Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám, szombat

73 Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONT! BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. január 22. SZOMBAT BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 18. szám Ára 50 fillér Elmélvíii egvIittmUködés Közlemény a szovjet szakszervezeti küldöttség látogatásáról (ČSTK) — A Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom Központi Tanácsának meghívására 1972. január 17­től 21-ig Csehszlovákiában tar­tózkodott a Szovjet Szakszerve­zetek Össz-szövetségi Központi Tanácsának hivatalos küldött­sége Alekszandr Nyikolajevics Seijepinnek, az SZKP Politi­kai Bizottsága tagjának, az SZSZÖ KT elnökének vezetésé­vei. Az SZSZÖ KT küldöttségét fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és szívélyes, bará­ti beszélgetést folytatott vele. A küldöttséget Szlovákiában fogadta jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A szovjet szakszervezetek küldöttsége tanácskozott a Csehszlovák Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom Központi Tanácsán, a Szakszervezeti Szö­vetségek Szlovák Tanácsán és .a dél-morvaországi kerületi szakszervezeti tanácson. Ellá­togatott prágai, bratislavai és kurimi ipari Szemekbe, talál­kozott a dolgozókkal és a szak. szervezeti aktívával, megismer­kedett a munkások és a többi dolgozók munka- és életfeltéte­leivel, továbbá a szakszervezet tevékenységével. A küldöttsé­get mindenütt szívélyesen és barátilag fogadták. A szovjet szakszervezetek küldöttségét csehszlovákiai-tar­tózkodása alatt a Karel Hoff­mann, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSFSZM KT elnöke ve­zette csehszlovák szakszerve zeti küldöttség kísérte és foly­tatott vele tárgyalásokat. A küldöttségek a tárgyaláso­kon kicserélték részletes in­formációikat a szakszervezetek tevékenységéről és a jövőben rájuk váró feladatokról, s meg­elégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a két ország szakszervezeteinek ba­ráti együttműködése. Kifejezték elszántságukat, hogy ezt az együttműködést valamennyi szakaszon a jövőben tovább mé­lyítik, sokoldalúan tökéletesí­tik, és mindkét országban min­den eszközzel hozzájárulnak a szocializmus és a kommuniz­mus építéséhez. Mindkét fél le­szögezte a Szovjetunió és Cseh­szlovákia szakszervezetei közöt­ti kapcsolatok és együttműkö­dés távlati tervezésének hasz­nosságát. Kifejezésre jutatták, hogy a megkötött távlati ala­pon készségesek ezt tovább bő­víteni, tekintettel a két or­szág szakszervezeteinek idősze­rű kérdésire. , Mindkét szakszervezeti köz­pont megerősítette a világszak­szervezeti mozgalmával kapcso­latos kérdésekben való teljes nézetazonosságot, és hangsú­lyozta a további aktív együtt­működés szükségességét az osztályalapon nyugvó nemzet­közi szakszervezeti mozgalom egységéért folvtatott harc ér­dekében. Mindkét fé] ismét megerősítette azt a szándékát, hogy sokoldalúan tovább bőví­ti az együttműködést a Szak­szervezeti Világszövetséggel. Elutazott a szovjet küldöttség Tegnap tért vissza Prágából hazájába a .Szovjet Szakszerve­zetek Össz-szövetségi Központi Tanácsának küldöttsége, ame­lyet Alekszander Nyikolajevics Seljepin, a központi tanács el­nöke, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja vezetett. A repülőtéren a neves ven­dégektől Karel Hoffmann, a CSFSZM Központi Tanácsának elnöke, a CSKP KB elnökségé­nek tagja búcsúzott. A repülőtéri búcsúzásnál je­len volt František Ondfich, a CSKP KB titkára, Ľubomír Pro­cházka, a CSKP KB társadalmi szervezetekkel foglalkozó osz­tályának vezetője és más kép­viselők. Megjelent Sztyepan Vaszilje­vics Cservonyenko, a Szovjet­unió prágai nagykövete, vala­mint Jevgenyí) T. Cserednyi­csenko, a Szakszervezeti Világ­szövetség titkára. Eljöttek elbúcsúzni a prágai dolgozók