Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám, szombat
A DC JOBBRA NYIT O laszorszáq a válságok korát éli. A legutóbbi, szintén hetekig tartó kormányválság Andreotti kormányalakításával véget ért, de ez egy cseppet sem jelent konszolidációs mozzanatot. Az Olasz köztársaság háború utáni 33. kormánya nem úgy vette kézbe az állam ügyeinek irányítását, hogy meg is oldjon valamit. Szükség megoldásként született, hogy a további fejlemények során átadja helyét majd egy másik, még nem tudni milyen kormánynak. Kormányválság különféleképpen oldható meg, például egy miniszterelnökjelölt kiszemelésével, aki aztán neki megfelelő garnitúrát állít össze és bemutatja az államfőnek és a parlamentnek. Ha bizalmat kap a törvényhozó testülettől, kormányozhat egy ideig, amíg az erők egyensúlya fel nem borul és nem válik szükségessé új kormányalakítás, esetleg új választások kiírása. A kormány- válság megoldása ugyanis nem mindig jelenti a politikai válság megoldását, sőt Olaszország esetében sohasem jelentette az államrendszer válságának megoldását, hanem csak az olasz társadalmi és politikai élet idült bajainak tüneti kezelése volt. A lényeg máshol van. 1972. II. 26. f A középbaltól az egyszínű kormányig Nem a kommunisták, hanem a befolyásos, de belső ellentétekkel küzdő Kereszténydemokrata Párt (DC) bizonyos körei kezdeményezték négy párt koalíciójának megalakítását, amikor tíz éve az a lehetőség körvonalazódott, hogy a kommunisták győztesen kerülnek ki a választásokból. A kereszténydemokrata javaslatot a forradalmi balratolódás fékezésére irányuló törekvés sugallta. A kommunisták nem vállaltak szerepet egy olyan kormányban, amely a jelek szerint nem a dolgozó tömegek érdekeit képviselte és mi sem szavatolta a kormánynyilatkozatokban ígért programfeladatok, reformok megvalósulását. Nen- ni szocialistáival azonban sikerült megalkudniuk a kereszténydemokrata vezetőknek, s így zavarni a dolgozók egységét. A körülbelül egy évtizedig fennállt középbal kormányzat erősen kompromittálta magát mint a burzsoázia érdekeinek álcázott védelmezője, s ígéreteiből alig valósított meg valamit. Éppen ezért a középbal koalíció évtizedes történetét egymást követő válságok és sorra halmozódó problémák jellemzik, ami oda vezetett, hogy a kereszténydemokraták magukra maradtak a politikai küzdőtéren, azaz senki, egyetlen párt sem akart velük együttesen kormányt alakítani, így aztán a kereszténydemokraták egyszínű kormányt alakítottak, de nem urai a helyzetnek. 0 Az egységbontók bűne A négy fő frakcióból álló Kereszténydemokrata Párt balszárnyának képviselői, akik valóban közelednének a nép baloldali erőihez, a pártnak csak negyedrészét alkotják, így befolyásuk elsikkad. A szocialisták, akik tíz év folyamán egy húron pendültek a kereszténydemokrata vezetőkkel, most kiábrándulva és csalódottan távoltartják magukat, s nemet mondva elsősorban ők hiúsították meg a középbal megújhodását. Viszont még nem döbbentek rá, hogy osztályegyüttműködési politikájukkal károkat okoztak az olasz munkásosztálynak és a dolgozók tömegeinek, gátolták a proletár egység és az összes baloldali erő akcióegységének kialakítását. Sőt, még többet ártottak: a középbal többi polgári pártjával együtt ők is segítettek tisztára söpörni a talajt a politikai küzdőtéren hatalmi ambíciókkal jelentkező újfasiszta és más szélsőjobboldali erők előtt. Ma már világos, hogy a jobboldali kereszténydemokrata csoport a középbal koalícióban eljátszotta azt a szerepet, amelyet Mussolini késői örökösei szántak neki, s ma már másodrendű szereplő a politikai életben. Ezt az utóbbi évek számos eseménye bizonyítja. A legjelentősebbek: a legutóbbi községtanácsi választásokon bizonyos mértékben előretört neofasiszták a valóságban kereszténydemokrata mandátumokat hódítottak el, a kommunisták vezette baloldal következetes politikájával még több választót szerzett. A különféle reformígéreteit, például a regio- nálos közigazgatási reformot nem teljesítő középbal koalíció ellen éppen az olasz neofasiszták szították a tüzet, nemcsak képletesen, hanem a szó valóságos értelmében is, mint azt Reggio di Calabria esete bizonyította. A kereszténydemokraták és a középbalhoz tartozott koalíciós partnereik továbbá a szociális reformok elhanyagolásával maguk adtak fegyvert Almirante újfasisztáinak kezébe, akik demagógiájukkal ügyesen kihasználták az alkalmat. Decemberben, a politikai ma- ratonnak beillő elnökválasztáskor is megmutatták a szélső- jobboldaliak, hogy „kezükben akarják tartani a DC-t“, mint ugródeszkát a hatalom megszerzésére. Itt a kereszténydemokraták legnagyobb felelőssége: antikommunizmusukban oda süllyedtek, hogy a liberálisokkal, a monarchistákkal és az Almirante féle Olasz Szociális Mozgalom nevű legális neofasiszta párttal fogtak össze, illetve vették igénybe támogatását, hogy fenntartsák magukat a hatalom fokain. # Marcia su Roma? A burzsoázia árulásával terhes olasz politikai légkörben az egyedüli kivezető utat a kommunisták mutatják, amikor párthatározatokban, nyilatkozatokban, felhívásokban, cikkekben sürgetik a széles népi, baloldali, demokratikus egység megteremtését a jobboldal ármánykodásaival szemben. A helyzet most veszélyesebb, mint bármikor a múltban. Almirante pártja nem titkolja, hogy célja a hatalom átvétele. Mussolini példáját akarja követni, megismételni a történelmet, s noha az ügyes szónok, tapasztalt vitázó, széles körű műveltségű Almirante egyes megfogalmazásai anakronizmusként is hatnak, az MSI céljait nem lehet megmosolyogni. A neofasisztáknak már most vannak fegyveres különítményei. A kommunista párt székházainak és szerkesztőségeinek feldúlása, baloldali, demokratikus politikusok inzultálása — ez ma napirenden van Olaszországban, mert a szélsőségesek vérszemet kaptak az olasz kormány tétovázásától. A neofasiszták tömeges merényleteket is elkövetnek és a keresztény- demokrata adminisztráció segítségével ezt a baloldal felé orientálódó tömegek megfélemlítésére, illetve megtévesztésére akarják felhasználni. Ezt bizonyítja a most folyó Valpreda- per is, amelyben neofasiszta bombamerényietekért olasz anarchistákat akarnak nyilvánosan felelősségre vonni és elítélni, hogy eltereljék a figyelmet az igazi tettesekről és mindent a „baloldalra“ kenjenek. Olaszország Idült bajaira csak egy gyógyír van: a munkásosztály, a dolgozó nép, a haladó erők demokratikus akcióegységének megteremtése úgy, ahogyan azt a kommunista párt szorgalmazza. Az Andreotti-féle DC-kormány parlamenti buktatók felé halad. Nem kétséges, hogy a képviselőházban nem kap bizalmat, le kell majd mondania, de felkérik, hogy továbbra is hivatalában maradjon. Mivel akkor előbb ki kell írni a jövőre esedékes választásokat, a kereszténydemokraták eddigi halogató politikájukkal azon lesznek, hogy fékezzék a re formokat és egyengessék a szélsőjobboldaliak előtt a talajt. A jelek szerint az olasz munkásosztály éberen készen áll az osztályellenség szeny- nyes manővereinek meghiúsítására, s így az Andreotti-kormány kemény osztálycsaták felé halad. L. L. KEKKONEN MOSZKVÁBAN Moszkva — Urho Kekkonen finn államelnök személyében mindig szívesen látott kedves vendég érkezett Moszkvába a péntek déli órákban. Az államfőt ezúttal is a szovjet kormány hívta meg nem hivatalos látogatásra, amely két napig tart. A két ország lobogóival feldíszített seremetyevói repülőtéren Kekkonen elnököt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij fogadta. Bár jelenleg, két nappal az új finn kormány, az egypárti szociáldemokrata kabinet megalakulása után időszerű az eszmecsere a két ország kapcsolatairól, ennél ts fontosabb kérdés az európai biztonsági értekezlet helsinki előkészítő tárgyalásainak helyzete, amely feltétlenül szóba kerül Kekkonen moszkvai megbeszélésein. Tavaly nyáron Karjalainen akkori finn miniszterelnök hivatalos látogatást tett Moszkvában, s ez alkalommal több — a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű jegyzőkönyvet írtak alá. A miniszter- elnök és Koszigin szovjet kormányfő tárgyalásairól kiadott közös közlemény egy igen érdekes megállapítást tartalmazott a két ország gazdasági együttműködésének jövőjéről: „a felek szükségesnek tartották annak megvizsgálását, hogy lehetséges-e távlati program kidolgozása a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködésre, az ipari kooperáció és szakosítás fejlesztésére.“ Angela Davis sajtóértekezlete San fosé — Megtartotta első sajtóértekezletét Angela Davis, akit nagyösszegű óvadék ellenében szerdán szabadlábra helyeztek. Mint mondotta, kiszabadulása a harcoló nép nagy győzelme, ezt azonban az ösz- szes politikai fogoly szabadon bocsátásának kell követnie. A sajtóértekezleten mintegy 200 újságíró vett részt, több televíziós állomás helyszíni közvetítést adott az eseményről. Időközben ismertessé vált, hogy Reagan kaliforniai kormányzó erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy vonják vissza a szabadlábra helyezésről szóló bírói döntést. Ecuadori kibontakozás Quito — Kormányának programját ismertette Rodriguez Lara, Ecuador új elnöke, a nemzetközi sajtó képviselői előtt megtartott első tájékoztató értekezletén. Külpolitikájában az új ecuadori kormány az elődök útját kívánja járni és kapcsolatok fenntartására törekszik a világ minden országával. Vállalja a korábbi kormányok kötelezettségeit, többek között a külföldi adósságokat. Az Egyesült Államokkal fennálló „tonhal-háborúdban nem enged és kitart a felségvizek 200 tengeri mérföl- des határa mellett. Belpolitikáról szólva az új államfő kijelentette, hogy ezentúl megtervezik a kormány tevékenységét, hogy az mentes legyen mindenfajta rögtönzéstől. Ugyancsak tervszerűen fogják a jövőben kiaknázni az ország természeti erőforrásait. Rodriguez Lara homályosan nyilatkozott arról is, hogy olyan változásokat akar végrehajtani, amelyek lehetővé teszik, hogy a „szegények hozzájussanak a szükséges erőforrásokhoz“. Kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a kormány még nem foglalkozott az államosítások kérdésével, de lehetséges, hogy később, ha az ország érdekei úgy követelik, tanulmányozni fogják az ipar és a külföldi tulajdonok államosítását. KÖVETKEZETES EMBARGÓT SMITHÉK ELLEN! New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsának afrikai tagjai — Szomália, Szudán és Guinea képviselői — határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben leszögezik: az ENSZ valamennyi tagállama köteles a Biztonsági Tanács Rhodesiával kapcsolatos határozataihoz tartani magát. Mint ismeretes, az Egyesült Államok a múlt évben feloldotta a Rhodesiából importált cikkek embargóját és krómércet vásárolt a rhodesiai bányákból. A határozattervezet rámutat, hogy minden ilyen lépés csökkenti azoknak az szankcióknak a hatékonyságát, amelyeket a Biztonsági Tanács a Smith-féle fehér telepes kormánnyal szemben léptetett életbe. A Biztonsági Tanács ülését péntek estére napolták el; addig a képviselők magánjellegű vitákon beszélik meg az afrikai államok határozattervezetét. SZAKSZERVEZETI VITA OLASZORSZÁGBAN Róma — A szociáldemokrata befolyás alatt álló Olasz Munkásszövetség főtitkárának kijelentése, amely szerint „jelenleg lehetetlen megvalósítani a szak- szervezetek szervezeti egységét“, éles hangú vitát váltott ki szakszervezeti körökben. Az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) és az Olasz Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (CISL) közleményben foglaltak állást: visszautasították az UIL egységellenes álláspontját és hangoztatták, hogy változatlanul érvényesnek tekintik az egyesülési folyamatra korábban megjelölt határidőket. A katolikus CISL főtitkára, Bruno Storti, nyilatkozatában rámutatott, hogy nincs ellentét az egység és a szakszervezetek politikai önállósága között. Ennek ellenére a vita éleződik és az UIL más vezetőinek megnyilatkozásai is kétségtelenné teszik, hogy a szociáldemokrata szakszervezeti vezetők jelenleg nem hajlandók betartani a korábbi közös határozatot és ezzel komoly akadályt gördítettek az egyesülési folyamat útjába. Ugyancsak véleményt nyilvánított a szakszervezeti egység ügyében az olasz katolikus püspöki kar: a tagoknak küldött közleményben a püspökök állandó tanácsa a hidegháborús kommunistaellenesség hangnemében foglalt állást a szakszervezeti egység ellen. Kiadják Barbiét? La Paz — Mario Guttierez bolíviai külügyminiszter csütörtökön fogadta jean Louis Mandereau-t, Franciaország La Paz-i nagykövetét. A találkozó témája Klaus Barbie náci háborús bűnös kiadatása volt. Mandereau szerint egyezségre jutottak abban, hogy a bolíviai állampolgárságú, Klaus Altmann néven élő Barbie „kiadatása a két ország igazságügyi hatóságaira tartozik“. A bolíviai külügyminisztérium közben végre elismerte, hogy megérkezett a francia kiadatási kérelem. Csütörtökön megérkezett La Paz-ba Beate Klarsfeld, a büntetlenül élő náci háborús bűnösök ismert üldözője, hogy egy fényképpel és a francia televízió Barbie életben maradt áldozatait megszólaltató interjújával bizonyítékokat szolgáltasson a magát Altmannak nevező ember valódi személyazonosságához. ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter tegnap fogadta Hervé Alphand francia kül- ügyminisztériumi főigazgatót, s megvitatták a két ország politikai együttműködése további szilárdításának kérdéseit. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap felbocsátották a Kozmosz—475 jelzésű mesterséges bolygót. A szputnyik kezdeti keringési ideje 105 perc, apogeuma 1013 km, perigeuma 977 km, az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 74 fok. GIANCARLO BAJETTÁNAK, az Olasz KP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével tegnap olasz pártküldöttség érkezett Bejrútba, hogy a Libanoni KP vezetésével és más haladó pártokkal tárgyaljon. A BONNI KORMÁNY ötmillió dollár váltságdíjat fizetett a Lufthansa társaság gépéért, amelyet a napokban a „Cionista Agresszió Áldozatai“ nevű, az Al Fatah által kétesnek minősített palesztinai szervezet fegyveresei raboltak el. AMBROISE NOUMAZALYT, a Kongói Népi Köztársaság egykori miniszterelnökét letartóz- tatták. A brazaville-i rádió a kormányhű csapatok által két nappal ezelőtt levert katonai puccskísérlet kezdeményezőjén nek nevezte az exkormányfőt* A FIAT-MÜVEK torinói üzemében fasiszta fegyveres támadók csoportja feldúlta a fémmunkás szakszervezetet és a CGIL, CISL és UIL szakszervezeti központok irodahelyiségeit. AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ jóváhagyta az Egyesült Államok idei külföldi segély- programját, amelynek összege 3,2 milliárd dollár. A végső döntés most a szenátusra vár, amely a közeli napokban tesz pontot a segély immár négy hónapja tartó törvényhozási vitája végére. Amennyiben a szenátus is igent mond, a program visszakerül a Fehér Házba, ahonnan tavaly október végén indult el útjára, jóval magasabb összegben. IVAN JAKUBOVSZKIJ marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Szergej Styemenko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke Lengyelországban tartózkodott. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök február 24-én fogadta I. Jakubovszkijt és Sz. Stemenkot. EGY ATHÉNI KATONAI BÍRÓSÁG 14 hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélt öt személyt, akik a vád szerint tavaly októberben merényletet készítettek el a Kréta szigetére látogató Spiro Agnew amerikai alelnök ellen. A FINN FŐVÁROSBAN befejezte munkáját az Északi Tanács 20. ülésszaka. A tanácskozáson Dánia, Finnország, Iz- land, Norvégia és Svédország miniszterelnökei, parlamenti és kormányküldöttei az északi országok együttműködésének kérdéseit vizsgálták meg. EGY DÉL-AMERIKAI CSOPORT ajánlatot tett a náci háborús bűnösöket kutató haifai központnak, hogy százezer dollár ellenében kiszolgáltatja az állítólag Dél-Amerikában rejtőző Josef Mengelét, a koncentrációs táborok hírhedt orvosát. A hat személyből álló csoport tagjai azt állítják, hogy Men- gele egy föld alatti bunkerben él, elfogásával azonban sietni kell, mert állapota napról napra romlik, nemrég két szívrohama volt. A LENGYEL KORMÁNY határozata alapján ebben az ötéves tervben gyors ütemben fejlesztik az ország repülőgépgyártását. A tnielcei és svidniki repülőgépgyár a szovjet iparral szorosan együttműködve gazdasági repülőgépek, könnyű helikopterek és vitorlázó-gépek gyártására szakosodott. FURCEVA asszony, szovjet művelődésügyi miniszter vezetésével kulturális küldöttség érkezett Hanoiba, Hétvégi hírmagyarázatunk
