Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Mór csak néhány nap választ el bennünket az 1971/72-es tanév első felének lezárásától, ami egyben a második félév kezdetét is jelenti. A félév közeledtével szükségesnek tartjuk, hogy vázoljuk az iskola legfőbb célkitűzéseit ebben a tanévben és foglalkozzunk azokkal a tantárgyakkal, melyek az ifjúság kommunista nevelését segítik.

A CSKP XIV. kongresszusa világosan meghatározta az iskola politikai szerepét, ami elsősorban abban jut kifejezésre, hogy nyomatékosan hangsúlyozza:

az iskolának szocialista iskolának, a szocialista társadalom támaszának kell lennie,

az iskolai munkának az egységes oktató-nevelői elvből és az élettel való szoros kapcsolatból kell kiindulnia.

A pártkongresszus határozatában a következő konkrét feladatokat találjuk:

# hatékonyabbá tenni a kommunista nevelést és oktatást;

0 megteremteni, illetve megjavítani a feltételeket a munkás és paraszt szülők gyermekeinek eredményesebb művelődéséhez;

Q az iskolai oktató-nevelőmunkát át kell, hogy hassák a kommunista nevelést elősegítő olyan tényezők, mint a marxista filozófia szellemének megfelelő harmonikus és következetes eszmei, politikai, világnézeti és erkölcsi nevelés.

Az alábbiakban nem szándékozunk részletesen kifejteni az egyes feladatokat és célkitűzéseket, hanem azokkal a tantárgyakkal szeretnénk foglalkozni, amelyek sajátos formában a hatékonyabb kommunista nevelést segítik az iskolákban. Ezek a tantárgyak a polgári nevelés és a polgári neveléstan, valamint a honvédelmi nevelés.

A polgári nevelést a 6. osztálytól kezdve tanítjuk az iskolákban, minden osztályban egy-egy féléven keresztül. A tantárgy célja „szilárd alapokra helyezni a tanulók eszmei-politikai és erkölcsi nevelését, és növelni felkészültségüket az életre a szocialista és kommunista társadalomban“.

A polgári nevelés tananyaga szoros kapcsolatban van a tanulók ismereteivel és tapasztalataival, amelyeket az életben, az iskolában, a pionírszervezetben, a családban és a nyilvánossággal való érintkezésből szereztek.

Ezen tantárgy keretén belül megismerkednek a tanulók hazánkkal, az itt élő nemzetekkel és nemzetiségekkel, a nemzeti bizottságok tevékenységével. A polgári nevelés fejleszti a tanulók érdeklődését a nálunk és a világban történő társadalmi események iránt. A polgári nevelés tanítói arra vezetik a rájuk bízott növendékeket, hogy önállóan értékeljék a társadalmi jelenségeket, politikailag helyes gondolkodásra nevelik őket, fejlesztik erkölcspolitikai érzelmeiket, főképp a szocialista hazafias és a proletár internacionalista érzelmeket.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a nevelés a tanulók korának megfelelő szinten történik. A polgári nevelési órák nem annyira kötöttek, mint a többi tantárgy órái. Az órákon sok a beszélgetés, a vita a pedagógus és a tanulók között, a tanulók és a meghívott felnőttek között. A közvetlen és a kötetlen forma, a beszélgetés önálló gondolkozásra, a jelenségekkel kapcsolatban egyéni álláspont kialakítására serkenti a tanulókat. Ennek feltétele azonban elsősorban a bizalmas viszony megteremtése, hogy a tanulók őszintén nyilváníthassák ki nézeteiket, érzéseiket, amelyre a tanítónak igen meggyőzően kell választ adnia és az esetleges helytelen nézeteket a legnagyobb tapintattal kell javítania, módosítania. Megtörténhet ugyanis, hogy a gyermek közvetlen környezetében, a csalód- bcn, az utcán, a közlekedési eszközökön olyan jelenségekkel. véleményekkel találkozik, amelyek gátolják pozitív erkölcsi vonásai kialakulását.

Ebben a tanévben nemcsak az alapiskolák, hanem a

II. ciklusú iskolák (gimnázium, szakközépiskola, iparitanuló iskola) tantervében is szerepel a polgári nevelés, mely a polgári neveléstan megnevezést kapta. Az alábbiakban szeretnénk röviden rámutatni, mi tette szükségessé az új tantárgy bevezetését, hogyan biztosítottuk tanítását, a tanításhoz szükséges feltételeket, és főleg: mi a polgári neveléstan szerepe a tan- tágyak rendszerében.

