Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottsiga 1972. február 17-18-i ülésének vitája (Folytatás a 9. oldalról) leket az átszámítási rubel, a kölcsönös áurcsere-forgalom és a KGST-tagállamok közötti szolgáltatások tervszerűsége adja. lAz átszámítási rubel mentes a kapitalista pénzegységek válságának hatása alól és a kapitalista piacok konjunkturális hatásaitól megtisztult, megegyezett árak bázisán nyugszik; ezért biztosítja a szocialista társadalom gazdaságának stabilitását, függetlenségét a kapitalista rendszer válságjelenségeitől. Ugyancsak fontos a KGST- tagállamok nemzeti pénzegységei gazdaságilag indokolt forgalmának elérése a rubel és az egyes nemzeti pénzegységek között. Ezzel megteremtődnek a feltételek a nemzeti pénzegységek egyes árfolyamának fokozatos bevezetésére. Az általam említett feladatok és problémák egyikét sem tartjuk a közigazgatási hivatalok szoros feladatának. Politikailag nagyon fontosnak tartjuk őket, mint a párt XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során tett első lépéseket. Jaroslav Paprstka elvtárs: Sok vezető és munkás véleménye szerint az ötéves tervidőszak következő éveiben ugyanolyan ütemű lehetne a fejlődés, mint 1971-ben népgazdaságunk konszolidálása idején. Mi azonban a gyűléseken kijelentjük, hogy ez az ütem túl lassú lenne, nem biztosítaná teljes mértékben az ötéves terv irányvonalát. A vállalatok a dél-morvaor- szági kerületben is úgy viszonyultak a tervjavaslathoz, mint előzetes javaslathoz, melyet a későbbiekben módosítanak. Ezek a nézetek nagymértékben befolyásolták az egyes fontos mutatókat olyan irányban, hogy az üzemek jobb feltételeket próbáltak kialakítani a feladatok teljesítéséhez. A helyzet olyan, hogy a kitűzött feladatok igényesebbek, mivel a gazdaság már túlnyomórészt kimerítette a növekedés extenzív forrásait, és a továbbiakban már nem számolhatunk a nyersanyag, a tüzelőanyag- és az energiafogyasztás további aránytalan növekedésével. E negatív irányzatok ellenére megállapíthatjuk, hogy üzemeink kerületünkben sokkal felelősségteljesebben viszonyultak a tervekhez. Paprstka elvtárs a továbbiakban a dél-morvaországi kerület gépiparának egyes feladatairól beszélt, külön kiemelve a mezőgazdaság szükségleteit. Mezőgazdaságunkat — mondotta — a prostéjovi Agrostroj Jó gépekkel látta el. Ezek közé tartozik elsősorban a komlószedőgép és az önrakodó kocsik. Ezeken a gépeken kívül sikeresen fejlesztettük egy gabonakombájn-fajtát, melynek műszaki mutatói világszínvonalon állnak. Paprstka elvtárs megemlítette, hogy a kerület gépipari vállalatainak egyik problémáját az elévült és elhasznált termelési alap jelenti. Ilyen problémával küzd a prostéjovi Agrostroj és a brnói Zbrojovka is. Ez az elévültség a jövőben fékezheti a vállalatok további Václav Šlemr elvtárs: A központi bizottság múltkori Ülésén a választások eredményét értékeltük. Bebizonyosodott, hogy polgáraink döntő többsége támogatja pártunk politikáját. Az emberek kezdemé- nyezően lépnek fel a szocialista versenyben, a szocialista munkabrigádokban, és nyíltan, elkötelezetten támogatják a párt politikáját. Így van ez a libereci szerelő- üzemben, ahol dolgozom. Az 1972. évi terv megtárgyalása során három versenyző kollektívát alakítottunk. E kollektívák élén többnyire azok az elvtársak állnak, akik tavaly a választások előtt agitáltak és ma agitációjukkal és munkájukkal is példaképül szolgálnak. Meg kell említenem, hogy e kollektívák