Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-10 / 7. szám, hétfő

Vízerőmű a Vaskapunál Baráti együttműködés £ Megsokszorozódik az áram­fejlesztés, korszerűsödik a hajózás ^ Az ember úrrá lesz a természeten A világ különböző pontjain * $ nagy folyók mentén épült ha. talmas vízerőmű-berendezések a duzzasztógátak, víztárolók stb. arányaival, valamint a ,,fu­ller szén“ rejtett erejét villa­mos energiává átalakító aggre­gátorok kapacitásával minden­kor magukra terelték a figyel­met. _ E .»gigászok“ kategóriája nemrégen új, dunai vízerőmű- rendszerrel gazdagodott. Két szomszéd és baráti ország, a szocialista Románia és Jugo­szlávia közös művet emelt a Vaskapunál. Az új, komplexum, főként a vaskapui hidroenerge- tikai és navigációs rendszer építése döntő • szakaszához ér­kezett. A 441 méter hosszú, 60 mé­ter magas és átlag 48 méter széles óriási beton bukógát el- rekeszti a folyam útját és több mint kétmilliárd köbméter be­fogadóképességű víztárolót al­kot. A vízerőműrendszerhez tartozik még a Duna két olda­lán elhelyezett két nagy zsilip — innen irányítanak most min­den mozgást a folyón, — to­vábbá várakozási kikötők és £>. partokkal összekötő gátak. Mindkét parton, két külön köz­pontban már 1970 második fe­lében megkezdte működését az első két hidrogenerátor, ame­lyek mostanáig sok-sok millió kilowattóra áramot Juttattak mindkét part hálózatába. A harmadik aggregátor kísérleti stádiumban van. A múlt év végére befejeződ­tek a szerelési nlunkálatok, s a generátorok kapacitása elér­te a 2000 megawattot. A vas­kapui vízerőmű, e nagyszerű műszaki létesítmény, a folyam mindkét partján felszerelt ge- nerátorjaival évente legalább 10 milliárd kilowattóra teljesít­ményt csikar ki ’a folyótól, s ezt az energiát egyenlően oszt­ják el az erőműrendszer „gaz­dái“ között. Ez azt jelenti, hogy a végső szakaszon a román fél évente legalább több mint öt- milliárd kilowattóra energiát fog termelni. A szakértők előrelátva a munkálatok nagyságát elké­pesztő számadatokat közölnek: mintegy 15 millió köbméter földet — hordalékokat és szik­lás talajt mozgatnak^ meg, kö­rülbelül 2 millió 700 ezer közönséges és vasbetont rak­nak le több mint 80 ezer tonna elektromechanikai berendezést szeretnek össze. Az ilyen ará­nyú munkálatokat a terep sa­játos feltételei diktálják: a partok vagy a folyómeder ke­mény sziklás kőzete, az áram­latok mosta hordalékok stb. Az építkezés számos pontján a munkálatokat az idővel ver­senyre kélve végzik, s ez ked­vező feltételeket teremtett ar­ra, hogy a munkálatokat az idén teljesen befejezzék. Ered­ményes befejezésükhöz egye­bek között szükséges a kutatá­sok és terv együttes kidolgo­zása, a fontosabb szakaszok tervteljesítésének és szinkroni­zálásának egyeztetése, intézke­dések történtek az ipari koo- perálásra, s ennek keretében mindkét fél különféle berende­zést és hidromechanikai felsze­relést szállít egymásnak. . Ez a nagyarányú közös épít­kezés, amely előrevetíti a Du­na új ipari képét, a két ország közötti barátság és jőszom- szédság megtestesülése. A Vas­kapunál felhasznált anyag, (A Vaskapu az elmerült Ada Kaleh szigetnél). szűnnek a múltbeli nehézségek.. Ily módon a Duna valóban Eu­rópa legfontosabb hajózási ütő- erejévé válik. A vaskapui munkálatok Ro­mánia számára felsőbb fokot je­lentenek a vízerőmű-építés­ben. Az ország belvizein kia­lakult komplex létesítményekről áttérnek a határfolyókon foly­tatott tömeges építkezésre, ami nagyon igényes vizsgát jelent a tervezők, konstruktőrök és szerelők számára. A Duna ro­mániai partján létesült vízerő­mű beszerelt kapacitása felér a belvizeken épült, jelenleg lé­tező többi vízerőmű összkapa- citásával. A Duna ereje ily módon a két nagy hőerőmű — Bicaz és Arges erejével, Ro­mánia általános energetikai ka. pacitásávai egyesül. Az 1971—1980. évi tízéves vilamosítási tervnek megfelelő­en a következő időszakban mind a belvízi erőművek, mind a dunai erőművek részaránya megnő. A folyam szabad po­tenciálját tekintve jelenleg duzzasztógát változatait ter­vezgetik az Islaz—Somovit sza­kaszon. Itt Románia másik szomszédjával, Bulgáriával kö­zösen készül vízerőművet épí­teni. Ezenkívül Jugoszláviával közösen még egy vízerőművet létesít a Gruia—Raduevac sza­kaszon. így aztán ezen a sza­kaszon 1980-ig az országszerte újonnan beindított mintegy 13 ezer—18 ezer megawattos áramfejlesztő kapacitások har­madát a Románia belvizein és a D.unán épült vízerőművek fogják alkotni. ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Ä parancsnok példát m PÁTOSZ NÉLKÜLI MUNKA Szülei annak idején a cári Oroszországba vándoroltak, ahol egy kis tel­ket és szabad erdőt kaptak. Ö a Vörös Hadse­reg oldalán visz- szatért szülei hazájába. Josef Zelený alezredes a kö­vetkezőképpen mondja el az esetet: „Egyszer furcsa katonák jele'ntek meg a falunkban. Sap­kájukat oroszlán díszítette. Nem is sejtettük, hogy itt, Ro- venszk környékén egész cseh és szlovák községek vannak. Éi\ mondom, hogy nagyon egy­szerű és könnyű volt a tobor­zás, akit nem soroztak be, az szinte boldogtalan volt...!“ Zelený elvtárs a háború után különböző tisztségeket töltött be a hadseregben. Elmondta, hogy kezdetben egyesek lebe­csülték azokat, akik a keleti Josef Zeleny frontról jöttek, és a szovjet szakkönyvekből állították össze a gyakorlatok tervét. Gyakorla­ti tapasztalataikkal szertefosz- latták ezt a bizalmatlanságot. — A parancsnok az emberek­től ne csak követeljen, hanem értse is meg őket. Saját magá­nak is mindent tudnia kell — ám be is kell avatkoznia a kel­lő pillanatban — mondja Zele­ný elvtárs. Egyszer ilyen eset történt a fövészeti gyakorlaton: sehogy se megy ez, — mondják a kato­nák — az automata fegyverek rosszak. — „Adják ide a leg­rosszabbat“ — mondtam. — Nagyon sok forgott a koc­kán, de mégis az oktatás he­lyett’ a fegyvert választottam. Száz katona lélegzetét visz- szafojtva várakozott, néhányan egymást bökdösték, amikor a parancsnok vállához emelte a fegyvert. Rövid sorozatot lőtt. Utána a száz szempár elé hoz­ták a céltáblát. Telitalálat. A parancsnok szó nélkül távozha­tott. A céltábla minden remeke­lő pedagógus szónok helyett többet mondott. Az egység, sikere az egyes ka­tonák vasakaratától, harci szo­kásaitól és, tevékenységétől függ. A Josef Zelený alezredes típusú kommunisták szinte min­den nap ilyen kis példákkal ne­velik a fiatalokat. Néha ezek csekélységek, apróságok. Mégis ezekből építik majd egy negyed­évszázada a pátosz nélküli munka hegyláncát. (z) A legszebb pillanatok 1972. február 3-án kezdődnek az — első ízben Ázsiában ren­dezett — olimpiai játékok. A japánokra jellemző alapossággal már az utolsó munkálatok folynak. A felvételen a 90 méteres ugrósánc, a háttérben Sapporo. (Felvétel: ČSTK —• Pana) Minden ember életében van­nak feledhetetlen, különös pil­lanatok, amelyek azután egész jövőjét befolyásolják. Ilyen moz­zanatnak voltunk tanúi a közel­múltban, amikor négy példás katonát tagjelöltnek vettek fel a kommunista pártba. Harc a másodperekkel — az életért A Szovjetunió Hőse lett a katapultkipróbáló pilóta Békeidőben ritka kitünte­tést kapott Oüieg Homutov 36 éves mérnök: a Szovjetunió Hőse lett. Az aranycsillagot kockázatos hivatása gyakor­lásának tizenharmadik évé­ben érdemelte ki. Ennyi ide­je ugyanis, hogy pilótamentő katapultokat próbál ki, ame­lyekkel veszély esetén az ember a szó valódi értelmé­ben kilőheti magát a zuhanó repülőgépből. A tizenhármas szám — bár nem babonás — szeren­csét hozott Homutovnak. Egyik kollégájának tragikus balesete után vállalta, hogy ismét kipróbálja a szuperszö- nikus gépeken alkalmazott új katapultáló típust, és a kísérlet sikerült. Kitüntetése után Homutov elmondta, hogy munkája az ilyen rendkívüli körülmé­nyektől eltekintve is rop­pant idegfeszültséggel jár, mert ha a katapult ejtőer­nyőjét nyitó automataszerke- zet nem lép működésbe az előre megadott pillanatban, életbenmaradása másod­percek elhatározásán múl­hat, s közben még pontos megfigyeléseket is kell vé­geznie, hogy a zavarról és lehetséges okairól minél részletesebben be tudjon .számolni a földet érés után. Ezért minden indulás előtt igyekszik felkészülni a leg­váratlanabb baleseti szituá­cióra is, s ennek megfelelő haditervet készít, amelyek másodpercpontosságig tar­talmaznak minden mozdula­tot — harcban az életéért. Oleg Homutovval együtt eddig 11 400-an nyerték el alapítása óta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, közülük ti­zennyolcán tavaly. (Népszabadság) Előttünk ült a négy fiatal munkás és földműves, akik ezt mondották: „Becsületesen foly­tatni akarjuk azt, amit szüléink megkezdtek. Be akarunk kap­csolódni államunk életébe, a szocializmus építésébe..." Négyen beszéltek — farský tizedes, Hill őrvezető, Škrob és Pazourek közkatona. — Mind­annyian példás katonák, kérték felvételüket a pártba. Hallgat­tam szavaikat és eszembe ju­tottak azok, akik a fiatalokat mind egy zsákba varrják. Ezek­nek csak annyit mondhatok: nincs igazuk. Már nem egyszer meggyőződtem arról, hogy ifjú­ságunk jó — csak foglalkozni kell vele. Erre mutatott rá szemléltetően és világosan a CSKP üzemi szervezetének tag­gyűlése is. A rendszeres munká­nak, az volt az eredménye, hogy a fiatalok felvételével erő­södött a pártszervezet. További fiatal katonákat is előkészíte­nek a pártba való felvételre. A párt alapszervezete a SZISZ- szervezetben segítőtársát látja, és a SZISZ-tagok sorából vá­lasztja ki a legjobbakat. Az ifjú­sági szervezet mindannyiukról jó véleményt adott és szavatol értük. Tehát az ifjúsággal való munka kifizetődött. Amikor Leskovjan elvtárs, a párt alapszervezetének elnöke üdvözölte az új tagokat, a klub­teremben felhangzott a taps és mindnyájunk szívét meleg, jó érzés töltötte el. Azok helyébe, akik elárulták a marxizmus— leninizmus eszméit, új, becsüle­tes és fiatal munkásokat és pa­rasztokat nyertünk. Feledhetet­len percek voltak ezek. STANISLAV BUBENÍK „ ... a gyakorlatok közti sza­bad időmben sokat gondolok rád .. Tapasztalatcsere NDK-pilóták látogatása hazánkban A repülőterek felett uralko­dó nyugalmat, a bárányfel­hőkkel teleszórt égboltot hir­telen megzavarta az NDK-repü- lőgépek motorainak berregése. A levegőben szinte díszbemuta­tóhoz illően felfejlődtek, majd szépen sorjában rövid időkö­zökben leszálltak a betonpá­lyára. Igen, már itt is van­nak. Nagyon vártuk és öröm­mel fogadtuk őket. Šimko őrnagy repülőgépszá­zadának az NDK-ban tett láto­gatása után hazánkba látoga­tott Erhardt alezredes repülő százada. E látogatások célja az volt, hogy köcsönösen meg­ismerjük egymást, elbeszélges­sünk a repülés és az élet prob­lémáiról, egyszóval elmélyít­sük baráti kapcsolatainkat. A látogatás napjait gazdag program töltötte ki. Az elvtár sakat végigvezettük a repülő­téren, megtekintették az alaku­lat hagyományainak termét, el­látogattak a repülőszázadhoz. Az NDK pilótái és techniku­sai megtekintették a mosti kül­színi bányát, a louny sörgyár­ban meg-kóstolták sörünket, s megcsodálták fővárosunk, va­lamint Karlovy Vary szépségeit. Mindenütt szeretettel fogadták őket. És jutott idő egy baráti futballmeccsre is, amely dön­tetlenül, l:l-re végződött. Amikor az időjárás kissé megjavult, megkezdték a repü. lőakciókat, A testvéri hadsereg pilótái itt, az idegen repülőté­ren is kiválóan teljesítették harci feladataikat. Akkor volt izgalmas a talál­kozó, amikor pilótáink és az NDK légi haderejének pilótái összeültek, kicsomagolták a térképeket, a segédeszközöket. A beszélgetésbe a technikusok is bekapcsolódtak. És kijelent­hetjük, hogy mindnyájan töké­letesen megértették egymást. Tíz nap múlva eljött a bú­csúzás ideje. Repülőterünkön a reggeli felsorakozás után hiva. tatos búcsút vett az NDK-egy- ség parancsnoka. A búcsú rö­vid volt és őszinte. Mindnyájan tudatában voltak annak, hogy a két baráti állam repülősei­nek ez az internacionális ta- lálkt zója mélyreható jelentősé­gű. Kölcsönösen megismertük egymást, kicseréltük tapaszta­latainkat. OLDRICH PELČAK, század08 pénz és emberi erőkifejtés na­gyon természetesen egyenlően oszlik meg a két szocialista partner között. Megjegyzendő-, hogy a vaska­pui létesítmények hasznát nem­csak Románia és. Jugoszlávia fogja élvezni, hanem a Duna hajózásábán részt vevő más or­szágok is, mivel, a folyamnak ezen a szakaszán létrejöttek a feltélelek a hajózási rendszer korszerűsítésére és tökéletesí­tésére. így a zsilipek arányai (310 méter hosszúság, 34 mé­ter szélesség és 4 és fél méter küszöbmélység) folytán nagy vízkiszorítású hajók előtt is megnyílt az út, ami feltételezi az egyes országok folyami flot­tájának megfelelő korszerű fel­szerelését. Ezenkívül lehetővé válik a dunai forgalom meg­gyorsulása is. Csak 1970-ben összesen mintegy 15 millió ton­na tehertartalmú hajók úsztak át a román part menti beton­folyosón. E szakaszon az átke­lés időtartama 120 óráról 35- re rövidül, ugyanakkor meg-

Next

/
Thumbnails
Contents