Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám, kedd

január elején volt három éve annak, hogy ér­vénybe lépett a csehszlovák föderáció alkotmány- törvénye, hogy elkezdődött annak az alapvető al- koimányerejíí okmánynak a realizálása, amelynek alapján a közös szocialista hazában élő két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság többi nemzetiségei érvényesítették az állam jogi kap­csoltok szocialista föderatív rendezését. Ez a rendezés az államgépezet építésének és működésének tartós alapja lett. Az elmúlt időszak gyakorlata és tapasztalata igazolta életké­pességét és teljes indokoltságát. Az Gstálypolitika eszköze fppen az elmúlt év eredmé­nyeinek mérlege bizonyltja, hogy a feladatok egész sorát sikerült eredményesen teljesí­teni. Ezt igazolja a CSKP XIV. kongresszusának tömeges vissz­hangja, igazolták az 1971 no­vemberében megtartott győzel­mes képviselőválasztások, va­lamint az év sikeres befejezé­se népgazdaságunkban. Ezek az eredmények minde­nekelőtt Csehszlovákia Kom­munista Pártját, társadalmunk vezető erejét és új vezetőségé­nek helyes politikáját dicsérik. A pártnak sikerült mozgósíta­nia a dolgozók tömegeit, ser­kentenie kezdeményezésüket, és a közös cél érdekében meg­szerveznie törekvéseiket. A párt vezetésével nagy szerepet játszottak a szocialista állam szervei is. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni azt a jelen­tős tényt, hogy szocialista ál­lamunk és szervei a nélkülöz­hetetlen tisztogatás után bebi­zonyították, hogy a munkásosz­tály hatalmi eszközei, éppen azért, mert ismét hangsúlyozták és érvényesítették az állam osztály tartalmát, a cseh és a szlovák nemzetnek a közös szo­cialista hazában való együtt­élését a marxista—leninista ál­lam jogi elrendezés alapján. Az a tény, hogy a szocialista föde­ráció bevezetését és érvénye­sítését Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának új vezetősége úgy értelmezte, mint az állam és a nemzetiségi kérdés marxi —lenini megoldása osztály- szempontú dialektikus egysé­gének megvalósítását, döntő fontosságú szerepet játszott a föderatív államjogi elrendezés érvényesítésében. Az elfogadott politikai dön­tések helyességét a történe- lefti és a társadalmi gyakorlat igazolja. Tapasztalataink bébi. zonyították: helyes, hogy a párt a megfelelő időben levon­ta a következtetéseket abból a felismerésből, hogy a két nem­zetnek a szocialista hazában való együttélése államjogi el­rendezésének úgynevezett aszi- metrikus megoldása nem sza­vatolhatta tartósan a két nem­zet egyenjogúságát. Az aszi- metrikus államjogi elrendezés, valamint az, hogy a nemzeti­ségi kérdés marxi—lenini meg­oldását csak hiányosan alkal­mazták a szocialista Csehszlo­vákia feltételeire, gátolta a pro­letár internacionalizmus érvé­nyesülését a két nemzet kap­csolataiban és a szocialista ál­lamgépezet működésének egyik gyenge pontja volt. A szocialista föderáció alapjai A szocialista föderáció a mar­xizmus—leninizmus elveinek szellemében alakítja ki két vagy több államjogi nemzeti alakulat közös állami egységét. Magától értetődő és kétségte­len, hogy ez pozitív és előnyös megoldása a nemzetiségi kap­csolatoknak az olyan szocia­lista államban, amelyben két vagy több nemzet él. Ezt iga­zolta gyakorlati tapasztalatai­val, eredményeivel, egész ér­telmével és küldetésével a Szov­jetunió, amely a mi csehszlo­vák szocialista föderációnk szá­mára követendő példa volt és az is marad. A szocialista föderatív ál­lamjogi rendezés lehetővé te­szi, sőt feltételezi és megköve­teli a szövetségi és a köztár­sasági szervek hatáskörének megfelelő célszerű, ésszerű módosítását, anélkül, hogy megsértené a szocialista föde­ráció alapelveit, értelmét, je­lentőségét, minden részének közös, egyesített erőfeszítéseit a szocialista célok teljesítése érdekében. A szocialista föde­ráció, küldetése, szerkezete és szervezeti módosítása lehetővé teszi, sőt feltételezi és megkö­veteli, hogy a föderációra és szerveire bízzák mindazt a ha­táskört, ami szükséges, hogy közösen biztosítsak a föderáció síkjáról az egész föderáció számára a nemzeti szervek ha­táskörét is, amelyek szintjükön optimális mértékben biztosítha­tók. E hatáskörök konkrét meg­választásában nem léteznek előre kijelölt határok vagy ka­tegóriák, döntő fontosságú a célszerűség, a teljesítmény ha­tékonyságának lehetősége, a konkrét helyzet és feltételek, amelyekben a hatáskört érvé­nyesíteni kell, a szóban forgó feladat jellege stb. Ezért ter­mészetes, hogy a hatáskörök felosztása a szocialista föderá­cióban aszerint változhat, aho­gyan azt a fejlődés és a válto­zó feltételek megkövetelik. Ezért indokoltak a csehszlovák föderációs alkotmány törvény­nek azok a meghatározásai, amelyek a csehszlovák szocia­lista föderáció alapelvei kere­tében számolnak a szövetségi szervek, valamint a CSSZK és az SZSZK szervei hatáskörének módosításával. A szocialista föderatív elren­dezés helyes, harmonikus mű­ködése szempontjából igen fon­tos állandóan szem előtt tarta­ni azt a tényt, hogy a szövet­ségi és a nemzeti szervek együtt a maguk egészében biztosítják és biztosítani hiva­tottak a szocialista állam min­den funkciójának teljesítését, ü belsőt és a külsőt egyaránt. Ezzel kapcsolatban magától érterődő, hogy igen jelentős és fontos a szövetség és a köz­társaságok, a szövetségi és a köztársasági szervek megosz­tott hatáskörének egyértelmű körülhatárolása és gyakorlati érvényesítése. Ez az elvi kér­dés feltétele annak, hogy a szocialista állam egyetlen funkciója és semmiféle szük­séges aktivitás ne maradjon kellő figyelem nélkül, ugyan­akkor egyetlen jog, kötelesség és felelősség se maradjon cím­zett nélkül, akivel szemben ép­pen a meghatározott hatáskör alapján érvényesíthető a pozi­tív tevékenység követelménye. A hatáskör kijelölése és alkalmazása Ezért Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és az illetékes ál­lami szervek jelentős figyel­met szenteltek annak, hogy egyértelműen és pontosan ki­jelöljék a szövetségi szervek és a két köztársaság szerveinek alkotmányos hatáskörét, és pontosan meghatározzák köl­csönös kapcsolatuk szabályait. Minden állami szervezet he­lyes működéséhez elmaradha- tatlanul hozzátartozik, hogy meghatározzák: ki jogosult határozni és ki felelős a döntések tartalmáért, vala­mint azért, hogy idejekorán határozzanak. Ugyanígy min­denkor egyértelmű választ kell adni arra a kérdésre is, ki fe­lelős az illetékes szervek által elfogadott határozat idejeko­rán történő és teljes megvaló­sításáért. Fokozott mértékben érvényes ez a föderatív állam- gépezetre, ahol az állami szer­vek hatáskörének kijelölése, a szövetségi és a nemzeti köztár­saságok hatáskörének megosz­tása döntő jelentőségű a szo­cialista állam valamennyi funk­ciójának hatékony teljesítése szempontjából. Ezen a téren az elmúlt idő­szakban sok eredményes mun­kát végeztünk. Az első tapasz­talatok alapján 1970 végén pontosabban meghatároztuk és bővítettük a föderációnak a csehszlovák föderációs alkot­mánytörvényben rögzített ha­táskörét. Az alkotmányjogi mó­dosítással összhangban a Szö­vetségi Gyűlés számos olyan törvényt fogadott el, amelyek módosították a szövetségi mi­nisztériumok és az egyéb szö­vetségi központi államigazga­tási szervek hatáskörét, és az illetékes szervek tevékenysé­gét is az olyan fontos szaka­szokon, mint amilyenek a nép­gazdaságtervezés, a költségve­tési gazdálkodás, az adó, a szo­cialista szervezetek nyereség­elvonásai, a devizagazdálkodás, a Csehszlovák Állami Bank te­vékenysége. a szociális-gazda­sági információk egységes rendszerének működése, vala­mint a népi ellenőrző szervek rendszerének munkája. Integráló funkciók Az elmúlt időszakban első­rendű feladat volt — szocia­lista föderációnk küldetéséből és a hazánkban megvalósított konkrét alkotmányos elrende­zésből eredően is — érvényesí­teni a föderációt és szervei integráló szerepét a népgazda­ság és a szocialista állam po­litikájának többi fontos terü­letén, a föderáció és a két köztársaság állami szervei egész rendszerének egyidejű építése és megszilárdítása mel­lett. Ez a folyamat megköve­telte valamennyi — tehát a szövetségi és a köztársasági — állami szerv működésének ösz- szehangolását és a párt vezető szerepének következetes érvé­nyesítését. Egyidejűleg az volt a cél, hogy tökéletesítsék a szövetségi és a köztársasági szervek kölcsönös kapcsolatai mechanizmusának működését, és ugyanakkor tökéletesítsék a szövetségi szervek, valamint a köztársasági szervek belső kap­csolatait is. A párt a csehszlo­vák szocialista állam szervei tekintélyének megszilárdítását nem értelmezi egyoldalúan, nem tartja a szövetség és szer­vei hatásköre megerősítését célzó olyan kizárólagos ten­denciának, amely a köztársa­ságok terhére érvényesülne, sem olyan tendenciának, amely hangsúlyozná a köztársasági szervek kizárólagos hatáskö­rét. A szövetségi elrendezésnek olyan rendszerként kell mű­ködnie, amely lehetővé teszi, hogy maximális mértékben ér­vényesüljenek. és összhangban álljanak a társadalmi érdekek és a két nemzet érdekei. A szövetségi szervek és a két köztársaság szervei jogkörének kijelölését és kölcsönös tiszte­letben tartását úgy kell értel­mezni, hogy az összhangban áll a szocialista föderáció alap- elveivel, valamint érvényes jo­gi normáink követelményeivel, hogy a meghatározott hatás­kört kölcsönös együttműködés­ben kell gyakorolni. Nemcsak jog, hanem kötelesség is A föderáció integráló funk­ciója a szövetségi és a köztár­sasági szervek kölcsönös együttműködése, ami a szocia­lista föderatív elrendezés lé­nyegéből és értelméből ered, biztosítják a nemzetiségi kér­dés marxista—leninista megol­dásának előnyeit a több nem­zetiségű szocialista államban, a szocialista föderáció kereté­ben. Amikor hatáskörről vagy jog­körről beszélünk, meg kell mon­dani, hogy a döntési jog, amit egyebek között a meghatáro­zott hatáskör kifejez, nemcsak jogokat tartalmaz, hanem hatá­rozathozatalra kötelez, és tar­talmazza a döntésekkel járó fe­lelősséget is. A szövetségi és a nemzeti szervek kölcsönös együttműkö­désének és koordinációjának rendszere nem áll ellentétben a hatáskör vagy a jogkör fen­ti értelmezésével, és az ilyen értelmezés következményeivel. A szövetségi és a nemzeti szer­vek kölcsönös együttműködésé­nek és koordinációjának rend­szere nem teszi kétségesssé az illetékes állami szerv hatáskö­rét, nem forgácsolja el a fele­lősséget, s nem csökkenti az illetékes állami szerv jogát, sem kötelességét. Ellenkezőleg, bekapcsolja a határozathozatal folyamatába az összes érdekeli résztvevőket, s így kialakítja a határozat, de a végrehajtás szá­mára is az optimális feltétele­ket, biztosítja az érdekelt part­nerek álláspontjának megisme­rését a határozat elfogadásá­nak időszakában, és arra kény­szeríti őket, hogy felelősségtel­jesen mérlegeljék mindazokat az indokokat és érveket, ame­lyek a javasolt határozat mel­lett vagy ellen szólnak. A figyelem homlokterében áll az a követelmény is, hogy az ügyekről idejekorán döntsenek. Ezért jó előre meg kell olda­ni a vitás és a nem tisztázott kérdéseket, éspedig olyan ob­jektív tájékoztatások alapján, amelyek lehetővé teszik az el­térő nézőpontok szembesítését, valamint a szövetségi és a köz- társasági szempontok kölcsönös összehasonlítását. Ez megköve­teli, hogy az illetékes állami szervek gyakorlatában azáltal is érvényesítsék a koncepciós munkát, hogy rendszeresen gondot fordítanak az illetékes szakasz vagy reszort fejlődésé­nek objektív felmérésére, és hogy érvényesítik a szocialista föderációs mechanizmus műkö­désének megfelelő munkafor­mákat és módszereket. A kommunista párt vezető szerepe Mindezzel kapcsolatban ál­landóan figyelembe kell venni, hogy társadalmunk alapvető irányító és egyesítő tényezője —• a szocialista állam szervei­nek viszonyatában is — Cseh­szlovákia Kommunista Pártja. A párt központi szervei irányítják a szövetségi és a köztársasági kormányszervekben tevékeny­kedő kommunisták munkáját. Ez szavatolja az egész föderá­ciós államgépezet szocialista tartalmát és irányát, a szövet­ségi szinttől a köztársasági szin­tig, a munkásosztály Is a dol­gozók javára, valamint a szo­cialista kapcsolatok megszilár­dítása és fejlődése érdekében egész társadalmunkban. Ez sza­vatolja a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatainak megvaló­sítását, a szocialista internacio­nalista politikát minden szerv­ben, tekintet nélkül arra, hogy az államgépezetben milyen he­lyen áll. Ez lehetővé teszi a hatáskörök racionális megosz­tását a szövetségi és a köztár­sasági szervek között, lehetővé teszi, hogv ezzel a munkameg­osztással összhangban érvénye­süljön a következetes felelősség a pártszervek és a szocialista állam illetékes szervei direktí­váinak megvalósításáért. Egységes gazdasági irányítás A szocialista föderáció a gazdaságirányítás szocialista alapelveiből indul ki és bizto­sítja realizálásukat. A födera­tív államjogi rendezés feltéte­lei között teljes mértékben ér­vényesül a demokratikus cent­ralizmus elve. A föderációnak rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel az egysé­ges gazdaságpolitikát kialakít­ja és megvalósítja. Ebben a vo­natkozásban jelentősen megerő­sítette integrációs funkcióját. A föderatív elrendezés kon­cepciójával összhangban szem előtt tartják az egységes nép- gazdasági terv rendszerének át­dolgozását és megszilárdítását, mivel ez a komplex gazdaság- politika eszközeinek összesíté­se. Igen hatékony eszköz pl. a népgazdaságfejlesztés állami terve, az állami költségvetés, a pénzügyi terv és a devizaterv. A népgazdaságfejlesztés állami terve kötelező direktíva a szö­vetségi és a köztársasági szer­vek számára Is, s a termelés fejlesztési terve az életszínvo­nal fejlesztési terve stb. mel­lett tartalmazza a tudomány és technika állami fejlesztési ter­vét, az árképzés tervét, s az állami tervek kötelező erővel irányítják a beruházási tevé­kenységet is. Jellegzetessége, hogy teljes mértékben érvénye­síti a köztársaságok illetékes szerveinek alkotó részvételét a szövetségi tervek és koncep­ciók előkészítésében és megva­lósításában. A szocialista állam funkciója megszilárdításának az állami szervek nagyobb tekintélye és az állami fegyelem megszilár­dítása érdekében hangsúlyozni kell az ellenőrző funkció fon­tosságát. Ezért kellett a cseh­szlovák föderációs alkotmány­törvényben rögzíteni e sajátos tevékenység végrehajtási elveit. Megalakultak a népi ellenőrzés egységes rendszerének illetékes szövetségi és köztársasági szer­vei. Az illetékes jogszabályok értelmében a szövetség és a köztársaságok rendelkeznek az irányító tevékenységükhöz szük­séges ellenőrzési joggal. Megfelelő és célszerű szervezet Ebben az időszakban alakul­tak meg a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a két köz­társaság új, választott képvise­leti szervei. Az alkotmánnyal összhangban a szövetség és a köztársaságok államhatalmának legfelsőbb végrehajtó szervei, a kormányok is gyakorolják funk­ciójukat. Megkezdték munkáju­kat a nemzet} bizottságok vá­lasztott szervei. Munkájuk szá­mára alapvető direktíva a CSKP XIV. kongresszusának döntései, az 5. ötéves népgaz­daságfejlesztési tervről szóló törvény és a jóváhagyott kor­mánynyilatkozatok. A szocialis­ta föderációs elrendezés fel­tételezi, hogy alapelvei, érvé­nyes jogszabályai, ezek tiszte­letben tartása és megvalósítása lehetővé teszi az ezekből ere* dő összes feladatok teljesítését. Arról van szó, hogy a gyakor­latban egybehangolják a szö­vetségi és a köztársasági szer­vek tevékenységét úgy, hogy hatékonyan biztosítsák a kitű­zött cél elérését, hogy pártunk vezetésével hatékonyan működ­jön szocialista föderációnk egész államgépezete, és teljesít­se a szocialista állam vala­mennyi funkcióját. Ebben a keretben az állami szervek munkájának tökélete­sítésére kell törekedni úgy, ahogy azt a társadalmi fejlő­dés igényes feladatának megol­dása, a tudományos-műszaki forradalom által kialakított fel­tételek között megköveteli. Ezen a téren különösen előtér­be kerülnek a központi szer­veknél, és a két köztársaság kormányainál is, és teljes mér­tékben a szövetségi szerveknél azok a követelmények, amelyek a központi Irányítás koncepciós színvonalának emelését igény­lik. Ennek érdekében céltuda­tosan kell alkalmassá tenni munkarendszerüket és munka- módszerüket, gyakorlatilag ki kell használni a tudományos kutatóbázisokat, következete­sen érvényesíteni kell a szocia­lista racionalizációt, és ki kell használni a korszerű irányítási módszereket. Nem utolsósorban az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell biztosítani a többi szocialista ország tapasz­talatainak gyakorlati kihaszná­lását. A csehszlovák föderatív ál­lamjogi elrendezés formáját és tartalmát nagyon érzékenyen és következetesen mérlegelték és úgy alakították ki, hogy szocia­lista államgépezetünk mecha­nizmusa a lehető legjobban mű­ködjön. Az a feladat, hogy a szö­vetségi és a köztársasági szer­vek kölcsönösen együttműködve, egységesen a munkásosztály és a dolgozó nép hatékony eszkö­zei legyenek nemcsak a gazda­sági és a társadalmi élet idő­szerű kérdéseinek megoldásá­ban, hanem azoknak a bonyo­lult és igényes jövő feladatok­nak a megoldásában is, amelye­ket a társadalmi fejlődés gyors üteme állít elénk a nemzetközi szocialista gazdasági integráció, és a tudományos-műszaki for­radalom ismeretei és szükség­letei érvényesítésének feltéte­lei között. Az eddigi tapaszta­latokból eredő jogos következ­tetés, hogy a szocialista föde­ratív elrendezés e feladatok szempontjából is az államjogi kapcsolatok célszerű, és az ál­lami mechanizmus hatékony működésének formája. (Rudé právo) HÁROMÉVES A CSEHSZLOVÁK FÖDERÁCIÓ KÖZÖS SZOCIALISTA HAZA ÍRTA: Dr. KAROL LACO, A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ALELNÖKE 1972.

Next

/
Thumbnails
Contents