Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1972. január 27. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 22. szám Ara 50 fillér NYILATKOZAT az enaai nmól, MztonsägrM és eoviitttiukodföriil KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének 1972. január 25—2B-i prá­gai ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésükben abból a változatlan célkitűzésük­ből indultak ki. hogy az európai kontinenst az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjo­gú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, u világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőjévé tegyék. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben a/, irányban további előrehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai bizton­ság megszilárdítására és az e célból összehí­vandó európai értekezletre vonatkozó javasla­tai, amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, a/. 1969. évi budapesti felhívás és az 197U. évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az eorópai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogásában. A Var­sói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további akcióik és kezdeményezéseik széles bé­keprogramot alkotnak és elősegítik, hogy Euró­pában új politikai légkör alakuljon ki . Az európai béke közös ügyéhez mind jelen­tősebb mértékben járulnak hozzá más európai államuk is. Néhány ország politikájában hatá­rozottan előtérbe kerülnek az európai béke ér­dekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. e. A tanácskozás résztvevői megállapítják: na­gyon pozitív jelentőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társadalmi berendezke­désű európai államok kapcsolatai, fejlődött po­litikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös ér­deklődésre számottartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államuk közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson részt vevő államok, va lamint más államok erőfeszítésének és konst­ruktív hozzájárulásának eredményeként az euró­pai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtartott legfelső szintű szovjet—francia tárgyalásokon elfogadott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, keres­kedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez az európai kontinen­sen. Az európai népek kapcsolatai erősödnek, tar­talmasabbá és sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a közvélemény aktivitása az enyhü­lési fn’vamatok elmélyítéséért, az európai bé- kéérl és a biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket afelett, hogy a feszültség csök­kentésének folyamatában Európában elért ered­ményeket a szükséges esetekben megfelelő, nem­zetközi jogi erejű okmányok rögzítik. A Politikai Tanácskozó Testület kedvezően ér­tékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megin­dult. Ezeknek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen résztvevők, hanem vala­mennyi európai állam érdekeinek megfelel és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni. A tanácskozáson részt vevő államok hangsú­lyozták a Nyugat-Beílinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, va lamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megálla­podásainak nagy jelentőségét. A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy szélesedik a Német Demokratikus Köztár­saság nemzetközi elismerése. A további előreha­ladás ebben az irányban, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság között a nemzetközi jog nor­máinak megfelelő kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdései­ről, elsősorban a müncheni egyezmény kezdet­től fogva való érvénytelenségének elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság igazságos követeléseit és úgy vélik, hogy a/, ebben a kérdésben létrejövő megállapodás hoz­zájárul az európai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzá­járul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista orszá­gok kapcsolataiból a bizalmatlanság és feszült­ség hosszú időszakának következményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálására, ami elő fogja segíteni az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi európai ál­lam együttműködésének fejlődését. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képvi­selt államok iidvözlik a kedvező európai fejlő­dés további kilátásait. Nem tévesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbra is tevékenykednek a feszültség fenntartásában ér­dekelt erők, amelyek az európai államokat egy­mással szembe akarják állítani, meg akarják őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az események menetét ismét a ki­éleződés felé taszítsák. A tények — a legutóbbi időben is — azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politi­(Folytatás a 2. oldalon) 1972. január 25-én és 26-án Prágában ülést tartott a barát­ságról, együttműködéről és köl­csönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testtilete. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság ré­széről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, a küldöttség ve­zetője; Sztanko Todorov, a BKP KB politikai bizottságának tag­ja, a BNK Minisztertanácsának elnöke; Petr Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Konsztantin Tellalov, a BKP KB tagja, a BKP KB nemzetközi osztályának vezetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a küldött­ség vezetője; Ludvík Svoboda, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZSZK elnöke; Ľubomír Štrougal, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a CSSZSZK minisz­terelnöke; Vasil Bifak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára; Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, külügyminisz­ter; a Lengyel Népköztársaság ré­széről: Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a küldöttség vezetője; Piotr Jaroszewicz, a I.EMP KB politi­kai bizottságának tagja, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke; Stefan 01- szowski, a LEMP KB politikai bizottságának tagja, külügymi­niszter; Józef Tejchma, a LEMP KB politikai bizottságának tag­ja, a KB titkára; Ryszard Fre- lek, a LEMP KB titkárságának tagja, a KB nemzetközi osztá­lyának vezetője; Stanislaw Trepczynski, a LEMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes; a Magyar Népköztársaság ré­széről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Fock Jenő, az MSZMP KB politikai bizott­ságának tagja, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter; a Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Erich Hu­necker, a Német Szocialista Egységpái'l Központi Bizottsá­gának első titkára, a küldöttség vezetője; Hermann Axen, az NSZEP KB politikai bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Wolf­gang Rauchfuss, az NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese; Otto Win­zer, az NSZEP KB tagja, kül­ügyminiszter; Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, a KB nem­zetközi osztályának vezetője; Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter-helyet­tes; Werner Eberlein, az NSZEP Revíziós Bizottságának tagja, az NSZEP KB osztályvezetői he­lyettese; A Román Szocialista Köztár­saság részéről: Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a küldöttség veze­tője; Ion Gheorghe Maurer, az RKP végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, az RNK Minisztertanácsának el­nöke; Paul Niculescu Mizil, az RKP végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, az RKP KB titkára; Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, kül­ügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége részéről: Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Alekszej Koszigin, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsának el­nöke; Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, a KB osztályvezetője; Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a külügyminiszter első helyet­tese. A Politikai Tanácskozó Tes­tület ülése megtárgyalta az eu­rópai béke, biztonság és együtt­működés időszerű problémáit és az európai értekezlet előkészí­tését. Nyilatkozatot fogadott el az európai békéről, biztonság­ról és együttműködésről. Az ülés résztvevői elítélték az USA agresszív akcióit Indo­kínában és nyilatkozatot fogad­tak el ezzel a kérdéssel kap­csolatban. Az ülésen véleménycserére került sor más, közös érdeklő­désre számot tartó nemzetközi problémákról is. Az ülésen kép­viselt államok egyöntetűen megerősítették: .a jövőben is készek minden erőfeszítést megtenni a szocialista orszá­gok egységének és összeforrott- ságának megszilárdítása érde­kében. Eltökélt szándékuk, hogy a nemzetközi problémák megoldása során a béke megőr­zése és megerősítése, s a nem­zetközi együttműködés irányvo­nalát valósítják meg, visszaver rik az imperialista agressziót és reakciót, támogatják a népek harcát a szabadságért, a nem­zeti függetlenségért, a társadal­mi haladásért. Az ülés munkájában részt vett Ivan Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsno­ka és Nyikolaj Firjubin, a Var­sói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének főtitkára. A Politikai Tanácskozó Tes­tület ülése a résztvevők test­véri barátságának és együttmű­ködésének légkörében ment végbe. Díszebéd a küldöttségek tiszteletére Gastáv Husák, a CSKP KB főtitkára aláírja a záródokumentumot. (ČSTK felvétel] (CSTK) — A testvérpártok és kormányok küldöttségei tiszte­letére, amelyek részt vettek a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének prágai ta­nácskozásán, tegnap Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának Elnöke, Ludvík Svoboda hadseregtábor­nok, köztársasági elnök és a CSSZSZK kormánya a prágai várban dfszebédet adott Az ebédre a tanácskozó tes­tület záróülése után került sor, amelyen aláírták a Szovjetunió vezette szocialista tábor békés szándékait kifejező dokumen­tumokat. A díszebéden részt vett a Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára ?oI/t«tás a 2. oldalon] SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents