Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám, szombat

Gustáv Husák elvtársink, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának előadói beszéde (Folytatás az 5. oldatról) elégetésének, valamint a lakosság pénz­jövedelme realizálásának. Ebből követ­kezik az az objektív szükségszerűség is, hogy a kereslet szerkezete szerint kell biztosítani a termékek választé­kát, minőségét és színvonalát. Biztosí­tani kell, hogy a piacra elegendő ala­csonyabb és közepes árcsoportba tar­tozó, standardizált termék kerüljön. De azt is, hogy a piacot egyidejűleg el­lássák új, jobb minőségű, műszakilag Elvtársnők és elvtársak! Az ötödik ötéves terv egyik legfonlo- sabb része az építkezési beruházás. A XIV. kongresszus Irányelveiben rögzí­tett beruházási feladatok teljesítésétől függ nagymértékben a népgazdaság fo­lyamatos fejlődése, a meghatározott arányok betartása az akkumulációs alap és a szükségletek között, a jövő gazdasági fejlődés hatékonyságának feltételei, valamint az életszínvonal emelkedése. Az 1968. évi felfordulás különösen súlyosan érintette a beruházás terüle­tét, és következményei hosszantartóak. A javulás terén már elértünk bizonyos eredményeket, bizonyos értelemben fel­újult a rend, javult a szakágazatok szerkezete, és bizonyos mértékben csökkent a befejezetlen építkezések száma. Az ötéves terv céljai azonban megkövetelik, hogy gyorsabban áthidal­juk azokat a krónikus hiányosságokat, amelyek az építkezési beruházásban már évek óta láthatók. Az új kapacitásokat túlságosan drá­gán és lassan építjük. Állandóan emel­kednek a költségek, és ezeket a tarta­lék terhére kell pótolni, holott terve­zési kapacitásunk több mint kielégítő. Ennek ellenére még ma is számos be­ruházást a szükséges előkészítés nélkül kezdenek meg. A kapacitások üzembe helyezése egyre hosszabb időt igényel, és gyakran nem érik el a feltételezett teljesítményt. Az akciók jelentős szá­mának következménye, hogy a kapaci­tások szétforgácsolódnak. Annak elle­nére, hogy a tervet globálisan teljesí­tik, az irányítás és a szervezés hiá­nyosságainak következtében a minde­nekelőtt döntő fontosságú építkezése­ken lemaradások történnek. A kormány intézkedéseket fogadott el az építke­zés jobb előkészítése és racionalizálá­sa érdekében. Ezek következetes bizto­sítása és érvényesítése minden állami szerv és az építkezési beruházás min­den résztvevőjének ügye. Az építkezési beruházás jobb fejlődé­sének döntő fontosságú előfeltétele mindenekelőtt az, hogy következetesen érvényesítsék a CSKP XIV. kongresz- szusának határozatát arról, hogy min­den új építkezés beindítása előtt kö­vetkezetesen ellenőrizni kell, hogyan használják ki a meglevő kapacitásokat; és nem kell engedélyezni bővítésüket ott, ahol a létező üzemeket sem hasz­nálják ki megfelelően. Ezt a követelményt diktálja az a tény, hogy évről évre csökken az álló­alapok kihasználása, csökken a műsza­kok száma, és a nagy teljesítményű gépeket és berendezéseket gyakran csak egy műszakban használják ki. Ezeket az általánosan ismert ténye­ket figyelmen kívül hagyva állandó nyomást gyakorolnak új építkezések megkezdését szorgalmazva, olyan épít­kezésekét, amelyek többnyire még épí­tőipari kapacitással sem biztosítottak, sem pedig munkaerővel. Csak a ki­emelt építkezésekben, amelyek az 1972. évi tervben szerepelnek, befejezésük után 18 ezer munkaerőre van szükség. E munkaerők megnyerésének fő és reális útja az erkölcsileg és fizikailag elavult állóalapok gyorsabb kiiktatása, mert ezek feleslegesen