Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám, péntek
B S Z; 16 f T ÉS ä MRÁTSAGRÔL Nagy eseményekre készül a CSSZBSZ — Éppen jókor jöttek. Ünnepre készülünk, 27 évvel ezelőtt szabadult fel városunk és néhány nappal később az egész járás — ezzel fogadott bennünket Jozef Líška elvtárs, a CSSZBSZ Košice-vidék járási szervezetének titkára. Nagy volt a sürgés-forgás a város központjában levő irodában. Koszorúkat, virágcsokrokat készítettek, melyeket nem sokkal később a város felszabadításáért vívott harcokban elesett hősök emlékművein helyeztek el. Huszonhét évvel ezelőtt szabadult fel Kelet-Szlovákia metropolisa. Ehhez az örömteli eseményhez kapcsolódik a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség megalakulása is. Szovjet emberek hozták a szabadságot, ezért népünk soha el nem múló hálával gondol a dicső Vörös Hadseregre és intézményesen is ápolja az örök időkre megkötött barátságot. — Járásunkban elsőként Ská- ros község szabadult fel — mondotta Líška elvtárs —, majd január 24-ig az egész járás, beleértve a kerület székhelyét is. A párt és a tömegszervezetek hatékony hozzájárulásával minden év novemberében, a barátság hónapjával egy olyan ünnepély-sorozat kezdődik járásunkban, mely lényegében ezekben a napokban ér véget. A barátsági hónap szimbolikus befejezése után kezdődnek a felszabadulási ünnepségek, ugyanis Skáros község már decemberben felszabadult. Milyen rendezvényekre kerül sor a barátság hónapjában járásukban? — Nehéz lenne valamennyit felsorolni. A kulturális és ismeretterjesztő előadások mellett Košicén is megrendeztük a szovjet tudomány és technika napjait, filmszínházainkban szovjet filmeket vetítettünk, a CSSZBSZ tagjai ellátogattak Szlovákia fővárosába is, ahol A város szélén, a Rima-parti síkságon impozáns látvány a gyár képe. Hátterében az enyhén emelkedő dombokkal, fehér füstöt pipáló kéményeivel, hatalmas tartályaival szinte a szocialista iparosítás eredményeit propagáló újságképként válik ki a látóhatárból. A tájékozatlan idegen bizonyára egyetlen üzemnek vélné a gyárépületeket. Eredetileg úgy is épültek, élelmiszeripari kombinát létesítését tervezték itt, végül azonban az ágazati megosztás kettéválasztotta a kombinátot, és cukorgyár meg sör- és malátagyár lett belőle. A Közép-szlovákiai Sörgyárak Rimavská Sobota-i üzemegysége, amely a gyártelep jobboldali részét foglalja el, 1965-ben kezdte meg működését. Először a malátagyártás indult meg, egy évvel később pedig befűtöt- ték a sörfőző katlanokat is, és a sörrel megrakott tehergépkocsik nemsokára egymás után gördültek ki a gyárkapun. Azóta a szélrózsa minden irányában oly nagy mennyiségű barna nedűt hordtak szét a teherautók, hogy egy helyütt összegyűjtve minden bizonnyal nagytestű hajók is úszkálhatnának rajta. A közép-szlovákiai kerület déli felén a sörkedvelők között jó nevet szerzett magának az elmúlt évek folyamán a Gemer védjegyű sör, melynek zamatát határainkon túl is egyre többen megismerik. A legutóbbi év eredményeiről és az idei feladatokról Štefan Návrat, a gyár közgazdásza tájékoztatott. Návrat eivtárs a gyár születése óta itt dolgozik, a szakma régi szakembereként jött ide, hogy segítsen az indulás gondjainak megoldásában és a gyár törzsgárdájának kialakításában. E feladat megvalósításából derekasan kivette a részét. Amikor ezekben a napokban jól megérdemelt nyugdíjba vonul, azzal a tudattal adhatja át a helyét utódjának, hogy a gyár termelését már jól összeforrott kollektíva biztosítja. A sörgyár a múlt évben eddigi termelési eredményeinek megtekintenék Az atom az emberiség szolgálatában című kiállítást. A kösicei tudományos könyvtárban szovjet könyveket állítottunk ki. A barátság hónapjának ünnepélyes befejezésével azonban nem ért véget a munka, bzer- vezeteink a mintegy 6500 tag bevonásával olyan politikai munkát fejtenek ki, mely az eddiginél is közelebb hozza egymáshoz népeinket. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség azonban nemcsak a Szovjetunióval való baráti kapcsolatokat ápolja, hanem együtt- müködik a szomszédos szocialista országok népeivel is. Ennek bizonyítására elmondhatom, hogy városunk felszabadulásának ünnepségein az ungvári elvtársakon kívül részt vett lengyel és magyar küldöttség is. • Hogyan dolgozott a szervezet itt keleten a válságos években? — Nehéz körülmények között. Még 1965—66 táján olyan rendelkezést kaptunk, hogy szüntessük meg az üzemekben és hivatalokban működő sejtjeinket, és ezeknek a szervezeteknek tagjait csatoljuk a nagyobb szervezetekhez. A CSSZBSZ járási vezetőségének rekordját érte el. Összesen 386 ezer hektoliter hét-, tíz- és tizenkét fokos üveges és hordós sört készített. Ezzel egyrészt saját körzete — a Rimavská Sobota-i, a lučeneci, a Veľký Krtíš-i, a zvolení, a Banská Bystrica-i és a rožňavai járás lakosságának szükségletét elégítette ki, másrészt segített a čadcai járás igényeinek kielégítésében is, ezenkívül 35 000 hektoliter ászoksört a Magyar Népköztársaságba exportáltak. A malátagyár évente 20—21 ezer tonna sörárpát dolgoz fel. A nyersanyag nagyrészét a közép szlovákiai mezőgazdasági üzemek szállítják. A malátagyár dolgozói 1971-ben 16 200 tonna világos malátát készítettek. Ezt részben saját szükségletük fedezésére használták fel, részben pedig a kerület többi sörfőzdéjébe szállították. Elért eredményükkel tervezett feladataikat — ugyanúgy mint a sörgyár dolgozói — magasan túlszárnyalták. A terv túlteljesítését nagyban elősegítette a jól szervezett szocialista munkaverseny, amely a gyár minden termelési részlegén kibontakozott. Az üzem az idén progresszív tervet kapott. Nem kétséges, hogy a dolgozók ez évben is minden igyekezetükkel a kitűzött feladatok valóra váltására fognak törekedni. Navrátil elvtárs elmondta még azt is, hogy a rimaszombati sör- és malátagyár fő küldetése a környéken termesztett sörárpa feldolgozása és a kerület déli részén a sörellátás megoldása. Azelőtt ugyanis ezen a területen nem működött sörgyár, az üzletekbe és a vendéglőkbe Csehországból szállították a sört, ami nagyon költséges volt, emellett a sörhiány szinte állandósult. Az üzem ezt a fő feladatát jól teljesítette, új, fiatal dolgozók betanításával biztosítja a termelés további fejlesztését. Most a termelési kapacitás teljes kihasználása mellett a minőség további javítására és a gazdaságosság fokozására összpontosítják a figyelmet. Az igények jobb kitöbb tagja — velem együtt — nem értett egyet ezzel a döntéssel, ezért illegálisan minden munkahelyen meghagytunk egy elvtársnőt vagy elvtársat, akivel állandó kapcsolatot tartottunk fent. Elképzelésünk helyességét az 1969-es év bizonyította, amikor hozzákezdlünk a szervezet megerősítéséhez, ugyanis éppen ezekre az emberekre támaszkodhattunk. Jelenleg 60 alapszervezet működik járásunkban. A tervek szerint az elkövetkezendő időszakban 2500 fővel emeljük a tagok létszámát. Az eddiginél több fiatalt és nőt veszünk fel a szövetségbe. # Ebben az évben kerül sor a CSSZBSZ VII. kongresszusára. Hogyan készülnek erre a nagy eseményre? — Az egyes alapszervezetekben már e hónap végén és február folyamán úgynevezett kongresszus előtti tagsági gyűléseket rendezünk. Március 31-én tartjuk meg a CSSZBSZ járási, áprilisban pedig a kerületi konferenciáját. A konferenciák előtt megrendezésre kerülő tagsági gyűléseken és a járási konferencián olyan intézkedések megvalósítására törekszünk, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a járási szervezet egységének megszilárdításához, akcióképességének fokozásához, az alapszervezetek számának gyarapításához. Az évzáró taggyűléseken főleg olyan szempontból elemezzük majd a szövetség ténykedését, hogy az 1965-ös évek után hogyan járult hozzá szocialista társadalmunk fejlesztéséhez, milyen álláspontra helyezkedtek tagjai az 1968—1969-es években, hogyan járultak hozzá a politikai és gazdasági konszolidációhoz, hogyan teljesítik azokat az igényes feladatokat, amelyek az ötödik ötéves tervből hárulnak ránk. A CSSZBSZ országos kongresszusára június 16—18 án kerül sor. (KOMLÖSI) elégítése céljából a választék bővítésére is gondolnak. Karácsonyra próbaképpen tizenkét fokos barna sört készítettek. A kísérlet bevált, a nagyon jó minőségű sör, amelyből ötvenezer üveggel adtak a piacra, rövid idő alatt elfogyott. Most, a húsvéti ünnepekre ismét újdonságot készítenek elő: tizenhat fokos világos sört. A gyár részlegeit Udvardy Sándor, az új közgazdász kíséretében tekintettem meg. Megnéztem az óriási főzőkatlanokat, ahol tulajdonképpen a sörfőzés folyamata kezdődik. Itt készítik el a malátából, vízből, komlóból és némi cukorból álló adagot, amelynek főzése egy egész napot vesz igénybe. A sör zamatéban, vagyis minőségében nagy szerepe van a környékbeli kiváló ízű vízforrásoknak. A főzőbői a „pincébe“ kerül a sörlé, ahol az óriási tartályokban tíz tizenkét napig forr. Azután az érlelőbe kerül, ahol fokszámának megfelelő ideig érlelődik. Megtudtam, hogy a tízfokos sör érlelési ideje huszonnégy nap, a tizenkét fokos söré pedig hatvanöt nap. Az érlelőből a töltőgéphez vezetik a sört, a földszinti gépsoron az alumínium hordókat töltik meg, az emeleti automaták pedig az üveges sört készítik. A raktárban kevés ideig fekszik az áru, a szállító szalagról lekerülő ládákat és a töltőgéptől tovagördülő hordókat rendszerint egye-. nesen a járművekre rakják. A malátagyártás folyamata nagyrészt a sokszintes torony- épület egyes emeleteit szinte teljesen elfoglaló hatalmas medencékben megy végbe, melyekben a megfelelő hőmérséklet és a szükséges nedvesség- tartalom mellett kellő hosszú- I ságúra csíráztatják a sörárpát, [ majd a csírátlanítás, szárítás I után testes zsákokban várja a 8 maláta, hogy a sörfőző katia- i nők adagolójába kerüljön. A Rima-parti sör- és maláta- | gyár csaknem két és fél száz dolgozója, köztük mintegy száz nő, szorgos igyekezettel, a termelési kapacitás teljes kihasználásával törekszik arra, hogy körzetük üzleteiben és vendéglőiben ne legyen hiánycikk a f közkedvelt „Gemer“. GAL LÁSZLÓ 1 A népképviseleti szervek eredményes munkájának nagyon fontos feltétele — főként az alsóbb fokon —, hogy a képviselők és a választópolgárok kölcsönösen ismerjék egymást. Vajon létezik-e egységes instrukció arra vonatkozólag, hogy ez az ismerkedés, főképpen a városokon, hogyan valósuljon meg, hogy a képviselő miképpen kezdje el tevékenységét, hogyan építse ki kapcsolatait a választókkal? Úgy gondolom, nagyon nehéz lenne erre egységes, egyértelmű útmutatást adni. Viszont a múltban jól és eredményesen dolgozó képviselők tapasztalatainak általánosítása nagyban hozzájárulhatna az új képviselők tevékenységének indításához, a képviselői munka javításához. A képviselő mindenek előtt ismerje meg választókerületét, mint társadalmi egységet is. Ismerje meg a polgárokat