Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám, szombat

Gustáv Itasík elvtársiak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának előadói beszéde (Folytatás a 7. oldalról) veszik figyelembe a dolgozók javasla­tait és észrevételeit. Ezért el kell ér­nünk, hogy mindenütt természetesnek vegyék, hogy a dolgozók ismerjék, ho­gyan teljesíti az üzem vagy a műhely a feladatokat, hogyan gazdálkodik. A dolgozóknak érezniük kell, hogy ész­revételeiket komolyan figyelembe ve­szik és bírálatukat figyelmesen meg­hallgatják. A dolgozók irányításban való rész­vételének hordozója nálunk elsősorban a szakszervezeti mozgalom. A XIV. kongresszus határozataival összhang­ban a szakszervezeti munka tengelyét a termelés, a munka és a munkater­melékenység kérdései, a dolgozóknak á termelés hatékonysága növeléséhez való hozzájárulása, és az életszínvonal emelésére kifejtett törekvés képezi. A dolgozók mozgósítása az állami terv igényes feladatainak teljesítésére, az össztársadalmi szükségletek védel­me. a becsületes, jól dolgozók támo­gatása, a hanyagság és a felelőtlenség elleni határozott fellépés, a szocialista elvek érvényesítése a jutalmazásban, a racionalizálás és a műszaki haladás sokoldalú támogatása, valamint a dol­gozók reális szükségletei iránti sok­oldalú gondoskodás, a munkakörülmé­nyek megjavítása, a munka kulturált­ságának növelése — ez jelenti ma a munkásosztály és a dolgozók érdekei­ért folyó harc döntő szakaszát. A szakszervezetek csakis ebben a mindennapi küzdelemben válhatnak milliók nevelésének gyakorlati iskolá­jává, csak ezen a talajon egyesíthetik a dolgozók széles rétegeit, folytathat­nak sikeres küzdelmet a kispolgári csökevények ellen, biztosíthatják a dol­gozók érdekei védelmezőjének szerepét, és az életszínvonal emelkedését a ter­melés fejlesztése útján. Meggyőződésünk, hogy a szakszerve­zeti mozgalom közeledő konferenciái és kongresszusai megteremtik a szükséges feltételeket ahhoz, hogy befejeződjön a szakszervezeti mozgalom politikai és szervezeti konszolidálásának folyama­ta, ahhoz, hogy u szakszervezetek min­den erejüket a társadalom előtt álló legfontosabb feladat teljesítésére — a gazdaság fejlesztésére és a hatékony­ság növelésére fordíthassák, ami felté­tele az anyagi és a kulturális szükség­letek jobb kielégítésének. A párt szakszervezeti politikája kö­vetkezetesen a szakszervezetek szere­pe, kezdeményezése, részvétele és fe­lelőssége növelésének irányvonalán ha­lad. A szakszervezet a munkásosztály és a dolgozók tömegszervezete. A párt visszautasítja a szakszervezetek utasí­tások útján történő irányításának mód­szerét. A szakszervezetekben a párt vezető szerepét nemcsak azon az úton érvényesíthetjük, hogy a kommunisták a párthatározatokra hivatkoznak, ha* nem elsősorban azáltal, hogy munká­jukkal, példaadásukkal és meggyőződé­sükkel meg tudják szerezni a szakszer­vezeti tagok bizalmát, és a gyakorlati munkában érvényesíteni tudják a párt irányvonalát. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom és a gazdasági szervek fő feladata annak biztosítása, hogy a dolgozók kezdeményezése ma a tervfeladatok tel­jesítésére irányuljon. Nemcsak arra vo­natkozóan kelt kötelezettségeket vál­lalni, és nemcsak abban kell versenyez­ni, hogy mennyivel többet termelünk, hanem elsősorban abban, mennyivel csökentjük a költségeket, hogyan nö­veljük a termékek minőségét, hogyan gyorsítjuk meg az új technika érvé­nyesítését és kihasználását, hogyan biztosítjuk a termelési programok meg­változtatását, az építés határidejének betartását és lerövidítését stb. Követés- reméltó azoknak az üzemeknek a gya­korlata, ahol a munkakezdeményezás fejlesztését és a szocialista munkabri­gádok tevékenységét már a terv össze­állításakor összekapcsolják a kényes kérdések megoldásával A szocialista versenyben elsősorban azt akarjuk elérni, hogy a lemaradó vállalatok az élenjáró vállalatok szín­vonalára jussanak, hogy kibővüljenek a haladó tapasztalatok, növekedjen az élenjáró kollektívák és a szocialista munkabrigádok példájának ereje, nö­vekedjen nevelő hatásuk a munkafe­gyelem és a dolgozók szervezettségé­nek és öntudatának megszilárdításá­ban. Az ifjúsági szervezetnek is több gon­dot kell fordítania a tervteljesítés, a hatékonyság növelése kérdéseire. Az ifjúsághoz rendkívül közel áll az újí­tás, a korszerű módszerek érvényesí­tése, a rendetlenség elítélése. A fiatal munkások és szakemberek kezdemé- nyezően léphetnek fel, sok új javas­latot tehetnek. Meg kell őket nyernünk, igényes feladatokat kell rájuk bíznunk és több alkalmat kell biztosítanunk, hogy érvényesíthessék és kipróbálhas­sák erejüket. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség és a termelés javát szolgálja, ha az Ifjúság teljesíti ezeket a fel­adatokat. Az egész Nemzeti Front feladata, hogy gondot fordítson a gazdasági fej­lődés és a tervteljesítés kérdéseire, részt vegyen az olyan társadalmi lég­kör kialakításában, ahol támogatni fogják a jó és becsületes munkát, a tudást, és ahol nem tűrik meg a tor­zsalkodást és a rendetlenséget. A káderek kiválasztása, nevelése és széthelyezése Elvtársak! A XIV. kongresszus feladatainak tel­jesítésében előtérbe kerül a kádermun­ka. Az ezen a téren a gazdasági terü­leten is előttünk álló feladatok a fon­tossági sorrendben az egyik első he­lyen állnak. Széles körű kádercserét hajtottunk végre. A döntő fontosságú funkciókat olyan emberek töltik be, akik a párt bizalmát és támogatását élvezik. Most az a feladatunk, hogy az egyes foko­kon kiépítsük az irányító szerveket, és rendszeres munkát folytassunk a káde­rekkel. A párt bízik és támogatja a vezető funkciókat betöltő dolgozókat, de egy­úttal igényes velük szemben. A párt­szerveknek és -szervezeteknek teljes mértékben támogatniuk kell a párt igényes irányvonalát érvényesítő, a szigorú munka- és technológiai fegye­lem megtartását megkövetelő, az igé­nyes célokat kitűző gazdasági dolgo­zók tekintélyét és törekvését. Teljes mértékben támogatnunk kell azokat a mestereket, akiknek jelentős küldeté­sük van az igényes, gyakran „nem népszerű“ feladatok érvényesítésében. A pártszerveknek neveléssel, segít­ségnyújtással és bírálattal kell hat­niuk azokra a vezető dolgozókra, akik még mindig előnyben részesítik a nép­szerűségi politikát, az igénytelen irány­vonalat, amely látszólag konfliktus- és kockázatmentes, de a társadalomnak csak pangást és károkat hoz. A pártszerveknek és -szervezeteknek rendszeresen ahhoz kell vezetniük a vezető dolgozókat, hogy bírálóan és ön- bírálóan értékeljék a munkát, ne le­gyenek önelégültek, ne elégedjenek meg a rutinmunkával, ne féljenek a problémák bátor megoldásától, és ér­vényesítsék az új módszereket. El kell érnünk, hogy felelősséget érezzenek a párt politikájáért, a terv teljesítéséért, a nép életszínvonalának emeléséért. Az igényességet össze kell kapcsolnunk a káderek és felkészítésük iránti gon­doskodás növelésével, helyesen kell ér­tékelnünk a sikereket és az áldozat­kész munkát, s ügyelnünk kell arra, hogy távlatok álljanak előttük. Fokozatosan sikerül aktivizálni a mű­szaki-gazdasági értelmiséget is. Az or­szágban és a vállalatokban szerzett észrevételek megegyeznek abban, hogy a fejlődés itt is kifejezetten pozitív. Elkötelezettségük mértéke rendszerint olyan, ahogyan velük a vezetők és a pártszervezetek dolgoznak, amilyen konkrét feladatokkal bízzák meg őket, és ahogyan erkölcsileg és anyagilag érdekeltekké tudják tenni őket. Arra van szükség, hogy az új problémák megoldásába nagyobb mértékben kell bekapcsolni az értelmiség valamennyi becsületes és tehetséges tagját. Igaz, hogy voltak közöttük a jobboldali op­portunizmus hordozói, azonban a jobb­oldali opportunizmus maradványai el­len folytatott harcnak semmi köze sincs ahhoz, hogy ne értékeljük sze­repüket és szektás alapállásból köze­ledjünk az értelmiséghez. Csak frázis lenne a tudományos-műszaki fejlődés­ről beszélni és közben nem dolgozni a tudományos-műszaki értelmiség szé­les aktívájában. A káderek nevelése terén fontos lé­pés az értékelés, amit rendszeresen el kell végezni a KB elnökségének a ká­dermunkáról hozott határozata értel­mében. Milyen mércét kell alkalmazni az értékelésnél? A válasz egyszerű: a XIV. kongresszus irányvonalának megértése és következetes teljesítése az adott szakaszon. A kádereket min­denekelőtt aszerint fogjuk értékelni, milyen konkrét eredményeket érnek el a pártpolitika megvalósításában, ho­gyan érvényesítik és teljesítik a kong­resszusi határozatokat. Az a vezető dolgozó, aki csak pasz- szív módon átveszi az állami terv nö­vekvő feladatait, elkésve alkalmazko­dik az értékesítési tehetőségek módo­sulásához, vagy a műszaki színvonal, a technológia és az irányítás változá­saihoz, a nagyobb hatékonyság követel­ményéhez, számolhat azzal, hogy fo­kozatosan elveszíti tekintélyét és ezzel vezető helyzetét. Távlati szempontból a kádermunkát döntő módon úgy kell irányítani, hogy gondot fordítson a fiatal dolgozókra, akiket egyre nagyobb mértékben kell megbízni felelősségteljes munkával. A kádermunkát azzal a tudattal kell el­végezni, hogy a kongresszus irányvo­nalát az effektivitás növelésére, ami a helyezzük el a kádereket, hogy sza­vatolják az irányvonal teljesítését. Ezért saját hatáskörében és nomenkla­túrájában minden pártszerv felelős. Lehetőségeink és kilátásaink biztatóak Népgazdaságunk fejlődése kifejezet­ten emelkedő irányzatú. A szocialista 'rendszer előnyeire támaszkodik, a nép alkotó kezdeményezésének hatalmas forrására. Adva vannak a feltételek arra, hogy kijelöljük a további igényes célokat, lehetőségünk van arra, hogy felszámoljuk a mai hiányosságokat és akadályokat. A gazdasági fejlődés fel­adatainak összpontosított teljesítése serkenti pártunk, a szakszervezeti moz­galom, az ifjúság és az egész Nemzeti Front offenzív politikáját annak érde­kében, hogy kibontakozzék a dolgo­zók széles rétegeinek kezdeményezése. Olyan eredményeket értünk el, ame­lyekre tovább építhetünk. Rendelke­zünk fejlett termelési-műszaki bázissal, vannak tehetséges dolgozóink, tapasz­talt és szakképzett munkásosztályunk, tapasztalt és nagyszámú technikusunk. Van erős egységes és akcióképes pár­tunk, konszolidált államunk és gaz­dasági apparátusunk és szilárd Nem­zeti Frontunk. Tehát rendelkezünk az effektiv gazdasági fejlődés valameny- nyi szükséges feltételével. És ugyan­úgy rendelkezünk a nélkülözhetetlen külső feltételekkel is, ami a Szovjet­unióhoz és a többi szocialista ország­hoz fűződő szilárd szövetségben, ba­rátságban és sokoldalú együttműködés­ben rejlik. A szocialista közösség gazdasági fej­lődésével szöges ellentétben a kapita­lista rendszerben az elmúlt évben to­vább éleződtek az ellentétek, és gyara­podtak a válságjelenségek. Az USA-n kívül a gazdasági élet pangása és hanyatlása látható a fej­lett kapitalista országok többségében is. Következményei elmélyítik a pénz­ügyi és a külkereskedelmi válságot, folytatódik az inflációs áremelkedés. A munkanélküliség sok nyugati ország­ban az elmúlt évben elérte a legmaga­sabb színvonalat. Az USA-ban a múlt év végén 5 millió munkanélküli volt, Olaszországban egymillió és Angliában közel egymillió. Mindez a sztrájkmozgalmak növeke­désével, az osztály- és szociális konf­liktusok kiéleződésével együtt azt bi­zonyítja, hogy fokozódik a kapitalista gazdasági élet egész ingatagsága, el­mélyül az imperializmus válsága. Ez­zel szemben áll a szocialista országok termelésének, foglalkoztatottságának és életszínvonalának gyors fejlődése, a szocialista világrendszer erőinek gyors növekedése. A világszocializmus kezében tartja a kezdeményezést, és egyre nagyobb mértékben határozza meg a világ fejlődésének irányát. Elvtársnők és elvtársak! Mire kell irányítani most a párt, a szakszervezeti, az állami és gazdasági szervek és egész társadalmunk foko­zott figyelmét? Először: a párt vezetésével egyesí­teni és összpontosítani kell minden ál­lami és gazdasági szerv, a nemzeti bi­zottság és a Nemzeti Front szervezetei Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista- Pártja Központi Bizottságának főtitkára az ülés résztvevőivel beszélget. (ČSTK telefoto) erőit a párt gazdaságpolitikája követ- keztes megvalósítására. Határozottab­ban kell a gyakorlatban megvalósítani a CSKP XIV. kongresszusának irányvo­nalát az effektivitás növelésére, ami a nép életszínvonala emelkedésének a a feltétele. Másodszor: eredményesen kell telje­síteni az ez évi tervet és sokoldalúan kell biztosítani az ötödik ötéves terv feladatait az ágazati és vállalati ter­vekben. A terv minőségi feladatait konkrét racionalizációs programokkal kell alátámasztani. Harmadszor: minden szakaszon érvé­nyesíteni kell a munkaerők ésszerű kihasználását. Biztosítani kell a munka­termelékenység növekedését, érvényesí­teni kell a szigorú gazdaságosságot és a hatékonyabb értékesítést a tüzelő­anyag, az energia, a nyersanyagok és anyagok minden fajtájánál. Negyedszer: az irányítás minden fo­kán rendszeresen biztosítani kell az állóalapok jobb kihasználását, a kor­szerű technikát és technológiát, töké­letesíteni a gyártmányok választékát, szerkezetét, minőségét és műszaki szín­vonalát. Ötödször: céltudatosan rendet kell teremteni az építkezési beruházás te­rületén, növelni kell hatékonyságát, le kell rövidíteni az építkezések idő­tartamát, csökkenteni kell a befejezet­len építkezések számát és megakadá- nyozni a költségek emelkedését. Hatodszor: a központi szervekben céltudatosan elő kell készíteni és biztosítani a nemzetközi szocialista in­tegráció koncepcióját, és megvalósítá­sa érdekében ki kell alakítani a szük­séges káder- és politikai feltételeket. Hetedszer: minden fokon meg kell szilárdítani a tervirányítás elvét, töké­letesíteni kell a tervezés színvonalát, fokozni kell az irányító munka minő­sége iránti igényességet és szilárdítani kell a fegyelmet, valamint a személyes felelősséget a feladatok teljesítéséért. Nyolcadszor: a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom szerveinek és a gaz­dasági vezetőségnek aktív együttműkö­désével ki kell alakítani a feltételeket arra, hogy az emberek részt vegyenek az irányításban; fejleszteni kell kezde­ményezésüket és a szocialista munka- versenyt az állami tervfeiadatok jó mi­nőségű biztosítására; ügyelni kell a munkabiztonság és kultúra céltudatos fokozására és a munkakörnyezet meg­javítására. Kilencedszer: következetes káderpo­litikát kell folytatni, hogy gazdaságun­kat olyan emberek irányítsák, akik összeforrtak a kommunista párt poli­tikájával, és akik hatékonyan biztosít­ják a XIV. kongresszus irányvonalának és az ötéves terv feladatainak teljesí­tését, és az igényes feladatok teljesí­tésére meg tudják nyerni az összes dolgozót. Tizedszer: meg kell erősíteni a párt vezető szerepét a népgazdaságba^ fejleszteni kell a tömegpolitikai mun­kát és a párt ellenőrző funkcióját an­nak érdekében, hogy biztosítsa a kong­resszus döntéseinek következetes meg­valósítását. Olyan feltételeket kell ki­alakítani, hogy minden kommunista konkrét feladatot kapjon és példát mu­tasson szocialista hazánk jobb gazda­sági fejlődését célzó igyekezetével. Elvtársnők és elvtársak! A CSKP Központi Bizottságának el* nöksége azzal a mély meggyőződéssel terjeszti önök elé ezt a XIV. kongresz- szus gazdasági vonatkozású határoza­tainak további realizálásáról szóló je­lentést, hogy a vita után és plenáris ülésünk befejezését követően egész pártunk, szakszervezetünk, az ifjúság és a Nemzeti Front többi része, az állami és gazdasági szervek, valamint a nemzeti bizottságok mielőbb kidol­gozzák annak a küzdelemnek konkrét feladatait és programját, melyet nép­gazdaságunk fejlődéséért, hatékonysá­gának növeléséért folytatunk szocialis­ta társadalmunk fejlődése érdekében, népünk boldog és elégedett élete érde­kében, mint hozzájárulásunkat a béke és a szocializmus ügyéhez. (Az Új Szó alcímei)

Next

/
Thumbnails
Contents