Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
EGY AKTUÁLIS témáról .; c , •’'• ■ ■ ’ Ä kooperáció és a mezőgazdasági termelés szokosítósa az állattenyésztésben az állatállomány egyes kategóriáinak jelentős mértékű koncentrálásához vezet. Keresni kell tehát a megoldást a nagyobb létszámú állományok gazdaságos elhelyezésére. Új, nagy befogadóképességű istállókra van szükség, ahol korszerű termelési módszereket vezethetünk be. A tehenek tartásánál a tömbösített, úgynevezett „ monoblokk" rendszerű istállóké a jövő. A tömbösített istállókat úgy képzelhetjük el, mintha a korábban épített százas istállókat szorosan egymás mellé raknánk, a fölösleges közfalakat eltávolítanánk. ho^y több hajóból álló, hatalmas csarnok jöjjön létre. A tömbösített istállókban annyiszor száz tehenet helyezhetünk el, ahány hajóból áll az istálló. Az elgondolást nagyon érdekesnek tartottuk, felkerestük tehát a tömbösített istállók egyik tervezőjét, ing. Karol Lachký mérnököt, a Bratislavai Mezőgazdasági Tervező Intézet dolgozóját és kérdésekkel fordultunk hozzá ez ügyben. A szakosítás és a vállalatok együttműködése következtében az állatállományok koncentráltsága egyre fokozódik. Hogyan készült fel a Mezőgazdasági Tervező Intézet a nagyobb koncentrációval kapcsolatos új tervezési feladatokra? — Intézetünk elsősorban mezőgazdasági célépítkezések, speciális ültetvények, meliorációs építkezések, víztárolók, halastavak és folyószabályozások tervezésével foglalkozik. Feladataink közé tartozik azonban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tágabb értelmű fejlesztési programjának megvalósítása is. A termelés helyes elhelyezésének, szakosításának és irányításának legfőbb előfeltétele az összefüggések tökéletes Ismerete, mély analízise és bptimális szintézise. A beruházási tevékenységre is úgy tekintünk, mint a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének egyik fontos eszközére. Ehhez az igényes munkához Intézetünk elegendő jól képzett szakemberrel és tervezővel rendelkezik, akik különböző munkafeladatokat látnak el. Meghatározzák a mezőgazdasági termelés optimális szakosítását, az egyes termelési ágazatok optimális terjedelmét és összhangba hozzák azokat. Hogy tervjavaslataink maximális objektivitását biztosíthassuk, munkánkban felhasználjuk a leghaladóbb gazdasági-matematikai módszereket, elsősorban a lineáris programozás gépi módszerét. ■ Mint tudjuk, a szarvasinarha-tenyésztés, elsősorban a tehenészet, a mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú ágazata. Itt a termelés koncentrációja a tömbösített istállók alkalmazásához vezet. Hogyan lehetne jellemezni ezt az új istállótípust, milyen gazdasági előnyökkel jár az alkalmazása? — A tömbösített istállók rendszere elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az épület minél kisebb területet foglaljon el az amúgy is egyre szűkülő terjedelmű talajból. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyzem, hogy a fejlődés itt sem áll meg, a jövőben emeletes istállók építésével Is számolunk, amilyen istállók már találhatók a modernebb baromfifarmokon, sőt egyes sertéshizlaldákban is. — A tömbösített istállók rendszere természetesen lehetővé teszi a munka termelékenységének, vagyis a termelés rentabilitásának fokozását is. Ez elsősorban megfelelő takarmányozási technikával, tehát monodiétás takarmányozással, az állattenyésztési munkák teljes gépesítésével, az au- tomatizáció fokozatos bevezetésével, a nagy teljesítményű központi fejőházak alkalmazásával, valamint a frissen fejt tej intenzív és gyors lehűtésével érhető el. Szeretném azonban megjegyezni, hogy az állattenyésztési munkák gépesítése elsősorban a már hiányzó és az egyre csökkenő munkaerő pótlását szolgálja, és nincs mindig összhangban a gazdaságosság követelményeivel. A tejtermelés gazdaságosságának növelését ezért elsősorban az állomány termelőképességének növelésével biztosíthatjuk. Az állomány összetétele, a takarmány minősége, a takarmányozási technika és a munkaszervezés mellett természetesen az állatok elhelyezési módja is kihatással van a termelés gazdaságosságára. A tömbösített istállók rendszere tehát szintén hozzájárul ahhoz, hogy a tejtermelést a ráfizetéses ágazatok köréből a nyereséges ágazatok közé helyezzük át. Az általunk tervezett farmokon számításaink szerint egy liter