Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám, szombat

Osztrovszkij színmüvének bemutatója A perzsaszőnyegek és más értékes készítmények szépségében gyönyörködhet a bratislavai vár Lovagtermében január 18-án megnyílt „A perzsaszőnyegek és az iráni pénzverés 2500 éve" c. kiállítás látogatója. A kiállítás anyaga Prágából érkezett és az iráni állam megalapítása 2500. évfordulójának ünnepségei alkalmából rendezték meg. A felvételen a pásztorok és a földművelők életéből vett motívumokkal díszített XIX. századbeli szőnyeg látható. (M. Borodáčová fel v. — CSTKJ • ISMERETES, hogy Lelouch a befektetések és sztárok nélküli művészfilmek mesterévé nőtte ki magát. A máris nagy sikerrel játszott Smic, Smac, Smoc után Lelouch egy csendes-óceáni szigetecskén forgatja A kaland az kaland című új alkotását, Jacques Brei, Charles Deuner és Lino Ventura társaságában. • A 36 ÉVES BRIGITTA BARDOT húsz éve filmezik: e húsz év alatt 39 filmet forgatott. In medias res: ritka élményben volt részem Košicén, a Magyar Területi Színház Thália Színpadának legutóbbi bemutatóján, amikor A. N. Osztrovszkij Vihar című drámáját vitték színre. Elsősorban a rendező és a színészek jóvoltából olyan előadást láthattam, amelyet nem lehet egy szimpla tetszett vagy nem tetszett bélyeggel elintézni. A művészi szuggesztivitással felvázolt emberi sorsok, problémák, s az örökérvényű gondolatok az előadás után is ott lüktetnek bennünk, mély nyomot hagyva értelmünkben és érzelmünkben. Osztrovszkij drámája a cári feudális rendszer szinte megborzongatóan őszinte tükörképe. A szerző egy rendszer agonizálását a mikrotársadalom, tehát a családi és közvetlen emberi kapcsolatok fonákságain, erkölcsi csődjén keresztül érzékelteti, s mindjárt tegyük hozzá, jó érzékkel, hiszen a cári despotizmus halódása — a történelemből ismert régebbi példákhoz hasonlóan — a szociális és politikai problémákkal együtt épp az említett régiókban, főleg erkölcsi síkon mutatkozott meg. Egyúttal itt van a táptalaja annak a folyamatnak, amely — természetesen most csupán leegyszerűsítve sorolhatók — az ösztönös megérzésen a konfliktusok okainak feltárásán keresztül a helyes politikai állásfoglalás kialakításán át vezet a forradalmi tettekhez, a konkrét példánál maradva, Oroszországban hoszszú évtizedek érlelődése és bonyolult politikai harca után a szocialista forradalomhoz. Osztrovszkij drámájában a cári despotizmus ideológiájának szimbóluma, egyúttal a mindennapi élet kegyetlen valósága a domosztroj, vagyis a családi kapcsolatok normája volt. Kegyetlen vastörvény, melynek béklyói megkötötték az ember AZ ÓRÁSMESTER FSA Ha a XIX. században születik, lehetett volna olajkirály, tőzsdecsászár, hatalmaj vagyon kovácsolója, vagy világméretű gazdasági katasztrófát előidéző nemzetközi szélhámos, de Pierre Augustin Cáron Beaumarchais 1732. január 24-én született, Voltaire és Rousseau századában. Saját korában gyűlölték és istenítették, holott sem az egyikre, sem a másikra nem szolgált rá, az utókor feledékenységére pedig jellemző, hogy a jelen emberének tudatában A sevillai borbély — Rossini, Figaro házassága pedig Mozart emlékét idézi és alig-alig említik meg a két mű szerzőjét, Cáron francia órásmester fiát. Még a hivatalos kegyelet sem ápolja emlékét, hiszen nem volt, nem lehetett az Académie Francaise tagja, nem lehetett „rendeletileg kinevezett halhatatlan", ahogyan nem kerülhetett be a halhatatlanok közé többek között Pascal, Descartes, Moliére, Rochefoucauld, Rousseau és Diderot sem. Vitalitása, vállalkozó kedve szinte határtalan volt. De mindig a paragrafusok között járta a kötéltáncot és sok nemes szándékára, sot tagadhatatlan zsenialitására is árnyékot vetett a lelke mélyén rejtőző kalandor-hajlam. Tizenhárom éves koráig apja műhelyében dolgozott és feltalált egy újfajta ütőszerkezetet. Találmányát el akarták sikkasztani, de panasszal fordult a Tudományos Akadémiához és ügyét megnyerte. Az udvar felfigyelt rá és rövidesen elnyerte a „Horleger du roi" (királyi órás) címet és XV. Lajos lányait hárfázni tanította. De nem tudott megnyugodni, csendben maradni, békés életet élni, azt akarta, hogy beszéljenek róla, dicsérjék, vagy átkozzák, de ismerjék és ezért pereskedett, vesztegetett, börtönbe került és — megírta első nagy művét, a francia bíráskodást kíméletlenül leleplező Mémoires-t. Költő volt és kereskedő, vállalkozó és királyi besúgó, könyvkereskedő és zenetanár, röplapíró és fegyvercsempész. Fegyverszállítmányokkal támogatta az amerikai függetlenségi háborút, de amikor csődbe került, eladta a szeretőjét, hogy megmenthesse a Saint-Antoine utcai káprázatosan fényűző palotáját. Megalapította a párizsi tűzoltóságot, kérelmezte a francia főváros „víz-monopóliumát", foglalkozott a Szuezi csatorna építésének gondolatával, milliókat zsarolt ki az államkincstártól, de — kiadta Voltaire műveit páratlanul díszes kivitelben és a vállalkozáson 1 millió frankot vesztett. Azonban Pierre Beaumarchais nem volt sem jobb, sem roszszabb, mint saját kora, erkölcsi törvényeinek lazasága, törtető gátlástalansága összhangban állt a korszellemmel, beleillett a „Lajosok" bomló, rothadó Franciaországának etikai képébe. De amikor születésének 240. évfordulójáról megemlékezünk, nem kétes kalandjait, ízléstelen erkölcsi bukfenceit akarjuk idézni, hanem két örökéletű művét, amelyek közül az első az 1775-ben bemutatott A sevillai borbély társadalomkritikájában már a francia polgárság forradalmi eszmevilágát tükrözte. Már ebben a darabban érezhető volt, hogy Figaro, a szolga ötletesebb, mint Almaviva gróf, de a szolga itt még jóindulatú még segíti a grófot. Második művében az 1784-ben bemutatott Figaro házassága című, valóban halhatatlan alkotásban már áthidalhatatlan a szakadék Almaviva és Figaro, vagyis az arisztokrácia és a nép között. Ebben a darabban Figaro már népi hőssé válik, a szolga túlnő urán, már nem nevetséges figura, hanem az események irányítója és ebben a műben, már hallani lehetett a Bastille dübörgő omlását. De ennek ellenére Beaumarchais nem volt forradalmár, kispolgár volt, urak kegyét hajszoló, urakhoz törleszkedő, a hiú és üres pompa kedvelője. A polgári esztéták „higanytermészettel" próbálták mentegetni és magyarázni torz eszmei bakugrásait, de az igazság az, hogy betegesen önző és hiú volt és a Figaro alkotója soha nem tudott azonosulni.lázadó hősével, hanem szolga ma radt, aki a bilincset is vállalta, ha azt aranyból kovácsolták. PÉTERFI GYULA érzéseit, tennivágyását, küzdelmét egy jobb, emberibb életért. A domosztroj szerint ezek a vágyak erkölcstelenek, megvetnivalók. Ez a felszültség képezi a dráma alapkonfliktusát, ebből ered elsősorban a reménytelenül szerelmes Katyerina, továbbá a gátlásokkal és megkötésekkel teli férje, valamint az unokabátyjának kiszolgáltatott Borisz tragédiája, amely csupán szerelmi háromszög lenne, de až anya jelenléte és jelleme elmélyíti és aláhúzza a konfliktus társadalmi motívumait, hiszen a drámában ő is VIHAR azok közé tartozik, akik a domosztroj szabályai szerint élnek és cselekszenek. A dráma szereplőinek (talán Kabanov a tragédiát követő felismerését kivéve) nincs erejük a gyökeres változások kiharcolására, vagy nem mernek az évszázados konvenciók, erkölcsi normák ellen fellépni. A megrá zóan őszinte, komor hangú korrajz mellett a színműben felsejlik egy halk, lírai hang is, melyet az orosz falu természeti szépségén kívül a kétkezi munkásember élniakarása és a jobb élet iránti vágya táplál. Ez a halk, ám mégis optimista motívum éltette a reménykedés fáknyáját, amely a már jelzett folyamat eredményeképpen, természetesen társadalmi méretben, 1917-ben forradalmi tűzzé terebélyesedett. A dráma színrevitelével kapcsolatban érdemes idézni J. Holodov gondolatait: „Ahhoz, hogy a VIHART a nézők ma érdeklődéssel, sőt elragadtatással