képviselői is. A velük folytatott beszélgetés során A. N. Seljepin, a küldöttség veze­tője elmondta, h'ogy tárgyalá­saik hasznosak voltak. A CSKP ca proletariátus egységfrontjáért Megemlékezés a plešivecr konferencia 45. évfordulójáról A csehszlovák és egyben a nemzetközi munkásmozgalom egyik számunkra felejthetetlen élharcosa, Klement Gottwald elvtárs 1972. január 27-én a Pravdában írt cikkében ezekkel a szavakkal méltatta a 45 év­vel ezelőtt Plešivecen (Pelsőc) megrendezett területi konferen­cia jelentőségét: „A plešiveci konferencia a munkásosztály és parasztság szolidaritásának, a proletariátus első egységfront­Iának megnyilvánulása volt". Mi is történt 45 esztendővel ezelőtt Plešivecen? Először ta­lán arról kell beszélni, hogy 1926-ban jelentős hanyatlás állt be az iparban és mezőgazdaság­ban, s egyúttal megindult a tő­ke koncentrálásának, a terme­lés monopolizálásának folyama­ta, ami maga után vonta az ipar leépítését. A gömörl üzemek közül a slavošovcei papírgyárat, a Gem. Horka-i cellulózgyárat, a Kun. Teplicá-i öntödét és más, a környező lakosság nagy részét foglalkoztató üzemeket akarták megszüntetni. Ennek kö­vetkeztében napról napra rom­lott a dolgozók életszínvonala, eladósodtak a földművesek és kisiparosok. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely kezdettől fogva a marxizmus—leninizmus esz­méinek jegyében a proletariá­tus jogaiért, a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetsé­gének elmélyítéséért harcolt, az akkori politikai és gazdasági fejlemények hatására, 1927. ja­nuár 23-ra összehívta Plešivec­re a munkások, parasztok és kisiparosok területi konferen­ciáját. Részt vett rajta a kör­nyező 16 jelentősebb üzem és negyven község 400 küldöttje. A konferencián felszólalt Kle­ment Gottwald elvtárs, aki E. Šafranko elvtárssal a CSKP-t képviselte. Gottwald elvtárs be­széde alapján a konferencia ha­tározatot fogadott el a burzsoá­ziának az ipar leépítésére irá­(Folytatás a 2. oldalon) A KGST valamennyi szervének tevékenysége az integrációs program megvalósítására irányul Közlemény a végrehajtó bizottság 36. ülésszakáréi Január 18. és 20. között Moszkvában megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa végrehajtó bizottságának 56. ülését. Az ülésen részt vett Tano Colov, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Vályi Pé­ter, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökhe­lyettese, Gerhard Weiss, a Né­met Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Ľamdingijn Gombo­zsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Minisztertaná­csának elnökhelyettese és Fran­tišek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese. Az ülésen Mihail Leszecsko, a Szovjetunió képviselője elnö­költ. A KGST és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormánya közti megállapodás értelmében a végrehajtó bizott­ság ülésén az egyes kérdések megvitatásában részt vett Mar­ko Orlandics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtő tanácsá­nak (kormány) tagja. A KGST 25. ülésszakának uta­sítása értelmében a végrehajtó bizottság megvizsgálta a tag­államok együttműködésének to­vábbi elmélyítésére és tökéle­tesítésére, szocialista gazdasá­gi integrációjuk fejlesztésére vonatkozó komplex program egyes intézkedéseinek megvaló­sítását. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a KGST titkárságának jelentését a KGST szervei és a tagországok nemzetközi gazda­sági szervezetei által elfogadott intézkedések kidolgozási tervei­ről és megállapította, hogy a KGST szervei és a tagországok nemzetközi gazdasági szerveze­tei meghatározták a komplex programban foglalt intézkedé­sek kidolgozásának rendjét és a vonatkozó határidőket, hozzá­fogjak a fenti intézkedések megvalósításához, továbbá, hogy Kegyetlenkedik a junta Athén — Vallatás közben megkínozták azokat a görög fiatalembereket, akiket csütör­tökön állítottak egy athéni ka­tonai bíróság elé, terrorcselek­mények elkövetésének vádjával. Valirakisz, Kiriazisz és Kiriosz, nyolctagú csoport vezetői a per pénteki napján elmondották, hogy előzetes letartóztatásuk kilenc hónapja alatt vallatás közben többször kegyetlenül megkínozták őket, vasrudakkal verték talpukat; a fogvatartóik álkivégzést is rendeztek, hogy vallomásra bírják a csoport tagjait. A vád szerint a csoport Stockholmban házibomba-mű­helyt hozott létre, és az elké­szült robbanó szerkezetet Gö­rögországba csempészte. A je­lenlegi görög törvények értel­mében a vádlottak életfogytig­lani szabadságvesztéssel sújt­hatok. a KGST valamennyi szervének tevékenysége most döntő mér­tékben a komplex program tel­jesítésére irányul. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a végrehajtó bizott­ság elnöke, az állandó bizott­ságok és a KGST más szervei­nek elnökei közt lefolyt meg­beszélésekkel foglalkozó jelen­tést. A megbeszélések témája a KGST szerveinek a komplex program megvalósítása terén kifejtett tevékenysége volt. A végrehajtó bizottság a kérdé­sekben megfelelő határozatot hozott. A végrehajtó bizottság elfo­gadta a KGST gépipari, rádió­és elektronikai ipari állandó bi­zottságainak javaslatait az új nagytermelékenységű felszere­lések, rádióelektronikai beren­dezések és alkatrészek terme­lésének bővítését célzó együtt­működés fejlesztéséről, a gép­ipari és rádióelektronikai ter­melés műszaki színvonalának emeléséről, valamint a kölcsö­nösen szállított gépek, berende­zések és felszerelések karban­tartásának tökéletesítését szol­gáló intézkedésekről. A végrehajtó bizottság ülésén a KGST-tagországok együttmű­ködési megállapodást írtak alá bizonyos típusú fémforgácsoló gépek közös tervezésére. A megállapodás az 1972— 1975-ös időszakra együttműkö­dést irányoz elő a KGST-tag­országok között a programozott számjegyvezérlésű fémforgá­csolő gépek kialakításával kap­csolatos tudományos kutató és vj, TR-.* tervező munkában, a forgácso­lógépek gyártásában, a forgá­csológépek, gépcsoportok, rend­szerek és automata esztergagé­pek kölcsönös szállításában A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a mezőgazdasági és élelmiszeripari állandó bizott­ságok jelentését a komplex programnak a bizottságok tevé­kenységi köréhez tartozó intéz­kedései teljesítéséről. A mezőgazdasági állandó bi^ zottság, a komplex program­nak megfelelően 1971-ben ja­vaslatot dolgozott ki az alap­vető mezőgazdasági kultúrák nemesített magvai termelésé­nek szakosításáról és megálla­podott a nemesített magvak kölcsönös szállításának volu­menéről, amely kielégíti az ér­dekelt országok importigényeit. Megállapodtak az 1975-ig ter­jedő időszakra a tenyészállatok és szárnyasok KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállításának volumenéről. A KGST tagálla­mok közti kooperáció és mun­kamegosztás alapján megszer­vezték a nagyüzemi állatte­nyésztés egyes ágazataival kap­csolatos létesítmények építésé­nek korszerű technológiai, munkaszervezési és ' tervezési módszerei kidolgozását. Az élelmiszeripari állandó bi­zottság intézkedéseket dolgo­zott ki a KGST tagországok közötti élelmiszeripari áruk csereválasztékának bővítéséről. Meghatározták az élelmiszer­ipar legfontosabb ágazataiban a technológiai folyamatok mű­(Folytatás a 3. oldalon) Az NDK-ban a Berlin melletti Roesendorfban már 1957 óta mű­ködő atomenergia-kutató intézet fennállásának 14 éve alatt mint­egy 50 ezer izotóp-szállítmányt küldött hazai és 17 idegen ország­beli vállalatnak és egészségügyi intézménynek. Az intézet­ben több mint 500 radioaktív készítményt állítanak elő. A ké­pen az intézet egyik berendezése. (Zentralbild felvételej

Next

/
Thumbnails
Contents