Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

A KGST az eredmények tükrében 1. Dugyinszkij professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szocialista világgazdasági kutató­intézetének helyettes igazgatója nemrégen az Izvesztyijában a KGST-taqországok tavalyi gazdasági sikereit elemezte. Bevezetőben megállapította, hogy a KGST-országok ma a világ legnagyobb össze­függő ipari komplexumát alkotják, amelynek teljesítőképessége lényegében túlszárnyalja a közös piaci országok együttes ipari potenciálját. Ez lehetővé teszi, hogy a KGST-országok egyesült erő­vel, eredményesen oldják meg á további gazdasági és műszaki fejlődéssel kapcsolatos bonyolult feladatokat. Az élet igazolta, hogy a szocializmus szilárdan tartja vezető szerepét a két világ- rendszer versenyében. Válsápentesen Az 1970—1971-es évek válságjelenségei az Egye­sült Államokban és sok más kapitalista államban különösen kidomborodnak a szocialista gazdaság szilárd növekedésének hátterében. A szocialista or­szágok fejlődési előnye lehetővé teszi nekik, hogy szakadatlanul növeljék részarányukat a világ gazda­sági teljesítményében. A föld lakosságának mindösz- sze tíz százalékát tömörítő KGST-országok jelenleg a világ ipari termelésének több mint 33 százalékát adják, nemzeti jövedelmük aránya pedig 27 százalék. A KGST-országokra jut az 1966—1970. években a nemzeti jövedelem nemzetközileg elért növekedésé­nek csaknem 35 százaléka. Azt utóbbi években a KGSľ-országok gazdaságában a mennyiségi növekedés mellett minőségi fejlődés is történt. Meggyorsult a munkatermelékenység foko­zódásának üteme, jelentősen tökéletesedett a nép­gazdaság szerkezete. A KGST-országok ipari összter­melésén belül az energiatermelés, a gépgyártás és a vegyipar együttes aránya elérte a legfejlettebb kapitalista országok szintét — a kétharmadot. Ez az 1971—1975. évi új népgazdasági tervek kiinduló termeléstechnikai bázisa. Ez teljesen új, minden ed­diginél kedvezőbb lehetőségeket nyit a termelőerők továbbfejlesztésére, lehetővé teszi a szocialista ter­melési viszonyok tökéletesítését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését. Közös úton A testvéri országok közös kincse a sokoldalú, illet­ve kétoldalú együttműködésnek, a népgazdasági ter­vek összehangolásának, valamint a tudományos-mű­szaki kutatómunka egybehangolásának eredményeként felhalmozott kollektív tapasztalat. A szocialista in­tegráció fejlesztése, a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés új, tökéletesebb formáinak be­vezetése, a Komplex Programban megjelölt intézke­dések mind azt a célt követik, hogy előmozdítsák a szocializmus és a kommunizmus építésével kapcso­latban a baráti országok előtt álló rendkívül bo­nyolult feladatok megoldását. Éppen ezért teljesen törvényszerű, hogy az 1971—1975. évi ötéves nép- gazdasági tervek megvalósítása párhuzamosan fog haladni a KGST-országok együttműködésének elmé­lyítésével és módszereinek tökéletesítésével. Az 1971—1975. évi népgazdasági tervek célja, hogy erősítsék a KGST-országok gazdasági fejlődésének vi­lágosan kirajzolódó vonalát abban az irányban, hogy tovább fokozódjék a társadalmi termelés hatékony­sága, egyrészt a műszaki fejlődés ütemének gyorsu­lása, másrészt pedig a tervezés és az irányítás szín­vonalának emelése alapján. A testvéri országok gaz­daságfejlesztési koncepcióinak szemlátomást nagyfo­kú azonossága nincs ellentétben azzal, hogy minden egyes ország megoldja az adott konkrét viszonyok­ból adódó sajátos nemzeti feladatait is. A 75 éves vorosilovgrádi mozdnnygyárból kerül ki a Lengyelországban, az NDK ban, Magyarországon és Csehszlovákiában