Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám, péntek
Ä szakszervezetek jelentősége és szerepe a szocialista építésben Ladislav Abrahám elvtárs felszólalása az SZLKP Központi Bizo ttságának 1972. február 22-i ülésén Abraham elvtárs beszéde bevezető részében a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom konszolidálásáról beszélt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy új, a párthoz és a szocializmushoz hő funkcionáriusokat kooptáltak a szakszervezeti szervekbe, akik nagymértékben hozzájárultak a szakszervezetek egységéhez és konszolidálásához. A továbbiakban kijelentette: A politikai káder- és szervezeti változások alapján kialakítottuk a feltételeket a szak- szervezetek aktív munkájára. A CSKP XIV. kongresszusa hatására a konszolidálás a szak- szervezetek céltudatos munkájához vezetett. A Forradalmi SzakSzervezeti Mozgalom a szakszervezetek aktivizálásának programjában feldolgozta a XIV. kongresszus határozatait. A felsőbb szervek és csaknem az összes alapszervezet megtárgyalta és fokozatosan meg is valósítja ezt a programot. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktivizálásának programja konkrét tartalmával eszköz lett, amely lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti szervek ne értelmezzék egyoldalúan tevékenységüket. A szak- szervezetek ma már megnyerik a dolgozókat a párt politikájának megvalósításában való aktív részvételre, a népgazdaság fejlesztési feladatainak teljesítésére nevelik a dolgozókat és védelmezik érdekeiket, valamint jogaikat. Abrahám elvtárs a továbbiakban a szakszervezeti évzáró gyűlésekről és a szakszervezeti konferenciákról beszélt. A részvétel 75—85 százalékos volt. Üjonnan választott tagjainak több mint 35 százaléka nő, 30 százaléka pedig 30 évesnél fiatalabb, 45 százaléka munkás és több mint 40 százaléka párttag. Kialakulnak a feltételek ahhoz, hogy a kommunisták teljesítsék a szakszervezetekben a fiatalok kommunista pártba való belépésének előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A szakszervezetek a népgazdaság fejlődéséért viselt felelősségben való részesedésüket elosoťban a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésével biztosítják, A párt 50 éves évfordulója és a kongresszus tiszteletére a munkások, kollektívák, üzemek és vállalatok kötelezettséget vállaltak, hogy becsületesebben fognak dolgozni, hatékonyan fognak termelni. Szlovákiában az üzemek, a vállalatok, a szervezetek és a szövetkezetek dolgozói több mint 4 milliárd korona értékű szocialista kötelezettségvállalást teljesítettek. A dolgozók kezdeményezéseképpen született pozitív eredmények kedvező alapot biztosítottak az ötéves terv második és további éveinek. jó eredményeket értünk el a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomban. Szlovákiában 1200 üzem és vállalat kapcsolódott ebbe a mozgalomba. Az üzemeknek több mint 50 százaléka kötelezettséget vállalt a VIII. szakszervezeti kongresz- szussai kapcsolatban. A gépiparban és a kohászatban több mint 150 vállalatban és üzemben alkalmazzák a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom alapelveit. A Kelet-szlovákiai Vasműben pl. az alkalmazottak 95 százaléka kötelezettséget vállalt, hogy a mozgalom elve szerint fog dolgozni. Sikeresen dolgoznak a ružomberoki Lenin Üzemben. Partizánskében kötelezettséget vállaltak, hogy az idén 400 000 pár cipőt gyártanak terven felül. A mozgalom, a gazdasági fejlődés meggyorsításán kívül, megszilárdította a dolgozóknak az elért eredményekért való kötelességérzését és felelősség- érzését. A szakszervezetek elsősorban nevelő hatása miatt támogatják a mozgalmat, amely fejleszti a munkakezdeményezést, jó kapcsolatokat teremt az emberek között, és szocialista viszonyt alakít ki a munkával szemben. A mozgalom élén a szocialista munkabrigádok állnak, melyek a termelési feladatok teljesítésében és a munka utáni tevékenységben is példaképül szolgálnak a többi dolgozóknak. A dolgozók kezdeményezésének eredményei, alkotóerejük mozgósítása nagymértékben attól függ, milyen lehetőségeket biztosítunk a dolgozóknak — mint a termelőeszközök birtokosainak — abban, hogy részt vegyenek a termelés irányításában, a gazdaság irányításában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusán leszögezték, megvannak a feltételeink arra, hogy az emberek részt vegyenek az irányításbanu E részvétel bevált formáit is ismerjük, ezek többek között: a termelési értekezletek, a szakszervezetek jogereje, a tervfeladatok nyilvános megtárgyalása és ellenőrzése, a szocialista verseny. Egyes üzemeinkben és vállalatainkban, így például a Kelet-szlováikai Vasműben már rendszeresebben szervezik a termelési értekezleteket, a műszaki-gazdasági konferenciákat. A munkások — és a többi dolgozó — az itt nyert ismeretek alapján részt vesznek a problémák megoldásában. Ennek alapján olyan kezdeményezést teremtenek, amelynek segítségével a lehető leghatékonyabb eredmények elérését biztosítják. Nem lehetünk elégedettek a dolgozók irányításban való részvételének mai helyzetével, különösen azzal a feladattal kapcsolatban nem, amelyet a párt tűzött elénk —, hogy növeljük a népgazdaság hatékonyságát. A XIV. kongresszus feladatunkká tette, hogy következetesebben szilárdítsuk a szocialista építés bevált hagyományait, hogy a dolgozók irányításban való részvételének szervezője a szakszervezeti mozgalom. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket nemcsak a szak- szervezeti szerveknek, hanem az illetékes gazdasági és állami szerveknek is. Az üzemek többségében a bérpolitikában már sikerült felújítani a szakszervezetek feladatának lenini értelmezését. A szakszervezeti funkcionáriusok és a dolgozók többsége ma már megérti, hogy a munkajutalmazás szocialista elveinek következetes érvényesítése és a bérfegyelem megtartása gyakran nem a legnépszerűbb feladat, de ez az egyedüli helyes út, amely rendet teremt a bérezés terén, megszilárdítja a dolgozók szociális biztonságérzetét, és megteremti a feltételeket az életszínvonal további rendszeres emelkedéséhez. Az életkörnyezet, valamint a dolgozók egészsége iránti gon- daskodásban is részleges eredményeket értünk el. Lenin politikai-nevelő tömegszervezeteknek nevezte el a szakszervezeteket, amelyek biztosítják, hogy a dolgozók részt vegyenek az állam és a gazdaság igazgatásában, amelyek nevelöleg hatnak a dolgozókra, mégpedig olyan értelemben, hogy a szocializmus építésének ügyét legsajátabb ügyüknek tekintsék. 1968—1969-ben a reformisták elsősorban a szakszervezetek küldetésének ilyen értelmezését támadták, s a legtöbb kárt a politikai nevelőmunka területén okozták. A szakszervezetek ezért tavaly rendkívüli gondot fordítottak a politikai-nevelőm unka rendszeres kiépítésére. Felújítottuk a lektorok tevékenységét a különböző fokú szakszervezeti szervekben. A szakszervezetek továbbra is arra törekednek, hogy minden 500-nál több alkalmazottal rendelkező üzemben megszervezzék a szakszervezeti aktíva nevelését. Tavaly Szlovákiában több mint 500 üzemi és 140 helyi szakszervezeti nevelőközpont kezdte meg munkáját. A párt gondoskodásának, a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek egysége fellépésének köszönhető, hogy ez a mozgalom pozitív eredményeket hozott. Megnövekedett a munkásosztály öntudata és felelősségérzete a szocializmus további sorsáért hazánkban. Abrahám elvtárs a továbbiakban azokka] a fogyatékosságokkal foglalkozott, amelyeket az évzáró taggyűlések lepleztek le. Még nem sikerült teljes mértékben aktivizálnunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi alapszervezetét. Egyes évzáró taggyűlések és konferenciák nem voltak kritikusak saját munkájukkal és a szakszervezeti szervek munkájával szemben. Megmutatkozott, hogy a múltban nem értékelték kellőképpen a kádermunkát. Ezeket a fogyatékosságokat és hibákat fokozatosan helyre kell hozni. A CSKP KB kádermunkáról hozott határozatának értelmében a szakszervezetek számára kidolgoztuk a kádermunka alapelveit. Megkezdtük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusai és dolgozói politikai szakképzettsége növelése távlati tervének kidolgozását A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom apparátusának politikai dolgozói kötelező egyhónapos iskoláztatáson vesznek részt a szlovák szakszervezeti iskolában. Elvtársak, a kádermunkában az is bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy az évzáró taggyűléseken és konferenciákon a funkcionáriusok 50 százalékát kicserélték. Fiatal, reményteljes funkcionáriusok kaptak megbízatást, akik azonban gyakran még nem szereztek tapasztalatokat a szakszervezeti munkában. A legrövidebb időn belül tanfolyamokra kell küldeni ókét. Egyelőre azonban kevés az olyan emberünk, aki tanítani tudja a többieket. Ezért a kerületi pártiskoláknak nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a szakszervezetek, elsősorban a lektorok felkészítésében. A felsőbb szakszervezeti szerveknek és apparátusuknak ki kell küszöbölniük munkájukból a formalizmust, és teljes mértékben érvényesíteniük kell a lenini munkastílust munkájukban, melyet az „Arccal a tömegek felé" jelszó értelmében kell végezniük. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egyes szervei és alapszervezetei nem fordítanak kellő gondot a dolgozók műszaki alkotótevékenysége fejlesztésére. Nem értékelik helyesen az újítások és feltalálások jelentőségét. Eddig sajnos, nem értették meg mindenütt a komplex szocialista racionalizálás jelentőségét. Nem sikerült mindenütt érvényesíteniük azt az elvet, hogy a munkakezdeményezés szervezése és értékelése — a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalommal együttműködve — a felelős gazdasági dolgozók szervező és irányító munkájának elválaszthatatlan része. Egyes felelős gazdasági vezetők csak szavakkal ismerik el ezt az elvet, s mindennapi munkájukban nem tartják meg. Ez nemcsak az üzemekre, hanem az üzemek feletti szférára is vonatkozik. Meg kell mondanunk, hogy egyes üzemekben és ágazatokban a szakszervezeti funkcionáriusok és a szakszervezeti vezetők nem szenteltek kellő figyelmet a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom elveinek, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya munkakezdeményezés fejlesztéséről hozott határozatának. A dolgozók termelés irányításában való részvételének egyik eszköze a szakszervezetek bekapcsolódása az üzemi tervek előkészítésébe és kidolgozásába. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sok funkcionárius nem értékeli helyesen a dolgozóknak és a szakszervezetnek a terve- zésban való részvételét. Nem terjesztik a szakszervezeti szervek és tagok elé a tervjavaslatot, nem szervezik meg a szak- szervezetekkel a dolgozók részvételét a terv előkészítésében. Nem jobb a helyzet a felsőbb szakszervezeti szervekben sem, mivel nem vesznek részt a politikai-gazdasági irányelvek vagy a tervek kidolgozásában, nincs lehetőségük, hogy érvényesítsék nézeteiket, és így nincs más választásuk, mint hogy elfogadják vagy pedig bírálják az állami gazdasági szervek által kidolgozott javaslatokat. Ezzel megsértik a szak- szervezetek jogait, és az egész előkészítés folyamatát megfosztják a dolgozók kollektív tapasztalatainak és kezdeményezésének kihasználásától. Ezt a fogyatékosságot csak akkor távolitok el, ha mindennapi munkánkban érvényesítjük a CSKP Központi Bizottsága februári ülésén Husák elvtárs által kifejtett nézetet, miszerint a gazdasági hatékonysághoz az irányítás és a fegyelem általános megjavításán keresztül vezet az út. Abrahám elvtárs a továbbiakban a szakszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokkal foglalkozott. A szakszervezeteknek elsősorban aktívan részt kell venniük a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Lenárt elvtárs a CSKP Központi Bizottsága februári ülésének határozataiból kiindulva hangsúlyozta, hogy jelentősen növelnünk kell a források kialakításának hatékonyságát a nyersanyag, a tüzelőanyag- és energiafogyasztás gazdaságosságának növelése, a tudomány és technika hatékonyabb kihasználása, a munkaerők racionálisabb kihasználása, az állóalapok hatékonyabb kihasználása és a komplex szocialista racionalizálás útján. A Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Tanácsa decemberi plenáris ülésén helyes irányban összpontosította a mozgalom figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny, az újí- tómozgalom további fejlesztésével a terv minőségi mutatóinak teljesítésére és túlteljesítésére kell irányítanunk a dolgozók figyelmét. A CSKP KB februári ülése után a szolvákiai szak- szervezeti szerveknek és szervezeteknek meg keli követelniük, hogy a gazdasági vezetők átgondolt koncepciót terjesz- szenek a munkakollektívák elé arra vonatkozóan, hogyan valósítják meg a pártnak a termelés minősége és hatékonysága növeléséről hozott irányvonalát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az irányítás valamennyi fokán megfelelő formában kell tájékoztatni a dolgozókat ezekről a feladatokról. A szakszervezetek fejlesztik a munkakezdeményezést, és a VIII. szakszervezeti kongresz- szussal kapcsolatos kötelezettségvállalási mozgalmat. A szakszervezeti évzáró taggyűlések lefolyása és eredményei megmutatták, dolgozóink készen állnak, hogy minden erejüket a párt gazdaságpolitikája céljainak teljesítésére fordítsák. Ezt a törekvésünket konkrétan kifejezik az egyéneknek és az egész munkakollektíváknak a VIII. szakszervezeti kongresszussal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásai. Amint a CSKP Központi Bizottságának ülése hangsúlyozta, minden erőnket a tartalékok kihasználására kell összpontosítanunk. Ezt csakis a dolgozók széles körű részvételével és kezdeményezésével érhetjük el. A dolgozókat a terv teljesítésére kell mozgósítanunk. A szakszervezetek politikai-szervező és nevelömunkáját úgy kell irányítani, hogy a szocialista munkabrigádok példaképül szolgáljanak a kezdeményezés fejlesztésében. Tovább kell bővítenünk a mozgalmat úgy, hogy mindenki szocialista módon dolgozzon, ne tűrje meg a rossz minőségű munkát és a hanyagságot, a munkafegyelem megsértését, a spekulációt és a korrupciót. A dolgozók üzemek és vállalatok irányításában való részvételnek eddigi színvonala nem felel meg azoknak a feltételeknek, melyeket pártunk biztosít. Ezért a CSKP Központi Bizottságának határozata hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek fokozott figyelmet kell szentelniük a nevelő- és a szervező munkának, valamint annak, hogy a dolgozók elősor- ban a termelési tanácskozások és a műszaki-gazdasági konferenciák által tömegesen részt vegyenek az irányításban. A bérpolitika terén is nagy feladatok állnak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom előtt. A szakszervezeti funkcionáriusoknak szorosan együtt kell működniük a gazdasági dolgozókkal a jutalmazásban megnyilvánuló nivellizálási irányzat kiküszöbölésében és a bérek ösztönző hatásának növelésében. A tapasztalatokkal és képességekkel rendekezö ember a döntő a gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ezért a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elsőrendű politikai feladatának tekinti oz élet- és munkakörnyezet iránti gondoskodást. A dolgozók biztonsága és egészsége, az optimális munka- feltételek iránti gondoskodásunk még nem felel meg a dolgozók iránti szocialista gon-, doskodás követelményeinek. Ezért a dolgozók iránti gondoskodás terén a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a szakszervezeti és a gazdasági szervek tevékenysége valamennyi szervezetben és az irányítás ösz- szes fokán komplex és tervszerű legyen, és az illetékes szervek hatékonyabban és következetesebben oldják meg a dolgozók jogos munka,- szociális, kulturális és más szükségleteit. A szlovákiai szakszervezeti aktíva — mondotta Abrahám elvtárs — a VIII. szakszervezeti kongresszusra készül. Ezzel elősegíti, hogy a csehszlovákiai egységes Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom a marxizmus—leninizmus elvein fejlődjön. A CSKP Központi Bizottságának februári ülése egyértelműen kiemelte a szakszervezetek jelentőségét és szerepét hazánk szocialista építésében. A határozat feladattá teszi, hogy a szakszervezetek munkájának megjavítása a pártszervek és szervezetek ügyévé váljon A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom pártirányításában a jövőben is a párt és a párt- szervezetek játsszák a döntő szerepet. A szakszervezetek elismerik a párt vezető szerepét, ideológiai és politikai vezetése alatt dolgoznak. A szakszervezetek azonban önálló munkát fejtenek ki, mivel feladatuk pótolhatatlan, amint ezt a CSKP Központi Bizottságának februári ülése is hangsúlyozta. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban különböző munkákkal megbízott kommunisták felelnek a párt politikájának a szakszervezetekben való ér- vényesítéséért. A pártszervek és -szervezetek rendszeresen értékelik, hogyan érvényesítik ezt az irányvonalat a kommunisták a szakszervezeti mozga* lomban. A szakszervezeti mozgalomban is teljes mértékben érvényes a demokratikus centralizmus lenini elve. A párt vezető szerepének a szakszervezetekben való érvényesítése megköveteli, hogy rendszeresen dolgozzunk a választott szervek funkcionárius saival és tagjaival. A pártcso^ portok rendszeres összehívása a kommunisták egysége megszilárdításának hatékony módszere. A szakszervezetekben a kommunisták az utóbbi időben nagy segítséget kapnak a párttól. Nagy jelentőségű a Közpon, ti Bizottság februári ülése, amely hosszabb idő után újból foglalkozott a szakszervezetek problémáival. A szakszervezet tekben dolgozó kommunisták» nak tehát megvannak a félté* teleik a sikeres munkához. Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének meggyőződése, hogy Szlovákiában teljes mértékben sikerül aktivizálni a Foradalmi Szakszervezeti Mozgalmat.