nézzék, nem kell modernizálni a darabot. Ehhez csak az kell, hogy a színház előadása bennünk nézőkben együttérzést ébresszen Katyerina drámája iránt. Nem kíváncsiságot, nem sajnálkozást — ez kevés volna — hanem együttérzést. Hogy bekövetkezzék Katyerina drámája, nemcsak .azt kell feltárni, amit az elmúlt idő és az azóta megváltozott körülmények meghatároztak, hanem azt is, ami el nem avuló, örök emberi érdeklődésre tarthat számot. Természetesen a második feladatot nem lehet megoldani az első nélkül. Ha nem ábrázoljuk világosan a kort és a cselekmény körülményeit. A dolog lényege éppen az, hogy a konkrét idő és "körülmények kereteit széjjel kell törni." Beke Sándor a háttér ügyes mozgatásával illúziót keltő milliőbe helyezte a játékot, stílusában egységes és töretlen, hatásában pedig rendkívül szuggesztív előadást rendezett. Pontosan és árnyékoltan vázolta fel a konfliktusokat, világosan fogalmazott, ugyanakkor teret adott a néző aktív részvételére s így hatott érzelmére és értelmére. A játék hangsúlya az érzelmeken, az ebből adódó erkölcsi konfliktusokon és ennek lélektani összefüggésein van. így kerül előtérbe a darab felépítésének megfelelően Katyerina jelleme és tragédiája, ezzel együtt a férje és annak anyja, valamint az önmaga által alkotott feszültségekkel és ellentmondásokkal teli háromszög, amely a konfliktusok egyik fő okozója. E hangsúly ellenére a felvázolt kép nem lett egyoldalú, mert a többi szereplőnek (különösen Vavarának és Kudrjasnak) is fontos funkciója van, az ő jellemükkel, nézeteikkel vált az előadás sokrétűvé, valóságos társadalmi freskóvá. A rendezéssel kapcsolatban egyetlen hiányérzetem — éppen J. Holodov szavaira gondolva —, hogy az érzelmi és erkölcsi motívumok mellett a társadalmi okok aránytalanul háttérbe szorultak, pedig végső soron ezek határozzák meg az erkölcsi normákat és az emberek kapcsolatalt is. Nem vitás, Osztrovszkij különösen ebben a drámájában jórészt az érzelem húrjain játszik, ám nem hagyja figyelmen kívül a társadalmi körülményeket sem. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a rendező elgondolásait a színészek szinte maradéktalanul valósították meg. A legnagyobb feladat, kétségtelenül Kövesdi Szabó Marikára várt, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fiatal színésznő játékáról ezúttal is a magas fokú elismerés hangján szólhatunk. Dikciója, a megjelenítés eszközei alig hagytak kívánnivalót maguk után és dicséret illeti őt azért is, mert a megfelelő fokozatokat megtartva építette fel szerepét, s így tudott őszinte, szinte valamenynyi jellembeli tulajdonságát felcsillantó Katyerinát alakítani. Érsek György nagyon sokat fejlődött előző alakításaihoz képest. Szerintem életében először nyújtott valóban figyelemre méltó, művészi mércével mérhető teljesítményt. A tehetetlen Kabanov szenvedő figuráját sikerült emberközelbe hoznia, a zárójelenet pedig többek között az ő alakítása révén vált emlékezetessé. Gombos Ilona Kabanovájában a tömör megfogalmazást emeljük ki. Az évszázadok csökevényéhez és megrögzött szokásaihoz a végletekig ragaszkodó asszonyt megfelelő eszközökkel keltette életre. Szerepfelfogásában talán azt kifogásolhatjuk, hogy olykor a gyűlölet lángját lobbantotta fel, holott az ilyen tulajdonság éppen a domosztroj alapján nem lelhető fel Kabanova jellemében. Szabó Rózsi Fjoklusája, Lengyel Ferenc Szavelja és Gyurkovics Mihály Kuliginja gondosan felépített alakítás, a rendező a már említett koncepciója szerint játékuk az előadás egyik pillérét képezi. Ugyanez mondható el Varga Zsuzsáról, aki a szolgálólány aránylag rövid szerepét letisztultán, minden felesleges túlzás nélkül játszotta. Az est egyik legkellemesebb meglepetése a debütáló Tóth Erzsébet (Varvara) teljesítménye volt. Tapasztaltabb kollégáival csaknem egyenrangú teljesítményt nyújtva, igényes feladatot oldott meg és ezzel jelentős része van az előadás sikerének. Csupán néhány kézmozdulat és olykor a kemény mozgás árulta el, hogy életében először lépett fel színműben közönség előtt. A szintén újoncnak számító Kusiczky Gyula a szövegkönyv Kudrjasához szinte a megszólalásig hű figurát ábrázolt, melynek során ő is tehetségről tett tanúbizonyságot. ' Úgyhiszem nem tévedek, amikor megállapítom, hogy róluk, akárcsak többi fiatal társaikról minden bizonnyal sokat halhatunk. Platzner Tibor díszlete egyszerűségével dominált, az előadás és a rendezői koncepció sikerességének egyik fontos eszköze volt. SZILVÄSSY JÓZSEF APRÓHIRDETÉS ÁLLAS • A Dunajská Streda-1 (Dunaszerdadhely) Felvásárló Özem keres azonnali belépésre — raktárosakat Légre és a somorjai körzetre, valamint technlkusoat, — 1972. március 1-től gépkocsivezetőket, munkásokat és villanyszerelőket a légi ú) felvásárló központba. ÜF-12 • Széria bútorgyártáshoz felveszünk technológust. Komunálne služby mesta Kolárovo. ÚF-11 ADÁSVÉTEL • Csepel tehergépkocsi jó állapotban eladó, gyártási év 1959. Viliam Fodor, Macov, 41., okr. Dunajská Streda. 0-42 • Nemrég épült kétszoba-konyhás, kertes családi ház eladó. Azonnal beköltözhető. Ár megegyezés szerint. Jelige: Alsószeli 212. 0-71 • Házi-szőttes szőnyeg több színben eladó, 80 cm széles. Gyértk Ibolya, Dolný Bar 9. 0-81 ISMERKEDÉS • 46 éves legényember megismerkedne falusi leánnyal vagy özveggyel, akinek nincs otthona. Igazi otthonra találna. Jelige: Csak Csallóközt. 0-51 • Intelligens, őszinte, özvegy férfi ismeretségét keresem, aki r.em iszákos és nem dohányzik. 64—65 évig. Jelige: Szeretem a virágot. 0-50 • 78 éves özvegyember élettársat keres. Jelige: Lakás van. 0-58 • Házasság céljából megismerkednék jóravaló hölggyel 40—55 éves korig. Két éve özvegy vagyok és únom a magányos életet. Jól szituált, családi házzal rendelkező, 62 éves, család nélküli férfi vagyok. Jelige: Nem jó egyedül. 0-58 • 36 éves elvált férfi ezúton szeretne megismerkedni szolid, házias, elvált asszonnyal 35 évig, házasság céljából. Csak Bratislava környékéről. Jelige: Nem bánja meg. 0-67 • 31/170 'magányos férfi szeretne házasság céljából megismerkedni " nővel 30 évig. Jelige: Szeretet. 0-69 Kövesdi Szabó Marika, Tóth Erzsébet és Gombos Ilona az előadás egyik jelenetében. • Rablánszky Jánosnak és nejének Jelkára házasságkötésük 25. évfordulója alkalmából szívből gratulál és jó egészséget, hosszú életet kíván lányuk, vejük, unokájuk Gyuszika és a Szarka család. 0-52 • Édesapánknak Szmatana Jánosnak, Dvory nad Zitavou 789-, 70. születésnapja alkalmából további jó egészséget, hosszú életet kíván felesége, két fia, két menye, lánya, veje és hat unokája. 0-07 • Helmeczl Józsefnek Vefké Kapušanyra (Nagykapos) 80. születésnapja alkalmából jó egészséget kívánnak lánya, veje és két unokája. Jóska és Terike 0-82 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk köszönetet az összes jelenlevőknek, akik virágadományaikkal és részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat és elkísérték utolsó útjára a drága jó apát és nagyapát Horváth Imrét 1971. december 18-án a brestoveci temetőbe. Egyben hálánkat és köszönetünket fejezzük ki kezelőorvosának, MUDr. Hornštein Antonnak. A gyászoló család. 0-59 • Hálás szívvel mondok köszönetet mindazoknak, akik férjem, dr. Altmann Móric ravatalánál Štúrovón megjelentek és virággal vettek örök búC6út tőle Dr. Altmann Mórné 0-85 • Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik osztoztak mély gyászunkban és elkísérték utolsó útjára 1972. január 3-án a drága jó feleséget és édesanyát Kiss [ánosnét, szül. Nagy Olgát a nagyölvedi temetőbe. A gyászoló család 0-68 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak és ismerősöknek, akik a felejthetetlen férjet, édesapát, nagyapát. Puha Istvánt elkísérték utolsó útjára a Blatná na Ostrove (sárosfai) temetőbe és virágadományaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-70 < 1972. I. 22.