Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám, kedd

Elmélyítik a párt vezető szerepét Beszélgetés JOZEF GAZDIKKAL, a trebišovi járási pártbizottság vezető titkárával A trebišovi is azok közé a kelet-szlovákiai járások közé tartozik, amelyekben különö­sen tavaly, a pártjubileum s a CSKP XIV. kongresszusának esztendejében megnövekedett a kommunisták és az egyes párt- szervezetek aktivitása. Mindez, — Jozef Gazdík elvtársnak, az SZLKP trebišovi járási bi­zottsága vezető titkárának vé­leménye szerint is — a járás politikai, gazdasági konszolidá­lódásában, a termelési és egyéb fontos társadalmi feladatok si­keres teljesítésében is megnyil­vánult. — Az elmúlt év áprilisától kezdve — jegyezte meg Gazdik elvtárs — járásunk minden pártszervezetében rendszeresen megtartják a taggyűlést. A tag­ság részvétele a gyűléseken megközelíti a 85 százalékot, s a jelenlevők csaknem 40 száza­léka hozzászól a napirenden levő problémákhoz. Erről na­gyon szívesen számolok be. Ilyen légkörben készülünk az évzáró taggyűlésekre. • Hu] tartanak a járásban az évzáró taggyűlésekre való felkészülés terén? — Tudatában vagyunk, hogy az évzáró taggyűlések a párt életében igen nagy jelentőség­gel bírnak, ezért előkészíté­sükre megérdemelt figyelmet fordítunk. Gyakorlati tapaszta­lataink bizonyítják, hogy a tö­kéletes felkészülés elősegíti a gyűlések sikerét. A pártszerve­zetek vezetőivel, a járási akti­vistákkal részletesen megtár- tárgyaltuk, milyen konkrét fel­adatokkal indulunk az idei év­záró taggyűlésekre. Január ele­jén rendeztük ezt a járási ak­tívaülést, melyen megmondtuk, hogy az évzáró taggyűléseken értékelni fogjuk, hogyan telje­sítik az egyes pártszervezetek a XIV. pártkongresszus határo­zatait. Továbbá rendkívüli fi­gyelemmel és körültekintéssel értékeljük, milyen részt vállal­tak az egyes pártszervezetek és kommunisták a képviselőtestü­letekbe történő választások kö­rüli teendőkből. A tömegpoliti­kai munka, a pártszervezetek­nek a széles tömegekkel fenn­tartott kapcsolata értékelésénél elsősorban a párt vezető szere­pének elmélyítése, az egyes párttagok, kommunisták konk­rét tevékenysége eredményeit vesszük figyelembe. Politikai munkánknak- egyik alapvető feladata: elérni a pártszerve­zeteknél azt, hogy minden egyes kommunista konkrét fel­adatokat kapjon, ennek teljesí­téséről rendszeresen számot adjon, s munkáját eredményei arányában méltányolják. Az év­záró taggyűlések értékelik majd a CSKP megalapítása 50. évfor­dulója és a pártkongresszus tiszteletére vállalt felajánlások teljesítését, a pártegység meg­szilárdítása érdekében végzett konkrét munkát, a párttagság sorainak feltöltése terén elért eredményeket, a káderpolitiká­ra vonatkozó irányelvek érvé­nyesítését stb. ® A járási pártbizottság mi­lyen konkrét segítséget nyújt az évzáró taggyűlések elő­készítésében? — A járási pártbizottság ple­náris ülése január 20 án meg­tárgyalta és jóváhagyta az év­záró gyűlések előkészítésére és levezetésére vonatkozó szerve­zési intézkedések tervezetét, amely egyébként felöleli a já­rási pártbizottság részéről az alsóbbfokú pártszervezeteknek nyújtandó segítség formáit is. A már említett járási aktíván megtartott tájékoztatáson kívül a járási pártbizottság titkárai saját szakaszukon állandó kap­csolatot tartanak a hatáskörük­be tartozó