lekötik a mun­kaerőket és növelik a költségeket. Ki­iktatásuk üteme azonban elfogadhatat­lanul lassú. Határozottan elutasítunk minden olyan szándékot, amelynek célja újabb beruházási akció megkezdése. Minden vállalatban és termelési gazda­sági egységben ki kell dolgozni — az ötéves terv részeként és limitjeinek ke­retében — az állőalapok felújításának és reprodukciójának, az elavult termelési alapok felszámolásának, a műszakok száma emelésének programját. Ez az az út, amelyen új beruházások, különö­sen építkezési beruházások nélkül el­érhető a termelés növekedése. Kifejezetten tökéletesíteni kell az építkezési beruházás irányítását és ter­vezését. A tervező szervezetek kapaci­tását az olyan építkezések előkészíté­sére kell összpontosítani, amelyeket az és esztétikailag tökéletesebb gyárt­mánnyal, amelyeket kisebb sorozatok­ban és a megfelelő árszinten gyártsa­nak. A termelés és a kereskedelem kap­csolata még mindig nem eléggé rugal­mas. Nem felel meg az új helyzetnek és a fogyasztók növekvő igényeinek. Gyakorlati intézkedésekkel kell hatni mind a termelésre, mind a kereskede­lemre, hogy nagyobb felelősséget érez- zen a népgazdaság szükségleteinek ki­elégítéséért. 1972—1974-es években kezdenek meg, és már a tervekben biztosítani kell a nagy hatékonyságot. A szállítóknál és a beruházóknál ki kell alakítani a megfelelő szervezési és káderfeltételeket arra, hogy az elő­készítő munka színvonala, valamint a beruházás realizálásának színvonala emelkedjék. Növelni kell a gazdasági dolgozók felelősségét minden fokon, az ezen a területen adott feladatok teljesítéséért. A beruházók törekvéseit és a kivite­lezők kapacitását a már megkezdett építkezések mielőbbi befejezésére kell összpontosítani. Arra, hogy fokozato­san csökkenjen a befejezetlen építke­zések száma, hogy rövidebb legyen az építés időtartama, és betartsák a ka­pacitás üzembehelyezésének tervezett időpontját. Nem lehet továbbra is be­lenyugodni abba, hogy folyamatosan nőnek a költségek. Ismerjük az építkezési beruházással foglalkozó külföldi szervezetek munká­ját, de vannak jó példák hazánkban is. Például a Klement Gottwald Vasmű hengerdéjének építési időpontját, vagy a humennéi Chemlon és más akciók építési időpontját nemcsak betartották, hanem még le is rövidítették. Semmi­vel sem indokolható, hogy mért ne le­hetne érvényesíteni az építés szerve­zésének és irányításának, az eszközök koncentrációjának hasonló módszereit, miért ne érhetnének el hasonló ered­ményeket a többi építkezésen is. Az építkezési beruházás eredményeit nagy mértékben befolyásolja az építő­ipar munkája. Az ötéves terv teljesíté­se érdekében el kell érni, hogy nőjjön a kapacitás. És mindenekelőtt a mun­katermelékenység növekedésével, az új építkezési módszerek érvényesítésé­vel, a kapacitások jobb szerkezetével, különösen a befejező munka számára, de a jobb területi szétosztással is. A beruházások rendkívül nagy mér­tékben összpontosulnak Prágában, az észak-csehországi kerületben és Bra­tislavában. Ezeken a helyeken az épít­kezési munka növekedése a többi kerü­letek kétszerese, és megköveteli a munkaerők jelentős ágazatközi átcso­portosítását. Szükségesnek tartjuk, hogy a köztársaságok kormányai ki­dolgozzák e feladatok biztosításának komplex programját. Minden vállalattól megköveteljük, hogy az építési kapaci­tások és munkaerők átcsoportosítását a koncentrált építkezések színhelyére politikai feladatának tartsa. A XIV. kongresszus határozata kije­lölte a feladatot, mely szerint