Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám, szombat

A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉVEL Jakab Gyula mérnökkel, a fiľakovói (Fülek) Kovosmalt, Dél­Szlovákia egyik legjelentősebb és legismertebb vállalatának igazgatójával a múlt év eredményeiről és az ötödik ötéves terv második esztendeje, az 1972. év kilátásairól beszélget­tünk. i I. 22. • Igazgató elvtárs, hogyan értékelik üzemük tavalyi ered­ményeit? — Azzal kezdeném, hogy a múlt évi terv kidolgozásánál eléggé pesszimistán néztünk a ránk váró feladatok teljesítésé­re. Termelési kapacitásunk bő­vítésének kérdéseit és más bel­ső problémáinkat megoldhatók­nak láttuk, azonban a tervfel­adatokkal kapcsolatban sok kérdés tisztázatlan volt, főleg a kooperációs kapcsolatokban, és az anyagellátás szempontjá­ból olyan időszakot is átéltünk, amikor óriási nehézségekkel kerültünk szembe. Mozgósítani tudtuk azonban a tartalékokat, üzemünk dolgozói nagy meg­értést tanúsítottak, széleskö­rűen kibontakozott szocialista munkakezdeményezésük; ily módon sikerült megoldani a problémákat, köztük a kooperá­ciós kapcsolatokban a szinte leküzdhetetlennek látszó nehéz­ségeket fs. Ennek eredménye­képpen 1971. évi tervfeladatain­kat 100,2 százalékra teljesítet­tük, a hazai piacra irányuló szállításokat hatmillió korona értékben túlszárnyaltuk és meg­valósítottuk a külkereskedelem­mel összefüggő feladatokat is. Nagy hibának tartjuk, hogy az anyagellátás zavarai miatt nem tudtuk teljesíteni az ön­költségi tervet, egyes esetek­ben a tervezettnél lényegesen drágább anyagokat kellett fel­használnunk a termelés mene­tének biztosítására. • Az előbbiekben szó volt a dolgozók megértésének jelentő­ségéről. Mit mondhatna még ezzel kapcsolatban? — -Tervezett feladataink való­ra váltásánál elsősorban válla­latunk dolgozói túlnyomó több­sége megértésének és áldozat­készségének köszönhettük, hogy ki tudtunk törni a nehéz hely­zetekből és végeredményben teljesíteni tudtuk a tervezett termelési feladatokat. Ezen a téren nagyon sokat segített a pártszervezettel és a szakszer­vezettel való jó összmunka. A dolgozók a pártaktívákon és a szakszervezeti tízperces megbe­széléseken behatóan foglalkoz­tak a problémákkal. Nagy se­gítséget nyújtottak a szocialis­ta munkabrigádok. Tevékeny­ségük széles körű értékelése most van folyamatban. Üze­münkben jelenleg száznyolc szocialista munkabrigád műkö­dik. A jövőben munkájukat lé­nyegesen magasabb színvonalra szeretnénk emelni. Egyes szo­cialista brigádok kiemelkedő eredményeket értek el, és el­mondhatjuk, hogy sok dolgo­zónk személyes teljesítményé­vel is követésre méltó példára buzdított. Konkrétan megmutatkozott ez például az öntödében, amikor külső kooperáció helyett is magukra vállalták a feladatok teljesítését, hogy biztosítsák a termelés menetét. A vállalt fel­adatot nagy áldozatkészséggel, becsülettel teljesítették, annak ellenére, hogy az öntödében egész éven keresztül nem ér­ték el a munkaerők tervezett létszámát. Az öntödéhez hasonlóan el­ismeréssel kell szólnunk a töb­bi részleg dolgozóiról is. Dicsé­ret illeti a lemezosztály dolgo­zóit is, akik habár munkaerő­hiánnyal küszködtek, nagy erő­feszítéssel biztosították a többi részleg anyagellátását. Ezzel összefüggésben meg kell emlí­tenünk, hogy üzemvezetőségünk úgy tekint a lemezosztályra, hogy ha itt rendben van min­den, akkor rendben lesz a töb­bi részlegben is. A technológiai szervezés szempontjából ugyan­is minden gyártmány termelése innen indul ki, vagyis ez az osztály most és a jövőben is szinte a termelés hajtóerejének a szerepét tölti be. A tervfeladatok megvalósítá­sa érdekében nagy igyekezetet fejtettek ki a másik két rész­leg, a szerelő és a zománcozó részleg dolgozói is. Ezekben a részlegekben realizálódik kész termék formájában az üzem va­lamennyi műhelyében kifejtett munka. Ezért itt különösen elő­térbe kerül a minőség kérdése. A termékek minőségének dön­tő hatása van a piaci értékesí­tésre. Ezért szüntelenül szem előtt kell tartani üzemünk valameny­nyi dolgozójának, hogy ne csak sok energiát fejltsünk ki a fel­adatok megvalósítása során, ha­nem ezt az energiát okosan fejtsük ki és kifogástalan mi­nőségű árut készítsünk. • Hogyan tekintenek az üzemben az idei tervfeladatok­ra? — 1972. évi tervünk magas, a tavalyihoz viszonyítva felada­taink ismét 9,3 százalékkal nö­vekedtek. A ránk váró felada­tok teljesítésévei kapcsolatos helyzet azonban a tavalyihoz képest sokkal kedvezőbb. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy ma már nincsenek prob­lémák. A termelési kapacitás szempontjából felmértük a helyzetet és a most kidolgozott munkatervekben megtettük a szükséges intézkedéseket. Az anyagellátást illetően is lénye­gesen kedvezőbb a helyzet, ha­bár nem mentes teljesen a problémáktól. Ezekből azonban jóval kevesebb van, mint tavaly ilyenkor, s a felettes szervek is igyekeznek az aránytalanságo­kat saját hatáskörükben megol­dani. • Ismertethetné legalább nagy vonalakban a vállalat ter­melése fejlődésének irányát? — Pillanatnyilag nehéz lenne a fejlődés irányát teljes konk­rétséggel meghatározni. Egy alaparány azonban meghatáro­zott: vállalatunk továbbra is az úgynevezett hasznos meleg elő­állítására szolgáló berendezése­ket, köznyelven szólva kályhá­kat és tűzhelyeket fog készíte­ni minden rendelkezésre álló tüzelőanyag — szén, gáz, olaj, villanyáram — felhasználására. Tovább szeretnénk fejleszteni a jelenlegi vagy az ezekhez ha­sonló gyártmányok technikai és esztétikai színvonalát. A gyártásnál szorosan együttmű­ködünk az iparművészekkel, ennek eredményeképpen ter­mékeink ebből a szempontból is felveszik a versenyt a fejlett országok termékeivel. Az elektromos fűtésű kályhák termelésénél új akkumulációs kályha sorozatgyártását készít­jük elő. Ennek esztétikai kivi­telezése igen sikerült és magas technikai paraméterekkel ren­delkezik. A kályhákat automa­tikus szobahőmérséklet-szabá­lyozóval szereljük fel, és a jö­vőben arra számítunk, hogy az áramtöités szabályozására szol­gáló műszerekkel is ellátjuk őket. E kályhák nagy előnye, hogy lehetővé teszik az éjsza­kai' áram felhasználását a nap­pali főtés céljaira. A nyersolajüzemelésű kály­hák fajtáit is szeretnénk tovább fejleszteni, magas esztétikai és műszaki színvonalú új típusok gyártását készítjük elő mind a liazai igények, mind a külke­reskedelem követelményeinek kielégítésére. A tűzhelyekkel kapcsolatban meg szeretném említeni a Fiko 80-as típusú új gyártmányt, amely az eddigi tűzhelyeknél nagyobb méretű, ízléses a külalakja és kiváló a technikai színvonala. Remél­jük, hogy ez a gyártmány, melynek kifejlesztéseben ipar­művészek is részt vettek, olyan jó nevet szerez majd a piacon, mint eddigi gyártmányaink. Vállalatunk programja szak­ágazatok szerint meg van ha­tározva, meghatározták a fel­adatokat a termelési értékkel kapcsolatban is. Az általános koncepció tehát világos, meg­valósítása érdekében most dol­gozunk ki egy időhöz nem kö­tött távlati tervet, ami tisztázza az üzem végleges nagyságát, termelési programját, összgyár­tási tervét. • Már hosszabb ido óta fo­lyamatban van a vállalat uj műhelyeinek felépítése. Mi a helyzet az építési beruházások­kal kapcsolatban? — A beruházásokat illetően hozzáfogtunk az úgynevezett el­ső szakasz realizálásához. Itt azonban az építkezési vállala­tok részéről nagy hiányosságok mutatkoznak. Nem biztosítják az ütemterv megvalósítását. Ez különböző okok következmé­nye, nézetünk szerint főleg azért van ez így, mert az épí­tővállalatok emberhiánnyal küz­denek. Mivel vállalatunk építé­se nincs a külön figyelemmel követett akciók között, ezért fontossága szempontjából az építkezési vállalatoknál az utol­sók között vagyunk. — Mindenesetre arra törek­szünk, hogy ezt az építési ak­ciót minél előbb befejezzük és további építkezéssel a megha­tározott nagyságban lefektessük — úgy is mondhatjuk — egy új üzem alapjait, ami biztosí­taná, hogy a termelési folyama­tot a kornak megfelelően ma­gas esztétikai és technikai szín­vonalon végezzük. Ez nemcsak kívánság, hanem követelmény is, hiszen üzemünk alkalmazot­tainak nem tudja biztosítani azokat a szociális feltételeket, amelyek megilletnék őket. Igyekszünk ezeket a feltétele­ket megteremteni a régi üzem keretén belül, ez azonban nagy költségekkel jár, s az eredmény mégsem éri el a kívánt szintet. Reméljük, hogy törekvésünk eredményes lesz és vállalatunk fejlesztési tervét fokozatosan megvalósítjuk. GÁL LÁSZLÓ Ä Zárszámadási előzetes AZ ÉPÜLŐ BRATISLAVAI HlD (Tóthpál Gyula felvétele) Egy-két hét múlva az ország minden részén megkezdődnek az egységes földművesszövetke­zetek évzáró taggyűlései. Me­zőgazdasági szakembereink már néhány napja az erre való fel­készülés és a számvetés lázá­ban élnek. Az eddig értékelt eredménymutatók, tervteljesíté­sek alapj'án minden bizonnyal arra lehet számítani, hogy a tavalyi esztendőt a mezőgazda­sági sikerek évének könyvel­hetjük el. Sok helyen a mező­gazdasági termelés egyes sza­kaszain olyan kimagasló ered­ményeket értünk el, amilyenek­re sem kollektív gazdálkodá­sunk történetében, sem pedig azelőtt nem volt még példa. Az aránylag korán beköszön­tött tavasz, majd az azt követő kedvező időjárás országszerte jól elősegítette a tavaszi mun­kák végzését. Szinte nem is volt olyan földművesszövetke­zet, vagy állami'gazdaság, ahol ne került volna agrotechnikai határidőben földbe a mag. Csaknem mindenütt jól sikerült az őszi vetések áttelelése is. így május közepén már min­denfelé szép termést ígért a zöldbe borult határ, a kalászba szökkenő gabona. Az aratás aztán messze felülmúlta a vá­rakozásokat, a reményeket. A nyárutói, valamint az őszi hó­napok nem várt szárazsága ugyan esetenként keresztülhúz­ta a szintén jó kukorica- és cu­korrépatermést remélők számí­tását, a tervezett mennyiséget azonban így is majdnem min­den gazdaságban sikerült beta­karítani. Az aránylag hosszan tartó szárazság viszont némi­leg előnyös is volt. Kedvezett az őszi munkákat végzők szá­mára. így szinte sehol sem ma­radt felszántatlan barázda, be­vetetlen parcella. Mezőgazda­sági dolgozóink, szövetkezeti földműveseink országszerte igyekeztek jól megalapozni a következő év termését is. Min­dent összevetve tehát jogos bizakodással tekinthetünk az egységes földművesszövetkeze­tek küszöbönálló évzáró tag­gyűlései elé. A tavalyi esztendőt soha nem látott, kimagaslóan jő gazdasá­gi eredményekkel zárják a Nová Vieska-i (kisújfalusi) ha­tárt művelő szövetkezet tagjai is. Mindennél örvendetesebb ez, hiszen hosszú éveken át még a legnagyobb jóakarattal sem lehetett volna dicsérőleg szólni erről a közel 1300 hektáros kö­zös gazdaságról. Ezenkívül má­sik nyomós okuk is van az örömre. Első alkalommal fizet­nek év végi prémiumot a szö­vetkezet több mint kétszáz tag­jának. — Ha úgy két-három évvel ezelőtt újságíró tévedt ebbe a faluba, legszívesebben azonnal visszafordult volna már az ál­lomásról — kezdte a minapi beszélgetést B o g d á n y Fe­renc elvtárs, a szövetkezet el­nöke. Ugyanis hosszú időn ke­resztül az érsekújvári járás me­zőgazdasági termelésének, egyik szégyenfoltja volt ez a gazda­ság Az elmúlt években sorra jelentős veszteséget mutatott úgy a földművelés, mint az ál­lattenyésztés év végi mérlege. — Valóban így állt a helyzet — vette át később a szót Horvát h Lajos mérnök, az efsz üzemgazdásza. Például csak az 1969-es gazdálkodást 800 000 koronás ráfizetéssel fe­jezte be az előző vezetőség. Két évvel ezelőtt még — enyhén mondva — nagyon siralmas volt itt a helyzet a termeles minden szakaszán. Az első ha­társzenjle alkalmával az új ve­zetőség tagjai meglehetősen el­hanyagolva találták a növény­termesztést. Ennél is lehango­lóbb volt azonban az állatte­nyésztés helyzete. Mindehhez ráadásul hatmillió korona volt a szövetkezet