pártszervezetek ve­zetőivel, figyelemmel kísérik és ellenőrzik a felkészülés folya­matát, s ahol szükséges, be­avatkoznak, segítséget nyújta­nak. A járási aktivisták közül több mint kétszázhatvan kom­munista segédkezik a pártszer­vezetekben. Ezek az elvtársak természetesen részt vesznek az évzáró taggyűléseken s velük együtt a felsőbb pártszervek küldöttei is. A járási pártbizott­ság plénuinának tagjai körze­tük 3—5 pártszervezetébe lá­togatnak el az évzáró taggyűlé­sekre. • Milyen eredményeket várnak az évzáró taggyűlésektől? — Először is azt, hogy ezek őszinte, elvtársias légkörben zajlanak le, feltárják a politi­kai, gazdasági és társadalmi haladást gátló helyi hiányossá­gokat, megtalálják a problé­mák megoldásának módjait. A kommunisták példamutató ak­tivitása az efsz-ek, valamint a szakszervezetek országos kong­resszusa előkészületeinek idő­szakában, de ezt követőeft is, kiváltja a pártonkívüliek lel­kesedését, törekvését, ami szi­lárd alapja lesz a választási program célkitűzései megvaló­sításának, s hozzásegít — ahol ez lehetséges lesz — ahhoz, hogy az ötéves terv feladatait járásunkban korábban, felsza­badulásunk 30. évfordulója napjáig teljesíthessük. KULIK GELLERT Egységesen és határozottan... TETTRE KÉSZ KÉPVISELŐ 1972 II. 1. A választások óta még csak néhány hét telt el, ezért korai lenne arról be­szélni, hogy a községek, vá­rosok hogyan teljesítik cél­kitűzéseiket. Ám a kezdeti időszak lendületétől, mun­kájától függ a képviselők to­vábbi tevékenysége. Ahol az indulás nem elég határozott, ott később is nehpzen bonta­kozik ki a kezdeményezés. Kamenín (Kéménd) község­ben azonban a kezdeti lendü­lettel valóban nincs baj, ami a helyi lakosság számára nagyon biztató jel, hiszen az elmúlt években nem értek el kimagas­ló eredményeket a községfej­lesztésben. Még mindig sárosak a falu utcái, nincsenek gyalog­járók, megoldatlan az ivóvíz­kérdés, művelődési ľ dz, autó­buszmegálló kellene stb. A pártszervezet és a község veze­tősége a választási program ki­tűzésénél alaposan mérlegelte, mi mindenre lenne sürgősen szüksége a falunak. A me­rész célkitűzéseket egyesek talán nem is tartották elég reálisaknak, pedTg a megfia­talított képviselőtestület min­den tagjára olyan tenniaka- rás jellemző, hogy az már egy­magában is jelent valamit. A képviselők egyike, a 32 éves Podhorszky Ferenc, a hnb új titkára, aki egyben a falusi pártszervezet vezetőségének a tagja csendes, szűkszavú ember. — Nem szívesen beszélek, én a tettek embere vagyok — mondja. S hogy valóban az, azt a legilletékesebbtől, az immár 21 éve a nemzeti bizottságon dol­gozó Szűcs Magdolnától tudjuk meg, aki két, nagyon jellemző példát mond el. Az egyik: ta­valy telefonon próbálták Nové Zámkyban (Érsekújvár J elin­tézni, hogy cementet kapjon a falu a gyalogjárók építéséhez, Podhorszky elvtárs viszont sze­mélyesen ment be a városba, s azonnal szerzett 100 métermá­zsa cementet. Hasonló határo­zottsággal fogott hozzá a falu közvilágításának a megjavításá­hoz. Személyesen is részt vett a munkában — méghozzá sza­bad szombatjának feláldozásá­val. Azt is megtudjuk, hogy a fiatal kommunista nagyon köz­vetlen ember, s munkatársai szeretnek vele dolgozni. Az eredményekről egyelőre nem szívesen beszél, bár na­gyon fontosnak tart minden megvalósított célkitűzést. Tudja, hogy az eredmények nagy mér­tékben befolyásolják a további munkakedvet, a lakosok kezde­ményezését. Ezt már az eddigi példákból is tapasztalhatta. Pl. a nemzeti bizottság udvarának és az orvosi rendelő környéké­nek rendbehozása után többen — köztük idős emberek is — felajánlották segítségüket a to­vábbi munkához. Éppen a lakos­ság spontán segíteni akarásá­nak felkarolásában látja a cél­kitűzések megvalósításának leg­főbb feltételét. Sok múlik tehát azon, hogyan fog élni a kínálkozó lehetősé­gekkel a pártszervezet és a nemzeti bizottság. Ez annál is inkább fontos, mivel a járási nemzeti bizottságtól csak abban az esetben számíthatnak anya­gi támogatásra, ha a már meg­kezdett akciókat be is fejezik. Ezek közé tartozik a gyalogjá­rók létesítése, iskolai étkezde és a tűzoltószertár felépítése. A járás azért ragaszkodik eh­hez, mert az elmúlt esztendők­ben többször megszavazta az 90 ÉVE SZÜLETETT MARIE MAJEROVÄ TETTEL ÉS TOLLAL 90 évvei ezelőtt, ezen a napon született a Prága melletti Uvalyban Marie Majeroví, a cseh szocialista irodalom egyik megalapítója és jeles képviselője. Olyan korban élt, amikor súlyos tünetekként jelentkeztek az agonizáló Osztrák—Magyar Monarchia politikai és szociális ellentmondásai. Majerová fiatal korában felismerte ezeket a súlyos gondokat és tudato­sította ezek eredendő okait is. A tudományos világnézet klasz- szikusai írásainak gondos tanulmányozása során jutott el a munkásosztály hatalmas történelmi feladatának tudatosításá­hoz, s ezután életének, politikai és irodalmi tevékenységének vezérlő gondolata lett tettei és tollal harcolni a munkáshata­lom győzelméért, s a szociális ellentétek felszámolásáért. 1920-tól a Rudé právo szerkesztőségének tagja, s ezzel egy- időben a munkásnők számára készülő időszaki kiadványukat és irodalmi mellékleteket is szerkeszti. 1929-től egészen a né­met megszállásig a Tett (Cin) című kulturális hetilap szer­kesztője. Publicisztikai és irodalmi tevékenysége mellett fia­talon aktív politikai munkát végez: egyike Csehszlovákia Kom­munista Pártja alapító tagjainak. Tizennyolc éves korában jelennek meg első irodalmi alko­tásai a különböző mankásújságnkban és naptárakban. Ezek a zsengék még a stiluskeresés és az olykor gyenge kompozíció jegyeit viselik magukon, ugyanakkor azonban már felsejlenek az írónő későbbi erényei: a szociális éleslátás, a hétköznapi élet és a kétkezi munkásemberek jellemének aprólékos isme­rete, valamint az egyértelmű eszmei álláspont. 1907-ben két könyvvel debütál a cseh irodalomban: először rövidebb lé­legzetű írásai látnak napvilágot. Elbeszélések a pokolból és más írások címmel, majd röviddel ezután megjelenik első re­génye is. A következő esztendőkben egymás után írja sikeres regényeit (Köztársaság tér, A legszebb virág, Gát, Bányász­ballada), melyek a húszas és harmincas évek csehországi tár­sadalmi életének, politikai és szociális harcainak szuggesztív erejű művészi krónikái. Legjelentősebb alkotása a Sziréna, amelyből a kegyetlen valóság művészi ábrázolásán kívül ki­csendül egy emberibb, igazságosabb társadalom Jétrejöttébe vetett hite is. A megpróbáltatásokkal teli háborús esztendők után Majerová aktívan részt vesz a szocialista társadalom for­málásában, számos társadalmi funkciót tölt be. Az irodalmi alkotásokról sem feledkezik meg: írásainak leggyakoribb té­mája az új társadalmat építő emberek éílete, kisebb nagyobb öröme és bánata, a változó közösség arculatának ábrázolása. Majerová alkotásai közül többet megfilmesítettek, melyek kö­zül különösen az Almi a folyóknúl nap is van, valamint a Kis Robinson aratott jelentős sikert. Az írónő alkotásait a külföldi olvasók is kedvelik. Több al­kotása orosz, angol, spanyol, lengyel, magyar, német és más nyelven is sikert aratott. Irodalmi munkásságáért számos ma­gas rangú kitüntetésben (Munkaérdemrend, nemzeti művésznő cím, Klement tiottwald-díj) részesült. M. Majerová 1967. január 16-án halt meg Prágában. Élete a kommunista művész töretlen helytállásának példaképe, al­kotásai a cseh szocialista irodalom hervadhatatlan értékei. —y-I EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK anyagi támogatást a községnek, de nem merítették ki. Tehát csak a már folyamat­ban levő építkezések után lehet szó a választási program továb­bi pontjainak teljesítéséről — vízvezeték létesítéséről, a mű­velődési ház felépítéséről stb. Pedig a művelődési házra való­ban nagy szükség lenne, hiszen a fiatalok egyelőre csak a he­lyi kocsmákban, esetleg a sző­lőhegyen levő Fehér Akác ne­vű szövetkezeti csárdában szó­rakozhatnak. A választási prog­ram egyik, már a közeljövőben megvalósuló pontja a község villany vezetékhálózatának meg­javítása. Ez csak azon múlik, hogy a Nyugat-szlovákiai Ener­getikai Üzemek illetékesei be­tartják-e ígéretüket. A célkitűzések tehát fokoza­tosan megvalósulhatnak. Pod­horszky elvtárs szerint ehhez az is hozzájárul, hogy a nemzeti bizottság képviselő testülete nagyon jó kollektíva, a helyi pártszervezet pedig aktív. Szük­séges lesz azonban, hogy a kommunisták egysége az eddi­ginél szilárdabb legyen. Főleg arra kell ügyelni, hogy sose ártsanak személyi érdekek az egész falu ügyének. Ilyen eset­ben határozott, egységes fellé­pés szükséges még akkor is, ha az egyeseknek nem tetszene. Nem engedhető meg pl. hogy elodázódjon egy áruház felépí­tése csak azért, mert a telek biztosításához három lakos kert­jéből el kellene venni egy-egy darabkát. Igen, határozott és egységes fellépés, bátor tenniakarás és józan derűlátás — ez az, amire az 1500 lakosú község vezető­ségének és lakosságának első­sorban szüksége van, ha a je­lenlegi megbízatási időszakban jobban helyt akar állni. S hogy ez így lesz, azt Podhorszky Ferenc meggyőződéssel hiszi. Máskülönben nem azzal búcsú­zott volna tőlünk, hogy egy Idő múlva ismét látogassunk el a faluba — meggyőződni a té­nyekről. FÜLÖP IMRE Az OBZOR vállalat Košicén azt a feladatot kapta az ál­lami terv keretén belül, hogy gondoskodjék a kerület rok­kant jainak és a csökkentett munkaképességű dolgozóinak foglalkoztatásáról. Ehhez a nagyon szép, nagyon humá­nus feladathoz állami támoga­tást is kap a vállalat. Ha meg­nézzük — mégpedig a számok tükrében —, hogy a terve­zett feladatok milyen mérték­ben valósultak meg, hogyan fe­lelt meg a vezetőség, akkor elégedettek lehetünk. A vállalat a múlt évben 103,2 százalékra teljesítette a ter­melési feladatokat. Ezt elsősor­ban olyan üzemeknek köszön­hetik, mint a poproči üzem, ahol terven felül 230 ezer ko­rona értékben termellek árut, s 104,44 százalékra teljesítették évi tervüket. A vlachovói üzem­ben 170 ezer korona értékű terven