ebben az ötéves tervidőszakban legalább 500 ezer lakást kell építeni. E feladat meg­valósítása az építőipar dolgozóinak egyik fő kötelessége. A kezdeményezésre jó példát mutat a Plzeňi Magasépítő Vállalat, ahol 1975-ig el akarják érni, hogy egy lakás építésére átlag 430 órát fordítsanak, míg ma nálunk egy lakásra ennek két­szerese szükséges. A lakásépítési fel­adatok teljesítése szempontjából rend­kívül jelentős a szükséges megelőző beruházások idejében való előkészítése, amire különösen Prágában kell nagy figyelmet fordítani. Az ötéves tervfeladatok a tüzelő­anyag-, energetikai alap fejlődése és a vegyipari alap fejlődése területén, valamint a lakás, a közlekedés és a többi nem termelési ágazat területén megkövetelték a beruházási eszközök olyan elosztását, hogy az nem tette lehetővé a korszerűsítő beruházások ki­fejezett növekedését, ezért sürgető fel­adat, hogy ezeket az eszközöket oda összpontosítsák, ahol a legnagyobb hasznot hajtják. Az építkezési beruházások feladatá­nak teljesítése érdekében ebben az öt­éves tervidőszakban kidolgozzák az építkezési beruházások irányítása és tervezése tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket. Semmi sem indokolja azonban, hogy ezekre az intézkedések­re várjunk a helyzet javításában, a kongresszus direktíváinak következetes teljesítésében. legű és megköveteli, hogy az egyes in­tézkedéseket úgy valósítsuk meg, aho­gyan a szocialista országok közös tö­rekvése az előfeltételeket kialakítja. Már ma szükség van arra, hogy a jövő gazdasági fejlődést illető minden alap­vető határozatot abból a távlatból és szükségletből bíráljunk el és biztosít­sunk, hogy népgazdaságunk szerves ré­sze a nemzetközi szocialista integrá­ciónak. Ez teljes mértékben érvényes az ötödik ötéves terv néhány célkitűzé­sére is. A legfontosabb az, hogy a lehető legrövidebb időn belül kidolgozzuk a csehszlovák népgazdaságnak a nemzet­közi szocialista integrációba történő bekapcsolása átfogó koncepcióját. Népgazdaságunk távlati fejlődéséből kiindulva ezen az alapon kell megha­tározni az ágazatokat és a termelést, hogy melyeket akarjuk saját és más országok szükségleteire fejleszteni ön­állóan, vagy integráltan. De egyidejű­leg meg kell határozni azokat az ága­zatokat és termelési profilokat is, ame­lyeket nem fogunk fejleszteni, ahol a hazai szükségletet behozatalból fogjuk fedezni. Ez szükségszerű előfeltétele annak, hogy kezdeményezően és kon­cepciósán vegyünk részt az integrációs program megvalósításának vitájában. És ez egyidejűleg az egyes ágazatok és vállalatok távlati kilátásai megerő­sítésének nélkülözhetetlen feltétele is. Ki kell alakítani a feltételeket arra, hogy az irányítás, a tervezés és a pénzügyi ellátás egész rendszere cél­tudatosan erősítse a vállalatok érde­keltségét az integrációs programban. Ez a feladat nem oldható meg sem adminisztrációs, sem hagyományos mód­szerekkel, hanem csak határozottság­gal és komplex megközelítéssel, az alapvető összefüggések és feltételek egyesítésével. Ennek az eljárásnak kell szükség­szerűen érvényesülnie különösen ak­kor, amikor egybevetjük saját fejlesz­tési programunkat az integráció távla­taival. Csak az nyújtja a távlati fejlő­dés szilárd szavatosságát, ha ezeket bekapcsoljuk a nemzetközi munkameg­osztásba a termelés fejlődésének közös előrejelzése, a kutatás, a kooperáció és a szakosítás alapján. A KGST XXV. ülésszakán jóváhagyott harmonogrammal összhangban már szá­mos tanácskozást tartanak a jelentős, közös célkitűzések megvalósításúról