tagjai nem mind kommunisták, hanem elsősorban üzemünk párton kívüli dolgozói, sokan közülük fiatalok. Járásunkból több ilyen példát említhetnék meg. Például a Textilana, a Bytex, a Plastimat vállalat stb. A dolgozók bizalommal vannak irántunk, támogatják politikánkat, s ezért figyelembe kell vennünk a gazdasági élet fogyatékosságaival kapcsolatos jogos észrevételeiket. Az emberek elsősorban azt bírálják, hogy az üzletekből eltűnnek az olcsóbb árufajták, és az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások színvonala alacsony. Azt Is bírálják, hogy a termelés és a kereskedelem nem tud alkalmazkodni az árukereslethez és a megkívánt minőséghez sem. Ezzel függ össze az a kérdés is, amellyel mint karbantartó gyakran találkozom, az időveszteség kérdése. Ez a kérdés szorosan összefügg a gazdasági problémákkal és a hatékonyság kérdésével. Ma olyan a helyzet, hogy a hűtőszekrények, a televíziókészülékek, a személygépkocsik javításához szükséges pótalkatrészek hiánya miatt a szerelők többször is kénytelenek elmenni a megrendelőkhöz. Ez természetesen hatással van a munkatermelékenységre, a javítások számára és munkánk hatékonyságára. Nem is beszélve a megrendelő elégedettségéről. Véleményem szerint az üzemeknek tudatosítaniuk kellene, hogy jó nevük nem csupán a végtermékek színvonalától, hanem egyúttal a karbantartás színvonalától függ. Elegendő jó minőségű, megfelelő áru pótalkatrészt kellene gyártanunk. Mennyibe kerül az üzemeknek, vagyis a köztársaságnak, hogy az emberek visszaadják az üzleteknek a rossz minőségű iparcikkeket, melyek megjavíthatatlpnok, mivel nem állnak rendelkezésünkre a jótállási javításhoz szükséges pótalkatrészek. Ez nemcsak a mi üzemünk tapasztalata A hűtőszekrények esetében ez országos jelenség. is A fogyasztók pl. vásárolnak egy külföldről behozott rádiókészüléket, ez egy év múlva elromlik de senki sem tudja megjavítani, mivel a készüléket behozó szervezet nem biztosította egyúttal a pótalkatrészek behozatalát is. Sok hasonló példát sorolhatnánk fel. Valamennyi szorosan összefügg a gazdasági kérdésekkel, a népgazdaság hatékonyságával. Az, amiről ma a plénumon döntünk, és ami meghatározza az ötéves terv feladatai teljesítésének konkrét módját, megköveteli, hogy a pártszervek és szervezetek minden szintjén jó politikai szervező munkát fejtsünk ki. Egyúttal megköveteli, hogy minden kommunista és minden vezető dolgozó fegyelmezetten viszonyuljon az 1972. évi terv és az egész ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Joromír Matuiek elvtárs: fejlődését, melyek jelentős mértékben vesznek részt a mezőgazdasági gépek gyártásában. A mezőgazdasági gépek kivitelével kapcsolatban kijelentette: A tervjavaslat megvitatása során komoly nézeteltérések merültek fel az irányelv tárgyi biztosítását illetően. A fő probléma abban rejlik, hogy a termelés nem készült fel kellőképpen a nemzetközi munka- megosztás minőségileg új szükségleteire. A probléma fontosságát az adja, hogy az elemzések elsősorban a kerület döntő fontosságú gépipari vállalataira összpontosulnak és azt okozzák, hogy a külkereskedelmi vállalatoknak a termeléssel szemben támasztott igényei nem tisztázódtak. A Szovjetunióba irányuló ki- yitel tervjavaslatában a pangás esetei is előfordulnak. A Moto- kov külkereskedelmi vállalat tevékenységével a prostéjovi Agrostrojban sincsenek megelégedve. Nem fejt ki elég aktív tevékenységet és nincs koncepciója. A Motokov dolgozói többségének