felüli termeléssel 104,28 százalékra teljesítették az évi tervet. A levofiai (Lőcse) üzem­ben kész termékben 120 ezer korona értékkel többet állítot­tak elő a tervezettnél. Dicsére­tes a medzevi (Mecenzéf) üzem 104,44 százalékos tervteljesíté­se csakúgy, mint a Mlynky községben működő üzem 103,87 százalékos tervteljesítése. Csak a Čučma (Csúcsom) községben működő üzem és a košicei 11. számú üzem maradt adós az évi terv teljesítésével. Dicséret illeti tehát a mun­kásokat, a vezetőket, a terme­lési osztály dolgozóit, mert az OBZOR a múlt évben 1 millió 300 ezer korona értékű áruval többet termelt a tervezettnél. A vállalat műszaki vezetői több nagyon igényes és prob­lémadús feladatot megoldottak, így például kidolgozták a ke­rékpárpedálok gyártási techno­lógiáját. Ennek alapján a pop­roči üzemben már az idén megindult a gyártás. A kidol­gozott gyártási technológiát egyébként más üzemek is át­vették A műszaki vezetők meg­oldottak néhány szervezési problémát is. Csökkenő érdek­lődést mutat a kereskedelem a vaskapuk, a vasrácsok, a díszkapuk gyártása iránt. Ezek helyett a műszaki vezetők már előkészítik a forgófotelekhez, az összecsukható heverőkhöz szükséges vaslábak és más szerkezetek gyártását. Dicséret illeti a vállalat ve­zetőségét azért is, mert betart­ják a rokkantak és a csökken­tett, illetve megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglal­koztatásának tervezett ará­nyát. Az elmúlt években 70 százalékos volt a számarányuk. Az elért eredményekkel azon­ban összefügg néhány problé­ma is. Megoldásuk természe­tesen az embereken múlik. A terv túlteljesítésének hát­ránya is van. Ez abban mutat­kozott meg, hogy az üzemek­ben már novemberben az 1972- es év feladatait teljesítették. Ezt azonban csak januárban lehetett számlázni, mivel a partnerek, a kereskedelem, az ipar olyan vállalatai, üzemei, melyek a kereskedelmi kapcso­latban állnak az OBZOR vál­lalattal, egyszerűen nem ren­delkeznek olyan hatáskörrel, hogy változtathassanak a kiala­kult különleges helyzeten. Pél­dául: Honnan teremtsenek elő anyagi fedezetet a terven fe­lüli áru felvásárlására? Végeredményben, ha tetszik, ha nem, fel kell tenni a kér­dést: Ki hivatott arra, hogy piackutatást végezzen? Az ipar? Vagy a kereskedelem? Az OBZOR a múlt év novem­berében több mint 702 ezer ko­rona értékben tárolt készárut. Ez ugyan december végére csökkent, már csak 313 ezer korona értékű készáru maradt tárolás — felesleges tárolás! — céljából a' raktárakban. Az elmúlt évben tehát csak egy hónapos kiesést jelentett az említett hiányosság. Éppen ezért a tervek elkészítésénél gondolni kellene arra is, hogy az 1972-es év folyamán az el­fekvő árukészlet komolyabb következményekkel is járhat. SZANYI JÓZSEF „Szenei tavasz 12” _ A Csemadok seneci (Szene) he­lyi szervezete idén ismét megren­dezi — később meghatározásra kerülő időpontban — a hagyo­mányos „Szenei Tavasz“-t, műked­velő táncdalénekesek részére. A jelentkezők (15 évtől) közöljék pontos lakhelyüket, az öt kivá­lasztott dal címét, és mellékeljék a kottákat. A versenyre legkésőbb 1972. március 15-ig lehet jelent­kezni a következő címen: Mészá­ros János, Senec, Námestie 1. má­ja, č. 9. A további tudnivalókat levélben közli az érdeklődőkkel: A RENDEZŐSÉG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents