Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám, csütörtök
Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolna (Folytatás a 4. oldalról) vizsgülása során még mindig büntetendő felelőtlenség példáival találkozunk amikor a beruházók költségvetéseit szándékosan alulméretezik. Az akciót, hogy tervbe vehessék, de a felettes szerv háta mögött, vagy annak csendes beleegyezésével a kiviteli tervben többet igényeinek, mint amennyit az eredeti tervben feltüntettek. A szállító az anyag kiválasztásánál spekulál és főként az árban előnyösebb tételekkel és anyagokkal ért egyet. Az objeklivi- záló szerepre hivatott tervező ezt gyakran nem teljesíti. Nem törhetjük az ilyen gyakorlatot. Felelősségre kell vonni az illetékes dolgozókat, le kell vonni a következményeket az állami fegyelem megszegéséből. A beruházás megjavításának fontos feltétele anyagi bázisának arányos fejlesztése s ezzel összefüggésben főként az építőipar fejlesztése. Az építőiparnak az ötéves tervben meghatározol fejlesztése a minimálisnak tekintendő. A kapacitások tervezett gyarapodását azonban döntő mértékben elsősorban a munkatermelékenység fokozásával kell biztosítani. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kívánom a munka jobb megszervezésének és kvalitásos építkezések biztosításának szükségét. A XIV. kongresszus és a CSKP februári központi bizottsági ülése következtetéseinek szellemében a beruházások terén a következő problémákat kell intenzíven megoldanunk: A párt és állami szervek, a beruházás összes résztvevőinek erőit a terv teljesítésére, a kapacitások főként a döntő építkezések átadására kell összpontosítani, — következetesebben érvényesíteni kell a beruházási fo- Jyamat résztvevőinek anyagi érdekeltségét az építés idejének megrövidítésében, az építkezések műszaki-gazdasági jellemzőinek megjavításában. — anyagilag határozottabban kell büntetni a terv nem teljesítését, a műszaki-gazdasági tervjellemző be nem tartását. — tökéletesíteni- kell a beruházások tervezését, az eszközök, a kapacitások fedezése, a technológiai szállítások szempontjából. — ki kell domborítani a tervezés szerepét és felelősségét az egész beruházási ciklusban, meg kell javítani a területi műszaki és tervezési előkészítés folyamatát, biztosítani kell olyan időelőnyt a tervezési előkészítésben, hogy az építkezés első évében az összes költség- vetési kiadásoknak legalább 15 százalékát használják fel építkezésre. — gátat kell vetni az építkezések költségvetési kiadásai további növekedésének, ugyanakkor nem szabad várni az árak általános átalakítására és ob- jektivizálódására, hanem fokozatosan meg kell oldani az aránytalan árhatások sürgős eseteit; — főként szakértői tevékenységgel biztosítani kell az előkészített építkezések kellő műszaki és gazdasági színvonalát. Nyíltan meg kell mondanunk, mint azt Husák elvtárs beszámolója is hangoztatta, nincs ok arra, hogy a beruházási intzéke- déseket tekintve módosításokra, esetleg módszerbeli és irányítási változásokra várjunk. Mindenekelőtt a tervfeladatok teljesítésének biztosítására kell törekednünk, a terv teljesítésére kell mozgósítanunk az embereket, nem szabad megengednünk a feladatok nem teljesítését vagy átcsúsztatását. Ott ahol kedvezőtlen helyzet áll elő, valamennyi szerv figyelmét nyomban az akadályok elhárítására kell irányítani. A beruházások fontossága szerint kell átcsoportosítanunk az embereket, iskolázással, tanfolyamokkal, műszaki-gazdasági tájékoztatás folyamatos szolgáltatásával kell elősegíteni szaktudásuk növelését. Az a fontos, hogy a beruházást biztosító állami és gazdasági és állami irányítási szervekben a beruházási folyamat bonyolult és igényes feladataival megbirkózni képes dolgozók legyenek. Színvonalasabb irányítást Nagy gondot fordítunk a tudomány és a technika fejlesztésére 1972. II. 24. öléves tervünkkel és az Í972. évi tervvel kapcsolatban hozzá kell fognunk egy történelmi jelentőségű feladat megoldásához is, nevezetesen ahhoz, hogy szerves kapcsolatot teremtsünk a tudományos-műszaki forradalom vímányai és a szocialista gazdasági rendszer előnyei között. Ezért nagy gondot fordítunk a tudomány és a technika fejlesztésére. A kutatási és fejlesztési alap további fejlődésének biztosítására az 1972. évi terv azzal számol, hogy 2,4 ezer fővel nő a tudományos kutatási alapok dolgozóinak száma és eléri a 33 200 főt, vagyis az országos tudományos kutatókapacitás 23,3 százalékát. A tudományos, kutató-munkahelyek számos jó eredményt értek el. Azonban itt is láthatók bizonyos problémák és hiányosságok. Súlyos problémát jelent a kutatási szempontból megoldott feladatok megvalósítása. Erre nagyon bíráló módon mutatott rá a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa is Nem sikerült elérni a tudomány és a kutatás szorosabb kapcsolatát a termeléssel, lerövidíteni azt az időt, ami a tudományos-kutató felfedezések keletkezésétől azok gyakorlati megvalósításáig terjed. Ebben az évben a CSKP XIV. kongresszusán meghatározott irányvonallal összhangban mélyebben gyökerezik a tervben a kutatás és a megvalósítás kölcsönössége. A kutatási és fejlesz- téi tervekben már rögzítették azokat a feladatokat, amelyek a felhasználást célozzák és amelyeknek jövő megvalósítói is ismertek. Sürgető feladat, hogy kifejezőbben szakosítsuk és koncentráljuk az erőket a kiemelt, kulcsfontosságú problémákra, a népgazdaság tudományos-műszaki fejlődés távlati irányaira. A nemzetközi szocialista integráció komplex programja mutatja a távlatot tudományunk és kutatásunk fejlődése számára. Az együttműködés alapja 18 kiválasztott kutatási program. Különösen fontos feladat vár a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet dolgozóira, amely koordinációs funkciót tölt be a faanyag komplex kihasználásának problematikája szempontjából a KGST tagállamainak keretében. A tudományos-kutatási alap feladata teljesítésének előfeltétele a további munkahelyek építésén és bővítésén kívül az, hogy megszerezze a tudomány és a kutatás számára a tervezett munkaerőket, akik rendelkeznek a szakmai feltételekkel és eltökélten fogják fejleszteni a tudományt és a kutatást a szocialista társadalom fejlődése érdekében. Az alkotómunka egész folyamata összefügg a műszaki tájékoztatás kérdésével. Helyes lesz, ha az illetékes tárcák és tudományos akadémiák értékelik a tudományos-műszaki információk eddigi helyzetét az intézetek és gazdasági szervek viszonylatában és ezt összehasonlítják azzal a haladással, melyet ezen a téren a Szovjetunióban az utóbbi években elértek, és törekednek a lényeges javulásra. Gazdaságunk nagyobb effek- tivitása megköveteli a műszaki értelmiség alkotó kezdeményezését. Pártunk bő lehetőséget nyújt arra, hogy tudományosműszaki értelmiségünk elkötelezetten vállalja a feladatokat, és elvárja, hogy a CSKP KB februári plénumának és a mi mai ülésünknek a döntései nagyobb aktivitásra serkentik a tudományos-műszaki és gazdasági értelmiséget, amely jelentős mértékben hozzájárul gazdaságúim hatékonyságának emelkedéséhez. Elvtársnők és elvtársak! A XIV. kongresszus határozatainak eredményes megvalósítása a népgazdaság területén megköveteli, hogy jelentősen emeljük az irányító munka színvonalát és hatékonyságát a kormánytól kezdve a minisztériumokon, vezérigazgatásokon és vállalatokon keresztül az üzemekig és a műhelyekig. Adva van a feltétel és a lehetőség arra, hogy a párt- és az állami szervek erőiket a gazdasági problémák megoldására, a tervirányítás tökéletesítésére összpontosítsák úgy, hogy az megfeleljen a tudományos-műszaki forradalom előttünk álló szakaszának, és teljes mértékben kihasználjuk a szocialista gazdasági rendszer előnyeit. Célunk az, hogy a népgazdaság minden ágazatában következetesen megvalósuljon a kongresszus irányvonala, hogy minden a tartalékok mozgósítását, a népgazdaság nagyobb hasznosságát szolgálja. Sajnos néhány vállalat még nem értette meg ezt a törekvést. Előfordul, hogy eltérnek a CSKP XIV. kongresszusának határozataitól. A tervjavaslatok előkészítése során szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tárcák és az irányítás alacsonyabb fokain nem kielégítő a munka színvonala. Furcsa je- jelenség, hogy gyakran több erőt fordítanak az elemzésekre, amelyek hivatottak az alacsonyabb teljesítményeket és az össztársadalmi források iránt támasztott magasabb igényeket indokolni, mint a rejtett tartalékok mozgósítási lehetőségeinek elemzésére. A vállalatok, a termelő-gazdasági egységek és a tárcák által beterjesztett tervjavaslatokat még mindig a taktikázás, a tartalékok leplezése jellemzi, az az igyekezet, hogy védelmezzék a könnyen teljesíthető tervet. Nyíltan meg kell mondani, tarthatatlan helyzet, hogy a kommunista — méghozzá a vezető gazdasági dolgozó — szavakban egyetértsen az ötéves terv törekvéseivel és céljaival, de ezt az egyetértését ne fejezze ki konkrét tettekkel. A vezető dolgozóktól meg kell követelnünk az állami terv iránt tanúsított fegyelmet, a nagyfokú komolyságot a javaslatok és elemzések feldolgozásában. Igen fontos kiküszöbölni az olyan helyzetet, amelyben a becsületes hozzáállásra ráfizetnének, és el kell érni, hogy a vállalatok nagyobb mértékben érdekeltek legyenek az olyan mozgósító tervek elfogadásában, amelyeknek céľja a belső tartalékok kihasználása, a fejlődés intenzi- fikációs tényezőinek érvényesítése. A tervteljesítés értékelésénél figyelembe kell vennünk, milyen feltételek között dolgozik a vállalat, hogyan használja ki a termelési alapokat, milyen anyagi költségekkel érte el a termelést, milyen minőségű a terméke, és* elég rugalmasan reagál-e a társadalom szükségleteire. A terv alkotása és indoklása szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a műszaki-gazdasági normák rendszerére támaszkodjon. Nagyobb mértékben kell kifejleszteni és tökéletesíteni a kapacitás, a teljesítmény, a fogyasztási normák rendszerét és a többi termelési tényező hatékonyságának normáit. Ezt a területet a tárcák, a középső fokok és a vállalatok elhanyagolják. Minden irányító szerv kötelessége, hogy a kutató- és tudományos munkahelyek segítségével határozottan és haladéktalanul megkezdje a normatívák tökéletesítését célzó munkát. Ez az egyik kulcsfontosságú feltétele a tudományos tervezésnek, az állami terv, a vállalatok és a szervezetek gazdasági tervei kölcsönösségének, valamint a vállalaton belüli tervezés színvonala emelésének. Jobban ki kell használnunk a könyvelési nyilvántartást, amely a mennyiségi mutatók szemponjtából számos értékes adattal szolgál az anyagi szükséglet fejlődéséről és a többi költségtétel, valamint a vállalatok tevékenységének végső effektusát befolyásoló további tényezők fejlődéséről. Különösen az irányítás középső és alsó fokán nem szentelnek kellő figyelmet a pénzügyi tervnek, holott ez összefoglalva tükrözi a gazdasági folyamat minőségi mutatóit és helyes kihasználással hatékonyan serkentheti a gazdasági fejlődés intenzifikálását célzó törekvéseinket. A CSKP KB Elnöksége szeptemberi ülésén megállapítottuk, hogy a nyitott pénzügyi tervek lehetővé teszik a vállalatokban az irányító dolgozók szubjektív hiányosságainak leplezését és azt, hogy a megoldást a társadalom terhére igényeljék. Az állami terv kötelező érvényének hangsúlyozásával együtt jelentősen meg kell erősíteni és javítani az irányító és szervező munkát. A minisztériumoknak hatékonyabban kell irányítaniuk a termelő gazdasági egységek munkáját, meg kell oldaniuk a fejlődő programok biztosítását, az egységes tudományos-műszaki politika érvényesítését, meg kell erősíteniük a szervezési funkciót és ellenőrizniük kell a határozatok teljesítését. Számos hiányosság a gazdaságban, a termelésben, a kereskedelemben és a közszolgáltatásban nem azért tartós, mintha erről nem tudnának, vagy ne fogadnának el jó határozatokat felszámolásukra, az ok másutt van. A határozatok igen gyakran nagy késedelemmel jutnak el a megvalósítás színhelyére, kidolgozásuk felületes és teljesítésük ellenőrzése nem kielégítő. Formalizmus és belenyugvás jellemzi, ami jelentősen csökkenti a határozat súlyát. Az ellenőrzés nem az ilyen vagy olyan személy iránt megnyilvánuló bizamatlanság kifejezője, hanem az irányítás elválaszthatatlan része. A helyes fejlődésért nagy mértékben felelősek a vezér- igazgatóságok. Ezek felelősek a csehszlovák népgazdaság egyes részeinek harmonikus, effektiv és dinamikus fejlődéséért az össztársadalmi érdekek teljes tiszteletben tartásáért és érvényesítéséért. A termelő gazdasági egységekben a figyelmet a beruházási feladatok biztosítására kell összpontosítani, valamint arra, hogy nagyobb mértékben használják ki az állóalapokat, racionálisabban gazdálkodjanak a tüzelőanyaggal, az energiával, az anyagokkal és jobban kihasználják a munkaerőket. A tervfeladatok megvalósítása és a népgazdaság folyamatossága függ a szállító-átvevő kapcsolatok jó működésétől is. Az anyagi mérleg bővülő terjedelme az állami tervben, valamint az illetékes termelő-gazdasági egységek mérlegfelelőssége a döntő fontosságú nyersanyagokért és anyagokért, kialakította a helyzet javulását elősegítő feltételeket. Ennek ellenére a szállító-termelő-gazda- sági egységek még nem teljesítik következetesen azokat a feladatokat, amelyek abból a felelősségből hárulnak reájuk, amivel a népgazdaság ellátásáért tartoznak azért, hogy termékeikkel főleg azok választékával idejekorán realizálják a szállításokat. Mindnyájan tudjuk, hogy éppen ezek a hiányosságok fékezik a legjobban a termelés zavartalanságát, ez az egyik oka a készletek növekedésének, és jelentős mértékben rontja a gazdasági eredményeket. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek ellenőrzési jogukat érvényesítve figyelemmel kísérjék, hogyan teljesíti a vállalat szállítási kötelezettségeit a megrendelőkkel szemben. A vállalatokban és üzemekben a nagyobbfokú hatékonyságra irányuló törekvéssel összhangban az irányítás olyan gazdasági eszközeit is erősítenünk kell, mint amilyenek az ár, nyereség, bér stb. anélkül, hogy megengedné, hogy a tervfeladatok kötelezősége ellen hassanak. A gazdasági fejlődés tervezett dinamikájának, továbbra is a főként az emberi munkával való gazdálkodás megjavítására irányuló racionalizálási programok jól kidolgozott és lelkiismeretes teljesítésére kell épülnie. Nemcsak az irányító gárdá-* kát, technikusokat és művezetőket, hanem a munkásokat is meg kell nyerni a racionalizálásnak. Meg kell nekik magyaráznunk, hogy a racionalizálás értelme nem a munka intenzi-* tásának fokozása, mint a kapitalizmusban, hanem a munka, a termelés, és az irányítás jobb megszervezésével, nagyobb hatásfokot kell elérnünk s egyidejűleg megfelelő feltételeket kell teremtenünk a munkakörnyezet megjavításával a munkaerő realizálására. Csehszlovákia gazdasági fejlődésére nézve nagy jelentősége van a szocialista országok KGST keretében folytatott gazdasági együttműködésének. Az együttműködés eddigi eredményei Szlovákia fejlődésére is pozitívan hatottak. A KGST XXV. ülésszaka elfogadta a nemzetközi szocialista integráció komplex programját, amely szilárd biztosítékokat nyújt gazdaságunk tartós és hosszú távú fejlődésére és számunkra elsőrendű politikai és gazdasági jelentőségű. Feltételeket teremt a KGST-tagorszá- gok nyersanyag-, emberi és pénzügyi forrásainak és tudományos-műszaki potenciáljának hatékonyabb felhasználására. Ez idő szerint a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok egyes ágazatokra bontják a „programot“. Helyes lesz, ha a vállalatok és vezérigazgatóságok gazdasági dolgozói ezzel megismerkednek és nagyon felelősségteljesen, kezdeményezéssel és bátor előrelátással megfelelő ajánlásokat dolgoznak ki felettes szerveiknek. Az ilyen ajánlások az anyagi és emberi erőforrások lehető legjobb felhasználásából indulnának ki és valamennyi résztvevő határozott hozzájárulása alap- ján megteremtenék az eredményes együttműködés feltételeit. A dolgozók alkotó kezdeményezésével Elvtársak! Az idei gazdasági feladatok teljesítése során Csehszlovákia Kommunista Pártja arra fog törekedni, hogy feltételeket teremtsen az emberek irányításban való részvételére és a dolgozók kezdeményezésének kibontakozására. Csak az emberek közvetlen és nem formális részvétele a gazdasági program alkotásában és teljesítésében adhat élő tartalmat a termelés minőségi fejlesztésére irányuló intézkedéseinknek. Ám nem akármilyen részvételről van szó. Ilyen részvételen elsősorban a dolgozóknak a termelési hatékonyság fokozása szempontjából döntő jelentőségű feladatok megoldásában való részvételét értjük. Ezért a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell feladataikról, az egész üzem feladatairól s meg kell őket nyerni a feladatok teljesítésére. A CSKP a jövőben is kibontakoztatja a dolgozók kezdeményezését. Ez a kezdeményezés tavaly jelentős szerepet játszott a gazdaságban, valamint a munka- és életkörnyezet megjavításában is. Tekintettel arra, hogy a mai plénum a párt, az állami és gazdasági szervek munkáját, a népgazdaság hatékonyságának lényeges fokozására mint gazdaságpolitikánk alapvető problémájára irányítja, fontos, hogy a dolgozók kezdeményezésének tartalmi irányzata is a fejlődés minőségi oldalaira összpontosuljon, a szocialista munkaverseny irányuljon a fűtőanyag, energia, nyersanyag és anyagtakarékosságra, a termékek minőségének javítására, a selejt csökkentésére, általában a gazdaságosság fokozására. A termelővállalatokban ma számos (Folytatás a 6. oldalon)