a fémkohászat, a vegyipar, a gépipar és más ágazatok területén. Ezekhez azzal a tudattal kell közeledni, hogy ugyan­olyan történelmi jelentőségű feladat előtt állunk, mint amilyen gazdaságunk szerkezetének és külföldi kapcsolatai­nak átépítése volt a szocialista építés kezdetén. A nemzetközi szocialista munkameg­osztásba való bekapcsolódásunk kulcs- fontosságú kérdése együttműködésünk fejlődése a Szovjetunióval. A helyes és távlati megoldás alapvető feltétele, hogy ismerjük azokat az új feltétele­ket, amelyek kapcsolataink fejlődésé­ben kialakulnak a szovjet népgazda­ság dinamikus fejlődése és tudomá­nyos-műszaki haladása következtében. Feltétlenül számolnunk kell azzal, — és ez teljes mértékben népgazdaságunk érdekét szolgálja —, hogy gépipari ki­vitelünk növekedésével együtt növeked­ni fog a Szovjetunióból importált gé­pek száma is, mint népgazdaságunk szakosításának és korszerűsítésének fontos tényezője. Számolni kell azzal is, hogy növekedni fog az ipar külön­böző ágazataiban gyártott közszükség­leti cikkek kivitele is. Minél több kiváló termék lesz kivi­Emeljük az irányító muka színvonalát A szocialista integráció programja Elvtársak és elvtársnök! A párt Központi Bizottsága a múlt év szeptemberében megtartott ülésén elfogadta a KGST XXV, ülésszakán jó­váhagyott nemzetközi szocialista integ­ráció programját, mint munkánk vezér­fonalát. Az integrációs program távlati jel­Elvtársak! A XIV. kongresszus gazdasági kér­désekkel kapcsolatos határozatai sike­res megvalósításának alapvető felté­tele az irányító munka színvonalának emelése és hatékonyságának növelése minden fokon, és az irányítási rendszer tökéletesítése. A központi irányítás és tervezés fel­újítása alapvető jelentőségű volt a gazdasági konszolidálás sikere szem­pontjából. A kialakított irányítási rend­szer, és elsősorban a januőr elsején életbe lépett intézkedések megteremtik a szükséges feltételeket a terv teliesí- téséhez. Az 1971. évi eredmények elemzése, és az ötéves terv biztosításának mai helyzete rámutat annak szükségszerű­ségére, hogy állandóan tökéletesíte­nünk kell az irányító munkát. Célunk, hogy a gazdaság valamennyi területén következetesen megvalósuljon a kong­resszus irányvonala, hogy gyorsabban mozgósítsák a tartalékokat, és érvé­nyesüljön a gazdaság fejlődése minő­ségi Oldalának hangsúlyozása. A tartalékok mozgósításának és a hatékonyság növelésének döntő fontos­ságú eszköze az állami terv. El kell mélyítenünk szerepét a gazdaság irá­nyításában, elsősorban az állami terv telünkben, annál gyorsabban tudjuk majd fejleszteni azokat az ágazatokat, melyek előtt hosszú távlatok állnak. Ennek alapján sikeresen oldhatjuk meg a gépek kivitele növekedésének távlati kérdéseit, s ezáltal gépipari kapacitá­sunk jobb kihasználását is. Gazdaságunkat energikusabban kell bekapcsolnunk a nemzetközi munka­megoszlásba, amely lassabban fejlődik, mint ahogyan az a szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelne. Az ötéves terv feladatainak biztosí­tásakor céltudatosan javítanunk kell a külkereskedelem struktúráját, növel­nünk kell hatékonyságát, és elsősor­ban ki kell alakítanunk a feltételeket a gépek és berendezések kivitelének rendszeres növekedéséhez. A gépipari kivitel növelésében a fel­adatok már ez évben és a következő években is annál igényesebbek lesz­nek, hogy egyre pontosabban meghatá­rozzák partnereink beruházási tervei­ket, s ezáltal a gépipari exportunkat is. Elsősorban azokat az ágazatokat és termeléseket kell fejlesztenünk, me­lyek a kivitelben kedvező reprodukciós értékeket érnek el, a nem hatékony választékot előnyösebb árufajtákkal kell helyettesítenünk, még akkor is, ha a vállalatok szempontjából ez össze­kapcsolódik igényes termelési és ke­reskedelmi problémák megoldásával. Amint a CSKP XIV. kongresszusa meghatározta, meg kell javítanunk a külkereskedelem szervezeti és kereske­delmi munkáját. Százezres tételekben megfelelő minőségű árufajtákat szál­lítunk külföldre. Egy része megfelel a világszínvonalnak, pl. a 138-as Tatrák, a BB-200-as orsó nélküli fonógépek stb. A termelés vezető dolgozóitól meg kell követelnünk, hogy teljes felelősséget érezzenek a kivitel minőségéért, a kül­kereskedelem dolgozóitól pedig, hogy érezzenek felelősséget az eladási és a vásárlási műveletek hatékonyságáért. Elvtársak! Az elnökségnek a XIV. kongresszus határozatai megvalósításáról szóló be­számolója elsősorban az alapvető kér­désekkel foglalkozott. Nem lehetséges és nem is lenne célszerű, hogy más, bár nagyon fontos kérdéseket is meg­oldjunk. " Nagyon fontosak a mezőgazdaság feladatai. Azért nem beszéltünk róluk, mert a közelmúltban hoztuk nyilvános­ságra a párt és a kormány dokumen­tumait a mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés fejlesztéséről. Az egységes föld­művesszövetkezetek kongresszusával kapcsolatban a CSKP Központi Bizott­sága külön ülésen foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel. Természetesnek tartjuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezően teljesíteni fogják azo­kat a feladatokat, melyek a hatékony­ság növelésére kifejtett törekvésből adódnak majd. A nemzeti bizottságok gazdálkodása is olyan kérdés, amelyről részleteseb­ben beszélhetnénk. Nemcsak azért, mert a költségek, a beruházási eszkö­zök kihasználása és a munkaerővel való gazdálkodás terén itt is sok a tar­talék, hanem elsősorban azért, mert ezen a szakaszon a munka irányításá­nak színvonala közvetlenül befolyásol­ja a polgárok elégedettségét. A nem­zeti bizottságok igényes feladatokat vállaltak a választási programokban. Ugyanilyen igényesen kell őket telje­síteniük. Feltételezzük, hogy a pártszerveze­tek és a kommunisták valamennyi ága­zatban kezdeményezően és igényesen látnak hozzá az ülésükön elfogadott határozatok teljesítéséhez. és az üzemek tervei közti összhang biz­tosításában az anyagi és az értékkap­csolatokban is. A tervképzés színvonala emelésében elvi jelentőségű az a tény, hogy e munka során a műszaki-gazda­sági normák rendszerére támaszkodja­nak. A gazdaság hatékonysága növelésé­nek, a nemzetközi integráció fejleszté­sének és a tudományos-műszaki fejlő­dés meggyorsításának feladatai megha­tározzák a tervezési rendszer további tökéletesítésének irányvonalát. Az állami terv kötelező voltának megszilárdításával együtt növekszik a közvetlen konkrét irányító és szervező munka szükségszerűsége az irányítás minden fokán, a minisztériumoktól kezdve a vezérigazgatóságokon keresz­tül egészen az üzemekig. Fő tartalma az állami terv feladatai konkrét szer­vezése és biztosítása, az ötéves terv feladatai teljesítésének biztosítása és a párt gazdaságpolitikájának gyakorlati megvalósítása. A minisztériumoknak hatékonyabban kell irányítaniuk a termelési gazdasá­gi egységek munkáját, meg kell olda­niuk a fejlesztési programok biztosítá­sát, a nemzetközi szocialista integrá­1972. II. 19. (Folytatás a 7. oldalon') Figyelmünk homlokterében az építkezési beruházás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents