Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-21 / 43. szám, hétfő

A FORRADALMI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM FELADATAI ÉS A SZAKSZERVEZETEKBEN DOLGOZÓ KOMMUNISTÁK MUNKÁJA A CSKP XIV. KONGRESSZUSA UTÁN 1972. II. 21. (Folytatás a 4. oldalról) munkásosztályhoz, mint uralko­dó osztályhoz való tartozásuk­ra. És ugyanakkor beléjük kell oltani a felelősségérzetet kol­lektívájuk munkájának eredmé­nyeiért, az egész társadalom fejlődéséért. A szakszervezeti szervek leg­időszerűbb feladatai közé tar­tozik a funkcionárius-aktíva rendszeres nevelése és oktatá­sa. Ez a feladat most különö­sen előtérbe kerül azért, mert az utóbbi két évben és most is az évzáró taggyűlések során nagyarányú káderváltozásokra került sor. A szakszervezetek politikai és eszmei-nevelő tevé­kenységének alapja legyen a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom tagsága tömeges okta­tásának kidolgozott alapja. A szakszervezetek nevelő­munkája fejlesztésének nélkü­lözhetetlen feltétele, hogy emel­kedjék a szaksajtó eszmei szín­vonala, és hogy hatékonyabb segítséget nyújson a pártsajtó, a rádió, a televízió és a többi tájékoztatási eszköz. Ugyanak­kor olyan társadalmi légkört kellene kialakítani, amelyben teljes mértékben értékelik és népszerűsítik a munkások, a technikusok, a tudósok és a többi dolgozó becsületes mun­káját, szocialista kezdeménye­zését és úttörő tetteit. Kedvező politikai légkört kell kialakí­tani, a VIII. szakszervezeti kongresszus előkészítéséhez és lefolyásához, amelyet a párt az ez évi politikai munka fontos részének tart. Olyan fontos eszköznek, amely a társadalom erejét és figyelmét a XIV. kong­resszus következtetéseiből adó­dó fő feladatokra összpontosít­ja. * * * A szakszervezetek, mint osz­tályszervezet arra hivatottak, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szilárd része­ként aktívan hozzájáruljanak a nemzetközi munkásosz­tály alapvető érdekeiért vívott harc egységéhez. Ez a szakszervezetek egyik fő küldetése, amely társadalmi funkcióikból következik és amelyet szüntelenül és követke­zetesen teljesíteni kell. Szakszervezeteink jelenlegi fő feladata nemzetközi téren rend­szeresen fejleszteni az alkotó szellemű és kölcsönösen elő­nyös együttműködést a szocia­lista országok szakszervezetei­vel, elsősorban is a szovjet szakszervezetekkel, amelyek Forradalmi Szakszervezeti Moz­galmunknak nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak felada­tai megoldásában. Az A. N. Sel- jepin elvtárs vezette szovjet szakszervezeti küldöttség nem­régi látogatása folyamán ezt a lényt újból értékeltük, és e lá­togatás dolgozóink és a szov­jet dolgozók mély baráti kap­csolatainak nagy manifesztá- ciuja volt. A látogatás lefolyá­sa és a tárgyalások eredményei újból megerősítették, hogy mindkét fél érdeke a kölcsö­nös kapcsolatok elmélyítése a szakszervezeti tevékenység va­lamennyi területén, beleértve a legfontosabb nemzetközi ak­ciók összehangolását is. Hason­ló eljárás érvényes más szocia­lista országok szakszervezetei­vel folytatott együttműködé­sünk fejlesztésében is. A tőkés országok haladó szakszervezeteivel fennálló kap­csolataink fejlesztése során tá­mogatni kell harcukat a dolgo­zók létérdekeiért, a világbéke megőrzéséért és az imperlailiz- mus agresszív szándékai ellen. További anyagi és erkölcsi segítséget kell nyújtani azok­nak a szervezeteknek, amelyek következetesen és forradalmi módon küzdenek a szociális ha­ladásért, valamint a fejlődő vi­lág szakszervezeteinek, amelvek aktívan részt vesznek az impe­rialistaellenes harcban. Ugyanakkor a tőkés és a fej­lődő országok szakszervezeti tagjainak lehetővé kell tenni, hogy megismerjék a szocializ­mus építésének eredményeit Csehszlovákiában, megismer­kedjenek a dolgozók vívmá­nyaival, a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom helyzetével és jogaival. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom azáltal, hogy részt vesz a Szakszervezeti Világszö­vetség tevékenységében, hozzá­járul a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalomban levő haladó erők internacionális egységé­nek fejlesztéséhez, a dolgozók harcos egységének megerősíté­séhez. A szocialista államok erőfe­szítéseivel összhangban, ame­lyeket újból kifejezésre jutta­tott a Varsói Szerződés orszá­gainak prágai nyilatkozata, e harc célja az európai bizton­ság és a világbéke megszilárdí­tása. # # # A szakszervezetek forradalmi küldetése felújításának döntő előfeltétele: az egység A munkásosztály vezető sze­repe többek között ennek az osztálynak és a többi dolgozó­nak az egységétől függ. Ebből következik a szakszervezetek egységének követelménye és az, hogy tevékenységükben a demokratikus centralizmus alapelvei érvényesüljenek. Ma előtérbe lép a szakszervezeti szervek irányító munkája meg­javításának feladata, ponto­san meg kell határozni jogkö­rüket és felelősségüket az irá­nyítás egyes fokain. Az általá­nos szakszervezeti és szövetsé­gi szervek közötti kapcsolatok­kal és munkamegosztással el kell mélyíteni a kollektív dön­tést és ugyanakkor valamennyi funkcionárius teljes személyes felelősségét a feladatok telje­sítéséért. A csehszlovák államszövet­ség politikai struktúrájával összhangban teljes következe­tességgel érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a munkásosz­tály és a többi dolgozó egysé­ges szakszervezeti szervezetben tömörül tekintet nélkül hiva­tására, nemzetiségére és politi­kai hovatartozására. Az egysé­ges Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapelveit kifejezés­re kell juttatnia az alapsza­bályzat tervezetének is, ame­lyet a VIII. általános szakszer­vezeti kongresszus elé terjesz­tenek. Valamennyi szakszerve­zeti szerv és szervezet irányí­tó és szervezőmunkájával olyan egységes, aktív és rugalmasan működő mechanizmust kell ki­alakítani, amelyben a szerve­zeti, a nézet- és programegy­ség a tényleges akcióegység előfeltétele. „Arccal a tömegek felé“ gott- waldi jelszó jobban, mint bár­mikor megmutatja a szakszer­vezetek politikai-nevelő és szer­vezőmunkájának alapvető irá­nyát. A Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom jelenleg olyan aktívával dolgozik, amely csu­pán az alapszervezetekben több mint félmillió funkcionáriust jelent. A felsőbb szakszerveze­ti szervek feladata valamennyi fokon közvetlen s valóban nem formális segítséget nyújtani az alapszervezeteknek. Az üzemi bizottságok, mint a szakszervezeti alapszerveze­tek szervei és az üzem vala­mennyi dolgozójának képvise­leti szervei elsősorban felelő­sek a szakszervezeti tevékeny­ség fejlesztéséért, a forradal­mi szakszervezetek politikájá­nak érvényesítéséért. Az évzá­ró taggyűlések és az üzemi szakszervezeti szervek megvá­lasztásának befejezése után az egész szakszervezeti mozgalom figyelme a szövetségi és álta­lános szakszervezeti konferen­ciák és kongresszusok előké­szítésére összpontosul, amelyek­nek betetőzése a VIII. szak- szervezeti kongresszus lesz. Az egész Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom fokozódó aktivitását a konferenciáknak és kongresszusoknak az elmúlt időszak értékelésével és azzal kell kifejezniük, hogyan járul­nak hozzá a fő feladatok ki­dolgozásával az FSZM aktivizációs prog­ramjának teljesítéséhez hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom még fokozottab­ban részt vegyen a XIV. párt- kongresszus határozatainak megvalósításában. Valamennyi újonnan megvá­lasztott felsőbb szakszervezeti szervnek egész tevékenységét arra kell összpontosítania, hogy hatékony segítséget nyújtson az alapszervezetek új bizottságai­nak az üzemekben, az építke­zéseken, az intézményekben és intézetekben, ahol a fő harc folyik a kitűzött feladatok tel­jesítéséért. A szakszervezeti tevékenység teljes kibontakoztatásának nél­külözhetetlen feltétele a párt-, az állami és gazdasági szervek és funkcionáriusok he­lyes viszonya a szakszerveze­tek helyzetéhez és társadalmi szerepükhöz. Az állami és gazdasági szer­vek, az FSZM-szervek együtt­működésének elmélyítése szük­séges, hogy közös munkájuk állandó és hatékony módszeré­vé váljék. A párt gondoskodni fog arról, hogy vezetésével ez az együttműködés tovább fej­lődjék és szilárduljon a mun­kásosztály és valamennyi dol­gozó érdekében, a szocializ­mus érdekében. A párt politikájában a mun­kásosztály szükségleteiből in­dul ki, amelynek legsajátabb érdeke a szocializmus teljes ki­bontakoztatása, s amely törté­nelmi felelősséget visel a tár­sadalom további forradalmi át­alakításáért. Ebből az objektív feladatból és a munkásosztály vezető szerepe érvényesítésé­nek szükségességéből követke­zik a kommunista pártnak, mint a munkásosztály és a töb­bi dolgozó legöntudatosabb, legszervezettebb forradalmi él­csapatának a vezető szerepe is. A munkásosztály helyzete és szerepe objektívan megadja az egységes forradalmi szak- szervezetnek, mint a munkás- osztály és a többi dolgozó leg­nagyobb tömegszervezetének a helyzetét és szerepét is, ame­lyet ugyanúgy, mint a munkás- osztályt, a kommunista párt ve­zet. A párt a forradalmi szak- szervezeteket mindig fő táma­szának tekintette politikája megvalósítása során. A szakszervezetek forradalmi küldetése telje­sítésének döntő előfelté­tele, hogy a társadalomban érvényesüljön Csehszlová­kia Kommunista Pártjának a vezető szerepe A párt viszont vezető szere­pét a szakszervezetekben leni­ni módszerekkel érvényesíti. Ezt elsősorban a szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták irányításával, eszmei, politikai, káder-, szervezői és ellenőrző munkájával biztosítja. Emellett nincs arról szó, hogy a párt- határozatokat gépiesen átvi­gyék a szakszervezetekbe, ha­nem arról, hogy a szakszerve­zeti szervek alkotó módon ki­dolgozzák és megvalósítják a párt politikáját a szakszerve­zeti mozgalom feltételei között és e politika teljesítésére meg­nyerik a dolgozókat. A szakszervezetekben a kom­munisták kötelessége, hogy a szakszervezeti szervek minden­napos tevékenységében érvé­nyesítsék a párt irányvonalát és feladatait. Újból emlékezte­tünk arra, hogy a párthatároza­tok feltétlenül kötelezők vala­mennyi kommunistára, tehát a szakszervezetekben dolgozó kommunistákra is: a párt előtt a fő felelősséget ők viselik e határozatok kidolgozásáért és teljesítéséért e szervezetekben. A pártszervek határozataiból következő feladatokat nem ele­gendő csupán emlegetni. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak, akik ezeket a feladatokat megvalósítják, állandó konkrét segítséget kell nyújtani Habár a pártszervek munkája a kommunista szakszervezeti funkcionáriusok körében javul, az elért helyzettel nem lehe­tünk elégedettek. A szakszerve­zetek szerepének és az itt vég­zett munkának a lebecsülése még egyáltalán nem a múlté. Még nem minden pártszerve­zet és pártfunkcionárius tuda­tosítja, hogy éppen az üzemek­ben és a munkahelyeken, a szakszervezetekben kell aktí­van biztosítani a párt politiká­ját. A pártszervek kötelessége rendszeresen tájékoztatni a párthatározatokról a szakszer­vezetekben dolgozó kommunis­tákat, fel kell használni tapasz­talataikat, meg kell velük tár­gyalni a pártpolitika biztosítá­sát a szakszervezetekben. A szakszervezetek kommunistái­val végzett munka oszthatatlan része a rendszeres ellenőrzés és értékelés is, hogyan érvé­nyesítik a párt politikáját, és olyan formákkal és módszerek­kel dolgoznak-e, amelyek meg­felelnek a szakszervezeti tevé­kenység jellegének. A szak- szervezeti kommunista funkcio­náriusok aktívájáról való rend­szeres és céltudatos gondosko­dás, tevékenységük rendszeres megtárgyalása a pártszervek­ben és a pártalapszervezetek taggyűlésein megadja nekik a szükséges biztonságérzetet és támogatja őket a pártonkívüli szakszervezeti tagok körében végzett igényes és bonyolult munkájukban. Megfelelő módon kell dolgozni a szakszervezetek pártonkívüli funkcionáriusai­val is, a kérdéseket meg kell tanácskozni velük és tapaszta­lataikat fel kell használni a pártpolitika feladatainak meg­oldásánál. A kerületi, járási és üzemi pártszerveknek a szakszerveze­tekben dolgozó kommunistákat határozottabban kell irányíta­niuk a felsőbb szakszervezeti szervek határozatainak teljesí­tésére, mert ha nem teljesíte­nék ezeket a határozatokat, az következményeiben a párt poli­tikai irányvonalának nem tel­jesítését jelentené. Valamennyi pártszerv és szervezet elsőrendű kötelessé­gei közé tartozik rendszeres és felelősségteljes figyelmet fordítani a szakszervezeti moz­galom kommunista és párton­kívüli funkcionáriusainak kivá­lasztására, nevelésére és elhe­lyezésére, főként a munkások és a fiatalok soraiból. Csupán így küzdhetjük le a kádermun­kában a múltban előfordult hi­bákat, amikor a szakszerveze­tekbe nem egyszer olyan em­bereket küldtek, akik nem tud­ták biztosítani a párt politiká­ját a szakszervezetekben. A szakszervezetekben pártos kül­detésüket csupán politikailag fejlett, a munkában bevált és erkölcsileg szilárd kommunis­ták teljesíthetik. A kommunistáknak a szak- szervezetekben céltudatosabban elő kellene segíteniük azt, hogy bevált, a szocializmushoz hű és aktív szakszervezeti ta­gokat nyerjenek meg és készít­senek elő a pártba való belé­pésre. E feladat teljesítését, amely a CSKP Központi Bizott­ságának a párt tagsági alapja színvonalának állandó emelé­séről szóló irányelveiből követ­kezik; a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkája megítélése oszthatatlan részé­nek kell tekinteni. A szakszervezetekben a párt politikájának megvalósítása so­rán fontos feladat hárul a párt­csoportokra. A pártszerveknek és szervezeteknek rendszere­sebb munkát kell velük végez­niük és gondoskodniuk kell ar­ról, hogy tevékenységüket na­gyobb mértékben összpontosít­sák a pártpolitika kidolgozásá­ra, megvalósítására és ellenőr­zésére a szakszervezetekben. A párt befolyásának elmélyítésé­ben a szakszervezetek tevé­kenységére fontos feladat há­rul a járási pártbizottságokra. A párt központi bizottsága a kommunisták szakszervezeti munkáját fontos pártfeladatnak tekinti E munka fontosságát és igé­nyességét éppen most hangsú­lyozza, amikor a szakszerveze­tekre felelősségteljes feladatok hárulnak abban a törekvésben, amellyel a párt a XIV. kong­resszus határozatainak teljesí­tésére és a gazdaság dinami­kus fejlesztésére törekszik, va­lamennyi pártszerv kötelesse- ge minden téren megszilárdíta­ni a szakszervezetek és a funk­cionáriusok tekintélyét, teljes mértékben támogatni azokat az intézkedéseiket. amelyek a pártpolitika konkrét feladatai­nak teljesítésére, Csehszlová­kiában a szocializmus további fejlesztésére irányulnak. Elvtársak! A következő időszakban, ami­kor összeül a VIII. általános szakszervezeti kongresszus, amely a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom tevékenységé­nek hosszú tartamra szóló programjában feldolgozza a CSKP XIV. kongresszusának kö­vetkeztetéseit, a központi bi­zottság elnöksége a következő fő feladatokat tartja döntőnek: 1. Következetesen teljesíteni az FSZM aktivizációs program­ját, amelyben feldolgozták a CSKP XIV. kongresszusának kö­vetkeztetéseit a VIII. általános szakszervezeti kongresszus előt­ti időszakra. 2. A CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatait feldolgozni a VIII. általános szakszervezeti kongresszus programdokumen- tumaiban azzal a céllal, hogy megszilárduljon és kibontakoz­zék a szakszervezetek forradal­mi szerepe és lenini jellege a szocializmus további építése során. 3. Fejleszteni a dolgozók munkakezdeményezését és a VIII. általános szakszervezeti kongresszus tiszteletére indított szocialista ni unka versenyt, és ezt elsősorban a minőségi, gaz­dasági mutatókra irányítani és biztosítani a Forradalmi Szak* szervezeti Mozgalom aktív rész­vételét az 1972. évi állami terv sikeres teljesítésében. 4. Elmélyíteni a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom gon­doskodását a dolgozók munka- és életfeltételeiről, jogos szük­ségleteik kielégítéséről és tör­vényes jogaik védelméről. 5. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a mar­xizmus—leninizmus elvei alap­ján tovább fejleszteni az esz­mei nevelést a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, növelni a dolgozók szocialista önludatosságát és megnyerni őket a pártpolitika aktív telje­sítésére. 6. Teljesíteni a szakszerveze­ti mozgalom valamennyi funk­cióját, a szakszervezeteket a munkásosztály és a többi dol­gozó tényleges forradalmi szer­vezetévé kell tenni, meg kell szilárdítani a szakszervezetek egységét és növelni kell akció- képességét. A szakszervezeti szervek figyelmét teljes mérték­ben az alapszervezetekre kell összpontosítani — „Arccal a tö­megek felé!“ 7. A párt külpolitikai irány­vonala szellemében teljes mér­tékben ki kell bontakoztatni a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom nemzetközi kapcsolatait mint a proletár és szocialista internacionalizmus gyakorlati iskoláját, rendszeresen el kell mélyíteni a szocialista orszá­gok, főként a Szovjetunió szak- szervezeteivel folytatott együtt­működést. E feladatok megvalósítása feltételezi, hogy valamennyi szakszervezeti, minden szak- szervezeti tisztségviselő és tag, elsősorban a kommunisták összpontosítsák erőfeszítései két, és a szakszervezetek jól együtt­működjenek az állami és gaz­dasági szervekkel. Ez egyúttal megköveteli a kommunista párt részéről az állandó irányítást is, valamennyi pártszerv és -szervezet teljes támogatását. Közös ügyünkről van szó — fejlett szocialista társadalom felépítéséről. Meggyőződésünk, hogy a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom is jelentős mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság tovább fejlődjék a szocialista világrendszer szi­lárd alkotó részeként.

Next

/
Thumbnails
Contents