Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
A Kuwait-saga első fejezete, amely a múltat foglalja össze, minden útikönyvben olvasható, még egy valamirevaló szállodai prospektusban is benne van. A történelmi emlékezet nem nyúlik messzire az időben. A história 1750-nel kezdődik, amikor az Es Sabbah család a sivatag szivéből az Arab-öböl partjára vándorolt. Ekkor választották az első emirt, Sabbak Sejket. A család különben azzal emelkedett ki a többi partlakó família közül, hogy köréje csoportosult az a törzs, amely a biztonsági őrséget adta a partvidéknek. Mert a halászatra, gyöngyhalászatra induló férfiak rend szeresen magukra hagyták a falvakat, az asszonyokat és a gyermekeket: meg kellett védeni őket a sivatagi rablók és tengeri kalózok portyáitól, az idegenek zaklatásaitól. Az emir nemzetsége kitűnt ezekben a védelmi harcokban: így alapozta meg a dinasztia jövőjét. Az ország 1899-ben elveszítette függetlenségét. A Brit-Birodalom olyan szerződést kényszerített az emirátusra, amely azt gyarmati sorba taszí totta. A függetlenség, a nemzeti létért vívott harc az olajjal kezdődött. Tizenöt éve ontja az olajat a kopár, növénytelen sivatag. A Kuwait-saga ismerősei így emlé- keznak az olajvilág kezdetére. Sze gények voltunk, és azt kerestük, ami a legdrágább a beduinoknak, a vizet És nagyon elkeseredtünk, amikor csak olajat találtunk. De gyorsan rájöttünk az ,;olaj ízére“ és megértettük: ha már víz helyett olajunk van, akkor arra kell alapozni az életünket. Az olaj nyomban tulajdonost, tőkés mentalitású polgárt csinált a törzsi földek birtoklóiból. . • Az olaljal megkezdődött tehát a Kuwait-saga legújabb fejezete, és gyorsan feledésbe merült a régi nyomor, a létért vívott bizonytalan kimenetelű harc emléke, a sivatagi ten- gődés mesévé, legendává desztillálódó krónikája. Amikor repülőgépünk a Vörös-tenger felől közeledett Kuwaithoz, az utas szeme megakadt a földből kiálló lángoló gázfáklyák hosszú során. Any- nyi itt az energiahordozó, a földgáz, hogy nincs is szükség valamennyire, pedig az olajat is gáz nyomja a föld felszínére. A felesleges gázt elégetik. A harminc—negyven méter magas lángoszlopok párhuzamos sora energiabőségről, mérhetetlen tartalékokról vall. Arról, hogy még további nagy lehétőségei vannak a máris szembeötlő prosperitásnak. A kalandos fordulatok kedvelői itt már unatkozva letehetik a Kuwait-sagát: a dinamikus fejlődés, az egyenesvonalú haladás, a gazdagodás nem ígér vadregényes Izgalmakat. Mert a fekete arany — eltérően a sárga aranytól — itt szinte mindenkit gazdaggá tett. Az állam nagyvonalú szociálpolitikát folytathat: a sivatag felől a városok irányában szivárgó beduinokat már kész A GAZDAGSÁG JÍLE A VÍZ • A REKORDOK FÖLDJE Kuwait a fekete arany országa.' Felvételünkön Raudhatainu egyik tiszr tító. állomása. (ČSTK) lakótelepek várják, a kormány megállás nélkül építteti a nomádok szá• inára az olcsóbérű lakásokat. A sivatagban szétszórt településeken élő arabok gyermekeit az iskolabuszok ingyen Szállítják az állami iskolába. Szünet 'nélkül bővül az iskolahálózat, lassanként minden nagyobb lakott helyen megjelenik a függőfolyosós egy vagý kétemeletes iskolaépület. Állandóan építik, javítják az utakat, ahol a szél kifújja a homokot a • gyengén alapozott betonszalag alól, ott gyorsan megjelennek a munkások és ismét járható lesz a „sivatagi sztráda“. A vizet, amelyet a mostani olajmezőkön hiába keresték — a tengerből nyerik. A világ legnagyobb tengervízlepárló telepein termelik az édesvizet. Édesvíz kell a főzéshez, a termoszpalackokba, az üdítőitalkészí téshez — de még a betonkeveréshez is. A pályakezdő fiatalembert induló tőkével támogatja az állam, a pénzt soha sem kell visszaadni sem kamatostul, sem anélkül. Akinek az első vállalkozás nem sikerül — még egyszer igénybeveheti az állam gyámolí- tását de ezúttal sem kell elszámolni a pénzzel, Ha sem örökséggel, sem a „második segéllyel“ nem tudja vállalkozóként megvetni a lábát, — még mindig nyugodtan elhelyezkedhetik akár az állami, akár pedig a magán- szektorban. De ha nem akar érdemi munkát végezni, kis szerencsével egyszerűen abból megélhet, hogy — kuwaiti állampolgár. Az országban ugyanis a külföldiek számára tilos az üzleti vállalkozói tevékenység. Emiatt a kedvező adó és vámklímájú országban tevékenykedő idegenek '„vásárolnak“ maguknak egy kuwaiti állampolgárt, aki bizonyos százalékért odaadja nevét a vállalkozáshoz. Ez a százalék kis szerencsével több tízezer vagy .több százezer dinárra rúghat. A kuwaiti dinár nagy úr: tavaly a legnagyobb angol és amerikai bankokban 10—13 százalékos kamatot is fizettek a félmilliót meghaladó bankbetétek után. Érdekes azonban, hogy ebben a hírhedtten gazdag olajországban az igazi gazdagság szimbóluma a víz. Az édesvizet permetező szökőkút, az egész esztendőben zöldellő kert, az udvaron megépített legtöbbször alig fürdőkád-mélységű vízmedence státuszszimbóluma lett. Aki ezeket a passziókat megengedheti magának, az már a helyi mérce szerint is gazdag ember. A Kuwait-saga legrégibb strófái között több is akad, amely a gyöngy- halászatról szól. A szájról szájra hagy ományozódott legendák megemlékeznek a gyöngyhalászról, aki perceket tölt a víz mélyén, erős facsipesszel befogva az orrát. Világhírűén szegények voltak a gyöngyhalászok, miközben a gazdaságot, kincset, bol1 dogságot lelentő kagylókat, gyöngyöket kutatták. Mai gyöngyhalásszal szerettem volna beszélni Kuwaitban: kíváncsi voltam arra, hogy mi készteti a mai embert a kenyérkereső búvárkodás koc- késatára. — Bahreinben uram, ott van gyöngyhalászat, — mondották a tu risztikai minisztériumban. Itt megszűnt. Legfeljebb a múzeumban láthatja a felszerelésüket, az acelkést, amellyel felnyitották a kagylót, az övre akasztott kis tartályt, amely befogadta a zsákmányt és a két kötelet, a leereszkedés és az életbenmaradás feltételeit, az élet zsinórjait. Az idegen eredet szembeötlően ki- derűi minden külföldi áruról. Import nélkül ez az ország egy napig sem maradhatna fenn. Kuwait 733 ezer lakosával és tavalyi 230 millió dolláros importjával az egy főre e.->Ő behozatalt tekintve első Volt a világon. Az import összességét tekintve az arab világon belül egyedül a .százszor nagyobb területű és tizen ötször nagyobb lélekszámú Algéria előzte meg. A behozatal egy része közszükségleti cikk, luxuscikk, tekintélyes hányada azonban a beruházásokat szolgálja. Kuwait mindenből a legjobbat veszi, itt az ár sokkal kevesebbet nyom a latban, mint a minőség. A nagy vízlepárolótelep egyes részlegeit például külön* külön versenytárgyalások útján szerezték be: aminek következtében az órrásüzem egy részét japánok, más részét olaszok, amerikaiak, franciák, nyugatnémetek szállították. Az a cég kapta meg a rendelést, aki többet, jobbat ígért a pénzért. A termeléssel kapcsolatos beruházások természetszerűleg elsősorban az olajhoz és a földgázhoz kötődnek. Az — egyébként lezárt — ipari övezet nagy szállító és finomító hálózata mellett dinamikusan fejlődik a nagy hatású energiahordozókra épült elektromos ipar. Kell a villanyáram az élet nívójának fenntartásához, a termeléshez, a zavartalan kényelemhez. Eiről verejtékezve győződtem meg magam is, amikor áramszünet miatt az egyik éjszaka a nemzetközi szállodákban is leálltak a légkondicionáló berendezések és a ventillátorok. A szobákba- a vastag függönyökön át is betört a könyörtelen, éjszaka is harminc—negyven fok közötti forróság. Az európaiak nyögve-verejtékezve felébredtek, de a helybeliek álmát is elvette az áramszünet. Kuwait — kis ország. Területe kisebb, mint Albániáé, lakossága nem éri el a háromnegyedmilliót. Ráadásul még a fővárosban, az oázisokon és ipartelepeken élő lakosság 52 százaléka nem is kuwaiti állampolgár. Bevándorló. Egy két éves munkavállalói engedély birtokában próbál vagyont gyűjteni az ígéret földjén, hogy visszatérve hazájába, ott kis üzletet nyisson. Az idegenek más része szakértő. Kuwaitnak nincs elég szakembere a hatalmas tőke mozgatásához, a nemzetgazdaság, a szolgáltatások különböző ágazatainak működtetéséhez és fejlesztéséhez. A szakemberek egy része a tengerentúlról érkezett, (a műszakiak elsősorban is Európából és Amerikából), más részük pe dig az arab világból. A külföldi pedagógusok, orvosok, jogászok, adminisztratív és igazgatási szakértők zöme egyiptomi és palesztin. A fizikai munkások, a kétkezi dolgozók viszont mindenünnen jönnek. Főleg természetesen az arab környezetből. Ez külön érzékennyé teszi Kuwaitot az arab világ problémái iránt. Kuwaitnak van hadserege, rendőrsége, biztonsági szolgálata, az emír testőrséggel rendelkezik, és fegyvert hordanak az utcákon baktató éjszakai őrök is. De a fegyveres erők nem játszanak szerepet az ország külpolitikájának formálásában. Kuwait a kül- politizáláshoz ennél sokkal hatékonyabb eszközökkel rendelkezik: a pénzzel. Az ország vezető testületei csak úgy, mint a munkavállalók, aggódnak a — stabilitásért. Közismert dolog Kuwaitban: addig nem kell tartani semmiféle külső ellenségtől, amíg fennmarad a prosperitás, amíg a fellendülés hasznából olyan módon részesülnek az emberek, hogy az na okozzon feszültségeket. A feszültség, a válság — ezek olyan fogalmak, amelyekkel nagyon nem akar megismerkedni az ország. Két példa erre: tavaly az importárak árának emelkedése sértette a fix-fizetéses alkalmazottak érdekeit. Az egyébként monarchikus kormányzat gyorsan végrehajtotta a kompenzációs béremelést. A kormány és az államfő gyorsan elvetettek azt a javaslatot is, hogy az izraeli agresszió arab áldozatait támogató segély emelésének terheit áthárítsák az alkalmazottak vállára. Az emír magára vállalta a többlet fedezését. Valószínűleg nemcsak humanitárius megfontolásokból, hanem a politikai érdekek józan mérlegeléséből eredően. A belső stabilitás és a gazdasági fellendülés jelentős szerepet juttat Kuwaitnak az arabközi politikában. Az olaj pedig gyakran világpolitikai dimenziókat ad az ország döntéseinek. így alakulhatott ki az a helyzet, amelyben ugyan egyetlen közeli szomszédos állam sem ismeri el Kuwait államhatárait, egyetlen szárazföldi és tengeri szomszéd sem deklarálta az ország szuverenitásának, integritásának elismerését — mégsem történtek még csak érdemi kísérletek sem arra, hogy a státus quot felborítsák. És ez nemcsak annak a következménye, hogy a kuwaiti olajérdekeltségek „védelmére“ gyorsan riadóztat- hatnák a térség közelében levő ainé- rikai és brit erőket. Kuwait elsősorban magának köszönheti a biztonságot. Olajjövedelmeiból arab fejlesztési programokat finanszíroz, kölcsönökkel segíti partnereit. Több esetben előfordult már, hogy a több tízmillió dináros nagyságrendű „hitelek“ visszafizetésére még csak határidőt sem állapítottak meg, kamatokról nem is beszélve. De ezek már a Kuwait-saga diszkrét fejezeteihez tartoznak. A pontos számszerű adatokat — a kuwaiti nagypolitika lehetőségeinek határait eltakarja szemünk elől az ezeregy- éjszaka földjének áthatolhatatlan sötétsége. KRAJCZÁR IMRE 14 Al Kuwait, — o főváros üzleti negyede. (ČSTK)- . . : - ' •
