Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-10 / 7. szám, hétfő

Vízerőmű a Vaskapunál

Baráti együttműködés £ Megsokszorozódik az áramfejlesztés, korszerűsödik a hajózás ^ Az ember úrrá lesz

a természeten

A világ különböző pontjain * $ nagy folyók mentén épült ha. talmas vízerőmű-berendezések a duzzasztógátak, víztárolók stb. arányaival, valamint a ,,fuller szén“ rejtett erejét villamos energiává átalakító aggregátorok kapacitásával mindenkor magukra terelték a figyelmet. _

E .»gigászok“ kategóriája nemrégen új, dunai vízerőmű- rendszerrel gazdagodott. Két szomszéd és baráti ország, a szocialista Románia és Jugoszlávia közös művet emelt a Vaskapunál. Az új, komplexum, főként a vaskapui hidroenerge- tikai és navigációs rendszer építése döntő • szakaszához érkezett.

A 441 méter hosszú, 60 méter magas és átlag 48 méter széles óriási beton bukógát el- rekeszti a folyam útját és több mint kétmilliárd köbméter befogadóképességű víztárolót alkot. A vízerőműrendszerhez tartozik még a Duna két oldalán elhelyezett két nagy zsilip — innen irányítanak most minden mozgást a folyón, — továbbá várakozási kikötők és £>. partokkal összekötő gátak. Mindkét parton, két külön központban már 1970 második felében megkezdte működését az első két hidrogenerátor, amelyek mostanáig sok-sok millió kilowattóra áramot Juttattak mindkét part hálózatába. A harmadik aggregátor kísérleti stádiumban van.

A múlt év végére befejeződtek a szerelési nlunkálatok, s a generátorok kapacitása elérte a 2000 megawattot. A vaskapui vízerőmű, e nagyszerű műszaki létesítmény, a folyam mindkét partján felszerelt ge- nerátorjaival évente legalább 10 milliárd kilowattóra teljesítményt csikar ki ’a folyótól, s ezt az energiát egyenlően osztják el az erőműrendszer „gazdái“ között. Ez azt jelenti, hogy a végső szakaszon a román fél évente legalább több mint öt- milliárd kilowattóra energiát fog termelni.

A szakértők előrelátva a munkálatok nagyságát elképesztő számadatokat közölnek: mintegy 15 millió köbméter földet — hordalékokat és sziklás talajt mozgatnak^ meg, körülbelül 2 millió 700 ezer közönséges és vasbetont raknak le több mint 80 ezer tonna elektromechanikai berendezést szeretnek össze. Az ilyen arányú munkálatokat a terep sajátos feltételei diktálják: a

partok vagy a folyómeder kemény sziklás kőzete, az áramlatok mosta hordalékok stb.

Az építkezés számos pontján a munkálatokat az idővel versenyre kélve végzik, s ez kedvező feltételeket teremtett arra, hogy a munkálatokat az idén teljesen befejezzék. Eredményes befejezésükhöz egyebek között szükséges a kutatások és terv együttes kidolgozása, a fontosabb szakaszok tervteljesítésének és szinkronizálásának egyeztetése, intézkedések történtek az ipari koo- perálásra, s ennek keretében mindkét fél különféle berendezést és hidromechanikai felszerelést szállít egymásnak.

. Ez a nagyarányú közös építkezés, amely előrevetíti a Duna új ipari képét, a két ország közötti barátság és jőszom- szédság megtestesülése. A Vaskapunál felhasznált anyag,

(A Vaskapu az elmerült Ada Kaleh szigetnél).

szűnnek a múltbeli nehézségek.. Ily módon a Duna valóban Európa legfontosabb hajózási ütő- erejévé válik.

A vaskapui munkálatok Románia számára felsőbb fokot jelentenek a vízerőmű-építésben. Az ország belvizein kialakult komplex létesítményekről áttérnek a határfolyókon folytatott tömeges építkezésre, ami nagyon igényes vizsgát jelent a tervezők, konstruktőrök és szerelők számára. A Duna romániai partján létesült vízerőmű beszerelt kapacitása felér a belvizeken épült, jelenleg létező többi vízerőmű összkapa- citásával. A Duna ereje ily módon a két nagy hőerőmű — Bicaz és Arges erejével, Románia általános energetikai ka. pacitásávai egyesül.

Az 1971—1980. évi tízéves vilamosítási tervnek megfelelően a következő időszakban mind a belvízi erőművek, mind a dunai erőművek részaránya megnő. A folyam szabad potenciálját tekintve jelenleg duzzasztógát változatait tervezgetik az Islaz—Somovit szakaszon. Itt Románia másik szomszédjával, Bulgáriával közösen készül vízerőművet építeni. Ezenkívül Jugoszláviával közösen még egy vízerőművet létesít a Gruia—Raduevac szakaszon. így aztán ezen a szakaszon 1980-ig az országszerte újonnan beindított mintegy 13 ezer—18 ezer megawattos áramfejlesztő kapacitások harmadát a Románia belvizein és a D.unán épült vízerőművek fogják alkotni.

ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI

Ä parancsnok példát m

PÁTOSZ NÉLKÜLI MUNKA

Szülei annak idején a cári Oroszországba

vándoroltak, ahol egy kis telket és szabad erdőt kaptak. Ö a Vörös Hadsereg oldalán visz- szatért szülei hazájába.

Josef Zelený alezredes a következőképpen mondja el az esetet: „Egyszer furcsa katonák jele'ntek meg a falunkban. Sapkájukat oroszlán díszítette. Nem is sejtettük, hogy itt, Ro- venszk környékén egész cseh és szlovák községek vannak. Éi\ mondom, hogy nagyon egyszerű és könnyű volt a toborzás, akit nem soroztak be, az szinte boldogtalan volt...!“

Zelený elvtárs a háború után különböző tisztségeket töltött be a hadseregben. Elmondta, hogy kezdetben egyesek lebecsülték azokat, akik a keleti

Josef Zeleny

frontról jöttek, és a szovjet szakkönyvekből állították össze a gyakorlatok tervét. Gyakorlati tapasztalataikkal szertefosz- latták ezt a bizalmatlanságot.

— A parancsnok az emberektől ne csak követeljen, hanem értse is meg őket. Saját magának is mindent tudnia kell — ám be is kell avatkoznia a kellő pillanatban — mondja Zelený elvtárs.

Egyszer ilyen eset történt a

fövészeti gyakorlaton: sehogy

se megy ez, — mondják a katonák — az automata fegyverek rosszak. — „Adják ide a legrosszabbat“ — mondtam.

— Nagyon sok forgott a kockán, de mégis az oktatás helyett’ a fegyvert választottam.

Száz katona lélegzetét visz- szafojtva várakozott, néhányan egymást bökdösték, amikor a parancsnok vállához emelte a fegyvert. Rövid sorozatot lőtt. Utána a száz szempár elé hozták a céltáblát. Telitalálat. A parancsnok szó nélkül távozhatott. A céltábla minden remekelő pedagógus szónok helyett többet mondott.

Az egység, sikere az egyes katonák vasakaratától, harci szokásaitól és, tevékenységétől függ. A Josef Zelený alezredes típusú kommunisták szinte minden nap ilyen kis példákkal nevelik a fiatalokat. Néha ezek csekélységek, apróságok. Mégis ezekből építik majd egy negyedévszázada a pátosz nélküli munka hegyláncát. (z)

A legszebb pillanatok

1972. február 3-án kezdődnek az — első ízben Ázsiában rendezett — olimpiai játékok. A japánokra jellemző alapossággal már az utolsó munkálatok folynak. A felvételen a 90 méteres ugrósánc, a háttérben Sapporo. (Felvétel: ČSTK —• Pana)

Minden ember életében vannak feledhetetlen, különös pillanatok, amelyek azután egész jövőjét befolyásolják. Ilyen mozzanatnak voltunk tanúi a közelmúltban, amikor négy példás katonát tagjelöltnek vettek fel a kommunista pártba.

Harc

a másodperekkel — az életért

A Szovjetunió Hőse lett a katapultkipróbáló pilóta

Békeidőben ritka kitüntetést kapott Oüieg Homutov 36 éves mérnök: a Szovjetunió Hőse lett. Az aranycsillagot kockázatos hivatása gyakorlásának tizenharmadik évében érdemelte ki. Ennyi ideje ugyanis, hogy pilótamentő katapultokat próbál ki, amelyekkel veszély esetén az ember a szó valódi értelmében kilőheti magát a zuhanó repülőgépből.

A tizenhármas szám — bár nem babonás — szerencsét hozott Homutovnak. Egyik kollégájának tragikus balesete után vállalta, hogy ismét kipróbálja a szuperszö- nikus gépeken alkalmazott új katapultáló típust, és a kísérlet sikerült.

Kitüntetése után Homutov elmondta, hogy munkája az ilyen rendkívüli körülményektől eltekintve is roppant idegfeszültséggel jár, mert ha a katapult ejtőernyőjét nyitó automataszerke- zet nem lép működésbe az előre megadott pillanatban, életbenmaradása másodpercek elhatározásán múlhat, s közben még pontos megfigyeléseket is kell végeznie, hogy a zavarról és lehetséges okairól minél részletesebben be tudjon .számolni a földet érés után. Ezért minden indulás előtt igyekszik felkészülni a legváratlanabb baleseti szituációra is, s ennek megfelelő haditervet készít, amelyek másodpercpontosságig tartalmaznak minden mozdulatot — harcban az életéért.

Oleg Homutovval együtt eddig 11 400-an nyerték el alapítása óta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, közülük tizennyolcán tavaly.

(Népszabadság)

Előttünk ült a négy fiatal munkás és földműves, akik ezt mondották: „Becsületesen folytatni akarjuk azt, amit szüléink megkezdtek. Be akarunk kapcsolódni államunk életébe, a szocializmus építésébe..."

Négyen beszéltek — farský tizedes, Hill őrvezető, Škrob és Pazourek közkatona. — Mindannyian példás katonák, kérték felvételüket a pártba. Hallgattam szavaikat és eszembe jutottak azok, akik a fiatalokat mind egy zsákba varrják. Ezeknek csak annyit mondhatok: nincs igazuk. Már nem egyszer meggyőződtem arról, hogy ifjúságunk jó — csak foglalkozni kell vele. Erre mutatott rá szemléltetően és világosan a CSKP üzemi szervezetének taggyűlése is. A rendszeres munkának, az volt az eredménye, hogy a fiatalok felvételével erősödött a pártszervezet. További fiatal katonákat is előkészítenek a pártba való felvételre. A párt alapszervezete a SZISZ- szervezetben segítőtársát látja, és a SZISZ-tagok sorából választja ki a legjobbakat. Az ifjúsági szervezet mindannyiukról jó véleményt adott és szavatol értük. Tehát az ifjúsággal való munka kifizetődött.

Amikor Leskovjan elvtárs, a párt alapszervezetének elnöke üdvözölte az új tagokat, a klubteremben felhangzott a taps és mindnyájunk szívét meleg, jó érzés töltötte el. Azok helyébe, akik elárulták a marxizmus— leninizmus eszméit, új, becsületes és fiatal munkásokat és parasztokat nyertünk. Feledhetetlen percek voltak ezek.

STANISLAV BUBENÍK

„ ... a gyakorlatok közti szabad időmben sokat gondolok rád ..

Tapasztalatcsere

NDK-pilóták látogatása hazánkban

A repülőterek felett uralkodó nyugalmat, a bárányfelhőkkel teleszórt égboltot hirtelen megzavarta az NDK-repü- lőgépek motorainak berregése. A levegőben szinte díszbemutatóhoz illően felfejlődtek, majd szépen sorjában rövid időközökben leszálltak a betonpályára. Igen, már itt is vannak. Nagyon vártuk és örömmel fogadtuk őket.

Šimko őrnagy repülőgépszázadának az NDK-ban tett látogatása után hazánkba látogatott Erhardt alezredes repülő százada. E látogatások célja az volt, hogy köcsönösen megismerjük egymást, elbeszélgessünk a repülés és az élet problémáiról, egyszóval elmélyítsük baráti kapcsolatainkat.

A látogatás napjait gazdag program töltötte ki. Az elvtár sakat végigvezettük a repülőtéren, megtekintették az alakulat hagyományainak termét, ellátogattak a repülőszázadhoz.

Az NDK pilótái és technikusai megtekintették a mosti külszíni bányát, a louny sörgyárban meg-kóstolták sörünket, s megcsodálták fővárosunk, valamint Karlovy Vary szépségeit.

Mindenütt szeretettel fogadták őket. És jutott idő egy baráti futballmeccsre is, amely döntetlenül, l:l-re végződött.

Amikor az időjárás kissé megjavult, megkezdték a repü. lőakciókat, A testvéri hadsereg pilótái itt, az idegen repülőtéren is kiválóan teljesítették harci feladataikat.

Akkor volt izgalmas a találkozó, amikor pilótáink és az NDK légi haderejének pilótái összeültek, kicsomagolták a térképeket, a segédeszközöket. A beszélgetésbe a technikusok is bekapcsolódtak. És kijelenthetjük, hogy mindnyájan tökéletesen megértették egymást.

Tíz nap múlva eljött a búcsúzás ideje. Repülőterünkön a reggeli felsorakozás után hiva. tatos búcsút vett az NDK-egy- ség parancsnoka. A búcsú rövid volt és őszinte. Mindnyájan tudatában voltak annak, hogy a két baráti állam repülőseinek ez az internacionális ta- lálkt zója mélyreható jelentőségű. Kölcsönösen megismertük egymást, kicseréltük tapasztalatainkat.

OLDRICH PELČAK, század08

pénz és emberi erőkifejtés nagyon természetesen egyenlően oszlik meg a két szocialista partner között.

Megjegyzendő-, hogy a vaskapui létesítmények hasznát nemcsak Románia és. Jugoszlávia fogja élvezni, hanem a Duna hajózásábán részt vevő más országok is, mivel, a folyamnak ezen a szakaszán létrejöttek a feltélelek a hajózási rendszer korszerűsítésére és tökéletesítésére. így a zsilipek arányai (310 méter hosszúság, 34 méter szélesség és 4 és fél méter küszöbmélység) folytán nagy vízkiszorítású hajók előtt is megnyílt az út, ami feltételezi az egyes országok folyami flottájának megfelelő korszerű felszerelését. Ezenkívül lehetővé válik a dunai forgalom meggyorsulása is. Csak 1970-ben összesen mintegy 15 millió tonna tehertartalmú hajók úsztak át a román part menti betonfolyosón. E szakaszon az átkelés időtartama 120 óráról 35- re rövidül, ugyanakkor meg-