Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám, szombat
PRÁGAI ÚTMUTATÁS J ogos és őszinte érdeklődés kísérte világszerte a Varsói Szerződés Politikár Tanácskozó Testületének prágai találkozóját. Nem volt titok, hogy a fő napirendi pont az európai biztonsággal, illetve az európai biztonság és együttműködés légkörét megteremteni hivatott összeurópai értekezlet előkészítésével függ össze. A prágai tanácskozás eredményét két nyilatkozat összegezi: az egyik az európai békéről, biztonságról és együttműködésről, a másik az Egyesült Államok folytatódó indokínai agressziójáról szól. Mindkét dokumentum alapvető fontosságú, s most mind az európai, mind a szélesebb közvélemény figyelmének előterében áll. 1972. I. 29. Q Politikai folytonosság Egybehangzó vélemény, még a nyugati világban is, hogy a prágai tanácskozás dokumentumai világos állásfoglalást tartalmaznak. Az említett fő kérdéssel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagországai régóta érvényes és követett elvekből kiindulva, a világpolitikai fejlődés legújabb mozzanatait-tekintetbe vevő konkrét javaslatokat tettek a kérdés érdembeni megoldására. Ez egyben annak fényes igazolása, hogy a szocialista országok mindenkor valóságos békepolitikájában bizonyos folytonosság fedezhető fel. Megfontolt, a legmagasabb párt- és állami fórumokon kimunkált irányvonalnak az eredménye ez. Az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szóló nyilatkozat is utal és hivatkozik az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, majd az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini .nyilatkozat javaslataira, amelyek mind az európai rendezés útját egyengették. Ha a nyilatkozat nem is említi konkrétan, de mi ott érezzük az SZKP XXIV. kongresszusán elindított nagy béke- offenzíva hatását is. A prágai tanácskozás dokumentuma rendszerezi azokat az alapelveket, amelyeknek szigorú ^betartásával rendezni lehetne az európai kapcsolatokat úgy, hogy Európa a béke földrészévé váljék. Az említett elvek: a határok sérthetetlensége, az erőszakról való lemondás, a békés egymás mellett élés, a jószomszédi kapcsolatok alapjai és az együttműködés a béke érdekében, az államok kölcsönösen előnyös kapcsolatai, a leszerelés, az ENSZ támogatása. Amint látjuk, nem egészen új elvek ezek, hisz a szovjet külpolitika a második világháború befejezése óta ezeket követte gyakorlati tevékenységében. A határok sérthetetlensége elvének betartása például szorosan összefügg a német kérdés rendezésével, azaz annak megakadályozásával, hogy a német militarizmus revansista maradványai még egyszer háborúval veszélyeztethetnék szomszédaik életét és területhódításra vetemedhetnének Európában. Az erőszakról való lemondás az az elv, amely a szemben álló feleket a tárgyalóasztalhoz ülteti, kizárja a vitás kérdések katonai megoldását. A jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés elve pedig a szocialista országok által már régóta hirdetett békés gazdasági verseny kibontakoztatásában és a különböző társadalmi rendszerű országok népei életének közös területein, közös problémák megoldásában való termékeny együttműködésben érvényesülnek. $ Nemcsak Európáról van szó A közvélemény abban messzemenően egyetért, hogy a Prágában elfogadott nyilatkozatok útmutatásai, noha az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szólnak, hatásukkal túllépik a jó öreg Európa határait, s általános vi- lágérvényűek. ' Európában viszonylagos nyugalom és csend van, s a második világháború befejezése óta immár 27 békés, noha erősödő—enyhülő nemzetközi feszültséggel terhes év telt el. Éppen ezért a biztonsági értekezlet kezdeményezői azt akarják elérni a hathatós európai biztonsági rendszer kimunkálásával és megteremtésével, hogy a jelenlegi európai béke ne legyen csupán két háború közti intermezzo, hanem e földrészen