Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

Hazánk és a Magyar Népköztársaság illetékes szervei által megkötött munkaügyi egyezmény alapján másfél évvel ezelőtt lépett munkaviszonyba a csehszlovákiai nők első csoportja a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat Komáro­mi Fonógyárában. Az eddig eltelt időszak tapasztalatait összegezve Kirizs György elvtárs, a gyár személyzeti osz­tályának vezetője elmondta, hogy a szerződés mindkét fél számára előnyösnek bizonyult. A komárnói járásban ugyanis hosszú évek óta gondot okoz a nők alkalmazása, míg a szomszédos Komárom megyében az ipar jellegénél fogva jelentős számú női munkaerőre van szükség. A csehszlovákiai vendégmunkások száma már eléri a két­százat. A fonás és a szövés szakmunkának minősül, s mi­vel az új dolgozók nem rendelkeznek kellő szakképesí­téssel, lehetőség nyílik számukra: elvégezni a szakmun­kásképző iskolát. A csehszlovákiai nők többsége már jól beilleszkedett a magyarországi üzem kollektívájába, s átlagos teljesítmé­nyük is eléri a helybeli dolgozókét. Négy, vendégmun­kásokból álló szocialista munkabrigád is dolgozik a gyár­ban, melyek az Augusztus 29., Klement Gottwald, Antonín Zápotocký és a Jánošík nevet viselik. Szép számban akad­nak azonban vegyes brigádok is. A felvételen a cérnázó részlegen dolgozó Augusztus 29. munkabrigád tagjai lát­hatók. Ez a szocialista munkabrigád tavaly áprilisban alakult, a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszte­letére. Németh István Terven felül Túlteljesítette a múltévi tej- és húseladási tervét Júr nad Hronom (Garam- györgy) szövetkezete. A tejtermelésben előirány­zott 800 ezer liter tej he­lyett 35 ezer literrel töb­bet adtak el. A tervezett 2500 métermázsa hús he­lyett 2690 métermázsát küldtek a köz asztalára. Sertéshúsból is túlteljesí­tették eladási tervüket, mintegy 70 métermázsával. A szövetkezet szép eredmé­nyei közé tartozik még az is, hogy 2000 malacot ad­tak el a felvásárlási üzem­nek. Kúcs Gyula Művészek és diákok Magyarországi vendégek látogattak el a közelmúlt­ban a filakovöi (Fülek) ma­gyar gimnáziumba. Műsoros délután keretében ismer­kedtek meg a tanulók a ven­dégekkel. Czinke Ferenc, Kossuth-díjas festőművész, Csanády János, József Attila díjas költő, Kolynok Nán­dor, a Palócföld szerkesztő­je, és Herold László, a Sal­gótarjáni Bólyai János Gim­názium igazgatója értékes előadásokkal keltették fel a mintegy háromszáz megje­lent diák érdeklődését. Koronczl Katalin Jó vetőmaggal Közös értekezletet tar­tottak a Rožňavai (Rozs­nyó) Járási Mezőgazdasá­gi Termelési Igazgatóság, a Mezőgazdasági Felvásár­lási Üzem és a Kelet-szlo­vákiai Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet szakemberei a magszaporítás eredmé­nyeinek kiértékeléséről. Megállapították, hogy a korszerű, tudományos el­járásokkal kitermesztett vetőmagok alkalmazásával fokozni lehet a terméshoza­mokat. Például a burgonya eddigi 128 métermázsás hektárhozamát 150 méter- mázsára, a gabonaneműek hektárhozamát pedig a nemesített vetőmagok al­kalmazásával 15—20 szá­zalékkal lehet növelni. Baffi Árpád Jól választott A 22 esztendős Csonka Sándor katonai szolgálata