A szocialista iskolarendszer alapvető feladata a tanulóifjúság világnézeti nevelése, a diákság erkölcsi arculatának formálása. Szocialista társadalmunk iskolarendszere - összhangban pártunk iskolapolitikájával és határozatával - a jövőben az iskolahálózat minden fokozatán növelni kívánja a nevelőmunka hatékonyságát. Az elmúlt évek tapasztalata arra enged következtetni, hogy az eszmei-politikai nevelés eredményessége csak abban az esetben biztosítható, ha a nevelési szempontok az oktató-nevelőmunka egész

rendszerében érvényesülnek. A nevelési szempontoknak és követelményeknek egyaránt érvényesülniök kell a természettudományi és a társadalomtudományi tantárgyak oktatásában, az osztályfőnöki munka során, az osztályban és az iskolán kívül végzett pedagógiai ténykedésben. Az egyes tantárgyak tartalmi sajátosságából adódik, hogy a nevelési szempontok érvényesülésének és érvényesíthetőségének foka tantárgyak szerint változik, az egyes tantárgyakon belül más-más nevelési összetevő érvényesülésére adódik lehetőség.

A polgári neveléstan tartalmi felépítéséből és tantárgybeli sajátosságából adódik, hogy primáris jellegű nevelési küldetése van. Míg a különféle tantárgyak tanítása során csak egy-egy nevelési mozzanat érvényesülhet, a polgári neveléstan a nevelési tényezők egész skáláját felöleli, módot ad az eszmei-politikai és világnézeti nevelés komplex és folyamatos végzésére, mert az egyes évfolyamokban tárgyalt témakörök a világnézeti nevelés alaptételeit és magvát szintézisben ölelik lel.

A polgári neveléstan feladata, hogy a II. ciklusú iskolákban tanuló fiatalokat megismertesse a marxista - leninista világnézet alapelveivel, rámutasson a különféle társadalom-politikai események lényegére, felvét«« tezze a tanulókat a társadalmi mozzanatok és jelenségek törvényszerűségeik helyes értelmezésével, a szocialista erkölcs alapvető normáival stb. E tantárgy elsődleges célja tehát, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon tanulóifjúságunk marxista világnézetének megalapozásához, i

Üj tantárgy bevezetése minden esetben magával hozza az érvényben lévő óraterv módosításának szükségességét. Mivel az adott esetben a II. ciklusú iskolák valamennyi osztályában bevezettük a polgári neveléstant, módosítottuk a gimnáziumok, a szakközép- iskolák, valamint az iparitanuló iskolák egyes osztályainak óratervét. A változás során szigorúan meghatározott óraszómbeli kerethez kellett igazodnunk (ötnapos tanítási hét, a nemzetiségi iskolák emelt óraszáma stb.), ezért az óratervmódosítás nagy körültekintést, megfontolást igényelt. Nem választhattuk kizárólag az óraszámemelést, bizonyos esetekben más tantárgyak óraszámának csökkentésében kellett megoldást keresnünk.

Tudatában vagyunk annak, hogy ez a megoldás további feladat elé állít bennünket, mert a csökkentett óraszámban tanított tantárgyak oktatásának eredményességét csakis pedagógusaink áldozatkész munkájával, a rendelkezésükre álló tanítási óra hatékony kihasználásával, korszerű tanítási módszerek alkalmazásával biztosíthatjuk.

A polgári neveléstan előkelő helyet foglal el a nevelési tantárgyak rendszerében. Ezt igazolja az a tény is, hogy ezt a tárgyat minden iskolában a politikailag legfejlettebb pedagógusok tanítják, akik az új tantárgy tanításához megkapták a szükséges útmutatást és rendszeres továbbképzésben részesülnek.

A polgári neveléstan tanítóinak munkáját pillanatnyilag megnehezíti az a körülmény, hogy az egyes évfolyamok tanulói egyelőre még nem rendelkeznek tankönyvekkel. A középiskolák 3. évfolyamának tanulói számára - kivéve az iparitanuló iskola diákjait - már elkészült a tantervi anyagot felölelő tanulmányi szöveg, melynek magyar fordítása a közeljövőben jelenik meg. A középiskolák 1. és 2. évfolyamának tanulói átmenetileg segédanyagból tanulják az előírt tananyagot. Az egyes évfolyamok számára a „Nové slovo“ (szlovák nyelvű hetilap) rendszeresen közöl segédanyagot, mely az oktató-nevelőmunkában közvetlenül felhasználható. Az említett folyóiratban közölt segédanyag magyar nyelvű fordítását - bizonyos időeltolódással - az általános középiskolák és szakközépiskolák igazgatóságának rendszeresen megküldjük. Ez a közvetett segítségnyújtás a želiezovcei (Zselíz) általános középiskola igazgatóságának kezdeményezésére jött létre, ahol a segédanyagot lefordítják és sokszorosított formában rendelkezésünkre bocsátják. A polgári neveléstan tanításához szükséges segédanyag az Üj Ifjúság hasábjain is olvasható.

Az említett tankönyvpótló megoldásnak átmeneti jellege van. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma mindent elkövet annak érdekében, hogy e fontos nevelési tantárgy tanításához megfelelő tankönyvek jelenjenek meg. Amíg azonban ez valóra válik a különféle formában közölt segédanyag felhasználását minden középiskola igazgatóságának biztosítania kell.

A polgári neveléstan eredményes tanításának biztosítása rendkívül odaadó pedagógiai munkát igényel az iskolák igazgatósága és a tantárgyat tanító pedagógusok részéről egyaránt. Tanulóifjúságunk marxista szellemben történő nevelése, diákságunk helyes világnézetének megalapozása olyan célkitűzés, melynek teljesítését minden pedagógusnak elsődleges feladatának kell tekintenie.

Igen jelentős nevelési tantárgy a honvédelmi nevelés is, mely viszonylag új keletű, hiszen ebben az iskolai évben tulajdonképpen csak a kezdő lépéseket tettük meg ebben az újszerű, de igen lényeges problémakörben. Ebben a tanévben a II. félévtől a 6. osztályban fogják oktatni kötelező tantárgyként. Végleges bevezetésére az alapiskola minden osztályában a fokozatosság elvének betartásával az 1974 - 75-ös iskolai évben kerül sor, s minden osztályban egy-egy félév terjedelméig, 1-2 órában fogják tanítani ezt a tantárgyat.

Olvasóinkban a honvédelmi nevelés bevezetésének kapcsán felvetődhet a kérdés, miért van szükség ennek a tantárgynak a bevezetésére, s vajon összeegyeztethető-e ez hazánk békepolitikájával, hiszen társadalmi építésünket, a szocializmus, illetve a kommunizmus felépítését csakis békében tudjuk győzelemre vinni. Ez igaz, ám tudatosítanunk kell, milyen történelmi korban élünk, s azt, hogy századunkban két ellentétes társadalmi rendszer létezik. Azt is tudjuk, hogy az imperializmus agresszivitása mit sem változik. Viszont tény, hogy szocialista építésünknek csak akkor van értelme, ha azt képesek vagyunk megvédeni a külső és a belső ellenséggel szemben. Vagyis a szocializmus építése és védelme korunkban feltételezi egymást.

Talán nem szükséges tovább fejtegetni, milyen jelentősége van a honvédelmi nevelés bevezetésének már az iskoláskorban. Közeledik a második félév, amelyben a 6. osztályban a polgári nevelést a honvédelmi nevelés váltja fel.

Az iskolai honvédelmi nevelés fő feladatait a következőképpen lehetne összefoglalni:

O kialakítani a tanulókban a haza megvédéséhez szükséges öntudatot, tovább fejleszteni az internacionalizmus és a szocialista hazafiság érzését;

# ellenállóképesekké nevelni tanulóinkat a pszichikai és fizikai akadályok leküzdésében, különös tekintettel az olyan tulajdonságok kialakítására, mint az öntudatos fegyelem, önállóság, határozottság, bátorság és tettrekészség;

# készségekké alakítani a tanulókban az önvédelemmel és a kollektív védelemmel kapcsolatos ismereteket.

Már a felsoroltakból is nyilvánvaló, hogy az újonnan bevezetett honvédelmi nevelés igen komoly szerepet tölt be az oktató-nevelőmunkában. Üj tantárgy, új problémák. Ezen a téren még nincs sok tapasztalatunk, de bízunk benne, hogy tartalékos tisztjeink segítségével és ö Polgári Honvédelmi Szövetség támogatásával maradéktalanul teljesíteni tudjuk a ránk háruló feladatokat.

LUKÁCS TIBOR - SZAMOS LÁSZLÓ

1 \1 il * m tm Fv 1 % ft íTj Ll