Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám, kedd

A GYILKOS A HÁZBAN VAN

Bán Róbert bűnügyi filmjének már a címe is arra utal, hogy a gyilkos a házban — egy nagy budapesti bérházban — van. Ez lehetőséget ad arra, hogy mindenki, aki csak felbukkan a helyszínen, eleve gyanús legyen, annál is inkább, hogy mind egyiknek van valami vaj a fe jén, van valami titkolnivalója A rejtvényfejtés — a tettes kilétének a felderítése — érdekes játéknak ígérkezik. Csakhogy a film már az elején oly sok szereplő gyanússágát hangsúlyozza, hogy azonnal sejthetjük: ezek közül egyik sem gyilkos, így aztán a néző igazán nem is tud izgulni, hogy megfeszített Idegekkel kövesse a nyomozást, « gyilkos kézrekerítését.

Ez a bűnügyi játék nem izgatta fel túlságosan a nézők érzé keit, hiszen a film módszeres és komótos nyomozói szisztematikus alapossággal, precíz munkával, hosszantartó utána- lárással, szabályszerűen derítik lel a gyilkosságot — korrekt eszközökkel, nem unalmasan, de nem is izgalmasan. (Ez az alaposság a rendőri munka szempontjából bizonyára nélkü(magyar)

lözhetetlen, de egy bűnügyi filmben igazán mellőzhető. Fő leg ez esetben, mert a játékot elnyújtja, nehézkessé teszi és lassítja a film tempóját.) A vége felé a sűrűsödő események révén ugyan meggyorsul a film ritmusa, de ez az összhatáson már vajmi keveset változtat.

Az alkotók ebben a filmben jó rutinmunkát nyújtottak. A rendezés szolid, ízléses, olykor kellemes iróniával fűszerezett. (Az irónia egy-egy jellegzetes pesti figura megformálásában jut kifejezésre.) A szereposztás rangos; Stanislau) Mikulski — a rokonszenves Klos kapitány — Tímár százados szerepében nem sok teret kapott színészi képességei csillogtatására, de ezt a hiányosságot népszerűsége pótolja. Jó színészi teljesítményt nyújtott Major Tamás a házmester figurájában, Galam bős Erzsi egy táncosnő szerepében, Feleki Kamill a fontoskodó lakóbizottsági elnök megfor- málója, továbbá Kiss Manyi, Márkus László, Koós János tánodalénekes, Garai Dezső, Huszti Peter és t'c/ss Éva.

A RETTEGÉS PILLANATAI

(olasz)

Ezt az olasz filmet látva, bizonyára sokakban felvetődik a művészet funkciójának kérdése. Köztudott, hogy a művészeti alkotásnak — tehát a filmnek is — csak akkor van létjogosultsága, ha az emberre hatással van, felkeHi érdeklődését és lenyűgözi őt. A cél különféle úton-módon érhető el; ezek egyikével ismertet meg bennünket Paolo Caoara A rettegés pillanatai című filmjében.

Az ember alapjában véve békés, nyugodt lény. Talán ezzel magyarázható, hogy a „saját világán“ túl valami másra, változatosságra vágyik, a művé- zettől látványt, kockázatos kalandot, idegfeszítő izgalmat vár, ami felcsigázza érdeklődését. Paolo Cavara rendező ezt a felismerést szem előtt tartva filmjét az embernek erre a „szükségletére“ alapozza. Alkotása egyrészt híven tükrözi a mai nyugati filmekben divatossá vált irányzatokat, az egyre jobban eluralkodó brutalitást, szenvedést, erőszakot, rútságot, gonoszságot, A film ebből a nézőpontból tekintve tehát komoly mementó. Ám éppen azzal, hogy ezeket a mozzanatokat bemutatja — s a módszer, ahogyan bemutatja —, félő, hogy a rendező jómaga is enTUDOMÁNYOS JÁTÉKOK

Stanislaw Mikulski (Tímár százados) és Koós János A gyilkos u házban van című magyar krimi egyik jelenetében.

nek a divatos irányzatnak esett áldozatul. Harcol az emberi nyomor, az erőszak ellen, harcol az ember nyomorúságát a sokkírozó filmlátvány céljaira kihasználó iparosok ellen; megmutatja, milyen cinizmus szükséges ilyen „művek“ létrehozásához. De a film láttán a néző szomorúan állapíthatja meg, hogy Cavara is — sok „tisztes“ rendezőtársához hasonlóan —- inkább a közönség sokkírozásá- ra, megdöbbentésére törekszik, semhogy becsületes szándékát, óvó szavát hangsúlyozná és helyezné előtérbe.

Cavara az említett irányzatok szellemében fogant filmek forgatásának módját mutatja be ebben a műben. Figyelemmel kísérhetjük a filmbeli rendező munkamódszerét, aki a készülő alkotás nagyobb hatásossága érdekében nem riad vissza a határhelyzetek, a legfájdalmasabb mozzanatok filmezésétől sem, amit híven tükröz a film befejező képsora: a filmbeli rendező a tragikus körülmények közt elvesztett szerelme feletti fájdalmát, még a saját tragédiáját is filmre akarja vinni, nehogy egyetlen hatásos mozzanatot is elmulasszon...

—ym—

A tudományos játék — definíciója szerint — tudományos is és játék is. Hogy ez a közhelynek hangzó megállapítás menyire nem fölösleges, az bizonyítja, hogy az ilyen címen forgalomba hozott játékok nem kis része a tudomány a játék szerkesztőjének tartja fenn. A tudomány szerves egysége elméletnek és kísérletnek, s a játékok egy jó része ebből csak a kísérletet szolgáltatja. Vegyi labort játszani előre csomagolt vegyszerekkel, pontosan előírt utasítások szerint, az elmélet, a miértek ismerete nélkül, inkább árt, mint használ. A játéknak funkciója van, élőké szít a valóságos életre. Miféle élet az, amelyben készen kapott anyagokkal, előírt utasítások szerint, gondolkodás nélkül kell dolgozni?

A helyzet kulcsa a játék kísérő könyvecskéje, amelynek többet kell adnia, mint puszta utasításokat, és olyan játékot is lehetővé kell tennie, amely a gondolkodást is igénybe veszi.

Elektronikus építőszekrény

A korszerű tudományos játék persze merőben különbözik apáink, vagy saját gyermekkorunk játékaitól, tükrözve a tudomány és a technika hét- mérföldes csizmában megtett lépéseit.

Nem tartozik az előbb bírált kategóriába a Philips elektronikus építőszekrénye, amelynek 72 oldalas könyvecskéje nemcsak a modellek építéséhez ad útbaigazítást, hanem az elméleti háttérbe is bepillantást enged. Minthogy a játszó gyerek célja az építés, valamit létrehozni, az elemek részleteinek és működésének rövid leírását egyszerű konstrukciós előírások követik a dobozból megépíthető 21-féle modell összerakásához. Ezután a könyvecske ügyes kis elméleti részt tartalmaz a villamosságról, az elektronikáról, a félvezetőkről. Az útmutató a modellekről szabályszerű kapcsolási vázlatot ad, működési leírással együtt.

A kötések rugósak, forrasztás nélkül. A modellek között van rádió, erősítő, kétutas erősítő két hangszóróval, telefonerősítő, riasztóberendezés, házitelefon, eső- és nedvességmérő, alkatrész-ellenőrző műszer, fénymérő és egyoktávos elektronikus orgona. Az alkatrészek közt vannak ellenállások, kondenzátorok, három tranzisztor. Egy dióda, fojtótekercs, fotoellenállás, két hangszóró, ferritantenna.

Az építőszekrény az apának sem rossz. Az ajánlott alsó korhatár 9 év, de 14 éven alul általában apai segítséget is igényelnek a gyerekek. Ez egyben figyelmeztetés is: műszaki antitalentum papák ne ajándékozzák meg ilyennel gyereküket, mert könnyen lejárathatják magukat, és apai tekintélyük csorbát szenvedhet.

Fizikai játékdoboz

A Rovex Scala Models cég „The Senior Technician“ játékdoboza a klasszikus fizika, mechanika, hidraulika, hang- és hőtan néhány tételének játékos elsajátítását segíti elő. Az ötletes szerkesztés az alkatrészek sokoldalú felhasználhatóságát biztosítja. Találunk benne spirituszégőt, előre lyukasztott fapanelt, egy sor általánosan felhasználható építőelemet, például üveg- és gumicsövet, csigakereket, lombikot, kémcsöveket, dugókat, valamint különleges kis készülékeket, például szűrőszivattyút.

Hogy mi mindent lehet a 65 elemből összeállítani, milyen kísérleteket lehet elvégezni, arról a 70 oldalas kísérő könyvecske tájékoztat; a változatos tartalmú útmutató egyszerű alapvető kísérletektől a gőzmozdonyig ad feladatokat. Az ajánlott korosztály a 10—15 évesek.

Az Elektronix Products „Computa-kit-one“-je a számítógéptechnika elemeibe volna hivatott bevezetni a gyerekeket. A két tranzisztor, három dióda, tíz ellenállás és öt kondenzátor segítségével lyukakkal ellátott műanyag panelen lehet felépíteni az áramköröket, forrasztás nélkül. A kísérletek nem elég meggyőzőek, és túl könnyű tönkretenni a kényes elemeket. A cég egy tökéletesebb szekrény piacra hozatalát ígéri.

Bevezetés a műszaki nyomozómunkába

A Franz Dumke céz „Elektro-Labor“-ja megtanítja a kísérletező ifjú embereket az életnek arra az igazságára, hogy egyszerű elgondolások gyakorlati megvalósítása milyen nehéz és időt rabló feladat lehet. Megtanítja a pontos, gondos és a lelkiismeretes munka nélkülözhetetlenségére, a hibakeresés, a műszaki nyomozómunka fortélyaira. A két szekrény 120 kísérlet végrehajtására ad lehetőséget, mint például két- és hárompólusú motorok, villamos csengő, Morse-írő, telefon, mérő elrendezések, jelzőlámpás játékok.

A Kosmos cég rendkívül bő választékát kínálja a legkülönbözőbb műszaki-tudományos játékoknak. A „Kinderlabor“ ö—10 éves fiúk lányok számára ad ízelítőt a természettudományok és a technika alapkérdéseiből. Egyszerű eszközökkel néhány kézmozdulattal áll elő jármű, golyóscsapágy, mérleg, szél- és vízkerék, zeneszerszám. Az „Elektrofilius“ sem kíván az előbbinél élemedet- tebb kort a lény- és tükörkísérletek, egyszerű mechanikai és elektromos szerkezetek és kísérletek megvalósításához.

Az „Elektromann“ a 10—15 éves barkácsolóknak kínál 130 kísérletet, az „Elektro“ 100 kísér-* lete a papákat is izgalomba hozhatja: hőhatás, villamos vezetőképesség, az áram mágneses és vegyi hatása, az indukció alapkísérletei, motor, generátor és transzformátor modellek építése, relék és szabályozók szerepelnek a programban. És azután itt van a rádióépítő-szekrények egész sora, a „Radiomann“, az „Elektronik-Labor X“ és ezek speciális kiegészítő szekrényei.

Elektronikus rendszerek — kézügyesség nélkül

A Lectron-rendszer csavarhúzó, forrasztópáka, huzalok és kapcsok nélkül, 27X27X16 mm nagyságú műanyagtömbokbe beépítve rakja össze az ellenállásokat, kondenzátorokat, tranzisztorokat, diódákat, fotocellákat, ködfénylámpákat stb. Különösebb kézügyesség nélkül bonyolult elektronikus rendszereket lehet így összeállítani. A kopásálló építőkockákat mágnesek rögzítik egymáshoz. A tömbökre nyomott szimbólumok az összerakott modellen szabályszerű kapcsolási vázlattá állnak össze. Az áramforrás — mint általában a hasonló építőszekrényeknél — ártalmatlan száraztelep. Pillanatok alatt készen van a hangerő- mérő, nedvességmérő, önműködő esti lámpakapcsoló, riasztóberendezés, rádiókészülék. Elemei külön is kaphatók. Itt csak az a kérdés, hogy az ilyen „terülj asztalkám“ játék nem kényezteti-e el túlságosan a csemetét, hamis képhez szoktatva öt hozzá a megvalósítás nehézségeit illetően.

A Kozmos a fizikát és a vegyészetet sem hanyagolja el, és gyorsan összerakható modellek segítségével nyújt bepillantást a hőmérő, a gőzgép, a helikopter, a sugárhajtómű szerkezetébe. Az „All-Chemist“ 200 veszélytelen kísérlete nemcsak az alapvető elemzéseket, összetételeket és átalakulásokat tartalmazza, hanem receptet ad titkosírásra, fotópapírra, füstölőre, szellemlámpára. A „Heimlabor“ 800 kísérlete már kiterjed az atomelméletre, az élelmiszerkémiára, a szerkezeti anyagok — elsősorban műanyagok — és a festékek kémiájára is.

Újszerű problémákat vet fel az amerikai Ravel cég meteorológiai játéka, amely a megfelelő mérőeszközökön és színes felhőrajzokon kívül brosúrát ad kézbe az „önkiszolgáló“ időjárásprognózis megszerkesztéséhez. Érdekes volna egy statisztikai összehasonlítás az „igazi“ és a játékprognózisok beválása között.

Még érdekesebb és célszerűbb lenne azonban, ha a hazai jálék- vagy barkácsboltokban is találnánk a fentiekhez hasonló tudományos játékokat. Kétségtelenül nagymértékben hozzájárulnának a legfiatalabb nemzedék műszaki és természettudományos ismereteinek megalapozásához.

LÉGPÁRNÁS ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK

A rettegés pillanatai (fmtf plcsz Jilm egyik kockája.

A légpárnás anyagmozgatás ötletét még 1899- ben szabadalmaztatták, de csupán az utóbbi években hódít egyre jobban teret. Nem csoda, hogy felkapták, hiszen a súrlódási tényező csaknem zérusra csökken, tehát a mozgató erő szükséglete is minimális. Légpárnára „helyezett“ 2000 kg teher megmozgatására 8 kg erő szükséges, amely állandósult mozgásban 2 kg-ra csökken.

A módszer előnye az egyszerűség, a vele járó nagy megbízhatóság, s a minimális beruházási és fenntartási költség. S mivel a mozgató eszköz nincs pályához kötve, a terhek tetszőleges irányban mozgathatók. A módszer egyaránt kíméli a padlót és magát a járművet.

Az anyagmozgató légpárnát ma általában két módon hozzák létre: vagy az anyagmozgató eszköz alá táplált sűrített levegővel, vagy pedig a padló perforált részének nyílásain kiáramló levegővel.

Az első típust néhány légpárnás szállítótargonca képviseli (talán a szállító plató név megfelelőbb lenne). Az emelő erőt a platófelület nagyságának a sűrített levegő nyomásával való szorzata határozza meg. A platófelület alját célszerű módon részben felfújható műanyag elerm; kel lehet kialakítani, mert így a légrés jóval kisebb, és vele együtt a levegőszükséglet is. Készülnek közvetlenül a mozgatandó teher alá helyezhető légpárnás tárcsák, amelyek mintegy a szívókorong fordítottjának tekinthetők.

Készülnek harmonikaszerű emelő-süllyesztő platójú szállítóasztalok, amelyek a zárt harmonika felfúvásával a teher néhány deciméteix_ emelését, valamint felvételét és lerakását is lehetővé teszik.

Egy vagy több ilyen légpárnás szállítóplató működtetéséhez kialakítottak külön „vontatókat“, amelyekre felszerelték a sűrített levegőt szállító kompresszort, és az ezt hajtó kis kétütemű benzinmotort. A kompresszor kimenő vezetékére lehet kapcsolni a mozgatandó egységeket, s az egész „szerelvény“ ily módon függetlenné válik a kötött hálózattól.

A padló nyílásain kiáramló levegővel működő szállítóeszközök főleg aránylag nagy méretű, összefüggő, levegőt át nem eresztő tárgyak szállítására alkalmasak, például hajóépítő üzemekben a lemeztáblák mozgatására. Kombinálni lehet a két módszert is oly módon, hogy a padló furataiból kiáramló levegő előbb egy lebegő állapotba kerülő (és mozgatható) elembe jut, és erre helyezik a terhet. A szállítóművek, a szalagok és a görgősorok is kombinálhatok légpárnás elemekkel.

Érdekességként hozzáfűzhetjük, hogy 1927-ben feltűnést keltő tanulmány jelent meg „A levegő ellenállása és a gyorsvonat“ címmel a Szovjetunióban. Szerzője, a híres K. E. Ciolkovszkij, gondos számítások alapján olyan különös járművet ismertetett benne, amely légpárnán csúszik... A gyakorlatban is kipróbált első légpárnás járművek azonban a szakirodalom szerint T. Kaario finn feltaláló nevéhez fűződnek, aki az 1930-as években kezdte el kísérleteit. (üj)

1972.

I. 25.

ÚJ FILMEK