Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
Beszélgetés VITARIUS LAJOS mérnökkel, a Rimavská Sobota-I Járási Mező- gazdasági Társulás igazgatójával A CSKP XIV. kongresszusa az ötödik ötévqs tervre vonatkozó Irányelvekben a mezőgazdaság számára célul tűzte a szocialista termelési viszonyok megerősítését,' azok teljes érvényesítését a termelőerők fejlesztésében, hogy a mezőgazdasági termelés tökéletesebben elégíthesse ki a lakosság egyre növekvő szükségleteit. A kongresszus határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság fejlesztése a népgazdaság arányos és hatékony növelésének nélkülözhetetlen feltétele. Fő feladatul adta, hogy a fagyasztás növekedését az alapvető élelmiszerekben hazai forrásokból fedezzük. E feladat teljesítéséhez konkrét intézkedések szükségesek. Tovább kell fokozni a termelés intenzitását, szélesebb területen kell alkalmazni az ipari termelési módszereket, bővíteni a szolgáltatásokat, hatékonyan kihasználni a nagyüzemi technikát és technológiát, kooperációs és integrációs kapcsolatok alapján továbbfejleszteni a termelés összpontosítását és szakosítását, felhasználni a tudomány és a technikai haladás eredményeit, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatok dolgozóinak kezdeményezéseit és tapasztalatait. A mezőgazdasági termelés irányításának járási szervei, a termelési igazgatóságok és a mezőgazdasági társulások e feladatok értelmében láttak hozzá járásuk koncepciós távlati fejlesztési tervének kidolgozásához. Alapjában véve olyan tanulmányokról van szó, amelyek egészen 1985-ig előrejelzik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének útjait. Eddig három ilyen tanulmány készült el, éspedig a Nitrai, a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) és a Spišská Nová Ves-i járásban, melyek kellő összeegyeztetés és kölcsönös kiegészítés után mintaként szolgálnak a többi járás számára is. Ezek a tanulmányok a CSKP XIII. és XIV. kongresszusa határozatának realizálását jelentik, visszatükröződik bennük az efsz-ek VIII. kongresszusának közzétett vitaanyaga, célszerű lesz tehát, ha olvasóinkkal megismertetjük az egyik kiemelt járás, a Rimavská Sobota-i Járási Mezőgazdasági Társulás fejlesztési programját. E célból a legilletékesebbhez, a mezőgazdasági társulás igazgatójához, Vitárius Lajos mérnökhöz fordultunk, felvilágosításért. A juhtenyésztésben 3 bárányhizlaló szakosított üzemet hozunk létre, ide összpontosítjuk a hízó bárányokat az egész járás területéről. Ezek kooperáló egységek lesznek. Az első ilyen üzemet Ratková mellett építjük fel az állami gazdaság kezelésében. Ami a sertéseket illeti, egyetlen közös sertéstenyésztő vállalat építését tervezzük, amely két farmjában évente 800 vagon sertéshúst fog termelni, és ezzel eleget tesz az egész járás termelési feladatának. Az első nagyüzemi hizlalda már épül a Bátkai Ág fi- gai részlegén. A tojástermelést szintén egyetlen közös vállalatban fogjuk szervezni, melynek évi kapacitása a tervezett két farmon 22 millió tojás lesz. Ez a közös vállalat részben már működik, 1971-ben kiváló eredményt ért el, ösz- szesen 10 464 000 tojást adott át az államnak. # Megjelel a termelés vázolt színvonalához a mezőgazdasági termelőüzemek jelenlegi struk- túrája? Az efsz-ek egyesülése igen jó feltételeket teremtett a célkitűzések megvalósításához. Jelenlegi üzemeink elég nagyok ahhoz, hogy megfelelő kooperációs együttműködéssel a legkorszerűbb technológiát is sikeresen alkalmazhassák. A tanulmány ugyanis feltételezi, hogy a természeti feltételeknek megfelelően 2—3 szomszédos vállalat kooperációs közösséget hoz létre. Ezeket a kooperációs közösségeket a tanulmányban mikrorajonok'nak neveztük el. Tervünkben 26 mikrora- jon kiépítése szerepel. Az egyes mik- rorajonokba tartozó gazdasági egységek összterülete átlagosan 4000—5000 hektár, ami lehetővé teszi a nagyobb teljesítményű erőgépek és magajáró munkagépek, főleg a betakarító kombájnok teljes kihasználását. Esetenként a szarvasmarha-tenyésztés zárt állományforgója is lehetővé válik, mégpedig szakosított, koncentrált állományok tartása mellett. # Még egy kérdés kívánko~ zik beszélgetésünk végére. Hogyan, milyen gyors ütemben válnak majd valóra a tanul- mányban megfogalmazott elképzelések? — Valóban, az elképzelések, pontos megfogalmazása nem jelent még semmiféle gyakorlati eredményt. A valóra váltás folyamata azonban már elkezdődött. Ezt a szót szeretném még egyszer hangsúlyozni, folyamatról van szó, melyet rendszeresen, az adott lehetőségek és szükségletek mértékében, a célszerűség és a gazdaságosság elveinek következetes betartásával kell végrehajtani. A dolog lényege az, hogy megfogalmaztuk célkitűzéseinket és napi feladatainkat már a célkitűzések értelmében végezzük. Az, hogy milyen gyorsan és milyen konkrét formában valósulnak meg jelenlegi elképzeléseink, nemcsak a járás mezőgazdaság'i dolgozóin múlik, sok függ az egész társadalom gazdasági lehetőségeitől, a nagy kapacitású gépek és gépi berendezések gyártási ütemétől és szállításától, és számos más, előre nem várható körülménytől. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy terveink mielőbb valóra váljanak, hiszen mindnyájunk érdeke ezt kívánja. Beszélgetett: MAKRAI MIKLÖS Igazgató elvtárs, mi adott rá okot, hogy a Rimavská Sobota-i járás egyike volt az első három járásnak, ahol kidolgozták a mezőgazdaság távlati fejlesztésének mintatanulmányát? — Ennek több oka is van. Termelési feltételeink bizonyos értelemben eléggé tipikusak és tapasztalatainkat jól hasznosíthatják más, hasonló feltételekkel rendelkező járások. A fő okot azonban abban kereshetjük, hogy járásunkban már 1970—71-ben konkrét lépéseket tettünk a területi koncentráció növelése érdekében. Azelőtt 114 szövetkezet működött járásunk területén, ez a szám jelenleg 41-re csökkent. Most egy szövetkezetünkre átlagban mintegy 1700 hektár mezőgazdasági terület jut, ami ugyan — a nyugat-szlovákiai szövetkezetek területéhez mérve — semmi rendkívülit nem jelent, nekünk azonban az előbbinél lényegesen jobb feltételeket biztosít a termelés további fejlesztéséhez. Ez a minőségi változás önmagában még nem oldotta meg a küszöbönálló termelési, szervezési és gazdasági problémákat, sőt, inkább siettette a távlati fejlesztési koncepciók minél gyorsabb kidolgozását. Közben megjelent a CSKP KB elnökségének 1971 márciusában jóváhagyott közleménye is „A termelés szakosításának és koncentrálásának alapvető irányzatairól“, mely jó kiindulási alapot nyújtott a mezőgazdasági termelés fejlesztése távlati tanulmányának kidolgozásához. A tanulmányt a mezőgazdasági társulás és az egyes mezőgazdasági vállalatok dolgozóival való szoros együttműködésben a Tudományos Gazdálkodás Rendszere Intézetének Banská Bystrica-i munkaközössége készítette el. Mondhatom, nagyon igényes munka van mögöttünk, hiszen a tanulmány magában foglalja mind az 5. ötéves terv konkrét célkitűzéseit, mind pedig az 1985-ig szóló távlati fejlesztési perspektívákat is. «. 0 Milyen szervezési változásokat tartalmaz a tanulmány a növénytermesztésre vonatko- I zóan? — A tanulmány elsőrendű feladatként tűzi ki a gabonatermesztés fejlesztését, melynek keretében lényeges mértékben növeljük a kukorica termesztését is. 1971-ben például a szemes kukorica vetésterülete 2000 hektár’’volt, ezt 1985-re 4900 hektárra akarjuk növelni. Szakosítjuk és koncentráljuk a cukorrépa termesztését is. Ezt a terményt 18 termelési körzetben, vagy ahogy mondani szoktuk, „mikrorajonban“ helyeztük el, s ezek mindegyikében legalább 50 és legtöbb 300 hektár lesz a cukorrépa vetésterülete. Hasonló szakosítást tervezünk a zöldségtermesztésben, amely terveink szerint 11 termelési körzetben összpontosul. Lényeges változásra számítunk a takarmányok termelésénél. A silókukorica vetésterületét az előző évi 2400 hektárról 1985-ig 6900 hektárra növeljük. A növénytermesztés fejlesztésében sokat várunk a tervezette agrokémiai központ munkájától is. Az agrokémiai központ közös szövetkezeti vállalatot fog képezni Rimavská Sobota-i székhellyel és három további kirendeltséggel a járás területén. Az agrokémiai központ gyakorlati megvalósítása jelenleg van folyamatban, a közös szövetkezeti vállalatba való társulás kérdése a szövetkezeti évzáró gyűlések egyik fontos tárgyát képezi. Feltételezzük, hogy február hónapban az agrokémiai központ már működésbe is lép. A központ tevékenységét korábbi intézkedéseinkkel is biztosítottuk, szerződést kötöttünk például a Slov-air-rel két agrorepülőgép igény- bevételére, melyek munkáját 1972-ben már a közös vállalat fogja koordinálni. Elkezdődött az építkezési tervfeladatok kidolgozása is, az agrokémiai központok kiépítése ugyanis jelentős beruházásokkal jár. Elgondolásaink szerint a beruházási költségek 25 %-át a tagvállalatok saját forrásaiból, 25 % át hosszú lejáratú kölcsönökből, 50 °/o-át pedig állami hozzájárulásból fedezzük. Az agrokémiai központ építésében a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, valamint a Gép- és Traktorállomás részvételére is számítunk. Az agrokémiai központ szállítá' sokkal, is foglalkozik majd, esetleg az istállótrágyák kezelését és felhasználását is elvégzi, főleg az alom nélküli istállózásnál. ® Az állattenyésztés intenzitásának növelése megköveteli a takarmányellátás mennyiségi és minőségi fejlesztését. Milyenek a járás perspektívái ezen a téren? karmányok, főleg lucerna szárítását is végezhetjük rajta. E nagy teljesítményű szárítóberendezésen kívül a járás területén még két közepes kapacitású szárító felépítését tervezzük. Az állattenyésztés szakaszán sürgető feladat a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztése. A járás jelenlegi állatsűrűsége igen alacsony. Most a járás szocialista szektorában 15 000 tehenet tartunk, a tehenek mennyiségét 1985-re 29 300-ra akarjuk növelni. Ekkor éri el a járás a közepes intenzitásnak megfelelő szintet, 28—29 tehe: net 100 hektár mezőgazdasági területre számítva. Már most foglalkoznunk kell a tehénistáliók építésével. 1971- ben megkezdtük két nagy kapacitású tehénistálló építését, Veľké Teriakov- cén 300, Gemerben pedig 320 tehén számára. Ebben az évben további öt istálló építését kezdjük el, s az ötödik ötéves terv folyamán 3000 tehén kerül korszerű istállókba, ami az állomány 16—17 %-át fogja képezni. Emellett folyamatosan korszerűsítjük a meglevő istállókat is, melyekben elsősorban hízó marhát helyezünk el. A járás északi részében öt üszőnevelő farmot építünk ki, melyek a járás déli fekvésű üzemeivel együttműködve felvásárolják a hathónapos üszőborjúkat és azokat előrehaladott vemhes állapotban visszaszármaztatják születési helyükre. Ezt az együttműködést már az idén elkezdjük. Az ilyen nyílt állományforgón kívül zárt állományforgóval rendelkező termelési körzeteket is kiépítünk, ahol a termelés az egyes szakosított vállalatok között oszlik meg, mégpedig körzeten belüli együttműködés formájában. — Járásunk a takarmányellátás terén önellátó lesz. A terimés takarmányoknál lényeges mértékben növeljük a szenázs és a nagyobb szárazanyag-tartalmú kukoricasiló mennyiségét. A cukorgyár szárítóberendezését univerzális szárítóvá alakítjuk át, és így szezonon kívüli időben zöldtaAz agrokémiai központ és kirendeltségeinek elhelyezése, valamint az egyes* kooperációs körzetek, „mikrorúfonok" elrendezése a járás területén. QMMMH