közlekedő mozdonyok jó része. így például Lengyelországban a jelenlegi ötéves tervidőszakban igen nagy gondot fordítanak mintegy kétmillió új munkahely biztosítására, hogy ily módon biztosítani tudják a munkaképes lakosság foglalkoz­tatását. Minden egyes ország lehetőségeinek tekin­tetbe vételével határozza meg az Ipari és mezőgaz­dasági termelés növelésének, a munkatermelékeny­ség fokozásának, a beruházásoknak, a nemzeti jö­vedelem gyarapodásának, a dolgozók életszínvonala emelkedésének ütemét. Az új ötéves tervek irányelveinek közös vonása, hogy valamennyi testvéri országban a gazdasági te­vékenység fő célja a dolgozók jólétének fokozása. További közös vonásuk, hogy a tudományos-műszaki fejlődés ütemének gyorsítását szolgálják. Az új ötéves tervidőszak az anyagi termelés és a nemzeti jövedelem egyenletes növekedésének idő­szaka. A legfontosabb gazdasági mutatóit indexe (az 1970. évi adatokhoz viszonyítva) Nemzeti Ipari Mezőgazdasági Ország jövedelem termelés termelés Szovjetunió 139 147 120—1222 Bulgária 145—150 155—166 117—120 Magyarország 130—132 132—134 115—116 NDK • 126—128 134—1361 — Mongólia 130—133 153—156 123—125 Lengyelország 138—139 148—150 118—121 Románia 168—182 168—178 136—149 Csehszlovákia 128 _ 134—136 114 1 Árutermelés: 2 Az 1971—1975. évek átlaga az 1966—1970. évek átlagának százalékában. Mongólia és Lengyelország esetében 1975, 1970-hez viszonyítva. Ebben az időszakban a KGST-országok a gazdaság egyenletes, arányos fejlődésének biztosítására törek­szenek. Ennek alapját a munkatermelékenység foko­zódása biztosítja. A MUNKATERMELÉKENYSÉG FOKOZÓDÁSA AZ IPARBAN (SZÁZALÉKBAN) A KGST országok nemzeti jövedelme gyarapodásá­nak mintegy 85 százalékát a munkatermelékenység fokozódása alapján kell elérni. A fejlődés élén A KGST-országokban a fejlődés üteme most is a gépgyártásban, a műszergyártásban, az elektroniká­ban, a vegyiparban és az olajfinomító iparban lesz a leggyorsabb. Ezek az iparágak határozzák meg a műszaki fejlődés menetét az egész népgazdaságban. Igen nagy gondot fordítanak az elektronikus szá­mítógép-technika és a kibernetika alapelveinek ér­vényesítésére a termelés irányításában. A termelőirányzatok értelmében azoknak az új ter­melési alapoknak az aránya, amelyéket a KGST-or­szágokban a mostani ötéves tervben helyeznek üzem­be, 1975-ben az iparban mintegy 50 százalék, a me­zőgazdaságban pedig több mint 60 százalék lesz Az ötéves tervek előirányozzák a beruházások gazdasá­gosságának fokozását, továbbá azt, hogy a beruházá­sok a már épülő létesítményekre összpontosuljanak az általános beruházások keretében pedig növeljék a meglevő vállalatok rekonstrukciójára és korszerű sítésére szánt eszközök arányát. Az új ötéves tervidőszakban a KGST-országok je­lentős mértékben növelik a termelőeszközök és a közszükségleti cikkek gyártását. Egyes gyártmányok termelése a KGST-országokban Gyártmányok . 1970 1975 Villamos energia (milliárd kWó) 987 1400 Acél (millió tonna) 156 200 Műtrágya (millió tonna hatóanyagra átszámítva) 20,5 32 Szövet (millió négyzetméter) 13,1 16 Cipő (millió pár) • 1057 1300 Nagy felemelkedés várható a mezőgazdaságban, melynek növekedési üteme gyorsabb lesz, mint az előzfö tervidőszakban. A KGST-országok többségében előirányozták, hogy a szemes termények termésho­zamát hektáronkint 4—5 mázsával növelik, s jelen­tős mértékben fokozzák az állattenyésztési termelés hasznosságát. Mindent a nép jólétéért A népjólét fokozódásával kapcsolatos feladatok a közszükségleti cikkek gyártásának bővítését, a szol­gáltatások fejlesztését, a reálbérek növelését, a tár­sadalmi fogyasztási alapok lényeges gyarapítását, a lakásépítés nagyarányú kibontakoztatását, a köz- egészségügy és közművelődés továbbfejlesztését, a juttatások kiszélesítését felölelő programokban nyer­nek konkrét kifejezést. A Szovjetunióban a lakosság reálbére 31 százalékkal fog növekedni. A bolgár ötéves terv előirányzata szerint a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25—30 százalékkal, Magyarorszá­gon az egy dolgozóra jutó jövedelem 25—27 száza- lékkai növekszik. Románia ötéves terve a reálbérek 20 százalékos és a parasztság reáljövedelmének 30 százalékos növekedését irányozza elő. Csehszlová­kiában a lakosság reáljövedelme évenként 5 száza­lékkal fog nőni, az NDK-ban ö{ év alatt 21—23 százalékkal gyarapszik a lakosság reáljövedelme stb. Az erősödő egység útján A KGST-országok az együttműködés terén is na­gyobb követelményeket tűztek ki. Itt is minőségi szempontok kerültek előtérbe. Az új ötéves tervek á szocialista országok gazdásági integrálódásának ter­vei. Oly nagyarányú szerkezeti átalakulásokról van szó, amelyeknek célja a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás előnyeinek az eddiginél fokozottabb kihasználása. A Komplex Program megvalósulásával megerősödik a KGST-országok népgazdasága, szoro­sabbá válik együttműködésük, sikerül biztosítaniuk a szükséges berendezéseket, nyersanyagokat, elérik a legmagasabb műszaki színvonalat, magasabb szint-- re emelkedik a munkatermelékenység, szakadatlanul emelkedik a lakosság életszínvonala, tovább szilár­dul a szocialista közösség védelmi ereje. A KGST-országok kölcsönös külkereskedelme 1971 és 1975 között megközelíti a 205 milliárd rubelt, mintegy 63 százalékkal haladja meg az 1966—1970. évi tervidőszakban kötött kereskedelmi megállapo­dások volumenét. A Szovjetunió és a KGST-országok' áruforgalmának volumene mintegy 77 milliárd rubel* vagyis másfélszeresen haladja meg az előző terv­időszak szintjét. A testvéri szocialista országok számára nagy jelen­tősége van azoknak a szovjet szállítmányoknak, amelyek a tüzelőanyagokat és a legfontosabb nyers­anyagokat tartalmazzák. Egyidejűleg folyik annak előkészítése, hogy az érdekelt KGST-országok gazda­sági erőforrásait átfogó módon egyesítsék és olyan kapacitástöbbletet hozzanak létre, amelyet az ex­portigények kielégítésére használhatnak fel. Ez le­hetővé teszi, hogy számos gazdasági problémát jóval rövidebb idő alatt oldjanak meg. Dugyinszkij professzor rövidítéssel ismertetett ta­nulmánya végén így foglalja össze megállapításait: a KGST-országokban az új -ötéves tervek céljainak elérése annak jegyében történik, hogy a szocializ^ mus előnyeit összekapcsolják- a tudományos-műszaki forradalom vívmányaival, ami annak fontos feltétele, hogy fokozódjék a termelés hatékonysága. Ugyan­akkor nagy erőfeszítések történnek a tervezés tö­kéletesítésére, valamint a népgazdaság irányítási módszereinek javítására. Az új ötéves tervek har­madik jellemző vonása, hogy a szocialista integráció széles körű kibontakozásával párhuzamosan való­sulnak meg. Az integráció pedig a legfontosabb fel­tétele annak, hogy teljes mértékben kibontakozzék a szocializmusnak mint gazdasági és politikai világ- rendszernek a fölénye. Az Integráció megsokszorozza a szocialista világgazdaság hatékonyságot, meggyor­sítja a baráti országok gazdasági kiegyenlítődésénelí folyamatát Az ötéves tervek megvalósítása a népjó­lét fokozásának nagyszerű programjával együtt még- inkább növeli a szocializmus eszméinek vonzerejét, s még szémléltetőbben megmutatja a világnak, hogy csak az új társadalmi rendszer képes megoldani az emberiség létkérdéseit. A Škoda—Madara óriás a teherautók között.

Next

/
Thumbnails
Contents