letöltése után a mezőgaz­daságba jött dolgozni. Bač- ka (Bacska) község szövet­kezetében mint traktorista vállalt munkát. Jelenleg az egyik tehergépkocsi sof- főrje, de ha szükséges, bár­melyik vontatógéppel ki­megy .a szövetkezeti föl­dekre dolgozni. Keresetével elégedett. Havonta 1800— 2000 koronát kap előleg­ként, az év végén osztalé­kot és természetbeni já­randóságot kap hozzá. Szépen keres, akárcsak a többiek a szövetkezetben. Már gyermekkorában ér­dekelték a gépek. Az alap­iskola elvégzése után az iparba került, szakmát ta­nult, és a katonaságnál is gépekhez került. Érdekes, de tény, hogy a katonaság­nál ismerte meg a mező- gazdasági gépeket, szeret­te meg a mezőgazdasági munkát. Amikor leszerelt, a mezőgazdaságba jelentke­zett. Ezért többen meg is szólták eleinte. De ő a szó­beszédekre mit sem adott, s ma is az a véleménye, hogy fól választott foglal­kozást. Arra vonatkozólag, hogy a fiatalok közül miért ide­genkednek sokan a mező- gazdasági munkától, van néhány érdekes észrevéte­le. Szerinte egyrészt a fia­talokban van hiba. mert valahogy minden áron va­lami újat keresnek, más­részt viszont az idősebbek is hibásak, amikor a fiata­lokban egyszerűen csak a munkaerőt látják. A helyi szöyetkezet ve­zetőségét, a fiatalok iránt tanúsított megértését di­cséri, hogy Csonka Sándor büszkén hangoztatja véle­ményét: „Jól választottam. Számításomat megtalál­tam. A mi brigádunk jó kollektíva, így a munka számomra öröm.“ Illés Bertalan Érdekes és régi Az 1848—49-es szabadságharc leverése után a külföld­re menekült Kossuth Lajos 1851—1852-ben Amerikában tartózkodott. Rendkívüli fogadtatása és ünneplése köze­pette megpróbálta az osztrák hatóságok által elkobzott és megsemmisített Kossuth-bankókhoz hasonló papírpén­zek kiadását. Megfelelő bankjegyfedezet letétele után el­érte, hogy a Hungarian Fund New-Yorkban angol nyelvű, kézírásos, illetve nyomtatott keltezésű ígérvényjegyeket adott ki egy, öt, tíz, ötven és száz dollár névértékben. Ezeket Kossuth-dollárnak is nevezték, mert Kossuth sa­ját kezű aláírásával hozták forgalomba. A képünkön látható, keltezés és szám nélküli, magyar nyelvű ötforintos pénzjegyet, melynek eredeti nagysága 19,5X10 cm, Philadelphiában adták ki, 1852-ben. Az egy, kettő, öt forint értékű pénzjegyeket Kossuth fakszimile (hű utánzatú] aláírásával készítették. Tok Béla A felvételt Bíró Béla készítette. Ojra bizonyította tehet­ségét a komárnói (Komá­rom) fiatal, amatőr képző­művész, Ratimorszki János legújabb alkotásaiból ren­dezett kiállításán. Termé­szetesen, sok tanulás és munka kellett ahhoz, hogy Idáig eljusson. Talán leg­többet a klasszikus szob­rászoktól tanult. Vallomá­sa szerint már gyermekko­rában is szívesen rajzolt, faragott. Először fából ké­szített dísztárgyakkal pró­bálkozott, majd később át­tért a plakettek, portrék készítésére. Legsikeresebb alkotásainak a Staudt Mi- hály-emlékkiállításra ké­szített Staudt-portrét, kép­zőművész kollégájának. Fügedinek portréját és a Leánvfej elnevezésű alko­tását tartja. Munkája mel­lett sokat segít feleségének is, aki a Duna Menti Mú­zeum archeológusa, s je­lenleg a Nitrai (Nyitra) Archeológiái Intézet meg­bízásából a Bohatá (Bago- ta) és Chotín (Hetény) ha­tárában található bronzko­ri, illetve kelta leletek fel­tárásán fáradozik. így az­tán nem csoda, hogy Ra­timorszki Jánosnak is leg­hőbb vágya: hivatásos res­taurátorként dolgozni. Bende István A maga korában Egy a négy közül Ritkán, s akkor is csak le­xikonokban találkozhatunk Bocatius János nevével. Pe­dig ez a Szászországból szár­mazó humanista költő és író a maga korában jelentős személyiség volt hazánk te­rületén. Az 1580-as években a Szepességben volt tanító, 1594-ben pedig mint a pre- šovi (eperjesi) kollégium rektora tevékenykedett. Ké­sőbb Košice (Kassa) város iskolájának vezetője, majd a város főbírája lett. 1605 novemberében megnyitotta a város kapuit Bocskai Ist­ván csapatai előtt. Ettől kezdve a fejedelem bizalma­sa és udvari költője. 1606- ban Bocskai megbízásából a német birodalomba ment, hogy megszerezze a német protestáns fejedelmek támo­gatását. Ott elfogták, és ki­szolgáltatták a császárnak. Életfogytiglani börtönre ítélték, de 1611-ben sikerült megszöknie a prágai börtön­ből. Košicére (Kassára) me­nekült, majd a császári ke­gyelem elnyerése után ismét az iskola vezetésével fog­lalkozott. Bethlen Gábor fe­jedelemsége idején mint titkos tanácsos többször is járt diplomáciai küldetésben. Egyik ilyen útján érte a ha­lál, 72 éves korában, mint­egy 350 évvel ezelőtt. Kanizsa István Félévszázad óta Tizenhét éves volt, amikor ötven esztendővel ezelőtt, a helyi tűzvédelmi szervezet, a Podunajské Biskupice-i (Pozsonypüspöki) Önkéntes Tűzoltó Egyesület, akkor még gVorsszámú tagságának soraiba lépett Prikler Ferenc. Egy tűzvész, melynek szemtanúja és önkéntes, alkalmi tűzoltója volt, meggyőzte őt, hogy nincs szebb és neme­sebb dolog, mint a köz s a polgártársak élet- és vagyoni biztonságának megőrzése. Ma is ezt vallja és a régi buz­galommal, nemes elhivatottsággal végzi az elnöki teen­dőket a helyi tűzoltó szervezetben. Mindazok, akik érté­kelik a tűzoltók önfeláldozó, veszélytelennek egyáltalán nem mondható, áldozatos munkáját tűzoltói tagságának fél évszázados jubileuma alkalmából méltó ünneplésben részesítették. Risznyovszky Irén Egy fogás — két hal Ritka halászszerencsével dicsekedhet a komárnói (Komárom) Szucsek Fe­renc. December 3-án a Vág és a Nyitra összefolyásánál emelőhálóval két harcsát fogott. Az egyik súlya 38 kg, a másiké pedig 16 kg volt. Boncsek László Hatásosabb Évekkel ezelőtt Gemer­ská Hôrka (Gömörhorka) községben még komoly gondot jelentett a cigány- gyermekek iskoláztatása. A hiányzások, igazolatlan mulasztások felszámolása érdekében intézkedéseket foganatosított a hnb, de még a közbiztonsági szer­vek is. Kevés eredmény mutatkozott. Farkas igaz­gató tanító hatásosabb módszert talált. Fáradsá­got, időt nem kímélve, ál­landó kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, sőt már a tan­év megkezdése előtt is tartott szülői értekezletet. Ha az iskolából hiányzik valamelyik tanulója, azon­nal felkeresi, szép szóval iskolalátogatásra bírja. A tanév kezdete óta iskolá­jában ismeretlen fogalom a cigánygyermekek igazo­latlan mulasztása. Prihradszky Lajos Megmutatta tehetségét

Next

/
Thumbnails
Contents