tej előállítási költsége nem lesz több két koronánál. ■ Milyen következtetéseket vonhatunk le a tömbösített istállók tervezett beruházási költségeiből, milyen lesz az épületek gazdasági hatékonysága? — A nagyobb létszámú, koncentrált állomány elhelyezését sokoldalúan kell biztosítani. Az istállóépületeken kívül gondoskodni kell takarmány- tárolóról, trágyatelepről, a legfontosabb segédüzemágak elhelyezéséről, központi higiéniai berendezésről, valamint a telep vízzel és árammal való ellátásáról. Egy 1000 tehén befogadására tervezett istálló-komplexum felépítése körülbelül 35—42 millió koronába kerül. Ebből 24—28 millió korona az építkezési költség, 8—10 millió a gépekre és technológiai berendezésekre fordított költség, az egyéb költségek tekintetében pedig 3—4 mii. Kčs-vel számolunk. Ez azt jelenti, hogy az 1 tehénre eső beruházási költségek körülbelül 35—42 ezer koronát tesznek ki. A gazdaságosság forrásait azonban nem itt kell keresni, hanem inkább a munkaszervezésben és a munka termelékenységében. Míg a múltban — de jelenleg is — egy gondozóra 14—18, legfeljebb 20 tehén jutott, az új feltételek mellett ún. váltó dolgozó nélkül 70 tehén jut egy dolgozóra, de váltó dolgozó alkalmazása esetében Is több mint 50 darab. Emellett ezeken a farmokon csakis 42,5 órás munkahéttel számolunk. ■ A tömbösített istállóknak milyen típusait tervezik, és hol kerül sor az első ilyen istállók felépítésére? — Ami a tömbösített istállók egyes variánsait illeti, intézetünkben 500 és' 1000 tehén közötti állományokkal számolunk. Nagyobb létszámú állományra egyelőre nem tervezünk istállót, 500- nál kisebb állomány pedig a szakosítás után még a hegyvidéki körzetekben sem igen fog előfordulni. A már kidolgozott tervek közül a Seneci Állami Gazdaság 950 tehénre szakosított farmját, valamint a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerda- hely) Állami Gazdaság 660 tehénre szakosított farmját említhetjük, ahol a tömbösített istálló 500 tehén befogadására készül. Az előbbi a Veľký Biel-i gazdasági részlegen betonelemekből, az utóbbi a Klin nad Bodrogom-i részlegen fémlemez elemekből készül. Az építkezések 1972-ben el is kezdődnek, és az istállók a terv szerint 1974-ben, illetve 1975 elején kerülnek átadásra. Az azonban bizonyos, hogy ezt a két akciót az ötéves terv folyamán még továbbiak követik. Tapasztalataink szerint egyre növekszik az érdeklődés a tömbösített istállók iránt, és ez arra ösztönöz minket, hogy az említett kísérleti épülettípusok egyes elemeit a tervezett nagy teljesítményű szarvasmarhahizlaldáknál és borjúneveldéknél is alkalmazzuk. A mezőgazdasági vállalatok részéről megmutatkozó élénk érdeklődés következtében a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium komplex típusterveket rendelt meg nálunk, az egyik ilyen változat 500 és 1000 tehénre a síkvidéki körzetek, a másik változat pedig 580 tehénre a hegyi és a hegyaljai körzetek számára készül. Ha a munkák eredménye nem is lesz mindjárt típusterv (nem rendelkezhetünk e téren elegendő üzemeltetési tapasztalatokkal), mindenesetre ismételhető tervdokumentációt bocsáthatunk a mezőgazdasági vállalatok rendelkezésére. ■ Köszönjük a beszélgetést, melynek végén még azt kérdezném, van-e intézetüknek valami kívánsága, közölnivalója olvasóink, főleg a mezőgazda- sági üzemek dolgozói felé? — Szívesen élek a lehetőséggel, és főleg egy dologra szeretném felhívni az építkezők figyelmét: a tervek megrendelését ne hagyják az utolsó pillanatra! A jó minőségű munka időt vesz igénybe, a nagy teljesítményű farmok megtervezése pedig nem kis dolog. Egy ilyen több millió korona értékű akció mindenki részéről nyugodt és átgondolt folyamatot igényel az előkészítési munka minden szakaszában. Beszélgetett: KOVÁCS ELVIRA Mk ’vBI §Um f-Hi y I *31 rJtjl £1 ? M 1.11 r *Hl ff ü f »fl j jf . . A 950 tehén elhelyezésére szolgáló tömbösített istálló alaprajza: 1 — tömbösített istálló; 2 — fejőház; 3 — tejcsarnok; 4 — manipulációs helyiségek; 5 — abraktakarmóny-raktár; 6 — kukorica-silóvermek; 7 — ürülékgyűjtő gödrök; 8 ^ hígtrágya-tartályok; 9 — üzemvezetési épület, központi higiéniai berendezések; 10 — garázsok, javítóműhelyek; 11 — kocsimosó emelvény; 12 — víztartály:-■, 13 — kút; 14 — aszanációs bejárat; 15 — gépkocsi-parkoló; 16-— rakodó; 17 emésztőgödör. '■í,--'*. 3 ' -.tV ' '