tartós otthonra találjon az igazi béke és a népek testvéri együttműködése. Á prágai találkozó dokumentumaiból kitűnik annak az igazságnak a felismerése, hogy egészen elszigetelt európai békéről nem is lehet beszélni, amely az imperialista hatalmak hibájából két, egymással szemben álló katonai táborra oszlott, igen erős az Egyesült Államok politikai, gazdasági és katonai befolyása. Az USA egyrészt a NATO-n keresztül gyakorol nyomást nyugat-európai partnereire, másrészt 300 ezer katonáját állo- másoztatja Nyugat-Európában. Éppen ezért kívánatos, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten az érdekelt európai országok mellett az Egyesült Államok és Kanada is részt vegyen. A kérdés fontosságából logikusan következik, hogy a szocialista országok joggal sürgetik a biztonsági értekezletnek még az idén történő összehívását és előkészítésének mielőbbi megkezdését, mert a feladat, amellyel foglalkoznia kell, nem tűr halasztást. Ma már kevés olyan nyugati ország van, amelynek kormánykörei ezt ne ismernék fel, s csak a béke tudatos, megrögzött ellenségei mesterkednek az értekezlet elhalasztásán. % Internacionalista szellemben Ha Európa viszonylag 27 éve békés életet él, nem mondható ez a Távol-Kelet, elsősorban Indokína népeiről, amelyek a második világháború óta folyvást harcolnak azon elemi jogaikért, hogy saját belátásuk szerint rendezzék be életüket. Különösen 1965 óta vált Indokína csatatérré az amerikai kormányok folytatódó imperialista háborús politikája következtében. A prágai találkozó részvevői az indokínai frontokon folytatódó imperialista agresszióval kapcsolatban is kifejtették nézeteiket, s mint megannyi alkalommal, ismét bizonyítékát adták annak, hogy elvszerű, megalkuvást nem ismerő politikát folytatnak a világ népeinek létérdekeit érintő kérdésekben. A Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok mindenkor a lényeges kérdést szem előtt tartó rugalmas külpolitika hívei, de sohasem bocsátkoznak alkudozásba az emberiség elidegeníthetetlen jogairól. E téren nem ismernek megalkuvást, s ezért fejezték ki kertelés nélkül: határozottan elítélik az Egyesült Államok indokínai és kalandorpolitikáját, az agresszív háború „vietnamizálásának“ irányvonalát, a légitámadásokat és minden más akciót, amely a VDK szuverenitását és biztonságát sérti, s kijelentik: a jövőben is megadják a szükséges segítséget és támogatást a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek ahhoz, hogy visszaverjék az agresszor támadásait. Ugyanakkor határozottabb szolidaritásra szólítják fel a világ népeit a szabadságukért harcoló indokínai népekkel. A prágai nyilatkozatok még egy fontos mozzanatot tükröznek: a józan szocialista derűlátást, amely a szocialista közösség eddigi együttes törekvésével elért sikerekből ered. A sikerek útján ilyen határkő volt az NSZK-nak a Szovjetunióval és Lengyelországgal megkötött, ratifikálásra váró szerződése, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodás, s mindez reménnyel kecsegteti a küszöbön álló csehszlovák— nyugatnémet tárgyalásokat is, amelyek alapja a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerése lehet csupán. Általában a prágai dokumentumokban megjelölt út az európai viszonyok békés rendezésének kiindulási alapja. L. L. Gromiko szovjet és Fukuda japán külügyminiszter a szovjet—japán kulturális cserére vonatkozó dokumentumok kicserélése után. (AP felvétele} Gromiko hazautazott Japánból Tokio — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte hatnapos látogatását Japánban és pénteken Tokióból visszautazott Moszkvába. Elutazása előtt Gromiko rövid sajtó- értekezletet tartott. Kifejtette, hogy a Szovjetunió gyümölcsöző kapcsolatokat akar kiépíteni Japánnal éppúgy, mint a nemzetközi feszültség csökkentése és a béke mellett állást foglaló valamennyi más országgal. A szovjet külügyminiszter hangoztatta, hogy Szato miniszter- elnökkel és Fukuda külügyminiszterrel folytatott tanácskozásai mindkét fél szempontjából hasznosak voltak. TITO ZÁRSZAVA A JKSZ KONFERENCIÁJÁN Mint már jelentettük, háromnapos tanácskozás után, amelyen száz küldött kapott szót, befejezte munkáját a JKSZ II. országos konferenciája. A zá; róülésen elfogadták a beszámolókat és az akcióprogramot. Az elfogadott akcióprogram hangsúlyozza, hogy az önigazgatáson alapuló szocialista társadalomban a munkásosztálynak vezető szerepet kell játszania és ezért a JKSZ-nek ingadozás nélkül fel kell lépnie minden erővel és folyamattal szemben, amely ezt a tendenciát akadályozni próbálja. A dokumentum szól arról az eszmei zűrzavarról, amelyet a JKSZ átél. Ezt egyrészt az opportunizmusnak és a következetlenségnek, másrészt a konzervatív, a régihez visszanyúló erők tevékenységének tulajdonítja. A nacionalizmus és szepara- izmus mögé — az akcióprog- am szerint — felsorakozott minden szocialistaellenes, antidemokratikus, bürokratikus erő. A nacionalizmus előretörésében a JKSZ felelősségét is megállapítja az akcióprogram; a párt lebecsülte az osztályellenség tevékenységét és nem lépett fel idejében kellő határozottsággal ellene. Az akcióprogram kinyilvánítja egyetértését a JKSZ elnöksége tavaly decemberi ülésének határozataival és intézkedéseivel. A konferencián Tito mondott zárszót. Tito hangsúlyozta, hogy a tanácskozáson szó volt a demokratikus centralizmusról, de senki sem említette a proletárdiktatúrát. — A proletárdiktatúra is létezik nálunk — mondotta. A fegyelemről szólva kijelentette: — Vitatkozhatunk, de a határozatok, amelyeket elfogadtunk, mindenki számára kötelezők. Ismételten hangsúlyozta a munkásosztály vezető szerepének fontosságát és — mint mondotta — nem szabad azokra támaszkodni, akik ilyen vagy olyan formában ellene fordultak. A kommunisták feladata, hogy a munkásosztály vezető ^ szerepe érvényesülésének félté-* teleit biztosítsák. — A vita során választ kaptunk arra — hangoztatta —, hogy sok munkás miért lépett ki a szövetségből. Ugyanakkor elárasztották a pártot olyanok, akik éppenséggel nem nevezhetők a munkásosztály legöntu- datosábbjainak. Minél több mun kást kell bevonni a pártba. Részletesen szólt Tito arról is, hogy a JKSZ-nek egységes pártnak kell lennie. Nagy gondot kell fordítani az alapszervezetekben és a tömegek köré ben végzett munkára. A párt elnöke részletesen foglalkozott az ifjúság helyzetével. Hangsúlyozta a marxizmusnak mint az ifjúság nevelése alapvető eszközének jelentőségét. MEGTARTOTTA ÜLÉSÉT A KGST TERVEZÉS! EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁGA Moszkvában 1972. január 26-án és 27-én tartotta első ülését a KGST tervezési együttműködési bizottsága. A bizottság ülésén N. Bajba- kov, a minisztertanács elnök- helyettese, a Szovjetunió képviselője elnökölt, akit a bizottság tevékenységének első évére megválasztottak a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökéül. A KGST 2Í ülésszakán^ozott határozatoknak megfelelően megtárgyalták az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program teljesítésé-* vei kapcsolatos szervezési kérdéseket a tervezési tevékenységben. Megvizsgálták a KGST- tagállamok tervezési együttműködése 1971—73. évi munka- programjának tervezetét, beleértve a prognosztizálásban folyó együttműködésének és a legfontosabb népgazdasági ágazatokra és termékfajtákra vonatkozó hosszú távú tervek koordinálásának kérdéseit. Megvizsgálták, hogyan működjenek együtt abból a célból, hogy együttes erővel pótlólagos termelő kapacitásokat teremtsenek, s ezzel egyes terményfajtákból hosszú távon kielégítsék az újonnan fellépő szükségleteket. A bizottság megvizsgálta a konténeres szállítási rendszer anyagi és műszaki bázisának együttes tervezéséről és az együttműködés továbbfejlesztéséről szóló egyezménytervezetet. Jóváhagyták a bizottság 1972. évi munkatervét. Az ülésen a tervezési együttműködésnek számos más kérdését is megvizsgálták, és. megfelelő határozatokat hoztak. A bizottság ülése a barátság és kölcsönös megértés jegyében folyt. Nixon pekingi útja előtt Washington — Nixon elnök a tervek szerint február 16-án indul Pekingbe, ahová február 21-én érkezik. Útja során két napot tölt a Hawaii-szigeteken és egy napot Guam szigetén. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára elmondta: a főként távközlési szakértőkből álló előreküldött csoportok közül a 65 tagú első ma indul Washingtonból és február elsején érkezik Pekingbe. A 20 tagú második csoport — a Reuter hírügynökség közlése szerint — február 14-én érkezik a kínai fővárosba a Nixon látogatás „végső előkészítése“ céljából. Angela Davist törvénytelenül menesztették az egyetemről Los Angeles — A kaliforniai fellebbviteli bíróság alkotmány- ellenes intézkedésnek minősítette, hogy Angela Davist kommunista párttagsága miatt kizárták a kaliforniai egyetem oktatói karából. A most perét váró kommunista filozófusnőt 1969-ben fosztotta meg tanári állásától az egyetem igazgató tanácsa. Az ügy még abban az évben a kaliforniai legfelső bíróság elé került, ahol bírói végzés mondotta ki, hogy a kommunista párttagság nem lehet akadálya az egyetemi alkalmaztatásnak. Az állam fellebbviteli bírósága szerdán jóváhagyta ezt a végzést, s döntéséről csütörtökön tájékoztatta a nyilvánosságot. FIDEL CASTRO, a Kubai KP első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke fogadta a Divaz Julio Antonio Melláról elnevezett ifjúsági brigád tagjait, akik Havanna mellett egy bentlakásos iskola építésén dolgoznak. A brigádban a kubai fiatalok mellett helyet kaptak szovjet, csehszlovák, magyar. NDK-beli, chilei és más országokból való ifjak is. A KORMÁNYPROGRAM feletti vita befejeztével a belga képviselőház 124 szavazattal 73 ellenében négy tartózkodás mellett bizalmat szavazott Gaston Eyskens új kormányának. A kormányra szavaztak a koalícióban részt vevő keresztényszocialisták és szocialisták, ellene a liberálisok, a „nyelvi“ pártok és a kommunisták. Gaston Eyskensnek kéthónapos kormányválság után sikerült új kabinetet alakítania. MANFRED LUDOLPH müncheni államügyész kijelentette, majdnem kétségbevonhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Klaus Barbie, a lyoni Gestapo véreskezű — s távollétében halálra ítélt — egykori főnöke, Klaus Altmann néven Peruban élt. MEGEGYEZÉSSEL véget ért a kanadai repülőterek légi ellenőrző tornyaiban dolgozók 11 napos sztrájkja, amely teljesen megbénította az ország légi- forgalmát. JOSEPH LUNS, a NATO főtitkára csütörtökön este Ottawába érkezett. Pénteken először Donald McDonald hadügy-, majd Mitchell Sharp külügyminiszterrel találkozott, később Trudeau miniszterelnökkel ebédelt. A SPANYOL RENDŐRSÉGNEK sikerült azonosítania a baszk városi gerillák által néhány napig fogva tartott Lorenzo Zabala nagyiparos elrablóit. A siker azonban kétes értékű, minthogy az azonosítással egyidejűleg az is kiderült, hogy a négy ember Franciaországban tartózkodik — csakúgy mint az a további nyolc gerilla, akit rajtuk kívül még azonosítani tudtak. DON MINTOFF. a máltai kormány elnöke Rómába érkezett, hogv folytassa tárgyalásait Lord Carrington brit hadügyminiszterrel. WILLIAM WESTMORELAND tábornok, az amerikai szárazföldi erők vezérkari főnöké pénteken egynapos látogatásra Phnom Penhbe érkezett. Az amerikai katonai vezető tárgyal majd Lón Nol kambodzsai miniszterelnökkel. ALEJANDRO AUGUSTIN LA- NUSSE argentin köztársasági elnök pénteken befejezte kétnapos ecuadori látogatását és hazaérkezett Buenos Airesbe. Ütőn hazafelé az argentin elnök megszakította útját Limában, ahol tárgyalt Juan Velaa* co Alvarado perui elnökkel. Hétvégi hírmagyarázatunk
