Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám, péntek

A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a CSSZSZK népgazdaságának 1971. évi fejlődéséről és a tervfeladatok teljesítéséről A népgazdaság J971. évi fejlődésének eredmé­nyei azt tanúsítják, hogy eredményesen teljesí­tettük az ötödik ötéves tervidőszak első évének feladatait. Az egész pozitív fejlődés döntő fontosságú tényezője az volt, hogy a népgazdaságban is to­vább szilárdult Csehszlovákia Kommunista Párt­jának vezető szerepe, megerősödött a gazdaság- irányításban a szocialista alapelv, fokozódott a dolgozók igyekezete és kezdeményezése, ami .kifejezésre jutott a CSKP megalakítása 50. év­fordulója, XIV. kongresszusa és a választások tiszteletére tett kötelezettségvállalásokban. Az 1971. évi gazdaságfejlődés jellemzője, hogy valamennyi területen sikerült fenntartani az előző év magas fokú termelési dinamikáját, és emellett a termelés növekedésének üteme gyor-- sabb volt, mint ahogy a terv feltételezte. A tár­sadalmi termelés 1971-ben — 1970-hez viszonyít­va — nagyjából 6 százalékkal nőtt, amellett az ipari termelés 6,9 százalékkal, az építkezési munkák terjedelme 9,7 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés pedig 2,8 százalékkal emelke­dett. Túlteljesítették a belpiac áruellátását, a külkereskedelmi mutatókat, valamint a gépi be­ruházások -tervét. Jelentősen javult — 1970-hez viszonyítva — a tüzelő- és energetikai ellátás. Folyamatosan biztosították a népgazdaság szilárd tüzelő igé­nyét, és jelentősen javult az elektromos energia- ellátás is. Az iparban a leggyorsabban a vegyi és gumi­ipari, a gépipari, az üvegipari, a kerámia- és porcelánipari, az építőanyagokat gyártó ágazat, ‘ s bőrmegmunkáló, a cipőkészítő és a szőrme­ipari termelés fejlődött. Kedvezően alakult az állattenyésztési termé­kek felvásárlása, csupán a tejfelvásárlás terén mutatkozott némi lemaradás. Tovább nőtt a gaz dasági állatállomány, és a baromfi kivételével elérték a tervezett állományt. A gabonatermés lényegesen magasabb volt, viszont a burgonya-, a cukorrépa-, a gyümölcs- és zöldségtermés je­lentősen kevesebb volt, mint 1970-ben. A külkereskedelmi ágazatban a tervezett cé­lokat elértük. A külkereskedelmi forgalom 9,4 százalékkal nőtt, ennek keretén belül a kiviteli tervet 10,0 százalékkal túlteljesítették. A beho­zatal 8,7 százalékkal emelkedett és nem érte el a tervezett ütemet. A kereskedelmi mérleg .kife­jezően aktív volt. és különösen a szocialista ál­lamokkal javullak a fizetési kapcsolatok. Az 1971. év jelentős eredménye volt, hogy a termelés növekedésének több mint 90 százalékát a munkatermelékenység fokozódása fedezte. Bi­zonyos negatív jelenségek azonban továbbra is láthatók a népgazdaságban. A tervezett célok­kal ellentétben a termelési szükséglet gyorsab­ban nőtt, mint a termelés. Az állami gazdasági szervezetek anyagi költségei 1971-ben 6,9 szá­zalékkal, míg a teljesítmények csak 6,2 száza lékkai emelkedtek. Ennek következtében nem érték el a nyereség tervezett növekedését. A beruházás terén a teljesített beruházási munkák és szállítások terjedelme 7,2 százalék­kal nőtt, és ez azt jelenti, hogy túlteljesítették az állami tervet. A beruházások ágazati pro no i'- Ciója összhangban állt a tervvel. Csökkent a be­fejezetlen építkezések száma, azonban nem olyan mértékben, mint ahogyan a terv meghatározta. Az építkezési beruházások szakaszán a még min­dig nagy számú befejezetlen építkezéseken kí­vül ugyancsak negatív jelenség, hogy egyes ka­pacitásokat késedelmesen helyeztek üzembe, hogy az építkezési kapacitásokat szétforgácsol­ták, emelkedtek az építkezés költségei, és kése­delmes a tervelőkészítés. A CSKP gazdaságpolitikájának alapvető célja az. hogy az 1975-ig terjedő időszakban maga­sabb fokon biztosítsák a lakosság szükségletei­nek kielégítését. Ezt a célt az ötéves terv első éveben nemcsak elérték, hanem néhány terven felüli intézkedést is foganatosítottak. Ezt a nép­gazdaság fejlődésének kedvező eredményei tet­ték lehetővé. Több mint 5 százalékkal nőtt a sze­mélyi fogyasztás, ugyanakkor a lakosság pénz­jövedelme 5,5 százalékkal emelkedett. |A ter­vezett 5,3 százalékkal szemben.) A tervezettnél gyorsabban — 3,7 százalékkal — nőttek az át­lagbérek. Csökkent a kiskereskedelmi ársziut, és ennek következtében 0,4 százalékkal csök­kentek a létfenntartási költségek A kiskereske­delmi !orgalom 5,2 százalékkal nőtt, és 1970-hez viszonyítva javult a piac áruellátása. A szociál­politika területén megkezdték a XIV. kongresz- szus határozatainak megvalósítását. Emelték az ún. régi nyugdíjasok alacsony nyugdíját, bőví­tették a nevelési segélyre jogosultak számát, emelték a szülési segélvt és meghosszabbítot­ták a fizetett szülési szabadság időtartamát. A gazdasági fejlődés dinamikája a Szlovák Szocialista Köztársaságban gyorsabb volt, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. A népgazdaság 1971. évi fejlődésével jó felté­telek alakultak ki az ötödik ötéves terv további feladatainak teljesítésére. ’www?! CK'f Alfc T'2 I. 28. (par Az ipari termelés növekedé­sének tervezett 5,9 százalékos ütemét 1971-ben túlteljesítet­tük. Az ipari termelés 1970- hez viszonyítva 6,9 százalékkal nőtt. Az egyes köztársaságok ke­retében az ipari termelés 1970- hez viszonyítva ugyancsak gyorsabban nőtt, éspedig (vál­lalati kritériumok alapján) az SZSZK-ban 8,5 százalékkal, a CSSZK-ban 6,5 százalékkal. A népgazdaság számára rendkívül nagy jelentőségű volt az a tény, hogy javult a tüzelőanyagellátás. A bányá­szok eredményesen * teljesítet­ték a fejtési feladatokat, és a szénfejtés évi tervét 2,1 millió tonnával . túlteljesítették. 1970- hez viszonyítva ez 3.5 millió tonna (3,2 százalék) növeke­dést jelent. A bányászok rend­kívüli igyekezetét bizonyítja, hogy 2,5 millió tonna szenet, vagyis az egész fejlődési több­let 71 százalékát munkaszüne­ti napokon bányászták ki. Ugyancsak javult 1971-ben a népgazdaság elektromos ener­giaellátása is. A javuláshoz hozzájárult egyrészt az, hogy folyamatosan szállították a tü­zelőanyagot a villanytelepekre, másrészt az, hogy fokozatosan új erőműveket helyeztek üzem­be. (összesen 785 megavalt tel­jesítménnyel.) A kohászat tervfeladatait 100,9 százalékra teljesítettük. Nehézségek csak a színes fém- kohászatban mutatkoztak. A termelés 3,1 milliárd korona értékkel, vagyis 5,7 százalék­kal nőtt. Az állami terv céljaival össz­hangban a termelés legnagyobb emelkedését a vegyiparban — beleszámítva a kőolajfeldojgo- zást is — és a gumí-azbeszt- iparban érték el. Új nagy ter­melést kapacitásokat helyeztek üzembe. Hazánk legnagyobb iparága-, ban, a gépiparban csakúgy, mint az elmúlt esztendőben, ismét nagy termelési növekedést ér­tek el. Néhány gépipari válla­lat fejlődését azonban kedve­zőtlenül befolyásolta a nyers­anyagok és félkészáruk hiá­nya, valamint az egyes gépipa­ri gyártmányok iránti kereslet csökkenése -{televíziós