Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám, kedd
A takarékpénztárakban elhelyezett betétek azt tanúsítják, hogy a gömőriek takarékos emberek. A Szlovák Takarékpénztár Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) fiókja betétosztályának vezetője, R u z s i n y i Tibor tájékoztatása szerint 1965 óta 48 542 személy 174 millió 780 ezer koronát bízott a takarékpénztár gondjaira. Elsősorban családi házra és személygépkocsira gyűjtenek a gömöriek. A felszabadulás óta 7300 családi házat építettek a járásban takarékpénztári kölcsön segítségével. Az utóbbi években 3200 lakos vásárolt autót s jelenleg több mint kétezer gépkocsi-várományost tartanak nyilván. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az üzemi takarékos- fcodási forma. 7804 személy haTEVÉKENYEK 1972. I. 11. Régi település Čebovce (Csáb) község. 1500 körül Györgymár- tonfalva néven tartották nyilván, mely mintegy másfél kilométernyire volt a mai falu helyétől. A krónika szerint a falu fölötti Zöldvár-oldalban várat akartak építeni, lerakták az alapját is — nyomai ma is megtalálhatók — de aztán abbamaradt a várépítés. Egyébként a múltban főleg fuvarozásból éltek a falu lakosai. Fát, követ fuvaroztak Balassagyarmatra és a környező falvakba. Ma egészen másképp élnek Itt az emberek. 1010 lakosa van a községnek, s 380 háza. Ezek közül 180 a felszabadulás után épült. A szövetkezet 1700 hektáron gazdálkodik, s járási viszonylatban a virágzó szövetkezetek között tartják számon. Jellemző a falu népére, a szövetkezet tagságára a szorgalom. Tevékenyek, dolgosak az itt élő emberek. A szövetkezet tagja büszkék a kacsafarmra, ahol 1000 tojós kacsát nevelnek, s a tojásokat saját keltetőgépeikkel keltetik ki. Már többen megcsodálták a falu határában az új telepítésű, helyenként teraszos, mintegy 70 hektáros szövetkezeti szőlőt, melyet néhány éven belül 130 hektárosra szeretnének bővíteni. Ennek kiegészítésére tervbe vették egy 50 vagon férőhelyű borospince felépítését. Tevékeny a szövetkezet az építkezés terén: 400 férőhelyes gyűléstermet építettek, már elkészült a hatlakásos szövetkezeti ház, befejezés előtt áll a A NÉP SZOLGÁLATÁBAN A NEMZETI BIZOTTSÁGOK SZAKBIZOTTSÁGAINAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Teherkocsira rakják a kitermelt farönküt a detvai erdőgazdaságban. Štefan Gnlian rakodómunkás munkáját a képünkön nem látható emelödaru könnyíti meg. (Hasko felvétele) TAKARÉKOS EMBEREK vonta mintegy 2 millió 200 ezer koronái fizet be ennek keretében. A fiatalok közül sokan megkedvelték az ún. „Ifjúsági takarékosság“ formáját, mely számukra rendkívül előnyős. A betétosztály vezetője szerint nyilvánvaló, hogy az állami takarékpénztárak népgazdaságunk stabilizációs tényezői, mert a felsorolt tények is bizonyítják, hogy a takarépénztárak helyesen és jól kapcsolják ösz- sze a közérdeket az egyéni érdekkel. Ma már senkinek sem kell bizonyítgatni, hogy a forgalmon kívüli pénz holt tőke, melyből a társadalomnak semmi haszna sincs, ugyanakkor a tulajdonos szempontjából az ilyen pénz számos veszélynek van kitéve. HACSI ATTILA 100 férőhelyes szarvasmarha-istálló. Kétmillió koronás költséggel portalanították a községi utakat, két hidat építettek, az új utcákon elvégezték az utak alapozását, sáncokat, vízlevezetőket ástak. Most épül az új iskola, mely 18 millió koronába kerül. Benne a helyi magyar KAI, valamint a kosihovcei (Da- csókeszi) szlovák KAI kap helyet. György László, a hnb elnöke joggal büszke arra, hogy a falu népe az utóbbi négy évben 52 ezer órát dolgozott le a községfejlesztésben. Ez az aktivitás biztosítéka annak, hogy a jövőben is fejlődni fog a község. BQJTÖS JÁNOS Ellenőrzik a gyógymód betartását (ČSTK) — Az idén Szlovákia valamennyi járásában bevezetik a gyógymód betartásának szakfelügyeletét. A felügyelet — amelyet 1970. szeptember elsejétől a Rratislava-vidéki, a Košice-városi és a prievidzai járásban kísérletileg alkalmaznak — munkájának eredményei azt bizonyítják, hogy az ellenőrzés ilyen formája pozitívan befolyásolhatja a munkaképtelenség alakulását. A felügyelet dolgozói a betegbiztosítás előnyeivel visszaélők leleplezésén kíviil segítettek néhány szociális eset megoldásában. A kísérletképpen bevezetett felügyelet eredményei szerint a felügyelet nagy pszichológiai hatással van a betegbiztosítással visz szaélőkre és a betegek gyógyfe- gyelmének javulására. A választások s a nemzeti bizottságok új választási időszaka előkészítésének szerves részét képezte azoknak az intézkedéseknek a megvitatása, melyeknek rendezniük kellett a nemzeti bizottságok hatáskörét, megszabni az egyes szervek tevékenységét és kiküszöbölni a bizottságok tevékenységéből néhány helytelen — még a múltból fennmaradt értelmezést. Az egyik ilyen intézkedés, amelyet a kormány még a múlt év októberében elfogadott, a nemzeti bizottságok mellett működő szakbizottságok ellenőrző és kezdeményezési szerepének megerősítésére kiadott irányelv volt. Ellenőrzés és kezdeményezés Az említett alapelvek nem jelentenek semmilyen mélyreható változást, a szakbizottságok eddigi tevékenységében, csupán kiemelik és megerősítik azokat az elemeket, amelyeket már megszabott számukra az alkotmány — elsősorban tehát ! ellenőrző és kezdeményező tevékenységüket. Ez a funkció az előző szakbizottságok tevékenységéből sem hiányzott, ám az össznépi államról szóló elméletekkel és szerepüknek a társadalmi szervezetekre való átruházásával kapcsolatban a háttérbe szorul. A nemzeti bizottságok szakbizottságai fokozatosan végrehajtó jogkörrel és hatáskörrel rendelkező szervekké váltak, elmosódott a különbség a szakbizottságok és a szakosztályok között, a választott szervek és az apparátus, a képviselők és az aktivisták között, az államhatalmi és igazgatási funkciók között. Igaz ugyan, hogy a szakbizottságok tevékenységéből nem zárható ki az igazgatási és végrehajtási tevékenység bizonyos része. Például, a kisebb nemzeti bizottságok szakbizottságai számos igazgatási jellegű feladatot hajtottak végre. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szakbizottság ott is elsősorban államhatalmi szerv, ellenőrzési és kezdeményezési funkciójával együtt, amely ezért a tevékenységéért elsősorban a népnek felelős. A szakbizottságok és a szakosztályok A szakbizottságok tevékenységének új értelmezése észlel- hetőbben megnyilvánul a városi, a járási és a kerületi nemzeti bizottságoknál, amelyek saját végrehajtási és igazgatási gépezettel, szakosztályokkal rendelkeznek. A korábbi gyakorlatban duplicitás jött létre a szakbizottságok és a szakosztályok tevékenységében, ami nem kívánatos módon befolyásolta a szakbizottságok döntését és el- siklottak afelett a tény felett, hogy a szakosztály, az apparátusban dolgozó szakemberek, teljes mértékben felelősek tevékenységükért a választott szervnek — a tanácsnak, és tevékenységüknek ellenőrzési joga az illetékes szakbizottságot illeti. A múltban gyakran vita tárgyát képezte, hogy ki miért felelős, és a szakosztály döntéséért a felelősséget nemegyszer a szakbizottságra ruházták. Elburjánzott a hamis szolidaritás, és a személyes felelősség hiánya. A szakbizottság elnöke, főleg ha függetlenített funkcionárius volt, bizonyos felelősséget érzett munkaszakaszának tevékenységéért — a szakosztály tevékenységéért — és néha hajlott a helytelen döntések vagy a szakosztály nem következetes tevékenységének védelmezésére is. Mindez fokozatosan arra vezetett, hogy az apparátus dolgozóinak szakmai szempontjai túlsúlyba kerültek a választott szerv politikai felelőssége felett, ez végeredményben aláásta tekintélyüket, csökkent a választók bizalma képviselőik iránt. A nemzeti bizottságok szakbizottságainak és apparátusának legfőbb küldetése ugyan közös — biztosítani a párt központi bizottsága politikájának, a XIV. pártkongresszus határozatainak és a Nemzeti Front választási programjának realizálását — közös e feladatok teljesítéséhez vezető út, ám a belső szerepük, szerkezeti felépítésük és összetételük mégis különböző, és ezért különbözőek a munkaformáik és munkamódszereik is. A képviselők széthelyezése A szakbizottságok a nemzeti bizottság plenáris üléseinek szervei. A szakbizottságban dolgozó képviselők kiválasztásakor tekintetbe vették a szociális, a nemzeti és az osztályszempontokat, a kort és főleg a politikai szempontokat. Bár, ugyanakkor szem előtt tartották az olyan további előfeltételeket is, mint amilyen például az általános ismeretek színvonala, a jellembeli tulajdonságok stb., de a képviselők sikeres munkájához a politikai előfeltételek a döntők. Hiszen mint a nép választott képviselői, a szocialista állam szerveinek tagjai tulajdonképpen a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség osztályérdekeinek legfőbb védelmezői, a nép akaratának megvalósítói, hatalmának eszközei. Ugyancsak ebből ered a képviseleti szervek rendszerében elfoglalt helyük, hogy a képviselőkből tevődnek össze a nemzeti bizottságok plenáris üléseinek szervei. Egész tevékenységük arra irányul, hogy teljesítsék ennek a szervnek a határozatait, összhangban a polgárok jogos érdekeivel, rugalmasan intézzék a választópolgárok javaslatait és megjegyzéseit, hogy azonnal eltávolíthassák azokat a nega tív jelenségeket, amelyekre a lakosok panaszkodnak és amelyeket bírálnak. Itt érvényesülhet a legjobban a kezdeményező és ellenőrző szerepük, nem csupán a nemzeti bizottságok plenáris ülésein, hanem a szakbizottságokban, illetve a tanácsban is. Ez a munka vitathatatlan joguk és kötelességük. A forrás, amelyből szüntelenül információkat, javaslatokat meríthetnek — a választókkal való rendszeres kapcsolat, a választókerületben végzett munka, a lakosokkal tartott megbeszélések, a polgári bizottságokkal való tanácskozások. Kapcsolat a választókkal A múltban úgynevezett képviselői napokat vezettek be, amelyeken a képviselők, főleg a magasabb fokú képviselőtestületekben fogadták a választókat és intézték ügyeiket. Nem állítjuk, hogy ez az egyetlen módja és formája a képviselők és választók kapcsolata megjavításának. Itt is felmerül számos fogyatékosság és formalitás. A képviselő természetesen ne várjon arra, amíg a választó felkeresi, hanem legyen ő a kezdeményező, keresse fel a választókat és tanácskozzon velük. Ezt a formát is fel lehetne újítani, ha feltételezhető, hogy hozzájárulhat a közös munka javításához. Sok ügyet meg lehetne oldani közvetlenül a helyszínen — a kerületi, a járási, a városi, vagy a helyi nemzeti bizottságon — és nem kellene várni, rendszerint hosz- szadalmas írásbeli „hivatali“ ügyintézésre; mindez ugyancsak jelentős mértékben hozzájárulna az állami szervek iránti bizalom megerősítéséhez. Számos példát sorolhatnánk fel arra, hogy miben és hogyan nyilvánulhatna meg a szakbizottságok kezdeményező és ellenőrző szerepe. E példákat mindenütt megtaláljuk környezetünkben, egyesek nagyon szembetűnőek, mások burkoltan jelentkeznek, mégis számos problémát, nehézséget és fogyatékosságot idéznek elő. Az emberek joggal bírálják ezeket a jelenségeket. Egyik ilyen tipikus példa a közellátás és a szolgáltatások — mennyi olyan bosszantó jelenséggel találkozunk, amit gyorsan felszámolhatnánk. Igazságosan, következetesen A CSKP KB decemberi ülése figyelmeztetett annak szükségességére, hogy a nemzeti bizottságok működési területükön céltudatosan küszöböljenek ki minden fogyatékosságot, erélyesen lépjenek fel a spekuláció és egyéb jelenségek ellen. Hány példát említhetnénk, amikor az emberek megsértették a társadalmi tulajdont, a közvagyont, megbontották a szocialista együttélés rendjét, az emberi kapcsolatokat. Ezek az esetek álljanak a nemzeti bizottságok és a szakbizottságok figyelmének középpontjában. E kérdések hatáskörükbe tartoznak. kezdeményező és ellenőrző tevékenységük szerves részét képezik. A szakbizottságok követeljék meg, hogy megjegyzéseiket és javaslataikat az apparátus —az illetékes szakosztály — haladéktalanul és következetesen intézze és a bírált fogyatékosságokat távolítsák el. A nemzeti bizottságok tevékenységének valamennyi szakaszán, minden bizottságban számos lehetőség nyílik a kezdeményező és ellenőrző szerep érvényesítésére, Fontos, hogy érvényre juttassák azt, ami tulajdonképpen küldetésük lényege — a nép bizottságává válni, a nép érdekében dolgozni. Mindez a szakbizottság tagjaitól megköveteli a környezet alapos ismeretét, az állandó munkatevékenységet. A bizottság tagjainak meg kell tanulniuk megkülönböztetni a tényleges okokat a felületes jelenségektől és a magot elválasztani a pelyvától. Fel kell ismerniük és kerülniük kell a személyi kapcsolatok esetleges befolyásának veszélyét, az egészségtelen lokálpatriotizmust stb., hogy döntéseik, s a bizottság tanácskozására, a tanács vagy a plenáris ülés számára előkészített javaslataik valóban politikai és szakmai szempontból is megalapozottak legyenek. Itt nagy segítséget nyújthatnak munkájukban a nemzeti bizottságok szakosztályainak dolgozói, de az önkéntes aktivisták, mint a polgári bizottságok, házgondnokságok és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei is. A szakbizottságok önállóságának megerősítéséhez hozzájárul az a tény is, hogy csupán a nemzeti bizottságaik plenáris üléseinek, és nem a felső fokú nemzeti bizottság szakbizottságainak az alárendeltjei. Javaslat hangzott el, hogy főleg a járási és kerületi nemzeti bizottságok szakbizottságainak elnökei ne legyenek a tanács választott tagjai. Ez is bizonyára hozzájárul majd ahhoz, hogy a szakbizottságoknak „feloldják a kezét“ az önállóbb és a kezdeményezőbb tevékenységre. Lényegében tehát megteremtették a feltételeket a nemzeti bizottságok szakbizottságai szerepének új értelmezésére. E tevékenység a maga mód ián tartalmában új, ám elsősorban az szükséges, hogy munkamódszereivel és munkaformáival legyen újszerű. Következetes érvényesítése és fejlesztése azt eredményezi, hogy a szakbizottságok a nemzeti bizottságok programjai megvalósításának jelentős eszközeivé válnak; a helyi politika közös alkotói lesznek, segítenek bővíteni az állampolgárok részvételét a szocialista állam irányításában, igazgatásában és a szocialista demokrácia fejlesztésében. ADOLF ŠRUT