a szociális ismérvek szerint — életkor, családi állapot, képzettség, beosztás, jövedelem, egészségi és szociális viszonyok, aktivitás stb. Az ilyen irányú megismerésnek nélkülözhetetlen feltétele a választók felkeresése. A polgárok megismerése akkor teljes, ha a választókerületben a közvélemény megismerésével párosul. A képviselőnek a közvélemény megismeréséhez alapul szolgálhat a választókkal való beszélgetés, mert a polgárok véleményének, javaslatainak, állásfoglalásának elemzése és összesítése a közvéleményt eredményezi. A szociológiai és a közvéleménykutatás sikerességét a képviselő ügyessége, fellépése, tapintata, agitációs és meggyőző munkája biztosíthatja. Ha a képviselő azzal a tudattal keresi fel választóit, hogy nagy fontosságot és jelentőséget tulajdonít véleményüknek, javaslataiknak, az a beszélgetés sikerességét messzemenően befolyásolja. Győzze meg a polgárokat arról, hogy észrevételeik, javaslataik hozzájárulnak a város fejlesztéséhez. Nagyon ajánlatos, hogy a képviselő a választók felkeresése előtt gondolja át kérdései tartalmát. Az is helyes, ha a vezetőség (elnök, titkár, alel- nök) a képviselők kisebb csoportjaival — 5—6 személlyel — megbeszéli a látogatás tartalmát és módszertani anyagot ad a képviselőknek. Nem egy új képviselő felteszi a kérdést: hogyan kezdjem, mit kérdezzek? Ezt valóban . nem lehet megszabni, de az idősebb képviselőknek e téren is van tapasztalatuk. A közelmúltban végighallgattam egy valóban baráti, elvtársi légkörben folyó beszélgetést, melynek során a következő kérdések hangzottak el: Javult-e az elmúlt 25 évben az Ön és családja élete? Elégedett-e a város fejlődésével? Mi tetszett legjobban a város fejlődésében? Mi nem tetszett, vagy tetszik? Az elmúlt 25 évben bekapcsolódott-e közéleti, közhasznú, társadalmi vagy politikai munkába? Ha most felkérnék, bekapcsolódna-e? Mit szeretne, hogy az elkövetkező öt évben teljesüljön személyére és családjára vonatkoztatva? Ismeri-e a galántai és a trna- vai felhívást? Mit javasol a város szépítése érdekében ebben az évben és a következő években? Hány órát tudna ledolgozni ennek érdekében évente? Hogyan gondolná az ilyen irányú munkák megszervezését? Természetes, hogy a képviselő a beszélgetés folyamán több teljesíthetetlen javaslattal és helytelen nézettel is találkozhat. Ilyen esetben tapintatosan mutasson rá a reális előfeltételekre és még tapintatosabban utaljon a kérdéses nézet helytelenségére. Kétségtelen, hogy az ilyen irányú, széles problematikájú meggyőző munka a képviselőtől a város problémáinak részletes és alapos ismeretét kívánja meg. Ezért is fontos, hogy a polgárokkal való ismerkedés, beszélgetés előtt a képviselő tárgyaljon a nemzeti bizottság vezetőivel és alaposan tanulmányozza át a falu vagy a város fejlesztésének terveit, a fejlődés lehetőségeit. A polgárokkal való beszélgetéskor elhangzott javaslatokat, kérelmeket, észrevételeket a képviselőnek fel kell jegyeznie, hogy azokat osztályozhassa és összesíthesse. Külön figyelmet fordítson azokra a javaslatokra, amelyek a polgárok nagyobb részénél ismétlődtek. D» a javaslatokat a lényegük szerint is értékelje. A képviselő a polgárok érdemleges javaslatait, bírálatát úgy csoportosítsa, hogy azokat továbbítani tudja a nemzeti bizottság egyes szakbizottságaihoz és szakosztályaihoz. Ügy gondolom, a felsoroltakból mind a képviselők, mind a polgárok felismerték a kölcsönös párbeszéd, a kölcsönös információ szükségességét. PATÖCS JÖZSEF Tóthpál Gyula felvétele A Rima-parti sörgyárban Az eredményes munka feltétele A képviselő és a választók kapcsolata