készü­lékek, rádiókészülékek, motor- kerékpárok és optikai műsze­rek). A személyautó-alkatré­szek gyártása 21,9 százalékkal, a teherautók és autóbuszok al­katrészeinek gyártása 29,7 szá­zalékkal és a mezőgazdasági gépek alkatrészeinek gyártása 30,3 százalékkal emelkedett. A közszükségleti iparban 8,7 szá­zalékkal nőtt az üveg- és porce­lánipar termelése, 7,3 százalék­kal a bőripari és cipőipari ter­melés és 4,1 százalékkal a gyap­júipari termelés. Az élelmiszeripari termelés jelentősen — 5,1 százalékkal — nőtt. A kedvezőbb fejlődést a mezőgazdasági termékek fo­kozottabb felvásárlása tette le­hetővé. Az iparvállalatok^ a termelés növekedését a munkaerők számának minimális emelkedé­sével érték el. Ez az emelkedés nagyjából nem lépte túl az ál­lami terv mutatóit. A foglalkoztatottak összes kategóriájában a munkások aránya 0,4 ponttal nőtt, míg az irodai dolgozók száma 8500 szé­léiig el :sökkoní. A foglalkoz­tatottság az SZSZK iparvállala­taiban 2,4 százalékkal emelke­dett, a CSSZK ban pedig 0,1 százalékkal csökkent. A munkatermelékenység „ fo­kozása fedezte a termelés nö­vekedésének 94 százalékát. Az iparban 1971-ben a munkater­melékenység 1970-hez viszo­nyítva 6,5 százalékkal nőtt, vagyis 1,3 ponttal gyorsabban a tervezettnél. A CSSZK-ban a munkatermelékenység 6,6 szá­zalékkal, a SZSZK-ban 5,0 szá­zalékkal emelkedett, (vállalati kritériumok alapján). Ezzel összhangban 3,6 száza­lékkal emelkedtek a havi átlag­bérek. Vagyis 1,3 ponttal gyor­sabban a tervezettnél, és egy dolgozóra számítva elérték a 2072 koronát. Leggyorsabban — 4 százalékkal — a munkásbé­rek emelkedtek. Az ipari termelés hatékony­sága lényegesen nem változott. A tiszta rentabilitás 1971-ben is kb. az 1970-es szinten maradt. A nyersanyagszükséglet gyor­sabban nőtt, mint a teljesítmé­nyek terjedelme. Az ipari kész­letek értéke 7 milliárd koroná­val emelkedett, és forgalmuk nem gyorsult. Mezőgazdaság A nyers mezőgazdasági ter­melés az előzetes eredmények szerint elérte a 69,0 milliárd korona értéket, ami 1,3 ponttal kevesebb a tervezettnél. A ter­vezettnél jelentősen gyorsabb ütemben — 7,6 százalékkal — nőtt a növénytermesztés. Kedve­ző eredményeket értek el a szemes termények betakarításá­ban (8,9 millió tonna). Ezt az eredményt elsősorban az lette lehetővé, hogy különösen gaz­dag hozamokat értek el a ga­bonafélékből. így pl. búzából átlagosan 35,2, árpából 33,5, rozsból 26,7, zabból pedig 26,4 mázsát. Az 1971/72. gazdasági év ta­karmány mérlege a jó gabona­hozamok ellenére sem egészen kiegyensúlyozott. Az abrakta­karmány szükséglet 102,1 szá­zalékra biztosított. A szálasta­karmány készlet valamivel ke­vesebb mint az előző években, de a minősége rosszabb. Az 1970. évhez viszonyítva nőtt a gazdasági állatállomány is. Az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét a tejfelvá­sárlás mutatóján kívül lénye­gében teljesítették. Az előző évhez viszonyítva 79 000 tonna hússal, 169 millió liter tejjel és 180 millió darab tojással többet vásároltak fel. Az 1970/71. gazdasági évben egy hektár mezőgazdasági talajra 182,4 kg műtrágyát használtak fel, ami az előző évhez viszo­nyítva 8,2 százalékkal több, a tervmutatóhoz viszonyítva vi­szont 1,3 százalékkal kevesebb. Építőipar Az előző évhez viszonyítva 1971-ben meggyorsult az építő­ipari termelés növekedése. Az építőipari vállalatok 53,26 mil­liárd korona értékű munkát végeztek el, vagyis 9,7 száza­lékkal többet mint az előző év­ben. A növekedés egész évi ter­vezett ütemét 1,2 ponttal túl­teljesítették. Az építőmunkák terjedelme az előző évhez viszo­nyítva a -CSSZK-ban 8,5 az SZSZK-ban 12 százalékkal nőtt. Az építőipari vállalatok na­gyobb gondot fordítanak a javí­tásokra és a karbantartásea, és az építőipari munkák egész szerkezetében nagyjából 3 szá­zalék a javító és karbantartó munka aránya. Az építőipari lermelés gyor­sabb ütemű növekedését egy­részt a munkatermelékenység „ fokozódása, másrészt az ipar­ágban dolgozók számának a tervezettnél gyorsabb növekedé­se tette lehetővé. A munkater­melékenység 1970-hez viszo­nyítva 7,2 százalékkal nőtt, vagyis 0,4 ponttal haladta túl a terv mutatóját. Az építőipari dolgozók átlagos havi bére az előző évhez viszonyítva 3,8 szá­zalékkal emelkedett és elérte a 2270 koronát. A pozitív eredmények elle­nére az iparág 1971-ben nem számolta fel teljes mértékbena hiányosságokat, különösen a munkatervezésben és nem ol­dotta meg az akciók folyama­tos befejezésének problémáit, elsősorban a lakásépítés terü­letén. Egyben nem teljesítették a gazdaságosság tervmutatóit sem. 1971-ben az építővállala­tok 65 500 lakás építését fejez­ték be, és az egész évi tervet 97,7 százalékra teljesítették. A CSSZK-ban kivitelező mód­szerrel 43,7 ezer, az SZSZK-ban — ahol a tervet túlteljesítették — 21,8 ezer lakás építését fe­jezték be. Közlekedés A teherszállítás az év folya­mán kielégítette az igényeket. A 987,0 millió tonnában megál­lapított tervezett terjedelmet 3,8 százalékkal túlteljesítették, és ez 1970-hez viszonyítva 6,9 százajék növekedést jelent. A ČSAD 1971-ben 19,9 millió tonnával (8,8 százalék) több árut szállított, mint 1970-ben. A kedvező eredmények elérését a jobb munkaszervezés, az üres járatok arányának csökkentése és a gépkocsipark jobb műszaki állapota tette lehetővé. A vasúti személyszállítás te­rén 1970 -hez viszonyítva az át­lagos késés 100 tengelykilomé­terre számítva egynegyeddel csökkent. A városi személyszál­lítás minősége az eddigi szin­ten maradt annak ellenére, hogy a kocsiparkot számos új típussal bővítették. Távközlés A tárca keretében 1971-ben az előző évhez viszonyítva 130 000 el nőtt a telefon előfize­tők száma. Az automata tele­fonközpontokra kapcsolt állo­mások aránya elérte a 94,9 szá­zalékot. Ennek következtében a száz lakosra számított telefon- állomások száma 14,6 volt (1970 ben 13,8). Ennek ellené­re 1971-ben sem javult a hely­zet és 230 000 igénylőt nem le­hetett kielégíteni. A televíziós előfizetők száma 3 millió 187 ezer volt, ami azt jelenti, hogy 1970-hez viszo­nyítva 9ti ezerrel növekedett. Ezzel szemben a rádióelőfize­tők száma az elmúlt évhez vi­szonyítva 34 ezerrel csökkent. Építkezési beruházás Az építkezési beruházás te­rén 1971-ben sikerült jobban összehangolni a fejlődést az állami terv céljaival. Nem tel­jesítették azonban a befejezet­len építkezések számának csök­kenésére vonatkozó tervmuta­tót, bár a növekedését sikerült megfékezni. Továbbra is érez­hető az építkezési költségek növekedése, és egyes jelentős építkezésen nem tartják be a harmonogramot sem. A népgazdaságban 104,6 mil­liárd korona értékű beruházási munkát realizálták, vagyis 7,2 százalékkal többet, mint 1970- ben, és a tervmutatót 1,6 száza­lékkal túlteljesítették. A lakásépítés területén az 1971. évi tervelőirányzat sze­rint 102 169 lakás építését kel­lett befejezni. Ezzel szemben 101886 lakást építettek, és az állami tervet 99,7 százalékra teljesítették. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb lakást az óv utolsó hónapjaiban, decem­berben fejezték be. 1971-ben 106 597 lakás építését kezdték meg. Külkereskedelem A külkereskedelmi feladato­kat — az 1971. évi legigénye­sebb követelményeit — kielé­gítően teljesítették. Folytatták annak a szándéknak a realizá­lását, hogy a csehszlovák nép­gazdaságot bekapcsolják a nemzetközi munkamegosztásba. A kivitel meghaladta a beho­zatalt, tehát a külkereskedelmi mérleg a tervezettnél jelentő- -sen jobb aktívával zárult. A kivitel áruszerkezetében a tervezett célokkal összhangban emelkedett a feldolgozó ágaza­tok aránya, különösen nőtt a közszükségleti iparcikkek, va­lamint a gépipari kivitel, bár ez utóbbi nem érte el a terve­zett ütemét. A szocialista országokkal és a tőkés országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok fize­tési mérlegének eredményei a tervezettnél kedvezőbben ala­kultak. A külkereskedelmi kapcsola­tok 1971. évi alakulása kedve­ző feltételeket teremtett az ötö­dik ötéves terv feladatainak megvalósítására, arra, hogy Csehszlovákia aktívan vegyen részt a nemzetközi munkameg­osztásban és szoros gazdasági kapcsolatban álljon a KGST tag­államaival. Különös figyelmet kell továbbra is szentelni a gépipari feladatoknak, mivel ez döntő fontosságú mindenek­előtt a szocialista államokkal való együttműködés szempont­jából. Az állami szervek pénzügyi gazdálkodása 1971-ben az anyagi források alakulása a tervezettnél gyor­sabb ütemű volt, különösen a* iparban és az építőiparban. A teljesítmények terjedelme 1970* hez viszonyítva 6,2 százalék­kal nőtt, és 2,2 százalékkal ma­gasabb volt a tervezettnél. En­nek ellenére sem sikerült a gaz­daságosságot illetően elérni ä kitűzött célokat. Az év folya­mán a költségek 0,7 százalék­kal gyorsabban nőttek, mint' a teljesítmények terjedelme. A bérköltségek 1970-hez viszo­nyítva 4,9 százalékkal emelked­tek. A brutto nyereség 1971-ben 116 milliárd korona volt, vagy­is 4,9 százalékkal több, mint az előző évben, de nagyjából 2,2 százalékkal kevesebb a ter­vezettnél. Az a tény, hogy a termelés gazdaságossága terén nem si­került realizálni a tervben ki* tűzött célokat, teljes mérték« ben megmutatkozott a rentabi­litás fejlődésében is, ami 1970- hez viszonyítva 0,32 ponttal csökkent. Az állami gazdasági szerve­zetek készletei 1971-ben 10,5 milliárd koronával, vagyis 5,4 százalékkal emelkedtek, míg az előző évben a növekedés értéke 15,5 milliárd korona, vagyis 8,7 százalék volt. A készletek kü­lönösen az ipari és építőipari vállalatoknál nőttek. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság a nép­gazdaság szocialista szektorá­ban (az efsz-ek nélkül) vala­mivel a tervezett szint alatt ma­radt, az iparban a tervezett nö^ vekedést majdnem teljesítették, az építőiparban azonban túllép­ték. A foglalkoztatottság a CSSZK szocialista szektorában 0,2 százalékkal, az SZSZK-ban 2,7 százalékkal emelkedett. 1971 végén a csehszlovák nép­gazdaságban 7 millió 120 ezeť személy dolgozott, a nők ará­nya 46,9 százalék (a CSSZK- ban 48,0, az SZSZK-ban 44,0 százalék) volt. Életszínvonal A termelés kedvező eredmé-* nyei következtében tovább emelkedett a lakosság életszín­vonala. Különösen nőtt a sze­mélyi fogyasztás, 1970-hez vi­szonyítva több mint 5 százalék­kal. Emelkedett a lakosság jö­vedelme és tovább erősödött állampolgáraink biztonságéi zete. • (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents