Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám, péntek
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZSZK népgazdaságának 1971. évi fejlődéséről és a tervfeladatok teljesítéséről (Folytatás az 5. oldalról) A lakosság jövedelme 1971- ben 5,5 százalékkal, vagyis 12,4 milliárd koronával nőtt. A szocialista szektorban dolgozók átlagos havi nominális bére (az efsz-ek nélkül) 1970-hez viszonyítva 3,7 százalékkal nőtt és elérte a 2009 koronát, vagyis a tervezett növekedést 1,2 ponttal túlhaladta. Az egységes földművesszövetkezetek jövedelme és a mezőgazdasági termékek eladásából származó jövedelem 1970- hez viszonyítva kb. 0,4 milliárd koronával, vagyis 2,4 százalékkal emelkedett. A nyugdíjbiztosításban -végrehajtott módosítások és a gyermekes családok megsegítését célzó intézkedések következtében az elmúlt évben viszonylag gyorsan nőtt a lakosság szociális jövedelme is. A gazdasági fejlődés iránti bizalom mutatkozott meg abban is, hogy 1970-hez viszonyítva ti takarékbetétek összege 10,3 milliárd koronával emelkedett. Belföldi piac Az állami terv előirányzata szerint a kiskereskedelmi forgalomnak 1970-hez viszonyítva 5,1 százalékkal kellett emelkednie. Az év első hónapjaiban az emelkedés üteme lassúbb volt, később azonban határozottan fokozódott, s a kiskereskedelmi forgalom elérte a 171,1 milliárd koronát, vagyis lényegileg a tervezett színvonalat. Az SZSZK-ban a kiskereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben nőtt. 1971-ben sikerült a kereskedelmi hálózatban a választék hiányt részben felszámolni. Javult a piac húsellátása, több olcsóbb iparcikk került a kereskedelmi hálózatba. A nagyobb behozatal ellenére is bizonyos cikkek egész éven át hiányoztak. A kiskertskedelmi és szolgáltatási árszint 1970-hez viszonyítva 0,3 százalékkal alacsonyabb volt, ebből az iparcikkek árszintje 0,9 százalékkal, az élelmiszeripari gyártmányok árszintje 0,4 százalékkal, míg a szolgáltatás az előző év szintjén maradt. A kiskereskedelmi árak csökkenése révén a létfenntartási költségek 1970-hez viszonyítva a munkásoknál és alkalmazottaknál 0,4 százalékkal, a szövetkezeti parasztoknál 0,2 szála lékkai, a nyugdíjasoknál 0,4 százalékkal alacsonyabbak voltak. Szociális gondoskodás A szociális kiadások, juttatások és szolgáltatások összege — beleszámítva a folyósított táppénzeket is, — 1971;ben az előző évhez viszonyítva 4,5 százalékkal nőtt és összesen 43,9 milliárd korona volt. A kedvező gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy 1971. október 1-ével emeljék az 1957. előtt elismert nyugdíja-, kát; ez a rendelet kb. 50 000 nyugdíjast érintett.. Erre a cél ra 1971. negyedik negyedében 171 millió koronát fordítottak, az egész évi összeg pedig 689 millió korona. Ezzel egyidejűleg néhány jelentős intézkedést hoztak a népesedési irányzó megjavítása érdekében. Emelték a szülési segélyt, a nevelési pótlékot; ennek az összege évente kb. 620 millió korona. Táppénzekre 1971-ben mint/ egy 14,5 milliárd koronát fizettek ki, vagyis 9,0 százalékkal kevesebbet, mint 1970-ben. Családi- segély folyósítására 7,5 milliárd koronát fordítottak, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. 1971-ben összesen 3 millió 448 ezer nyugdíjat folyósítottak, 129 ezerrel többet, mint 1970-ben. Oktatásügy és kultúra Az óvodákba az elmúlt évben 305 ezer gyermeket írattak be, ami 7 ezerrel több, mint az előző esztendőben. Az alapiskolákban tanuló diákok száma az előző évhez viszonyítva 27 ezerrel csökkent és összesen 1 millió 941 ezer fő volt. A gimnáziumokban és az általános műveltséget nyújtó középiskolák nappali tagozatán 113 ezer diák tanult, a szakközép- és a szakiskolák nappali tagozatán 213 ezer diák folytatta tanulmányait. A főiskolák hallgatóinak száma 128 ezer fő. Az állami filmszínházakban 930 ezer előadásnak 113,5 millió nézője volt, és a csehszlovák filmgyártás 54 egész estét betöltő filmet gyártott. Az állami színházak 1971 ben több mint 22 ezer előadást tartottak és a színházlátogatók száma 9,5 millió volt. ^971-ben több mint 6000 könyveimet adtak ki. Egészségügy 1971-ben tovább emelkedett az egészségügyi gondoskodás színvonala. Azév végén 1 orvosra megközelítően 420 lakos jutott, vagyis 12-vel kevesebb mint 1970-ben. A kórházi ágyak ezer lakosra számított aránya az elmúlt év színvonalán maradt. 1971. július 1-vel rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését és erre a célra évi 550 millió koronát fordítanak. A betegség és baleset okozta munkaképtelenség az 1970. évi 5,13 százalékról az elmúlt évben 4,46 százalékra csökkent. A biztosított dolgozókra átszámított munka- képtelenség 1971-ben 15,9 nap volt (1970-ben: 18,8 nap). Népesedés Az előeő évhez viszonyítva némileg javult. Az élve született gyermekek száma 240 000 volt, vagyis 12 ezerrel több, mint az előző évben. A javulás ellenére is kedvezőtlen a népesedési irányzat. összesen 131 000 házasságot kötöttek és 27 000 házasságot bontottak fel (2000-rel többet mint 1970-ben). 1971-ben 161 ezer személy halt meg (1970- ben több mint 165 ezer), csökkent a gyermekhalandóság és a természetes népszaporulat az 1970. évi 63 ezer fővel szemben — 79 ezer fő volt. 1971-ben Csehszlovákiának 14 442 000 lakosa volt, ebből a CSSZK-nak 9 millió 857 ezer, és az SZSZK-nak 4 millió 585 ezer. EZ A Ml MUNKÁNK A NÉPMŰVELŐK GONDJAI ES EREDMÉNYEI A Bratislavai Elektrotechnikai Üzemek 02-es üzemegységének dolgozói nemcsak a hazai szükséglet kielégítésére, hanem külföldi megrendelésre is készítenek transzformátorokat. KépUnkön Miroslav Fašung-és René Lúčenie elektrotechnikusok a transzformátorok szerelésénél. (Foto: M. Vojtek — ŰSTKJ R övidek a téli napok. A mezőgazdaságban kevesebb a munka. Zárva vannak a nyári üdülőhelyek. Most van a népművelő munka ideje. Nemcsak azért, mert hosszúk az esték, és a rendezvényeken sok a résztvevő, hanem azért is, mert új feladatokat tűzött ki, új távlatokat nyitott meg a népművelés szakaszán a CSKP XIV. kongresszusa. A kongresszus határozata többek között leszögezte, hogy az ideológiai nevelés legfőbb feladata: a dolgozók erkölcsi és politikai nevelésének fejlesztése. Jelenleg Szlovákia-szerte a népművelők figyelmének középpontjában hazánk polgárainak szocialista emberré formálása áll. Tudják, hogy munkájuk csak úgy lehet eredményes, ha pártunk vezetésével, a választott szervekkel egy síkon végzik a feladatokat. Jó példa erre a rožňavai (Rozsnyó) járás népművelési központjának az igyekezete. Az 1971-es évben végzett munkájukat a járási pártbizottság és a nemzeti bizottság jól értékelte. Ez nem is csoda, hiszen a választásokat megelőző időszakban 143 előadást és beszélgetést szerveztek, ezenfelül 53 kultúrfellépést rendeztek. Agi- tációs és propagációs céllal 250 kiállítást rendeztek és 1500 röplapot készítettek. Ezen a téren szép eredményt értek el a galantai (Galánta) járás népművelési központjának dolgozói is, akik az elmúlt évben 1587 rendezvényt készítettek elő, amelyen 50 ezren vettek részt. Ezenkívül 112 előadást szerveztek, amelyeket több mint tízezer ember hallgatott meg. Hogy az emberek tudatába átplántálják a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem betartását, a népművelés keretében az 1972-es évi munkatervben tágabb teret biztosítottak a jogi nevelésnek. A népjnűvelés egyik fontos feladata, hogy felújítsa a művészet és a kultúra társadalmi és nevelő szerepét. Az elmúlt években a kultúra jelentős része fokozatosan elhajlott szocialista küldetésétől. Kevesebb figyelmet szentelt a népművelés a világnézeti nevelésnek, s az állampolgári nevelés terén is téves irányzatok kaptak lábra. Hogy mindez miért történt, ma már mindenki előtt világos. A népművelés terén dolgo** zók körében az elmúlt években több személyi változás vált szükségessé. Egyes járásokban,, mint például Galántán is, káderhiánnyal küzdenek. De az illetékes vezetők eltökélték, hogy csakis szakképzett dolgozókkal töltik be a népművelők posztját. Azok a népművelési központok, amelyek kényszerűségre hivatkozva a megüresedett helyeket gyengébb képességű dolgozókkal töltik be, olyanokkal, akiknek sem gyakorlati, sem politikai képzettségük nincs, helytelenül cselekszenek. A kulturális-nevelőmunkát végző dolgozóknak növelniük kell pártosságukat, s elv- hűségükről munkájukkal kell tanúságot tenniük. A bratislavai Népművelési Intézet, amely idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, arra törekszik, hogy rehabilitálja a népművelés elhanyagolt szakaszát. Az intézet fő feladatként tűzte ki az állampolgári és világnézeti nevelést. Célja, hogy népszerűsítse és terjessze a tudományos világnézetet. A Népművelési Intézet tevékenységével szüntelenül erősíti a nemzetek és a nemzetiségek közötti szocialista kapcsolatokat. Mindezt a proletár nemzetköziség, a szocialista bazafiság, a kölcsönös tisztelet, az egyenjogúság és testvériség szellemében teszi. A Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya biztosítja a jó együttműködést a magyar és ukrán dolgozók kulturális egyesületével. Továbbá biztosítja a metodikai és más segédanyagok magyar, illetve ukrán nyelvű kiadását. A magyar nyelven előadást tartó lektorok és kultúrmunkások képzését szemináriumokon, iskolázásokon és aktívákon végzi. A népnevelők nagy tábora tudatosította, hogy határozott harcot kell folytatnia a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. A népművelők politikai és nevelőmunkájának fő célja, hogy ismertesse a politikai osztályszempontokat, a párt politikai céljait, hirdetve a szocialista ha- zafiság és a proletár internacionalizmus dialektikus összefüggését. Hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek történelmét marxista alapon kell ismertetni a lakossággal, hiszen Csehszlovákia népe egy hazában testvéri szövetségben él. Nem szabad eltűrni, hogy a múltra való hivatkozással egymás ellen uszítsák a nemzeteket és nemzeti- 'ségeket. A nemzeti kultúrából a jelenbe csakis azt kívánatos átültetnünk, ami marxista szemszögből nézve is haladó. Olyan műveket, amelyeknek szocialista jelenünkben is helye van a kultúrában. A szocialista országokkal való együttműködés és baráti tapasztalatcserék nagyban elősegítik a népművelők tájékozottságát. Ezen a téren jó példaként említhetők a ko- márnói (Komárom), Vefký Krtíš-i (Nagykürtös) járások, valamint a Košicei Kerületi Népművelési Központ, amelynek dolgozói állandó kapcsolatot tartanak fenn a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország és a Német Demokratikus köztársaság népművelőivel. Ta- nulmányutaikon kicserélik tapasztalataikat, és részt vesznek egymás fontosabb rendezvényein is. A hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok parancsnokságával baráti kapcsolatot tartanak fenn. Az el-N múlt évben 24 kulturális fellépést rendeztek a katonák' számára. Ezt viszonozva a szovjet katonák kultúrbrigádjai is számtalan esetben szórakoztatták a hazai közönséget. Az állampolgári neveléshez tartozik még az új, szocialista népszokások és ünnepségek megrendezése, mely jelenleg még teljes súllyal a nemzeti bizottságok mellett működő polgári ügyek bizottságának vállán nyugszik. Csak elvétve található olyan járás, ahol a népművelési központok az újszülött ünnepélyes fogadtatásának, a polgári esküvők ünnepségének, vagy az ateista temetés megrendezésének munkájából kivennék a részüket. Pedig ezek az események nagyon is alkalmasak arra, hogy a lakosság világnézetét formálják. Az újszülöttek ünnepélyes bejegyzéséről nem mondhatjuk el, hogy az ateista nevelést szol gálja. Ezek az ünnepségek rendszerint egyszer egy évben kerülnek megrendezésre és minden gyermek, aki abban az évben született, illetve ezek szülei egyformán részt vesznek rajta, tekintet nélkül, hogy a gyermeket megkeresztel tették-e vagy sem. Igaz, hogy ez viszonylag újkeletű ünnepség, melyet továbbra is folytatni kell. Tanácsos lenne azonban, hogy az ateista szülők gyermekei számára „megkülönböztetett figyelemmel és ünnepélyességgel rendezzék meg az ilyen ünnepségeket. Ez a helyzet a házasságkötéseknél is. Nem eléggé ünnepélyes az ateista fiatalok házasságkötése. A népművelők nagy részének az a véleménye, hogy szükséges lenne a járási népművelési központok mellett egy ateista végrehajtó "“bizottság létrehozása, amely ilyen ünnepséget is meg tudna szervezni, s amelynek jogában és módjában állana egyes esetekben zenekart, énekkart stb. igénybe vennie. Ez főleg az ateista végtisztelet-adás szempontjából lenne a legfontosabb. Egyelőre pénz, rendelet, stb. hiányára panaszkodnak, pedig csak több megértéssel kellene kezelni az ügyet, s bizonyára jobbak lennének az eredmények. Már ezen a téren is mutatkozik bizonyos haladás. Például a rožňavai járás népművelési központja az állampolgári nevelés helyes értelmezése céljából több szemináriumot rendezett a polgári ügyek bi* zottságának tagjai számára. Állandó iskolázást tartanak az anyakönyvvezetők részére, ahol a résztvevők útmutatást kapnak, hogyan kell megfelelő ünnepélyességgel megrendezni az emberek életéhez fűződő nagy eseményeket. A népművelők számára ma ** már világos, hogy az ál* lampolgári és világnézeti nevelésnek hozzá kell járulnia a szocialista ember formálásához, a lakosság világnézetének marxista irányba való tereléséhez. Biztosítani kell a szocialista erkölcsre és etikára, valamint a politikai fejlettségre való nevelést, fejleszteni a forradalmi és nemzeti hagyományokat, megismertetni a szocialista életfor« mát. Új társadalmi szokásokat kell bevezetni, s formálni az embernek emberhez való szocialista viszonyát. Ez a népnevelő munkája, mely nem is olyan kevés ... LÉVAY ERZSÉBET SALVATORE ACCARDO A SZLOVÁK FILHARMÓNIÁVAL A hangversenyműsor első száma „ismerkedés“ jegyében zajlott le. Először a kompozícióval, annak elhangzása után pedig szerzőjével ismerkedtünk meg, aki művének csehszlovákiai bemutatóján személyesen is megjelent. „Zenekari koncert szóló trombitával, zongorával, vibrafonnal és nagybőgővel“ — ez kissé hosszúra nyú- lp címe Andrej Ešpaj, szovjet zeneszerző tömör fogalmazású, formailag és nyelvileg is érdekes művének, amelyben a komponista igen jól oldja meg a sűrítés és oldás lényeges problémáját. Első hallásra különösen a lírai részek kapják meg a hallgatót. Salvatore Accardo Paganini D-dúr hegedűversenyével kápráztatta el a bratislavai közönséget. Érdekes, hogy a versenymű nyaktörő bravúrfeladatai még ma is vonzzák a hegedűsöket, bár az effajta felszínes virtuozitás fölött, amit még a lassú részek epedő kantilénája sem tud igazi tartalommal megtölteni, már kisssé eljárt az idő. A Paganini-verseny általában a par excellence virtuóz hegedűsök kedvelt műsorszámai közé tartozik, de Accardo játékában kristálytiszta tónusa, ördöngős manuális készsége, valóban káprázatos technikai megoldásai mellett volt valami, ami jelezte, hogy a fiatal olasz művész nem csupán a zene felső rétegeit érinti. Ezt a zenei bűvészmutatványt is átszőtte a művészet nemesebb anyagaival és a lehető legmagasabb szintre emelte. Rendkívül érdekes volna előadásában egy más fajsúlyú művet is hallani. Richard Strauss: „Imigyen szóla Zarathustra, zeneköltemény szabadon Nietsche után“. Ez a mű képezte a tartalmas műsor befejező számát. A nagy gondolkodó és a nagy muzsikus ... két világ, nem adja kezünkbe a Strauss zene megértésének kulcsát. A közismert kérdésből sem indulhatunk ki: A mű megzenésített filozófia? Vagy filozofáló zene? A különleges zenei fantázia minden magyarázattal dacolva „zenén kívüli“ értelmezés nélkül nyújtja a legzavartalanabb műélvezetet. Az est karmestere, Zdenék Košler igazi, elhivatott művész, Tudása, művészi őszintesége, temperamentuma értelmező készsége, ízig-vérig muzikális lénye a zenekart is magával ragadta és kitűnő teljesítményre ösztönözte. A karmester érezhetően gyönyörűséggel muzsikált, és ebben a gyönyörűségben a hallgatóság teljes mértékben osztozott. Zdenék Košler, aki jelenleg opera- színházunk vezetőkarnagya, egész zenei életünk számára nagy nyereséget jelent. Reméljük, sokáig itt marad nálunk, és a hangversenyközönség is minél gyakrabban élvezheti majd karmesteri művészetét. HAVAS MÁRTA 1972. I. 28. 6
