Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám, kedd
A TREBIŠOVI JÁRÁS gazdaságfejlesztésének távlatai Beszélgetés JOZEF MENDEL mérnökkel, a jnb elnökével SZÓLJON HOZZÁ...I Amint azt már olvasóinkkal közöltük, a Szóljon hozzá akció első szakaszának lezárásával rovatunk is részben módosult. Ezután minden második héten keddi számunkban három hasáb- nyi teret adunk a tematikus feladatokkal össze- függő problémáknak, valamint a kereskedelmet és a szolgáltatásukat érintő kérdéseknek. Ma, az 1971. december 17-i számunkban közölt tematikus feladatokra érkező válaszok közül Kun Sándor čalovói (Nagymegyer) olvasónk levelét közöljük. Itt jegyezzük meg, hogy minden beküldött hozzászólást az értékelést végző szervekhez továbbítunk. JAVASLAT A GYERMEKÜDÜLTETÉS MEGOLDÁSÁRA Társadalmi összefogással megvalósítható A kelet-szlovákiai síkság jelentős részét képező, közel száz- tizenötezer lakost számláló trebišovi járás túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, de az utóbbi években az ipar és egyéb termelési ágazatok fejlődése is kedvezően kihatott gazdasági arculatának kialakulására. A járás több mint negyvenezer állandóan foglalkoztatott lakosa közül közel hatezren az iparban dolgoznak. Viszont annak ellenére, hogy a fejlődő és terebélyesedő vojanyi energetikai központ és a Čierna nad Tisou-i átrakóállomás egyre több embert foglalkoztat, a járás határain túlra csaknem hétezren járnak munkába. A trebišovi járás gazdaságfejlesztésének távlatairól Jozef Mendel mérnökkel, a Trebišovi Jnb elnökével beszélgetett munkatársunk. — Elnök elvtárs, milyen általános fejlődés várható a járásban az ötéves terv időszakában? — Mielőtt konkrét adatokkal érzékeltetném járásunk várható fejlődését, szeretném megjegyezni, hogy a járás választási programjában is részletesen meghatározott fejlesztési mutatók kialakításakor helyi adottságainkból, s a járásunk négy fontos gazdasági és kulturális központját képező — Vei. Kapušany-i, Kráľ. Chlmec-i, trebišovi és sečovcei — körzetek általános fejlődését igénylő szükségletekből indultunk ki. Ezek a volt járási székhelyek ugyanis a területi átszervezést követően is járásunkban bizonyos értelemben központot alkotnak a környező községek részére. Most pedig rátérnénk néhány fontosabb fejlesztési mutató ismertetésére. A bruttó Ipari termelés az utóbbi tíz év alatt járásunkban megnégyszereződött, az 1975-ös év végéig a kétszeresére növekszik, s értéke eléri a kétmilliárd 33 millió koronát. Ez a növekedés elsősorban a vojanyi energetikai központ további bővítésének, a második hőerőmű üzembe helyezésének, s a további, sorrendben harmadik hőerőmű építése megkezdésének köszönhető. Igen jelentős korszerűsítő beruházásokra kerül sor hazánk szárazföldi kikötőjében is. A közszükségleti ipar szakaszán számítunk a Kráľ. Chlmec-i bútorgyár, faátrakó és osztályozó létesítésével. A termelőerők fejlesztését járásunkban a kormány által is a gazdaságilag kevésbé fejlett körzetekben, a komplex ipari zóna kiépítése keretében akarjuk megoldani, s ezzel növelni a létesítmények jellegét mind a városodás, mind az építészeti színvonal tekintetében, s nem utolsósorban így biztosítani a foglalkoztatottság növelését, különösen ami a nőket illeti. A cipőipar új üzemet létesít Veiké Kapušanyban, ami szintén a női munkaerők foglalkoztatottságát hivatott elősegíteni. A járás székhelyén, Trebišo- vón, a poprádi vagongyár fiók- üzemének bővítésével megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy itt vasúti tartálykocsikat gyárthassanak. A jelenlegi munkaerők száma ebben az üzemben a kétszeresére nő __ — Szeretném megkérni, közölje, milyen összeget fordítanak állami beruházásokra a járás területén 1975-ig? — A beruházások értéke járásunkban megközelíti a 4,5 milliárd koronát. Az idén több mint egymilliárd koronát használunk fel ebből. Természetesen — amint már említettem — a legjelentősebb ráfordítások a vojanyi energetikai központ, a nemzetközi gázvezeték építésével és a Čierna nad Tisou-i átrakóállomás korszerűsítésével kapcsolatosak. Ezen a helyen szeretném megemlíteni, hogy a jövőben járásunk természeti kincseinek gazdaságosabb kihasználására is számítunk. A Lastovce határában található bentonit, a byštai Jozef Mendel mérnök perlit kitermelésének előkészületeivel a košicei keramikai üzemek, a vojanyi hőerőműben felgyülemlett salak felhasználásának kérdésével az épületelemeket gyártó Prefa n. v. foglalkozik. Sajnos, a Král. Chlmec környékén elterülő futóhomok iránt — tanulmányokkal bizonyított előnyei ellenére — eddig nem nyilvánult meg a várt érdeklődés. — Mi várható a járás eddigi fő termelési ágazata, a mezőgazdaság területén? — A mezőgazdasági bruttó- termelés az állami gazdaságokban több mint ötven százalékkal, a szövetkezetekben mintegy hetvenöt százalékkal növekszik az ötéves terv végéig. Búzából 35,2 mázsás, rozsból 27,3, árpából 35,2, kukoricából pedig 54 mázsás átlagos hektárhozamok elérését feltételezzük. Jelentősen növekszik a piaci termelés, de a mezőgazda- sági dolgozók átlagkeresete is. Járásunk mezőgazdasága csaknem teljesen a szövetkezetek és az állami gazdaságok, tehát a szocialista szektor nagy családjába tartozik. A termelés további fejlesztése érdekében nálunk az a feladat, hogy újabb anyagi és műszaki alapokat teremtsünk a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek. Ebből a célból jönnek létre a kisebb szövetkezetek megállapodásai alapján nagyobb gazdasági egységeket alkotó egyesülések. Az ötéves terv időszakában járásunk területén közel hat- százmillió korona ráfordítással több, nagy kapacitással rendelkező gazdasági épületet, istállót, hizlaldát építünk. Ezek közé sorolhatók a Lastovce, a Pribe- ník és a Plechotice mellett létesítendő, tízezer férőhelyes sertéshizlaldák, a Zemplínska Teplicán épülő hatvanezer férőhelyes tyúkfarm stb. Járásunk területén igen sok feladatot tűztünk a nemzeti bizottságok elé a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítése, az iskola- és az egészségügy fejlesztése és egyéb, társadalmi érdekeket szolgáló területeken. Bízunk képviselőink és járásunk dolgozóinak lelkes munkájában, ezért derűlátóan tekintünk célkitűzéseink megvalósítása elé. (kulik) A plzeni városi egészségvédelmi intézet az infarktus súlyos következményeinek enyhítésére mozgó berendezéssel védik betegeik egészségét. A kék mentőautókban már kórházba szállítás közben kezelheti az orvos a beteget. Felvételünkön dr. Jan Navrátil orvos és Hana Rcndtová ápolónő paciensük kezelése közben. A 7. tematikus feladat olyan problémakör, amely régóta érdekel, munkám ugyanis szorosan összefügg ezzel a témával. Ifjúsági és pionírházban dolgozom, s már évek óta kevesebb- több eredménnyel foglalkozom a pionírok üdültetésével, nyári táborok szervezésével. Ezért fogadtam örömmel, hogy az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma napirendre tűzte ezt a témát. Véleményem szerint ezt a kérdést — kielégítően — csak országos szinten lehet megoldani. Szükséges ugyanis néhány szervezési, anyagi és jogi kérdés tisztázása. A gyermeküdültetés lényegében a szakszervezetek és a termelési igazgatóságok monopóliuma. Elvben ez ellen nincs kifogásom, de néhány gyakorlati kérdésben eltérő a véleményem. Tapasztalataim szerint ezekben a táborokban a viszonylag nagy anyagi ráfordítás nem hoz kellő nevelési és eszmei eredményt. Egyes táborok minden igényt kielégítenek, másokról ez már kevésbé mondható el. Bizonyos üzemekben dolgozók gyermekei kivételesen előnyös helyzetet élveznek, évente járhatnak üdülni, míg mások hosszú évekig sem jutnak el nyári táborba. A vállalati üdülők felnőttek részére készültek — csak a nyári hónapokban szolgálják a gyermeküdültetést — ezért hiányzik innen sok minden, ami szerves részét képezi a gyermektáboroknak. Az iskolák és a pionírszervezet által szervezett nyári táborok felszerelése elég siralmas. Éppen ezért a gyermeküdültetés eredményességét csak úgy lehet biztosítani, ha ezt egy szerv hatáskörébe Összpontosítják. Gondolok itt az iskolaügyi szervekre, vagy az ifjúsági szövetségre. E kérdés megoldása érdekében a következőket javaslom: • Alakítsanak országos tanácsot e téina részleges tanulmányozására és hosszú lejáratú terv kidolgozására, tanácskozzanak az érintett területen dolgozókkal. • Kidolgozni egy gyermek- tábor típustervét 120—200 gyermek részére. Néhány nappal ezelőtt betértem Dunajská Stredán (Duna- szerdahely) az eszpresszóba. Őszintén szólva gyorsan megbántam. Az amúgy is kis helyiségben mintegy hatvan 10—16 év körüli fiú és leány ült, s ki-ki a kedvelt italát fogyasztotta. Közben olyan lármát csaptak, hogy alig lehetett szót érteni. A szék lábával pedig a padlót csikorgatták, talán a lemezjátszó taktusaira. Mindez talán nem is bosz- szantott annyira, mint a cigarettafüst, amely sűrű ködként terjengett. A fiatalok — mintha csak összebeszéltek volna — eregették a bodor füstöt, holott a falonfüggö táblán azt olvas• Jogilag rendezni e táborok státusát és a részvétel módját. ® Pályázatot kiírni olyan tábori létesítmények tervezésére, melyekből kialakítható egy komplex variálható táhortípus. • Kidolgozni e táborok országos hálózatának tervét és szakaszonként felépíteni a táborokat. • Kidolgozni a íáborélet mintaprogramját. Tudom, e pontok nem bőbeszédűek, s a leglényegesebb részt, a finanszírozást nem érinti. Ezt ösztönző állami dotációval, valamint az üzemek, a szövetkezetek, a szakszervezetek anyagi támogatásával lehetne megoldani. Cserébe a támogatásért bizonyos beleszólásuk lenne a helyek elosztásába. Mivel az üzemek és az intézmények a saját járásukban épülő táborokat jobban a magukénak érzik, javaslom, hogy a hozzájárulást a járási szervek szervezzék és a táborok az ő hatáskörükbe tartozzanak. A központi szervek segítsége a típustervek beszerzésében, technikai és szervezési tanácsok nyújtásában, a későbbiek során pedig a járások közötti közvetítésben jutna kifejezésre. Ma, a szak- szervezet által épített táborok beruházási költsége viszonylag magas — 5—10 millió korona vagy még ennél is több —, mivel minden kényelmet biztosító épületeket építenek. A gyermekeknek viszont szükségük van a tábori romantikára, a természet közelségére. Nevelési szempontból fontosnak tartom, hogy a gyermekek magukénak érezzék a tábort, részt vegyenek építésében, továbbfejlesztésében. Az építésben nagy segítséget jelentene a középiskolások és az ipari tanulók nyári építőtábora. Természetesen az üzemek segítségét is igénybe kell venni. )ó szervezéssel, társadalmi összefogással néhány év alatt minden járásban több tábort is lehetne létesíteni. Gazdaságilag előnyösebb, ha mindenki a saját járásában építi és üzemelteti a táborokat, nevelési szempontból viszont az jobb, ha a gyermekek évente más-más vidéken nyaralnak, így jobban megismerik az országot, bővül látóköhatjuk: Köszönjük, hogy nem dohányzik! Úgy gondolom, hogy ez a figyelmeztetés mindenkire vonatkozik, még a diákokra is. Az eszpresszóban naponta megfordulnak édesanyák is kisgyermekükkel, s bizony a kicsiknek árt a füst. A felszolgálónő szerint ezeknek a fiataloknak a figyelmeztetés csak annyi, mint a falra hányt borsó. Nem akarják tudomásul venni, hogy nemcsak a süteményt, vagy a teát. fogyasztó szülőknek és gyermekeknek ártalmas a füst, hanem maguknak a diákoknak is. Erre is gondolni kellene a füstöt eregetőknek.-kjrük. Ezt a kérdést úgy oldhatnánk meg, hogy az idény előtt egy összejövetelen, „börzén“ a járások képviselői megegyeznének. így évente más-más járásban üdülhetnének a gyermekek. Az általam elképzelt típustábor építése fél-, maximálisan egymillió koronába kerülne társadalmi segítséggel. E téren némi tapasztalattal rendelkezem, mivel járásunkban már építünk egy tábort, s bizonyos mértékben az én elképzelésem is megvalósul. A táborok építéséhez fel lehetne használni az előre- gyártott elemeket is. Persze a gyermekeket inkább kisebb egységekben —• faházakban, sátrakban — helyeznénk el. Ehhez viszont esztétikus faházak és stabil sátortípus tervének elkészítése szükséges. A tábor központi épületében kapna helyet a konyha, az étterem, a klub, a higiéniai berendezések és a kicsik hálótermei. Még egy szempont: a táborokat tavasztól őszig használhatnák az iskolák két háromnapos hétvégi kirándulásra, nyári idényben pedig — július, augusztus — tíznapos turnusokban 1000—1500 gyermek üdültetését szolgálnák. Á főépületet tavaszi és őszi időszakban, az alsóbb osztályok tanulói, két-háromhe- tes bentlakásos szabadtéri iskolának használhatnák. Ha a terep erre alkalmas, télen síkiképzést lehetne szervezni 40— 50 gyermek részére. Ha kiépülne e táborok országos hálózata, akkor ezek képeznék a vándortáborok állomásait, így a mozgótáborok szervezése is könnyebb volna, nem is szólva arról, hogy gyalog, kerékpáron stb. a gyermekek ezrei ismernék meg és szeretnék meg még jobban hazánkat. KUN SÁNDOR LrÄ kaptam... Soha nem jártam még itt, mégis ügy érzem, mintha családtag lennék, akit örömmel és szeretettel jogadnak. Halványkék vagy talán lilás fényű lámpaernyő szór hangulatos fényt a szobára, melynek asztalán egy levél vár. A košicei Slovan szálló igazgatója írta — nekem. „Mindannyiunk számára örömet jelent, hogy fogadhatlak Önt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy itt- tartózkodását kellemessé tegyük. Ön most egy 160 000 lakosú város — Kelet-Szlo- vákia metropolisa — központjában lakik. A városban figyelemreméltó műemlékek, műkincsek találhatók. A szállodának 212 szobája van. Ezeken kívül két vendéglő, kávéház, bár, borozó, szalon személyzete várja Önt. Ha valamilyen kérése vagy munkánk további javítását célzó javaslata lenne, kérjük, forduljon az üzemvezetőséghez s mi minden időpontban rendelkezésére állunk és javaslataiért a hálánkat fejezzük ki. Munkájához sok sikert kívánunk. Előre kifejezzük abban a reményben fogant örömünket, ha ismét Košicére látogat, felkeres bennünket. Kelle mes utat és a családi körébe való örömteli visszatérést kívánunk“. Aláírás Zoltán Lipták, igazgató. Ezúton mondok köszönetét a kedves fogadtatásért, a jó kívánságokért és egyúttal felhívom a szállodák, vendéglátóipari és kereskedelemmel foglalkozó vezetők figyelmét: így is leheti Lényegében apró figyelmességről van szó, amely azonban jólesik a messziről jött, zúgó repülőgépek, zakatoló vonatok zajától fáradt utasnak, j (komlósi) I A bratislavai PRIOR áruházban a második emeleten egy új részleget nyitottak, ahol mindenféle fehérnemű, ágyhuzatok, törülközők stb. nagy választékban vásárolhatók. FÜST, MINDENÜTT FÜST
