Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám, szerda

Évzáró taggyűlésre készülnek a CKD mozdonygyárában A párt érvényesíti vezető szerepét $ A politikai és a gazdasági felada­tok teljesítése elválaszthatatlan egymástól & A döntő szó az alapszer­vezeteké # Az állandó ellenőrzés az eredmények záloga A Lokomotív Sokolovo a prágai CKD 21 üzemének egyike. A gyárat — nagy- rabecsült termékeivel együtt — néhány hőnappal ezelőtt, riport formájában, mutattuk be olvasóinknak. Célunk an­nak idején a Szovjetunióval való eredményes gazdasági együttműködésünk és foko­zatosan elmélyülő barátsá­gunk ismertetése volt. Ak­kor is összefüggésbe hoztuk a gazdasági és a politikai feladatokat, amelyek elvá- laszthatatlanok egymástól. Ezúttal is ezt tesszük, azzal a különbséggel, hogy ma a XIV. pártkongresszus hatá­rozatait és az ötéves terv feladatait már javában tel­jesítő üzem időszerű célki­tűzéseire és eredményeire kívánunk rámutatni. Ezért kerestük fel Fran­tišek Kysel mérnököt, a mozdonygyár összüzemi pártbizottságának elnökét. A közelgő évzáró taggyűlé­sekről beszélgetve megkér­deztük tőle: lékkai járult hozzá az egész 9. városkerület párttagjainak gya­rapodásához. Felesleges talán hangsúlyoznom, hogy az „újon­cok“ — kívánságuknak megfe­lelően — máris bekapcsolódtak a pártmunkába, és tevékenysé­gükben Igyekszünk — tölünk telhetően — a segítségükre lenni. 1972 II. 2. • Hogyan készülnek fel erre az igényes feladatra? — Az évzáró taggyűléseket — a terv szerint — mind a 14 alapszervezetünkben legkésőbb február 20-lg tartjuk meg. Az előkészületekben az alapszerve­zeteknek a városkerületi párt- bizottság aktivistáin kívül össz­üzemi bizottságunk is segítsé­gére van, elsősorban az évzáró beszámolók és a határozatok felelősségteljes kidolgozásával. A legnagyobb súlyt az erre a célra megalakított munkacso­portok tagjainak gondos kivá­lasztására fektettük. A jelenté­seknek ugyanis hűségesen tük­rözniük kell üzemünk 1971. évi tevékenységét. Ezen túlmenően arra törekszünk, hogy az elem­zésekből és a tervekből az is kitűnjön, milyen körültekintően gondoskodunk a XIV. pártkong­resszus irányelveinek, valamint a CSKP KB ülésein hozott ha­tározatoknak a megvalósításá­ról. — Összüzemi bizottságunk­nak a rendszeres együttműkö­dés folytán megbízható az át­tekintése az alapszervezetek munkájáról. Bizottságaik ta­nácskozásairól és a taggyűlé­sek lefolyásáról ugyanis nem­csak a jegyzőkönyvekből, ha­nem az ezeken a gyűléseken rendszeresen résztvevő tag­jaink beszámolóiból is tájéko­zódunk. Ezen kívül ellenőrző- és revíziós bizottságunk is fi­gyelemmel kíséri az alapszer­vezetek tevékenységét és hatá­rozataik teljesítését. ® Tagadhatatlan, hogy a párt politikájának megvalósításá­ban a döntő szó az alap­szervezeteké. Elmondaná, milyenek a munkájukkal kapcsolatban szerzett észre­vételeik? — Miután ismertettük a párt tagjaival a XIV. kongresszus irányelveit, a vita eredményeit — határozat formájában —, az 1971. évi tervünkbe iktattuk. Alapszervezeteinknek évzáró je­lentéseikben éppen arról kell beszámolniuk, milyen mérték­ben teljesítették feladataikat. — Összüzemi pártbizottsá­gunk véleménye szerint telje­sítményeink kielégítőek voltak akár a CSKP megalakulásának 50. évfordulójával, akár a vá­lasztások előkészületeivel és le­zajlásával kapcsolatos akciókat vesszük nagyító alá. Lelkese­désükkel és igyekezetükkel a dolgozók pártunk politikájába vetett bizalmuknak adták tanú­jelét. Ez természetesen a párt­nak köszönhető, mely ismét tel­jes mértékben érvényesíti veze­tő szerepét. — Ezzel a ténnyel indokol­ható további örvendetes meg­állapításunk, hogy 1971-ben a párttagok létszáma üzemünk­ben 15 tehetséges, fiatal mun­kással, valamint 6 műszaki és adminisztratív dolgozóval bő­vült. Igen jó eredménynek tart­juk ezt, ha meggondoljuk, hogy üzemünk ily módon 10 száza­• A pártbizottságoknak tehát bőven akad tennivalójuk... — Munkában nálunk soha­sem volt, de nem is lehet hiány, mert bár dolgozóink túlnyomó részének aktivitásával elégedet­tek lehetünk, mégsem állítható, hogy már egyenesben volnánk. Még mindig akadnak, akiket nem sikerült teljes mértékben érdekeltté tennünk. Ezért is tulajdonítunk oly nagy fontos­ságot az évzáró taggyűlések­nek, melyeken arra is rávilá­gítunk, ki, hogyan teljesítette rábízott politikai és gazdasági feladatait. — összüzemi pártbizottsá­gunk az alapszervezetek bizott­ságaival együtt úgy értékeli az eredményeket, hogy a kapott jelentéseket a munkahelyeken a tények összehasonlításával is ellenőrizhesse. Ez a záloga az amúgyis igényes, az 1972—73-as években ránk váró politikai és gazdasági célkitűzések megva­lósításának. — Tapasztalataink szerint ugyanis rendszeres ellenőrzés nélkül többnyire alábbhagy a dolgozók aktivitása. Sokan egy- egy jól elvégzett feladat tuda­tában átmenetileg csökkentik a munka iramát, hogy — amint mondják — mások is szóhoz jussanak. Ezzel a téves és in­dokolatlan felfogással nem ért­hetünk egyet. Mert ha megte­remtettük a dolgozók aktivitá­sát elősegítő feltételeket, arra is ügyelnünk kell — és éppen ebben nyilvánul meg a párt vezető szerepe —, hogy azokat maradéktalanul ki is használ­ják. • Célunk, hogy kevesebb mun­kával, tehát kisebb fárad­sággal fokozzuk az ered­ményeket. Hogyan igyekez­nek megoldani ezt a prob­lémát az ötéves terv kere­tében? — Mint mindenütt az ország­ban, nálunk is égető probléma a munkaerőhiány. Jelenleg mintegy 160 szakemberrel — fémesztergályosok, kovácsok, fényezők stb. — kevesebb dol­gozik üzemünkben. Ez volt egyébként az oka tavalyi év­végi nehézségeinknek is, an­nak, hogy feladatainkat csak szilveszter napján teljesítettük. — Noha nem célunk a dolgo­zók túlterhelése, de mert lét­számuk kiegészítésével nem számolhatunk, úgy segítünk ma­gunkon, ahogyan tudunk. A na­pirenden levő túlórázásokon és többnyire a szabad szombato­kon folyó munkán kívül figyel­münket természetesen az új technológia bevezetésére és a munkahelyek korszerűsítésére irányítjuk. Tapasztalatból tud­juk ugyanis, hogy a munkafo­lyamatok racionalizálásával lé­nyegesen csökkenthető a mun­kaerőhiány. • Mondhatna valamit az ezen a téren elért eredményeik­ről és legközelebbi terveik­ről? — Noha eredményeinket nem tartjuk világrengetőknek, nem panaszkodhatunk. Például a munkaigényességet tavaly 20 ezer 832 normaórával csökken­tettük, ami kb. 293 000 koronás megtakarítást jelent. A 72 840 kg-t kitevő anyagmegtakarítás ellenértéke 218 500 koronára becsülhető. A készletek felszá­molásával 885 000 koronát, az újítási javaslatok megvalósítá­sával 888 265 koronát, az ön­költség csökkentésével pedig 211 700 koronát takarítottunk meg. A komplex szocialista ra­cionalizálás tehát 1971.-ben majdnem két és fél millió ko­rona, s 17 munkás megtakarí­tását tette lehetővé. Olyan eredmény ez, amelyért nincs okunk szégyenkezni, de mert ismerem tartalékainkat és for­rásainkat, kijelenthetem, hogy ezzel még nem mondtuk ki az utolsó szót... — Mindenekelőtt a munka­erőkre gondolok. A racionali­zálás ugyanis ezentúl nem ma­radhat mindössze néhány száz dolgozó ügye. Termelékenysé­günk fellendítése megkívánja, hogy kivétel nélkül mindenkit érdekeltté tegyünk és — külö­nösen a technikusokra, a szak­munkásokra és a többi fiatal dolgozóra gondolok — bekap­csoljunk a közös munkába. — Sokat várunk nemrégen előkészített racionalizációs an­kétünktől, melynek célkitűzé­seit és feltételeit minden egyes- dolgozónkkal írásban ismertet­tük. A levelekhez kérdőíveket csatoltunk azzal a figyelmezte­téssel, hogy a legjelentéktele­nebbnek tűnő javaslat vagy öt­let is megérdemli, hogy foglal­kozzunk vele. Az ankét célja a termelés fokozása az új techni­ka bevetésével, a munkafolya­matok jobb megszervezésével, tehát a fárasztó munka kikü­szöbölésével. Meggyőződésünk ugyanis, hogy dolgozóink sokat tehetnek életkörülményeink és munkafeltételeink javítása ér­dekében. Az ankét ez év de­cember 31-én a legjobb javas­latok értékelésével és megju- talmazásával ér véget. • Ügy halljuk, tanfolyamokat is indítanak rövidesen? — Véleményünk szerint nem mindenki lát bele az üzem el­ágazó, bonyolult problémáiba. A dolgozók minden bizonnyal nagyobb megértést és érdek­lődést mutatnak majd a komp­lex szocialista racionalizálás iránt, ha tájékoztatjuk őket. Ezt akarjuk elősegíteni rövidé sen megkezdődő tanfol-yamaink- kal, amelyeken a fogyatékossá­gok kiküszöbölésére és az ötle­tek, javaslatok keresésére al­kalmat nyújtó lehetőségekkel is megismerkedhetnek. — Nem kétséges ugyanis, hogy ha rámutatunk a gazda­ságosabb termelést kilátásba helyező útra és feltételekre, lé­nyegesen megkönnyítjük dol­gozóink helyzetét. Otthonosab­ban is mozognak majd munka­helyükön, s olyan dolgokra fi­gyelnek fel, amelyeket eddig észre sem vettek. — A komplex szocialista ra­cionalizációs eredményeinek ér­tékelésére eddig csak negyed­évenként került sor, az üzem főmérnökének és a racionali­záló bizottság elnökének a je­lenlétében. Az általános tájéko­zottság azonban megkívánja, hogy ezentúl az alapszervezetek elnökei is részt vegyenek eze­ken a tanácskozásokon, hogy behatóbban foglalkozhassanak a munkahelyeiken felmerülő problémákkal. Ugyanez vonat­kozik az FSZM üzemi bizottsá­gaira is. Ezeket a szakszerveze­tek párttagjai közvetítésével tesszük érdekeltekké, mert a racionalizálás problémái — a tapasztalatok alapján — a ter­melési értekezletek napirendjé­ről sem hiányozhatnak ezentúl. — Meggyőződésem, hogy en­nek az elágazó hálózatnak a megteremtésével, illetve vala­mennyi dolgozó bevonásával a közös munkába mind a 42 terv­be vett intézkedésünk megvaló­sítható lesz úgy, hogy az év végéig további 4 millió 800 000 korona és 33 munkaerő megta­karítását jelenthessük. Ha ez sikerül, bátran állíthatjuk, hogy jó munkát végeztünk, mert a párt érvényesítette vezető sze­repéti KARDOS MÁRTA Válasz olvasóinknak Szolgáltatások, reklamációk Kiss Gyula, Kajal: A Kovo- smalt cég javítóinak decembe­ri látogatása alapján, hivatko­zással a polgári törvénykönyv 251. §-ára kérje, hogy a nem kiküszöbölhető hibájú kályhát záros határidőn belül cseréljék ki. Ha ez ebben a határidőben nem történne meg, közölje az említett paragrafusra hivatkoz­va, hogy a vételtől eláll, a kályhát rendelkezésükre bo­csátja és kéri a vételár vissza­fizetését. Ha az ilyen felszólí­tás is eredménytelen maradna, a járásbíróságon beadott kere­setében kérje, hogy a bíróság kötelezze a Kovosmalt céget a vételár megtérítésére. Beke Éva, Čil. Rad vaň (Csi- lizradvány): Édesanyja a kará­csonyi ünnepek előtt a őalovói (nagymegyeri) gyorstísztítóba vitte el szvetterét, melyet nem­rég a „Nicol“ nevű pamutból, a pamut árát is beleszámítva, 360 koronáért kötöttek meg Ön­nek. A szvetterre rá volt tűzve a pamut összetételét igazoló cédula. A szvetter a tisztítás­nál — nyilván a helytelen al­kalmazás következtében —, tönkrement. Édesanyja nyom­ban reklamálta a hibát s be­jelentette, hogy a szvetter tönkrement. Az első reklamá­ciót rendesen fel sem vették, a további reklamációk során kifogásolták, hogy nem közölte az átvevő alkalmazottal a szvetter pamutanyagának össze­tételét és ezért következett be a károsodás. A tisztító helytelenül utasí­totta el kártérítési kötelezett­ségét. A polgári törvénykönyv 279. §-a értelmében csak ab­ban az esetben nem felelne a tisztító a keletkezett kárért, ha az átvevő alkalmazottja kimon­dottan olyan figyelmeztetése ellenére, hogy a tisztítás az anyag megkárosodásának koc­kázatával jár, ragaszkodott volna a tisztításhoz. Mivel Ön szerint ez nem így történt, a tisztító a polgári törvénykönyv 237. §-áriak értelmében objek­tiven (a felróhatóságra való te­kintet nélkül) felel az átvett anyag (szvetter) megkárosodá- sáért. Az említett tényállás alapján minél előbb hívják fel ajánlott levélben a tisztítót, hogy a keletkezett tényleges kárt (a szvetter ellenértékét vagy értékcsökkenését) fizes­sék meg s térítsék meg a tisz­títási költségeket is. Ha az ilyen felszólítás után sem sike­rülne az ügyet egyezséggel le­zárniuk, a járásbíróságon be­adott perben kérheti, hogy a bíróság a fenti paragrafusok értelmében ítéletében kötelezze a tisztítót a kár megtérítésére. Csepy Sándor, Komárno (Ko­márom): A közös antenna vé­teli kibővítésénél a műszaki le­hetőségek szerint figyelembe kellene venni a lakók kívánsá­gait is. Vagyonjogi ügyekben M. A.: A vnb kisajátítási egyezség keretében tett ajánla­tát a járásbíróságon építésügyi bírósági szakértőként bejegy­zett szakértővel, esetleg ügy­véddel ajánljuk felülvizsgáltat­ni. A vonatkozó 1969/47 sz. hir­detmény helyes értelmezéséről van szó. Ha nem kerülne sor egyezség megkötésére, a vnb kisajátítási határozatában dönt az ellenértékéről. A végzés el­len annak kézbesítésétől szá­mított 15 napon belül lehet fellebbezni, amelyről a jnb, il­letve a knb döntene. Fellebbe­zésében rámutathat a hasonló objektumokért folyósított maga­sabb (magasabb kategória sze­rinti) kisajátítási ellenérték folyósítására. Párák Endre, Hronovce: A beltelkek kisajátítási (felvásár­lási) árát az 1969/47 sz. hirdet­mény szabályozza. 3000 négy­zetméterig minden négyzetmé­terért a községek lélekszáma szerint jár a kártalanítás: 2000 lakosig legfeljebb 4 korona, 2000—10 000 között legfeljebb 6 korona, 10 000—40 000 között legfeljebb 8 korona, 40 000— 100 000 lakos között legfeljebb 10 korona, 100 000 lélekszám fölött legfeljebb 15 korona jár. Az élő (termő) bokrokért és fákért koruk és fajtájuk szerint darabonként 10—200 koronás kártalanítás jár (pl. egyéves almafáért 69 korona, 10 éve­sért 203 korona jár, az öregebb fákért fokozatosan alacsonyabb a kártalanítás). A szőlőtőkékért szintén kor és minőség szerint 17—70 koronáig terjedő kár­talanítás jár. A kertben levő kútért, kerítésért és kisebb építményért szintén jár kárta­lanítás a hirdetményben meg­állapított mértékben. Š. N.: Ha megszűnne lakás­szövetkezeti tagsága, csak tag­része (eredeti összege 18 000 korona) felszámolási értéké­nek, — tehát 18 000 korona — mínusz az évenkénti elhasz­nálódás — kifizetésére lenne igénye. Nincs igénye sem a szö­vetkezettel sem utódjával szem­ben a kölcsöntörlesztés és a karbantartás megtérítésére. Családi pótlék és árvajáiadék Mázsás András, Mostová (Hi­daskürt): Az 1968/88 sz. tör­vény 21. és 22. §-a megkívánja, hogy a dolgozó a részére előírt minden műszakot ledolgozza, hogy a családi pótlékot a kér­déses hónapban folyósíthassák. A betegállomány, a fontos sze­mélyi akadályok, közfunkció el­látása, időjárási viszontagságok, munkaakadályok a munkaadó részéről, engedélyezett távtanu­láson való részvétel, fürdőke­zelés, 10 évnél fiatalabb gyer­mek vagy beteg családtag ápo­lása a táppénzes ápolás idején túl is az idézett rendelkezések értelmében ledolgozott, illetve igazolt időnek számít. A mun­kaadó vállalat indokolt eset­ben más okból is igazoltnak is­merheti el a dolgozó tévollé- tét, de legfeljebb három mun­kanapra egy hónapban. Több nem teljes műszakot a mulasz­tás szempontjából havonként egybe kell számítani. Az 1968/ /95 sz. végrehajtási rendelet 5. §-ának 3. bek. értelmében a családi pótlék folyósítását ak­kor lehet megtagadni, ha az igazolatlan mulasztás, — a részleges mulasztásokat egybe­számítva — a kérdéses hónap­ban legalább egy műszak idejét teszi ki. Ha a kérdést nem si­kerülne az üzemi bizottság mellett működő nemzeti bizto­sítási bizottságnál (KNP) tisz­táznia, forduljon panaszával az Okresná správa nemocenského poistenia, Galanta hivatalához. B. B., [elka (Jóka): Az árva­járadék, valamint a családi pót­lék is jár a gyermeknek az utolsó iskolai évhez tartozó nyári szünet (július—augusz­tus) idejére, ha a gyermek már korábban nem lép állandó jel­legű munkaviszonyba. Nyugdíj- törzsszámára és a fentiekre hi­vatkozva ajánlott levélben rek­lamálja az árvajáradék utóla- » gos kifizetését a vitás augusz­tusi hónapra. Gyermekgondozási segély és ellátási illetmény Hami Erzsébet, Maié Traka* ny (Kislárkánv): A gyermekko­ri rokkantság (részleges rok­kantság) csak rendkívüli ese­tekben — tartós és rendszerint teljes rokkantsággal járó kö­vetkezmények és szociális rá­utaltság esetében — képezi alapját a szociális segély enge­délyezésének (jogigény nélkül, egyéni elbírálás alapján). A gyermeknek 26. életévéig rend­szerint a családi pótlékot és a havi 150 koronás kiegészítést folyósítják. Ha második gyermeke még nem két éves, 1971. október 1- től addig, míg nem tölti be második évét, annak ellenére, hogy csak háztartásban -dol­gozik, de egész napos gondos­kodással rendesen gondoskodik gyermekéről és rendesen törő­dik az idősebb gyermekéről is, — a jnb járadékosztályán az 1971/107 sz. törvény értelmében szintén jogosan igényelheti a havi 500 korona összegű gyer­mekgondozási segélyt. „Katonafeleség“ jeligére: Mi­vel három évnél fiatalabb gyer­mekéről fog gondoskodni, a tár­sadalombiztosításról szóló 1964/101. sz. törvény 44. §-a alap­ján saját magára és gyermekére a jnb járadékosztályán igényel­heti majd az ellátási illetményt arra az időre, míg férje tény­leges katonai szolgálatot telje­sít. Mivel férje bevonulása miatt önt Is „magányosan élő anyá­nak“ kell majd tekinteni az 1971/107 sz. törvény értelmé­ben, ha egész napos gondosko­dással saját maga gondoskodik » majd gyermekéről, a jnb jára­dékosztályán Ön is igényelheti majd a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyt. Dr. F. J.

Next

/
Thumbnails
Contents