalokat szerveznek be; legalább 25 új tagot toboroznak majd. s a faluszépítési akció keretében 300 munkaórát ledolgoznak. Csóka Zoltán Bebizonyosodott Topolnlky (Nyárasd) községben már felépült az új kultúrház, mely 5 millió koronába került. Egyik részében még eszpresszó is működik. Ennek főleg a fiatalok örülnek. De az új kultúrházban megvalósított rendezvények arról tanúskodnak, hogy ebben az esetben az idősebb korosztály is második otthonának tekinti a kultúrházat. Annak ellenére, hogy a kultúrház másik részlegének, a mozihelyiségnek az átadására eddig még nem került sor, már a kezdet kezdetén bebizonyosodott: nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is szívesen töltik szabad idejüket a szép, modern, otthonos kultúrházban. Ollári Júlia Ritka koncert Košicén koncertet adott a beat-együttesek fesztiváljának múlt évi győztese, a GATTCH-zenekar. Nagyon érdekes volt „Születésnap“ című kompozíciójuk. Igényes, vokális számokat is előadtak. Osztatlan sikert arattak klasz- szikus zenedarabok bemutatásával. A közönségnek főleg ezek a beatesített zeneszámok tetszettek. Bach B-moll koncertjének első része és a Reminiscencia 1 és 2. A GATTCH- zenekar koncertjével be bizonyította, hogy a Bach és Beethoven műveinek fel. dolgozásával már nagy népszerűséget szerzett, külföldön is nagy elismerést kivívott COLLEGIUM MUSIKUM bratislavai együttes mellett már őket is számon kell tartani. Egyetlen kifogásolni való jelenség mutatkozott a koncert során: a technikai felszerelésük nem volt olyan korszerű, mint amilyen színvonalas a zenei felkészültségük volt. Bizony, a felszerelés talán csak egy kezdő zenekar igényeit elégítheti ki. Ifi. Pálházy József B RAT I $ I AVA Védjegyünk A bratislavai Pozemná stavby nemzeti vállalat több mint hatezer dolgozójának jó munkáját több ezer lakás, több iskolaépület. kórház dicséri. De hogy a vállalat jelképet, védjegyet is kapjon, arra hosszú Ideig senki sem gondolt. Fennállásának huszadik évfordulója alkalmából azonban megkapta a képen látható védjegyet. Szabó Béla Tekerő A felvételünkön látható tekerőt, más szóval nyenyerét, melyet a komárnói (Komárom) Duna Menti Múzeumban őriznek, ritkábban készítettek, mint kanásztülköt, pásztorkürtöt, furulyát vagy dudát. Pedig a cigányzenekarokban sohasem használt tekerő valamikor nemzetközi hangszer volt. A vállra akasztható, fából készített hangszernek négy húrja lehetett. Ezekből a dallamot a húrok között tologatható 22 fanyelvecskével (billentyűvel), valamint a hangszer aljára erősített tekerővei, és a bőgővonót helyettesítő fakorong segítségével csalták elő. A játékos tehát egyik kezével a húrokat megszólaltató fakorongot forgatta, a másikkal a dallamnak megfelelő hangmagasságot irányította a billentyűk segítségével. Kodály Zoltán erről a hangszerről „A magyar népzene“ című tanulmányában ezt írta: „Nálunk (Magyarországon) már csak Szentesen van nyoma. Az utolsó 1907 táján készült, mestere, Szerényi János azóta már meghalt. De fia, Dániel még ma is él, játszik és készít. Leírta s a rajta játszott darabokat Bartók Béla közölte. A Rádió és a Néprajzi Múzeum gramofonfelvételeihez is sikerült még tekerőst kapni 1939-ben.“ Ezek után állíthatjuk, hogy ez a hangszer ma már ritkaságnak számít. Néprajzi és zenetörténeti szempontból pedig nagyon értékes. Ha hazánkban élne még tekerős, a képen látható hangszert felhangolhatná, és játszhatna is rajta. Tok Béla