számára — beleszámítva a külképviselet dolgozóit is — közelebb áll a traktor exportjának problematikája, mivel ennek már megvannak a hagyományai. Ez az oka talán annak is, hogy egyes mezőgazdasági gépek annak ellenére, hogy magas műszaki színvonalon állnak, eddig nem érvényesültek a külföldi piacokon. Paprstka elvtárs felszólalása befejező részében a termelés tartalékaival foglalkozott. Rámutatott e tartalékok kihasználásának lehetőségeire. Az ipar strukturális változásaival kapcsolatban kijelentette: fontos üzemeink számára újabb munkaerőforrást jelenthet a távlatokkal nem rendelkező üzemrészlegek fokozatos felszámolása. A dél-morvaországi kerületben 1969-től 75 különböző szervezetet, elsősorban 1968- ban alakult ún. szövetkezeteket számoltak fel. Ezeknek a szervezeteknek 2600 alkalmazottjuk volt. Annak érdekében, hogy teljesítsük népgazdaságunk minőségi változásának elveit, elegendő energiát kell biztosítani a népgazdaság minden ágazata számára. Ez alapvető össztársadalmi feladat. A tüzelőanyagenergetikai alapnak a gazdaságra tett döntő hatását azonban csak akkor tudatosítjuk, ha kevés a szén, a villanyenergia vagy a gáz, s nem vesszük figyelembe, ha nincsenek problémái népgazdaságunk energia- ellátásának. A bányászok kezdeményezésének érdemeként tavaly elegendő széntartalékot alakítottunk ki. Az energetikai dolgozók igyekezetével kijavítottuk az energetikai blokkokat. Az építészeti és gépipari szakemberek 785 megawatt teljesítőképességű új forrásokat helyeztek üzembe, s így elegendő villanyenergiát biztosítottunk a télre. Sikerült növelni a világítógáz-gyártás kapacitását, és a lučeneci kompresszorállomás üzembe helyezésével biztosítottuk a földgázszállítmányokat. Ez az intézkedés azonban nem tudja kielégíteni a növekvő gázszükségletet, különösen a lakások terén, és ezért az iparban szabályozzuk a fogyasztást. Hasonló szabályozást tervezünk a következő évekre is. A népgazdaság téli gázszükséglete kielégítésének problémája távlati beruházási megoldást és a fogyasztói fegyelem elvi megtartását követeli meg. Az idén csak 80 megawatt teljesítésű új kapacitásokat helyezünk üzembe. Az új kapacitások között nem említettük meg a bohunicei atomvillany- erőművet. Nem számolhatunk olyan enyhe téllel, mint az idei, és az energia-takarékosságban sem bízhatunk olyan kiváló eredményekben, mint amilyeneket az idén értünk el. Továbbra is arra törekszünk, hogy az energia-gazdálkodásban elmélyítsük a szocialista racionalizációt. Elvi fordulatot csak akkor érhetünk el, ha új kapacitásokat építünk. Ezért fel kell figyelnünk arra, a tényre, hogy a XIV. kongresszus által kitűzött politikában kihangsúlyozott energetikai problémát sok helyen lebecsülik. Nem lehetünk elégedettek az építkezési beruházások terén végzett munkákkal, különösen a döntő fontosságú építkezések hosszas előkészítésével és tervezésével. Nem oldottuk meg az Energoprojekt tervezési kapacitásait, valamint a tervező- és az építővállalatok közti kapcsolatokat. Az idén a tüzelőanyag-energetikai alap építkezési beruházásai tervének nem teljesítését elsősorban az okozza, hogy a technológiát szállító vállalatoknak az eddig érvényben levő szabályok lehetővé teszik, hogy hosszú időn keresztül manipuláljanak a jóváhagyással anélkül, hogy megkötnék a kivitelezői átvevői kapcsolatokat. Az elmaradáshoz hozzájárult a megkésett tervezés és az építkezés kivitelezőjének késői meghatározása. A tervezési irányítással kapcsolatos nézeteltérések a tervek gyakori átdolgozását, az építkezés költségeinek emelkedését és az átadási határidő meghosszabbítását okozzák. így az építkezések hosszú határideje miatt csökken ezek műszaki színvonala. Matušek elvtárs felszólalása további részében kijelentette: Mindenki saját portáján kezdje a helyzet megjavítását, s gyorsan meg kell oldanunk a tervezés problémáit. Figyelmünket a saját szerelőkapacitások kiépítésére irányítjuk. Az 5. és a 6. ötéves tervidönek folyamán ugyanis 1970-hez viszonyítva villany- erőműveink teljesítőképessége a kétszeresére emelkedik. A komplex megoldás tehát megköveteli, hogy a kétszeresére növeljük a szerelőmunkák mennyiségét. Az építkezések nagy száma lehetővé teszi, hogy a kivitelezők olyan építkezéseket válasszanak ki, melyeket előnyösebben tudnak megvalósítani. Az a helyzet, hogy ma a csehszlovák építő- kapacitásokat nem használhatjuk ki. Az energetika számára külföldről kell kapacitásokat behoznunk. Véleményem szerint egyes kerületekben, így például az észak-csehországi kerületben, a tüzelőanyag- és energetikai alap központjában az életkörnyezet és a közművesítés problémáit nem oldhatjuk meg egy ötéves tervidőszak alatt. Ezért nem tartom ésszerűnek, hogy a nemzeti bizottságok szervei, melyek a törvények értelmében kötelesek összehangolni az ipari egységeket a polgári ellátottsággal, a jóváhagyásokat irreális követelések teljesítésétől teszik függővé. Az ötéves terv keretén kívül kiegészítő utólagos beruházásokat követelnek, s ezzel közvetve befolyásolják a döntő fontosságú építkezések megkezdését. A tüzelőanyag-energetikai alap sikeres kiépítése az ötéves tervidőszak folyamán a tervező, a beruházó, a kivitelező és a nemzeti bizottságok közös ügye. Véleményünk szerint törvényesítenünk kell az építkezés résztvevőinek kötelességeit a kivitelezői-átvevői kapcsolatok megkötésében. Hatálytalanítani kell azokat az előírásokat, melyek lehetővé teszik a jóváhagyások elodázását, akadályozzák az építkezés megkezdését stb. A gyakran bürokratikus eljárások helyett gondot kell fordítanunk az építkezések meggyorsítására, minőségük növelésére és a költségek csökkentésére. Ellenőriznünk kell az építkezések fontossági sorrendjét, és csak az igazán döntő fontosságú építkezéseket kell előnyben részesítenünk. Tavaly nem sikerült üzembe helyeznünk az A—1-et. Ezt a feladatot az idén meg kell oldani. Ezért a szovjet szakemberektől kértünk segítséget. A Jaslavské Bohunicében és Bu- kovanyban épülő atomerőmű ütemtervét jóváhagyás végett a kormány elé terjesztjük. Az atomerőművek építésével párhuzamosan ki kell építeni a gépi berendezések hazai és külföldi kivitelezői közti szoros együttműködést. A Szovjetunióval tárgyaló közös energetikai művek építéséről és egy 750 kilowattos nemzetközi vezeték felépítéséről. A XIV. kongresszus határozata feladatul tűzi ki, hogy az ötéves tervidőszak folyamán megoldjuk a tüzelőanyag-energetikai alap elmaradottságát. A tüzelőanyag, az energia és a gáz terén dolgozó kommunisták és munkások tudatosítják, hogy e feladat teljesítése döntő fontosságú pártunk gazdaság- politikájának megoldásában. Feladatukat azonban csakis az építőiparban és a gépiparban dolgozó kommunistákkal szorosan együttműködve oldhatják meg. A XIV. kongresszus irányelvei sikeres teljesítése érdekében kérem őket, nyújtsanak nekünk elvtársi intenzív segítséget. Ladislav Adamec elvtárs: Nem nézhetjük félvállról, hogyan teljesítik az úgynevezett terciér szféra feladatait; hogy a munka eredményei arányban vannak-e a ráfordított eszközökkel és hasznot hajtanak-e társadalmunknak. Más szavakkal mondva, hogy ezeket az eszközöket is a társadalmi érdekekkel összhangban célszerűen és a maximális hatékonysággal használják-e ki. Itt is a termelési szférához hasonló nehézségekkel találkozunk. A beruházások hatékonyságának növelése esetében például — főként ha tudatosítjuk, hogy a nemzeti bizottságok építkezése, beleértve a lakásokat, iskolákat, kórházakat, kulturális intézményeket stb. — a CSSZK-ban a be-, ruházások 50 százalékát képviselik. A nemzeti bizottságokon és a többi szerveken múlik, hogy nem csupán a tervezési és területi felkészültséggel, hanem az építkezések megvitatásánál és jóváhagyásánál is következetesebb elbírálással, a társadalmi haszon értékelésével befolyásolják a gazdasági hatékonyságot. Nagy feladat hárul a pártszervekre és -szervezetekre is mind a hozzáállás ellenőrzésében, mind a nem termelési beruházások konkrét megvitatásában, és a szükséges politikai-gazdasági intézkedések foganatosításában. A nem termelő terület jelentős módon kiveheti részét a munkaerőkkel való gazdálkodásból is, amelyek döntő tényezői népgazdaságunk fejlesztésének, hiszen a nemzeti bizottságok nem termelő szférájában dolgozik a CSSZK dolgozóinak mintegy 12 százaléka. Közvetlen Prágában az iskolaügy, a művelődésügy és az egészségügy foglalkoztatja a munkaképes lakosság felét. Jóllehet a társadalmi fogyasztás egyes területein nincsenek közvetlen mércéink az eszközök hatékonyságának megállapítására, mint ahogy ez a termelés terén fennáll. Ennek ellenére itt is nagy figyelmet kell szentelnünk minden befektetett koronának, hogy meghozza-e a várt eredményt a szocialista célkitűzések teljesítésében. Döntő kritérium a feladatok minőségi teljesítése a szocialista ember sokoldalú fejlesztéséről való gondoskodásban. Nagy gondot fordítunk a nevelési és művelődési folyamatra, amely a gazdasági kérdésekben nem csupán az iskolai nevelésben összpontosul, hanem az emberek produktív tevékenységének egész időszakára szól. Hiszen ma kezdjük nevelni azokat a diákokat, akik 2000 körül fognak irányítani és dolgozni, amikor a technika fejlődése már olyan szintet ér el, amelyet ma még el sem tudunk képzelni. Lépést kell tartani a műszaki haladással. Nemcsak a gyárak, hanem az intézmények irányítása is egyre bonyolultabb lesz és bonyolultabb lesz a nagyobb hatékonyság elérése Is népgazdaságunkban. A nevelési folyamat súlypontja jelenleg az ember politikai-erkölcsi nevelésében rejlik. Ehhez a célkitűzéshez kell igazodnia az egész kulturális front törekvésének, kapcsolódva az iskolák és oktatásügyi intézmények pedagógiai tevékenységének eredményeire. A hatékonyság megkövetelése és mércéje teljes mértékben érvényes az egészségügy területére is, hiszen nagy összegeket fordítunk az egészségügyre. 1970-ben például a CSSZK- ban 8,5 milliárd koronát szenteltünk az egészségügynek. Ez azt jelenti, hogy minden lakosra 850 korona esik. A Központi Bizottság elnökségének beszámolója kapcsán szeretnék rámutatni arra, hogy a ma elbírálás alatt levő gazdasági problémák túlnyomó részben érvényesek a nem termő területre és a nemzeti bizottságok gazdálkodására is. A lakosság elégedettsége feltételeinek megteremtése nagymértékben azon múlik, hogyan dolgoznak a nemzeti bizottságok egyes részlegei. Ez szükségszerűen hatás(Folytatás a 11. oldalon) 1972. II. 24. 10