tartozása, adós­sága. Rengeteg bajunk volt ad­dig, amíg sikerült újra megszi­lárdítani a munkafegyelmet. Amikor új elnök, üzemgaz dász, zootechnikus és agronó­mus került a szövetkezet élére, lassan, hónapról hónapra kez­dett javulni a helyzet. Elhatá­rozták, hogy a tekintélyes ösz­szegű adósságot legkésőbb öt éven belül az utolsó fillérig visszafizetik az államnak. Az elhatározást nyomban megfon­tolt tettek követték, sőt már azt tervezgetik a közös veze­tői, hogy tartozásmentesen fog­ják kezdeni a jövő évi gazdál­kodást. — A kétévi küzdelmes mun­ka nyomán milyen a szövetke­zet jelenlegi helyzete? — kér­deztem az elnököt. — Minden termelési szaka­szon szemmel látható óriási változások történtek. Helyreállt a rend, arait mindennél jobban bizonyítanak a mezőgazdasági termelés jelentősen megnöveke­dett eredménymutatói. Jól tük­rözi ezt a tagok mostani átla­gos jövedelme is. Két évvel ezelőtt nagyon laza munkanormák voltak a szövet­kezetben. Ezért nem csoda, hogy a kis fizetésért senkinek sem volt kedve teljes értékű munkát végezni. Annak idején huszonkét korona volt egy munkaegység tervezett értéke, amelyből előlegként tizennyol­cat fizettek ki havonta. A fenn­maradó összeget azonban egy alkalommal sem kapták meg a dolgozók. Az új vezetőségnek elsőrendű feladata volt tehát a munkabérezési rendszer átszer­vezése. így most egy állandó dolgozó tavalyi átlagos kere­sete eléri a huszonegyezer ko­ronát az eddigi 15—16 ezerrel szemben. Persze örvendetesen megváltoztak a munkakörülmé­nyek is. Az állattenyésztés múlt évi eredményei felől Veres An­tal mérnöktől, a szövetkezet zootechnikusától érdeklődtem. — Mint általában gazdálko­dásunk valamennyi részlege, szinte a felismerhetetlenségig megváltozott szövetkezetünk ál­lattenyésztése is — újságolta nem kis örömmel a fiatal szak­ember. Elsősorban jelentősen meggyarapodott az állatállo­mány. Jelenleg hatszázzal több sertésünk és 270-nel több szarvasmarhánk van, mint 1969­ben volt. Akkor kimondottan ráfizetéses volt az állattenyész­tés minden ágazata. — Mit mutat a tavalyi év mérlege? — Csaknem hétmillió koro­nás jövedelmet könyvelhetünk el. Tavalyelőtt például alig tud­tunk kilenc vagon sertéshúst termelni. A múlt évben viszont már több mint huszonkét va­gonnal adtunk piacra. A fejési átlaggal ugyan még nemigen dicsekedhetünk, hiszen mind­össze 2609 liter tejet fejtünk tehenenként, ami kevesebb a já­rási átlagnál, de az 1969-es évhez viszonyítva összesen 220 000 literrel adtunk többet a közellátásnak. Annál büsz­kébbek lehetünk azonban a ma­lacnevelés eredményeire. Ta­valy egy kocától 20,7 malacot választottunk el, ami jelenleg járási viszonylatban talán a legjobb eredménynek számít. — Nem kell szégyenkeznünk a növénytermesztés tavalyi ho­zamalakulásai miatt sem — mondta Vámos József mér­nökagronómus. Igaz, hogy so­kat segített ebben az időjárás is, de nemcsak ezen múlott. Búzából és árpából egyformán harmincmázsás hektárhozamot terveztünk. Az előbbiből 45, az utóbbiból pedig 39 mázsát sike­rült .betakarítanunk. Kukoricá­ból négy mázsával termett több a tervezett ötven mázsánál. Cu­korrépából pedig három mázsá­val teljesítettük túl a tervet. Nem hagy kívánnivalót a szö­vetkezet pénzügyi tervének tel­jesítése sem. A tavalyi év ele­jén tervezett 14 millió 28 ezer koronás összbevétel helyett most 17 millió 192 ezret köny­velnek el a számok mesterei. Egyebeken kívül szépen jut eb­ből osztalékra is. Tehát minden reményen felül jól zárja az el­múlt gazdasági évet az érsekúj­vári járás nemrég leggyengébb szövetkezete. LALO KAROLY Gyarapodó ZOO Az elmúlt évben bővült a bratislavai állatkert állománya. Tavaly született Zora leopárd 13. csemetője, napvilágot lá­tott a Losia antilop, egy ame­rikai puma és a Nilgau antilop Janko nevet viselő csemetéje. Az állatkertnek tavaly 283 000 látogatója volt. Legtöbb látoga­tót májusban jegyeztek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents